Diósgyőri Munkás, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-23 / 8. szám
1971. február 23. DIÓSGYŐRI MUNKÁS 3 OT Hozzászólások a DIGÉP küldöttértekezletén Előző lapszámunkban már ismertettük a gépgyár választóküldöttértekezletére kiadott beszámolót. Ehhez kapcsolódik a küldöttértekezleten elhangzott szóbeli kiegészítő, melyet Varga Barnabás, a szakszervezeti bizottság titkára terjesztett elő. — Szakszervezeti tevékenységünk új tartalmat kapott a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésével. Vállalatunk gazdasági fejlődése is kiegyensúlyozottabb lett. A politikai és gazdasági vezetés és az egész gyár kollektívájának akarati és cselekvési egysége eredményesen alakította a vállalati gazdálkodást. Ezeknek az elmúlt éveknek tapasztalatai alapján kell kidolgozni a vállalat negyedik ötéves tervét. Szakszervezeti bizottságunk elmúlt négy évi munkájáról, vagyis az 1967. márciusában tartott választott küldöttértekezleten kitűzött feladatok végrehajtásáról az előterjesztett beszámoló számot ad, mégis kiemelnék néhány gondolatot, melyet az csak átfogóan érint. — Először a mostani választásokról, melynek során teljes mértékig érvényesült a szakszervezeti demokrácia. Tagságunk felelősségteljes értékeléssel, teljes aktivitással vett ezen részt. Emelkedett a szakszervezeti tisztségviselők között a nők száma, a bizalmiaknak 28 százalékát teszik ki, 63 százalékuk munkás és 18 százalék 30 éven aluli. Az aktivitást 980 hozzászólás bizonyítja. A jelölőbizottság jó munkát végzett, 456 javaslatát csupán 17 esetben nem szavazták meg. A gazdasági szervezésben bekövetkezett változások alapján választott bizottságaink száma egy üzemi szakszervezeti bizottsággal, öt műhely- és osztálybizottság létrehozásával növekedett. A párttagok aránya 67 százalék. Az önállóság növelésére ezúttal hat üzemi szakszervezeti bizottság területén társadalombiztosítási tanácsot is választottunk. Az újonnan megválasztott szakszervezeti tisztségviselők elsőrendű feladata a mintegy háromhónapos választások során elhangzott javaslatok értékelése s azok megvalósítása. Munkánkban a gazdasági erőforrások növelése, dolgozóink érdekeinek védelme, az élet- és munkakörülményeik javítása, a szocialista együttélés érvényre jutása került előtérbe. Nagy gondot fordítottunk a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny szervezésére, irányítására, ezzel elősegítve a vállalati feladatok teljesítését. Eredményről számolhatunk be az üzemi demokrácia, a politikai képzés, a kulturális program megvalósításában, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásában, az ifjúság és a nők nagyobb bevonásában a szakszervezeti munkába. Új tartalmat kapott érdekvédelmi munkánk is, melynek célja, a vállalat gazdasági munkájának segítése. — Az előterjesztett beszámoló és a kiadott határozati javaslat tartalmazza azokat a feladatokat, melyeket az elkövetkezendő negyedik ötéves tervben a szakszervezetnek meg kell valósítania. Kérem megvitatásukat, és azt, hogy javaslataikkal egészítsék ki az üzemi, gyáregységi tapasztalatok alapján, megbízóik, a gyár szervezett dolgozóinak nevében. Ezután Kovács Zoltán vezérigazgató-helyettes, termelési igazgató, a küldöttértekezlet levezető elnöke hozzászólásra kérte fel a jelenlevőket. A kiadott beszámoló, a szóbeli kiegészítő és a határozati javaslat első hozzászólója Székely József volt, a MEF küldötte. Először az elmúlt négy évben kialakult jó, differenciált munkamegosztásról beszélt az üzemi és a vállalati stb között. A tagság és a vezetők jó kapcsolatát pedig a megjavult információs munka tette szorosabbá. Fontos eredményként emelte ki a szakmai és politikai tanfolyamok sikerét, a dolgozók aktív részvételét azokon. Végezetül megállapította, hogy az elmúlt időszak középpontjában a négy évvel ezelőtti küldöttértekezleten kitűzött célok megvalósítása állt. A TMK dolgozói nevében Krasznai Imre lakatos szólalt fel. A küldöttértekezlet minden részvevőjének nagy helyeslésével találkozott az a véleménye, hogy a kisebb területek, az üzemek, a gyáregységek különböző gyűlésein legyenek azok akár szakszervezeti, vagy más jellegűek, mindig a helyi problémákról beszéljenek, az adott terület konkrét feladatait, eredményeit, gondjait tárgyalják meg, mert vállalati szintű megbeszéléseknek, a döntéseknek az az alapja, hogy tisztázottak legyenek a részterületek adottságai. A kollektivitás erejével A kollektivitás erejét hangsúlyozta Tóth Pál, az E- gyáregység géplakatosa hozzászólásában. Ennek tulajdonította a gyár eddigi eredményeit, s ennek további szilárdításában látja azt az erőt, mely képessé teszi a gyár dolgozóit arra, hogy a következő időszak jóval nagyobb feladatait is megoldják. Javaslatot tett még a brigádmozgalom értékelésének módszerére, és kérte a vasszerkezeti üzem dolgozóinak nevében a zsúfoltság megszüntetését, s ezzel a hegesztők balesetveszélyes munkakörülményeinek. Magyar János, az Sz-gyáregység dolgozói nevében egyetértését fejezte ki a beszámolóval és a határozati javaslattal. Az üdülési lehetőségekről beszélt, arról, hogy a beutalókat többnyire csak nyári szezonban igénylik. Javasolta, hogy az egy- és kéthetes üdülések helyett, vezessék be a tíznapos rendszert. A szakszervezeti bizottság húszéves munkavédelmi tevékenységéről beszélt Juhász László, a szociális igazgatóság küldötte, a gyár baleseti statisztikája szerinti legexponáltabb területről, az anyagmozgatásról. Felhívta a figyelmet az utóbbi évek egyre gyakoribb megbetegedésére, az idegkimerültségre. Ez utóbbi témával Bollobás Józsefné, a tervosztály küldötte is foglalkozott. Elmondta, hogy a gyárban csaknem ezer foglalkozási ártalomnak kitett dolgozó van, és felhívta a figyelmet a táppénzesek területi hovatartozás szerinti megoszlására. Arra, hogy a 20 százalék vidékiből tevődik ki a betegállomány 52 százaléka. Ennek okára keresett választ, s a felvetődő szabálytalanságok megakadályozását kérte a vállalatvezetéstől. Merészebb feladatokat A bérekkel, a fluktuációval, a túlórafelhasználással foglalkozott Gulyás István esztergályos, az A-gyáregység küldötte. Hozzászólásában az egység szocialista brigádjainak kérését tolmácsolta: a műszaki vezetők merjenek sokkal nagyobb, merészebb feladatokat is adni a szocialista brigádoknak. Támaszkodjanak jobban a feladatok kitűzésénél azok véleményére, s a megoldásnál erejükre, lelkesedésükre. A gyár KISZ-fiataljainak nevében köszöntötte a küldöttértekezlet minden részvevőjét Benczkó Béla, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára. Ismertette az elmúlt négy év sikeres ifjúsági akcióit, s a kevésbé látványos KISZ mozgalmi munkát. Bár ezt az időszakot úgy foglalta össze, „a fiatalok lelkesednek az igaz ügyért,” de sok még a hiányosság. Javítani kell a munkahelyi foglalkozáson, mely nemcsak azt jelenti, hogy az idősebb dolgozók szakmai tanácsokat adjanak a fiataloknak, hanem azt is, általános nevelő feladatot kell ellátniuk, segíteni abban, hogy a jó munkahelyi légkör szoros kötelékkel tartsa meg a fiatalokat a munkahelyeiken. Felszínesnek mondotta a kapcsolatot a fiatalok oktatását végzőkkel is. Az Sz-gyáregység vezetője, Perjési József beszámolt termelési sikereikről, de hangsúlyozta, hogy a szocialista brigádmozgalomban elért számszerű és minőségi javulás ellenére, még sokat kell tenni a jövőben a szocialista gondolkodási mód, a kulturáltabb élet megvalósításáért. Az újításokkal kapcsolatos problémákról beszélt többek között Nyikos Zoltán, a K- gyáregység küldötte. Tudjuk, csökkent — főleg a fizikai dolgozók részvétele az újítási mozgalomban, s a gyáregység dolgozói nevében ezt annak tulajdonította, hogy túladminisztrálták az újítás beadását, nehézkes, lassú az elbírálás, s azok elfogadása után is igen sokszor kell hosszú ideig várni a hasznosnak minősített újítások bevezetésére. Vállalták a népszerűtlent is A következő hozzászóló Mónus Antal, a nagyüzemi pártbizottság titkára volt. Az elmúlt négy évben kifejtett szakszervezeti munka sikerét a következőképpen foglalta össze: éltek a megnövekedett önállósággal, érvényesítették a párt politikáját, segítették a vállalat termelési feladatait, a dolgozók érdekvédelmét képviselték, s minden feladataiért a szocialista demokratizmus szem előtt tartásával oldották meg. Külön értékelte a munkavédelmi, a nőbizottság és a többi szerv munkáját is. Hozzászólásában több időt szentelt a fogyatékosságok ismertetésére. Elmondta, az újjáválasztott vezetőségnek az egyik legfőbb feladata az legyen, hogy szervezettebbé, minőségileg jobbá tegye a mozgalmi munkát, kerüljék a formalizmust, a felületességet. Hozzák egyensúlyba a jogokat és a kötelességeket mert az utóbbi időszakban túlzottan nagy hangsúly esett a jogokra. Vállalják a népszerűtlen feladatokat is, intézkedjenek a munkafegyelmet sértőkkel szemben, segítsenek a meglevő tartalékok feltárásában, felhasználásában a gazdaságosabb termelés érdekében. Jó példaként állította a szocialista brigádok elé az MSZBT brigádokat, akik a termelési feladatokat, a szakszervezeti munkát szorosan összekapcsolják az aktuális, konkrét politikai feladatokkal. Foglalkozott az ifjúmunkások helyzetével, a kollektív munkaerőket megduplázó hatásával, azzal, hogy a jövőben még inkább támaszkodjanak a gazdaságvezetők dolgozóik véleményére, s alakítsanak ki jobb kapcsolatot a szakszervezeti bizottságukkal. Végezetül köszönetet mondott a gyár minden szakszervezeti tagjának, mert mint mondta, „segítségük nélkül a vállalat nem érhette volna el kimagasló eredményeit.” Kerekes Györgyiné, a TMK villamostekercselőjének dolgozója a nők bérproblémáiról beszélt, továbbtanulási lehetőségeikről, a több műszakos megterhelésükről, az egyedülálló nők segítéséről. Elmondta, hogy a szakmásított tanfolyamok beindítása helyes volt, ez az az út melyen a legjobban megoldható a nők keresetének növelése, vagyis a férfiakéval egyenlővé tétele, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítése. Reálisan ítélnek Drótos László, a városi pártbizottság titkára mint „a mozgalom küzdelmeiben edződött kollektívá”-t üdvözölte küldötteiken keresztül a Diósgyőri Gépgyár csaknem kilencezer szervezett dolgozóját. Méltatta a szakszervezeti mozgalom jelentőségét, azt hogy nemzeti célkitűzéseinkből nagy feladat hárul a szakszervezetekre. Egyik legfőbb, hogy fokozzák a munkásosztály politikai aktivitását. E feladatból jól vizsgáztak a gépgyáriak, mert tapasztalható a szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia is. Elmondta, hogy a beszámoló s a küldöttértekezleten elhangzottak alapján az a véleménye, hogy a gépgyáriak helyesen, a szélsőségektől mentesen ítélik meg az eredményeket és a hibákat. Reálisan ítélik meg a jövőt, a lehetőségeket is, tudják elosztani csak azt lehet, amit megtermeltek. Befejezésként elmondta, hogy a városi pártbizottság megítélése szerint javult a vállalat vezetési színvonala, s az elkövetkezendő négy év feladata, hogy ez egyre jellemzőbbé váljék az üzemekben is. Varga Gyula kovácsüzemi csoportvezető az F-egység küldötte a törzsgárda-tagok megbecsülésével kapcsolatben említette az LKM-ben már bevezetett aranygyűrű jutalmazást, melyhez hasonlót örömmel fogadnának a gépgyár régi dolgozói is. Beszélt még a nehéz fizikai munkát végzők bérezéséről, a szakmunkás-utánpótlással kapcsolatos gondokról. Egy nemcsak a gépgyárban előforduló hibára hívta fel a figyelmet Varga László, a B-egység küldötte. A szakszervezeti taggyűlésekről beszélt, melyek gyakran válnak termelési tanácskozássá, a mozgalmi élet kérdései mellékessé a termelési jellegű megbeszélések mellett. Az újjáválasztás előtt, mint nagyon aktuális kérdést vetette fel a tisztségviselők felelősségét. Döntő a párt vezető, irányító szerepe A Minisztertanács és a SZOT zászlaja bizonyítják a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak elmúlt négy évben kifejtett fő munkáját — mondta Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, szakszervezetünk főtitkára. A beszámolóban és a küldöttértekezleten jobban kiemelt kérdésekben összehasonlítást tett a gépgyár és az országos helyzet között. Például: a fluktuációról elmondta, hogy míg 1969-ben a gépgyárban az 20 százalékos, addig a vasipari átlag 34—35 százalékos volt. A szakszervezeti munka megítélésében nagyon fontos — mondta —, hogy hogyan látja azt a tagság. Véleményüket kifejezték az aktív részvétellel és hozzászólással. A párt-közvélemény megítélése elhangzott a pártválasztásokon, a kongresszuson, s most a szakszervezeti választásokon is,, s ez pozitív volt. A munkásmozgalom ítélete a vasasok hetedik konferenciáján hangzott el: a szakszervezeti mozgalom módszereiben, tartalmában nagy változáson ment keresztül. A nemzetközi viszonylatban is sikeres magyar szakszervezeti mozgalom azonban nem sajátítja ki magának az eredményeket, tudjuk, hogy döntő a pártve(Folytatás a 4. oldalon) Székely József Nyikos Zoltán sjt.ti ik Krasznai Imre Mónus Antal Tóth Pál Kerekes Györgyné Varga Barnabás elvtárs beszámolója közben. jUtAt / Drótos László Varga Gyula Varga László Méhes Lajos Benczkó Béla Képes István Perjési János Gácsi Miklós