Dolgozó Nő, 1961 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

emberiséget egy újabb mészárlás veszélyétől, hogy a gyermekeknek a háborúmentes világ nagyszerű ajándékát nyújthassák. Az NDNSZ az emberi jogok megvédéséért A napirend harmadik pontjaként Ana Mattera, az Olasz Nők Egyesületének veze­tőségi tagja „Az NDNSZ részvétele az emberi jogok megvédésében" című jelentést terjesz­tette elő. Az emberi jogokról szóló egyete­mes nyilatkozatban foglalt elvek hatalmas segítséget nyújtottak az egész világ nőinek az egyenjogúságért folytatott harcukban. De még vannak államok, melyek bár magukévá tették, mégsem tartják tiszteletben e nyilat­kozatban foglalt elveket. Az NDNSZ egy küldöttsége 1959-ben Spanyolországban tanulmányozta a politikai foglyok helyzetét, és megállapította, hogy bírósági végzés és minden alapos ok nélkül hajtanak végre letartóztatásokat. A küldött­ség számos nyilatkozatot gyűjtött azokról a kínzásokról és megaláztatásokról, amelyeket a Falange politikai és szociális brigádja részé­ről a politikai foglyok elszenvednek. Csak Madrid környékén több mint 30 népéhez hű bebörtönzött asszonyt kínoztak meg és ítéltek 20-tól 30 évig terjedő szabadságvesztésre. A Dél-Afrikai Unióban az Apartheid, vagyis a fajok elkülönítése politikájának jegyében a bennszülötteket nem tekintik az úgynevezett White area (fehér zóna) — ami az ország területének 87 százalékát teszi ki— állandó lakóinak. A 16 évüket betöltött bennszülöttek csak a legkülönfélébb igazol­ványokkal felszerelve közlekedhetnek. A fa­lusi nők csak nehezen megszerezhető, külön­leges engedéllyel mehetnek a városba. A dél-afrikai nők a véres megtorlások, a letar­tóztatások, gyű­jtőtáborok ellenére népük oldalán harcolnak jogaik elismeréséért. Algériában a nappal és különösen az éjszaka minden órájában folynak a házkutatások és letartóztatások. A francia gyarmatosítók még a hitleristákénál is borzalmasabb kínzókam­rákat állítottak fel. Blanche Moine-t olyan borzalmasan megkínozták, hogy sebeit 15 napig kellett kezelni, míg a vizsgálóbíró elé vihették. Tizenöt és hatvan év közötti nőket tartanak fogva gyermekeikkel együtt gyűjtőtáborokban, melyeket katonák vesznek körül, mindenkor készen arra, hogy a legki­sebb tiltakozásra fegyverüket használják. A félelemtől halálra vált gyermekek szeme lát­­tára hurcolják kivégzésre vagy kínzókamrába az embereket. Mindezek ellenére az algériai nép hősiesen folytatja harcát. Ehhez hasonló helyzet van Latin-Amerika több országában, Dél-Vietnamban, Jordá­niában, Nyugat-Németországban, Iránban, Kenyában, Portugáliában, Görögországban, ahol a békéért, szabadságért és demokrá­ciáért harcolók ellen megtorlásokat fogana­tosítanak, ahol a nőt és a gyermeket nem védi törvény és a haladó női szervezeteket üldözik vagy betiltják. Ezért az NDNSZ-nek kötelessége mozgó­sítani a világ nőit az emberi jogok tisztelet­ben tartásáért, a teljes egyenjogúság kivívá­sáért folyó harc fokozására. ★ Az NDNSZ Tanácsának ezt az ülésszakát az jellemezte, hogy a küldöttek tevékeny részt vettek a vitákban, részletesen megtár­gyalták a nemzetközi élet minden aktuális kérdését és azokat a feladatokat, amelyek a nőszervezetekre hárulnak a békéért és a társadalmi haladásért folyó küzdelemben. Az ülésszak fontos okmányokat fogadott el, a Kiáltványt, a nők Nyilatkozatát az álta­lános és teljes leszerelés, a nemzeti függet­lenség, a népek közötti békés együttélés és barátság érdekében, továbbá az NDNSZ a­­jánlásait a nemzeti szervezetek működésére vonatkozólag, amelyek a nemzetközi nőmoz­galom fő feladatait írják elő. Országos Nőtanácsunk küldöttsége tevé­kenyen vett részt az NDNSZ Tanácsának teljes ülésein és a három bizottságban is, amely az ülésszak által elfogadásra kerülő okmányokat szerkesztette. A mi küldöttsé­günk indítványára javasolták az NDNSZ kapcsolatainak megerősítését más nemzet­közi szervezetekkel, a gyermekeknek és a fiatalságnak a béke és a népek közötti barát­ság szellemében való nevelését, s regionális találkozók és nemzetközi szemináriumok meg­szervezését olyan témákról, amelyek érdeklik bizonyos országcsoport nőit. Az NDNSZ Tanácsa ülésszakának munká­latai és az elfogadott határozatok arról tettek bizonyságot, hogy megnövekedett a nők öntudata és felelősségérzete a napjainkban rájuk háruló szerep tekintetében, s az ülés­szak ugyanakkor új távlatokat nyitott a jövőbeni eredményes tevékenység számára. Az RNK küldöttsége a varsói ülésszakon: Maria Rosetti (közé­pen) az RNK Orszá­gos Nőtanácsának el­nöke, Maria Groza, az Országos Nőtanács titkára és Maria Rá­­dávoiu, a Bákó tar­tományi nőbizottság elnöke 2 K­IÁLTVÁNY A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megalakulása óta eltelt 15 év alatt az egész világon és ennek folytán a nők helyzetében is jelentős változások mentek végbe. A nők nagy fejlődésnek örvendenek sok országban a társadalmi átalakulások és a tudomány és technika hatalmas vívmányainak következtében, amelyek mindenki számára — és különösen a fiatal nemzedék előtt — fényes jövő kilátásait tárják fel. Korunk nagy megvalósítása az ázsiai és afrikai nőtömegek öntu­datra ébredése, akik sokban járultak hozzá népük függetlenségéért folyó harcához. Mégis a világot még igen sok veszély fenyegeti. Az emberiség még nem szabadult meg egy új, az atomfegyverek miatt még súlyosabb háború veszélyétől, sem a kolonializmus különböző formáitól, sem a megtorlásoktól és a fasizmus veszélyétől. A fegyverkezési hajsza egyre folyik és súlyosan megnehezíti a népek és családok életét. A nők milliói az új háború veszélye és a jövő bizonytalansága mellett még azért is szenvednek, mert jogaik elnyerése és azoknak valóra váltása elé akadályok tornyosulnak, valamint a sokszor elvi­selhetetlen gondok következtében, amit gyermekeik táplálása, öltöz­tetése és felnevelése okoz. Korszakunkban a nők felelőssége igen nagy. Összefogásuk, különböző meggyőződésükre való tekintet nélkül döntő tényező ahhoz, hogy elérjék: — az összes országok teljes függetlenségét, ami elsőrendű fel­tétele a nők felszabadulásának, a joguralomnak, a haladásnak és a békének; — a teljes és ellenőrzött leszerelést, ami a béke biztosításának és az emberiség éhségtől és nyomortól való megszabadításának alap­­feltétele. Korunkban a nagy veszélyek ellenére nagy reménységek is vannak. A különféle társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés eszméje a világon egyre több millió férfit és nőt nyer meg, egyre in­kább terjed az a meggyőződés, hogy a gyarmatosítás és a fajüldözés az emberiség szégyene; a leszerelés kilátásai különféle javaslatok­ban öltenek egyre konkrétabb formákat; a béke erői állandóan növekednek. Ebben a történelmi időszakban a nők harca igen nagy jelentőségű. A világ, állandó fejlődésben van: a nőnek részt kell vennie az emberiség előrehaladásában. A teljes jogegyenlőség alapján együtt kell működnie minden téren a férfival, mert nem engedhető meg a férfi és nő közötti megkülönböztetés egy olyan korszakban, amikor az egész földkerekségen harcolnak a faji megkülönböztetés ellen. A nők előrehaladása világprobléma, ami megköveteli az összes nők szoli­daritását fejlettségi fokukra való tekintet nélkül. Az NDNSZ azon a véleményen van, hogy az összes női szer­vezeteknek, az összes nőknek, mindegyiknek saját hazájában és működési körében a nemzetközi és nemzeti szervekkel karöltve har­colniuk kell, hogy kivívják: — az összes nők politikai és gazdasági jogegyenlőségét; — olyan társadalmi körülmények létrehozását, amelyek lehetővé teszik a nőnek, hogy anyai kötelességei teljesítésével egyidejűleg eleget tudjon tenni azoknak a kötelezettségeknek is, amelyek mint a társadalom tevékeny tagjára hárulnak rá; — a gyermekek és serdülőkorúak gondozását a hivatalos ható­ságok részéről, amelyek méltó életet kell hogy biztosítsanak a családok és az új nemzedékek részére. A nő felszabadítása az egész társadalom kötelessége és érdeke. Fáradságot nem kímélve, latba kell vetni mindent a haladás hatalmas tényezője, a nők felszabadításáért, és mindent el kell követni, hogy a nők meggyőződjenek összefogásuk szükségességéről. Függetlenül politikai, társadalmi és gazdasági körülményeiktől, a világ minden táján egyesülve a nők hatalmas erőt képeznek. Ha minden jogukkal élni tudnak, az asszonyok lényegbevágó tényezői lesznek korunk elsőrendű feladata, a béke megvalósításának, hozzá fognak járulni a népek közötti együttműködés megszilárdításához és részt vesznek majd egy igazságos és boldog világ felépítésében.

Next