Divatcsarnok, 1859 (7. évfolyam, 5-39. szám)
1859-09-27 / 39. szám
Tárczay Anna (Vége.M ár fentebb láttuk, hogy Tárczay Anna Türkón kívül a szomszéd Újvárt is bírta ; — a testvérvárak kis órai távolságban lévén egymáshoz, kölcsönös segélyben részesültek, s ez téve az ellenszegülést hosszabb időre lehetővé. Ebersdorf elvonulása után Anna szövetségesei szaporodván, szaporodtak az erők is, melyek ujjabb támadás esetében az ellentállhatásnak nagyobb súlyt kölcsönöztek ; ezekhez járult az éles tapintatu hölgynek fáradhatlan tevékenységgel párosult erélye, melyet az időt fel tudta használni, hogy terveinek nyomatékot szerezzen, és Türkőt, mit az akkori viszonyok közepette a tiszai vidékek kulcsának lehete tekinteni — védállapotba helyezze. 1 'T így történt, hogy a két vár között fekvő Péter-mező felett elsánczolt tábor alakult, hová a szövetségesek segédcsapatjain kivül Tárczay Anna várjobbágyai — tömegesen csődültek. Hertnek *) hajdan a Tárczay nemzetség nagy kiterjedésű uradalma, Tarkőtől roppant béretek által választatik el ; az itteni várjobbágyok, kik Annát rendkívüli jóságánál fogva imádással határos tiszteletben járták — bevonattak a hadi tervbe , a Cserhó **) csúcsán felállított őröknek kötelességökké tétetvén, hogy a tarkői várfokon adandó jeladásra figyelve — harangkongásokkal tudassák a lakosokkal, miszerint tömegesen sietnének le a hegyekből Újvár és Tarkő védelmére. így állottak a dolgok, midőn Katzianer Tárczay Anna termeit parlamentári minőségben elhagyván — seregéhez érkezve, az ellenségeskedés megkezdésére parancsait osztogatá. Ez alatt Anna kémei meghozák a kedvező hirt, hogy faltörő ágyukkal a német vezér nem rendelkezik, — meg azt is, hogy az erdőkből nagy mennyiségben szállított ifjú fenyőszálakból lajtorjákat gyártat, — és többé nem lehetett kétség, hogy Tarkot megrohanással akarja hatalmába ejteni. Idegen földön működő hadvezér biztos kém nélkül az, mi a tengerész vitorla és delejta nélkül, amazt ellene cselel, ezt a vész sodorják érvénybe. Katzianer csak Türkot tekinté legyőzendőnek, azt hívén, hogy ha ennek falait megmászhatják katonái, Tárczay Annának a vártérre szorított hatalma önként el fog enyészni — . Annában csak szenvedélyes nőt látott, míg a következmények azt ismertették meg vele, hogy e nő a harertéren is otthonos, s hogy tervei sok vértes vezérnek szolgálhattak tanúságul. September 18-án sürgős forgás volt a német táborban észlelhető, mit Tarkőtől magas fekvésénél fogva — leplezni nem lehetett. Kémei Annának biztos hírt hoztak arról, hogy Katzianer — megrohanási parancsát kiadta, s hogy terveit a hold fényében éjfél előtt valósítani törekszik ; — rögtön megjárta vára minden zugát, elragadó szavaival kitartást, bátorságot csepegtetvén katonáiba a közeledő perczekre. *) A hertneki uradalom Tárczay Anna hűtlenségéből 1559. 1-se Perd, által a gróf Porgách nemzetségnek adományoztatott. **) A hertneki hegylánca legmagasb csúcsát-------Cserhónak nevezik mintegy 2000 láb magas.