Divatcsarnok, 1855 (3. évfolyam, 1-72. szám)
1855-10-25 / 59. szám
*U* I’EST , 1855. - OCTOBER 25. U*« HNemzeti irodaié in. — Egy parlagi olvasó elmélkedései. — »hajtásom, melylyel utóbbi elmélkedésemet befejezém, kétségkívül „jámbor óhajtás“nak fog maradni sokáig talán mindörökre! Hogy is lehetne máskép? Oly szép önmagában is az irói pálya, oly hízelgő azon a hírnév és dicsőségborostyánának könnyű(?!) elnyerése, s oly nemes czél van tűzve különösen a magyar iró elé, hogy nem mindennapi lelki erő kell azon inger leküzdésére, mely kivált az ifjabb kebelt arra csalogatja!... és mi azt akarnék, avagy csak álmodni is mernék, miszerint az e pályáralépés komoly oldalát is higadtan fontolja meg az, kit azon inger kisért?! Hiszen emberektől csak emberit kell és lehet kívánni! Igen, de hát legyen ember az író is, kitől mindenek előtt DIVATCSARNOK. 59 ti V. CSH •+I*