Divatcsarnok, 1854 (2. évfolyam, 1-72. szám)
1854-10-25 / 59. szám
—*M* A MELLCSAT.ödös őszi alkony volt, a pesti házak folyosóin szokásos homály derengett. Ritka ifjú szereti a fukarságot,de a háziurak olajgazdálkodási rendszerét szívesen tűri mindenik. Annyi kalandszerű is adja elő magát az őszi estéken ; a világitatlan előszobán át női alak surran el; a homályos folyosón közeledő léptek elől köpenyébe hurkolva lapul valaki a falhoz; a sötét lépcsőkön hány leselkedik jeladásra?... Mindez oly rejtélyesen, titkosan s ábrándszerűen történik, hogy még a szobaleány után ácsorgó is regényhősnek képzeli magát. Ily homályos csarnokra szolgáló ajtó nyílt meg nesztelenül, s rajta férfifő bukkant ki, de csak pillanatra, mert egy ott ácsorgó sötét alak visszadöbbentő. A folyosón a sötét pont csakugyan ingásba jött, de hamar új állást véve, szoborszerűvé lön. Negyed óra után a jelenet ismételtetett. Néhány percz múlva a türelmetlenkedő férfi határzott léptekkel közeledik a leselkedőhöz. — Ki vagy ? kérdé a sötét alak, vasmagokkal érezvén magát megragadtatni. DIVATCSARNOK. 59 — Novella. —