Diósgyőri Munkás, 1981. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 4. szám
4 DIRTSCTORT WC19K4S Boldog születésnapot, Marilyn! Nem mondunk vele újat, hogy Esztergályos Cecília az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar színésznő. Egyszerre két új magyar filmben is láthatjuk, a Vámmentes házasságban és most legutóbb a Boldog születésnapot, Marilyn! főszerepét játssza. Cili, a balett-táncosnői pályát hagyta ott Pécsett, amikor elismert balerinaként színésznőnek jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Kiváló tánctudását, mozgáskultúráját szinte valamennyi filmjében kihasználták rendezői. Esztergályos Cecília ugyanis mindent tud. Nyugaton sztár lenne. Szabó István Te című kisfilmjében debütált. Azóta sok mai női főszerepben nyújtott emlékezetes alakítást. A megíratlan szerepekben is sikert aratott. Mindent megtesz azért, hogy Szörény Rezső filmjét sikerre vigye. Nem ő tehet arról, hogy a Boldog születésnapot, Marilyn az átlagnézőket nem köti le. Nem ismerem a szakmabeliek, a színészek véleményét. Élethűnek fogadom el a vidéki színésznő alakítását Mégis unalmasnak tartom a filmet. Elsősorban azért, mert nem igaz, hogy egy vidéki színésznőnek, akiben megvan a képesség a tartalmas életre, csak ennyi lehetősége lenne. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy fővárosi kolléganői nincsenek sokkal kedvezőbb helyzetben Kétségtelen, bármilyen pályáról is legyen szó, jóval kevesebb tehetséggel is nagyobb karriert lehet befutni Pesten, és sokkal rövidebb idő alatt, mint vidéken. Szinte érthetetlen ez, mert a verseny, a konkurrencia is jóval nagyobb fent Természetesen a bukás, az elkallódás veszélye is. A beérkezés ugyanis a jó menedzsereken is múlik. Az persze nem igaz, hogy vidéken nem lehet elismerést szerezni. A bizonyítási alkalom viszont mégis igen kevés. Ki figyel egyáltalán arra, ami vidéken történik. Szabó Mari (Esztergályos Cecília) is arra törekszik, hogy ő legyen a magyar Marilyn Monroe. Akkor talán észreveszik. Ezt azonban kizárólag csak a fővárosban bizonyíthatja be. Minden vágya, hogy Monroe legyen. Álma teljesülhet is, hiszen meghívják próbafelvételre, egy filmszerep eljátszására. De az első pillanatban csalódnia kell. Balettet kívánnak tőle, de erre nincs felkészülve. Képtelen önmaga formáját hozni, a legegyszerűbb lépéseket is görcsösen teszi meg. A rendező ennek ellenére lát benne fantáziát, kíváncsi az életére, és meginterjúvolja. Nem engedi útjára a vidékről feljött színésznőt. Érdekesnek látja az életét, egy új film terve bontakozik ki előtte. Szörény Rezső rendező maga sem hiszi, hogy a mai Magyarországon él még a Monroe-mítosz. Az amerikai sztár, aki tragikusan fejezte be pályáját, nem lehet követendő példa. Hiába kérdezi meg a bevezető képsorokban John Hustontől, Marilyn egykori felfedezőjétől, vajon a szocialista Magyarországon akar-e valaki Marilyn Monroe lenni. A filmben nem ad választ erre, de arra sem, hogy Szabó Marinak miért nem sikerül elérnie célját. Azért-e, mert tehetségtelen, vagy mert nem járható, követhető Monroe útja. Esztergályos Cecília a lehetetlenre vállalkozik. Nem az ő hibája, hogy a nézők idő előtt távoznak a moziból. Hitelesen, meggyőzően kelti életre a vidéki színésznőt, aki a fővárosba vágyik, hogy befusson. Egészen biztos, nemcsak vidéken gáncsolhatják el az embert. A tehetség önmagában kevés. Ahogy Latinovits mondta: kötelékbe kell tartozni. A baj csak az, hogy ezt a tragikus életutat, ezt a tragédiát vonzó típust, szerepet nem írták meg rendesen. Buzafalvi Győző Esztergályos Cecília, a film egyik jelenetében 1981. január 27. Czeizel Endre könyve Betegség és tehetség Alighanem sokan emlékszünk a televízió sorozatára, amelyet dr. Czeizel Endrével készítettek. Fő témája az öröklődés volt. Most megjelent könyve is erről szól. Egy könyv, amit tudományos szakember írt, de olvasmányosabb, mint sok irodalmi regény, és tanulságosabb is. Czeizler doktor ért ahhoz, hogy már a könyve elején megfogja az olvasót. Karinthy Frigyes Cirkusz című könyvére emlékeztet, a hősre, aki megtanulta a légtornászás minden csínját-bínját, vállalta az életveszélyt, csak azért, hogy végre előadhassa azt a dallamot a hegedűjén, amit csaknem egy évtizeddel előbb megálmodott. Beszél a szerző arról, hogy szégyelleni kell-e szereplését a televízióban. ..a cirkuszi körülmények vállalásával (tv, rádió, napi sajtó) lehet csak érdeklődést kelteni” — mondja. Mentegetőzésként? Aligha. Hogyan folytatja? „Számunkra, akik élünk e lehetőséggel, megnyugtató a festék arcpírt leplező hatása.” A Minerva kiadó jelentette meg a könyvet. Az irodalommal, de nem is csak azzal, általában a művészettel foglalkozik, no persze mint orvos. De éppen ez teszi érdekessé a könyvet, az, ahogy egy orvos látja. Adyt, József Attilát, Van Gogh-ot, Csontváryt, Shakespeare-t és még nagyon sok embert, akiket mi legtöbbnyire csak mint festőt, vagy költőt imerünk. Adynak tizenegy ujja volt ' „Ha az egyház jazz- és beat-misékkel mer hívei kedvébe járni, ha Jézus Krisztusból szupersztár válhat, akkor a tudomány művelői sem utasíthatják vissza a modern hírközlés és felvilágosítás lehetőségeit.” A szerző így menti magát, pedig nincs szüksége semmiféle mentegetőzésre, ez a könyv az utóbbi idők egyik legszenzációsabb kiadása. Az, már csak azért is, mert egyre kevesebb ember van közöttünk, aki a bizonyos polihisztorok közé tartozik. Dr. Czeizel Endre nemcsak orvos, de irodalmár, képzőművészeti kritikus is. Az orvos-genetikus szemével című könyv szerzője szereti az irodalmat, érti a művészetet, s tud is beszélni róla. Értésről, tudásról szól ez a könyv, amely nem kevés érdekességgel is szolgál. Ugyan ki tudta, hogy Ady Endre tizenegy ujjal született — mint egy másik könyv írója bizonyította: az Árpádházi királyok mindegyike, a normálisnál legalább egy többletujjal született, mint az átlagos ember, vagy mint egy másik szerző írta. Adynak volt egy lánya Lédától, aki örökölte apja „rendellenességét”, és szintén tizenegy ujjal jött a világra. Peteinek a fia Nagyon kevés Petőfi-rajongó tud korai éveiről, nyughatatlan apjáról, aki nagyon jó előadó volt, s csöppnyi anyjáról, akinek külalakját örökölte is a fia. Hogyan lett a délszláv Petrovitsból Petőfi? Ez a név azt jelenti: Péternek a fia. Igen nagy gondot fordított a család arra, hogyan is írják a nevüket, cz-vel, ts-sel, avagy es-vel. Anyja érzékenysége, apja nyughatatlansága öröklődött a szilveszter napján született gyenge gyermekben, Petőfi Sándorban. Vagy mi és hogyan befolyásolta Csontváryt? Vagy Andersent a csúnyasága? A könyv szerzője éppen azt bizonyítja nagyon is befolyásoló tényező volt ez a külalak, mint ahogy minden testi-szellemi tényező befolyásolja az érdeklődést, a személyiség kialakulását. S éppen ez az, amit a szerző bizonyítani kíván. Ki az őrült? Az őrültnek hitt, de ha a tényeknél maradunk, akkor is epilepsziás Van Gogh csodálatos éleslátással tudott beszélni a testészetről, s még inkább a saját művészetéről. Úgy festette meg a világot, ahogy senki, s hogyan lehet ezt összeegyeztetni a betegségével, a krízisekkel, amelyek sokszor torkolltak szabályos dühről hamba, s okoztak olyan szörnyűségeket, hogy levágta a saját fülét. Doktor Czeizel Endre könyve bizonyíték arra, mennyire sok szemmel, sokféleképpen kell nézni magunkat és másokat, ha valamit tudni is akarunk magunkról és másokról. T. E A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ februári programjában három kiállítás is szerepel. Tóth Béla „Színek Csepelről” című, januárban megnyílt fotókiállítása február 19-ig látható a művelődési központ előcsarnokában. Nyitva reggeltől estig mindennap, akárcsak az a fotókiállítás, amely ugyancsak az előcsarnokban lesz, de februárban nyílik. Február 1-én, vasárnap 18 órától Erdős Péter diszkója. Február 5-én nyílik és 28-ig látható Nádor Ilona „Női szemmel” című fotókiállítása. Ugyancsak 5-én, csütörtökön 19 órakor Tarjáni Ferenc kürtestje és Kincses Veronika hangversenye a színházteremben. Közreműködik Katona Ágnes. A műsorban Händel-, Haydn-, Schubert-, Schumann- és R. Strauss-művek hangzanak el. Február 6-án, pénteken 18 órától Szamovár-bár. Február 8-án, vasárnap 18 órai kezdettel Erdős Péter diszkója. Február 12-én, csütörtökön 10 és 14 órakor az Állami Bábszínház vendégjátékában látható a „Csipkerózsika”. Ugyanezen a napon 14.30 órakor nyílik meg a művelődési központ előcsarnokában az „Amatőr fórum”, amelyben ezúttal Gál János fafaragó, Hubai Györgyi textilművész és Visi Judit keramikus munkái láthatók március 9-ig. Február 13-án, pénteken 18, illetve 20 órai kezdettel a dunaújvárosi Bemutató Színpad vendégszerepei a Vasas színháztermében. Hubai Miklós: „Néró, a legjobb fiú” és Füst Milán: „A lázadó” című egyfelvonásosának szereplői: Kern András, Bárdy György, Egri Márta és Szakács Eszter. Február 14-én, szombaton 16 órától Kicsinyek táncháza. 18 órától Görög táncház. Február 15-én, vasárnap 18 órától Erdős Péter diszkója. Február 17-én, kedden 17.30 órai, illetve 20 órai kezdettel • Hungária-koncert lesz a színházteremben. Február 20-án, pénteken 18 órától Szamovár-bár. Február 22-én, vasárnap 18 órától Erdős Péter diszkója. Február 23-án, hétfőn 18 órától B. Tóth László szuperdiszkója. Február 26-án, csütörtökön 20 órától Piros Ildikó és Huszti Péter estje a színházteremben. Február 27-én, pénteken 18 órától Szamovár-bár. Február 28-án, szombaton 16 órától Kicsinyek táncháza, 18 órától Görög táncház. Február 28-án 14 órakor a Népszínház vendégjátékára kerül sor a színházteremben . 10 éven felüli gyerekeknek mutatja be a Tamás bátya kunyhóját. Előítéletek és nosztalgiák nélkül figyelem a DVMK előcsarnokában gyülekező, érkező, ücsörgő, kólázó, szépítkező fiatalokat. Néhány perc múlva kezdődik a színházteremben a diszkó. Vannak itt farmerben és gézingben, piros nyakkendővel, garbóban, kockás ingben, mellényben, öltönyben, kisestélyiben, pulcsiban, lezserül és feszesen, vékony szíjjal és ormótlanul szélesedő derékövvel. Szegényesen és hivalkodva, de mindenki tiszta, elég ápolt is. Kereskedelmünket ismerve, nem csodálkozom, inkább csak konstatálom, hogy a sokféle tarka, színes, hétköznapi és visszafogott szerelés közt egyetlen, boltokban, áruházakban, butikokban kínált fényes „diszkóruha” sincsen, még mutatóba sem. A mi korosztályunk még tánciskolába járt, vagy abba se. Aztán amatőr zenekarok szórakoztatták az ifjúságot, tornatermekben, némely művelődési intézmény kultúrtermében bugizott, rock and rollozott, twistéit az ifjú nemzedék ... aztán, ahogy a beat (pop, rock stb.) befutott, a jó zenekarok profik lettek, a gyöngébbeknek pedig nem volt sikerük. Lassacskán lényegében elsorvadtak a táncos összejövetelek, hiszen a lemezek, lemezjátszók, magnók elterjedésével — az életszínvonal növekedésével —, a tömegkommunikációs eszközök jóvoltából a fiatalok a legjobb, a legdivatosabb együttesek zenéjét hallgathatták otthon. Ugyan mi csábította volna őket egy negyedrendű zenekar bulijába? A tánc? A kapcsolatteremtés lehetősége a másik nemmel? De hiszen az újkori divatos táncokban jóformán hozzá sem érnek partnerükhöz. A tánc már évek óta „hagyományos”. Táncol mindenki, ahogy tud vagy akar. Két lány úgy táncol, hogy egyformán lépegetnek, hajladoznak, integetnek. Mintha tükör előtt csinálnák. Gondolom otthon úgy gyakorolnak, nem is keveset, mert sikkesek. Már vagy harmadik „számukat” figyelem messziről, amikor rádöbbenek. két fiú is táncol velük, de a lányok pillantást sem vetnek rájuk, egymással vannak elfoglalva. Summa summárum: a nagy koncertek és pangások után divatba jött a diszkó (disco — nincs rá magyar kifejezés, viszont immár annyira meggyökeresedett nyelvünkben, hogy jogos a honi kiejtés szerint leírni), a fiataloknak az a társas összejövetele, ahol gépzenét hallgatva ücsörögnek, s táncolnak a tizenévesek. A legfrissebb ritmusokat hallhatják, tulajdonképpen minden formaság nélkül. Éppen ez a minden formaságmentesség idegeníti el a huszonéveseket és harmincon túliakat a diszkótól Természetesen a magyar diszkóról van szó hiszen külföldön vannak előkelő és drága diszkók is, ahová viszont éppen a tizenévesek nemigen jutnak be. De hát a diszkót külföldről vettük át, külsőségeivel együtt, színes, villódzó fényekkel, a számokat bekonferáló és jópofáskodó „lemezlovasokkal’’ együtt. (Mert erre sem sikerült magyar kifejezést fabrikálni, szerencsésebb hát diszkósnak titulálni.) Harsog, árad, dübörög a hangfalakból a diszkózene. Ha egy idősebb embert belöknérek ide, menten szörnyethalna. Én megszoktam, a mi korosztályunk még gitárpárbajokon edzette fülét. Máig sajnálom, hogy egy szénbányászati tröszt-építők gitárpárbaj felvétele elkallódott. Rejtvénynek sem lenne utolsó: mi ez a zaj, sugárhajtású repülőgépmotort próbálnak ki vagy egy pályaudvaron egyszerre tíz , gőzmozdony pöfékel? A zenét ugyanis elnyomta a közönség sikító ordítása. A diszkóban viszont senki sem sikítozik, esetleg az énekesek. A közönség csöndben van, táncol, hallgat. Aki dumálni akar, inkább kimegy a folyosóra, vagy leül az előcsarnokban, ahol színes tévét is nézhet. Kezdetben a zenekarok is azt hitték, hogy csak angol szövegre lehet gyors számot csinálni, később Szörényi— Bródy nyomán bebizonyosodott, hogy semmi baj a nyelvünkkel, csak a kifejezéseken kell rágódni. De erre nincs ideje a diszkósnak. Különben is, legtöbben egy fél perc múlva meg sem tudnák mondani, ki játszik, ki énekel éppen. A zene a lényeg, nem a címke. A divat ellenére sincs sok diszkó Miskolcon. A zártkörű diszkók majdnem klubjellegűek, inkább zenét hallgatnak és felvételeket cserélnek az odajárók — táncolni szinte soha. (Leszámítva a némelyik oktatási intézményben megtűrt diszkókat — de azok is szigorúan zártkörűek.) Nem véletlen tehát, hogy a Vasas diszkója nagy közkedveltségnek örvend. Vasárnaponként mindig több mint félezren táncolnak, csellengenek, hallgatják a „nótákat”. Mert a régiből mintha még a szavakat sem vennék át a tizenévesek. Ilyen ódivatú szó, hogy egy zenekar ..együttes”. el sem hangzik a diszkóban. Banda a titulus, ami passzol is a nótához. Mindezzel persze nem akarom bántani a diszkót. A zsargonszavak is elkopnak. Tíz év múlva a mostani kifejezéseken is derülnek majd azok, akik ma csak öt-hat évesek, mint ahogy mi is megmosolyogtuk tanárunkat, aki a huligánokat még jampeceknek titulálta. — Az elmúlt vasárnap majdnem hétszázan voltak benn, de nem volt probléma — mondja Perényi Barna, aki a diszkóért felelős a Vasasban. — Csak azt engedjük be, aki iskolába jár vagy munkahelye van. Sok a cigány is de velük sincs "Semmi probléma. Már hazafelé tartok a kellemes estéből — a diszkó minden vasárnap 18-tól 22 óráig tart —, s azon morfondírozok kihasználja-e közművelődésünk azt a sok eegbeszült fiatalt. Nem. Alapjában véve nem. Pedig a szünetben is több százan bennmaradnak, s meghallhatják a versmondók a parodistát. De gondolom, nevanísom pahplifistának egy orvosi előadást, vagy egy jóbeszédű bűnügyi szakembert. Nyitray Péter Diszkóban