Dolgozó Nő, 1967 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
TERMÉSZETI CSAPÁS sújtotta Olaszországot. Az egymást követő ciklonok sorozata óriási vízmennyiséget zúdított a Firenzén átfolyó Arno folyó medencéjére s a Pó síkságára, illetve deltavidékére, és elöntötte az ország több mint egyharmad részét, mintegy 120 000 négyzetkilométernyi területet. A folyók és torrensek óriási iszapáradata mintegy 754 községet öntött el, s behatolt Firenzébe, ahol műkincsekben és a könyvtárak ritkaságaiban felbecsülhetetlen károkat okozott. A világ minden részén nagyméretű segélyakció bontakozott ki. A Nemzetközi Vöröskereszt, valamint a Vörös Félhold szervezetei sorra küldik el adományaikat a legjobban sújtott területekre. Hazánk élelmiszereket, meleg ruhaneműt és orvosságot juttatott a mindenüket elvesztett olasz családok megsegítésére, sok ország pedig szakértő restaurátorokat küldött a múzeumok megrongálódott műkincseinek helyreállítására. A Pó mentén tomboló áradatnak fizikai-földrajzi magyarázata van. Ez a folyó már Cremonától alsó szakasz jellegű, lerakja az Alpokból magával hozott törmeléket. A lakosság évszázadok óta gátakkal védekezik az árvizek ellen. Egy Paleocapa nevezetű olasz mérnöknek volt az a szerencsétlen ötlete, hogy a folyót szorítsák széles gátrendszer bilincseibe. Az így épített gát azonban lehetővé tette a folyónak, hogy elveszítse sodrását s törmelékét lerakja. Egy-két évtized alatt a sok hordalék elérte a gát koronáját. Ma már a Pónak sok helyen 40- 50 méterrel magasabb a szintje a parti síkságnál, így nem csodálkozhatunk azon, hogy Velence, de a bistavidék csaknem minden emberi települése is víz, illetve iszap alá került. Súlyosbította ennek a területnek helyzetét a viharos tenger hullámainak pusztítása is. A vízzel elöntött területeket elárasztották a patkányok, s az ivóvíz fertőzöttsége járványveszéllyel is fenyeget. Még a Vezúv megmerevedett lávatömegeit is alámosták a torrensek, s ezek sziklaomlások formájában zúdultak a mélységbe. Hosszú hetekig tart majd a romeltakarítás, s talán évtizedekig is egy olyan gátrendszernek a megépítése, amely nem az egyéni, hanem a közösségi érdekeket tartva szem előtt, megfékezi a vizek pusztító erejét. ELISABETA NASTAC az orvostudományok doktora, osztályvezető a Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának Inframikrobiológiai Intézetében. Tizenegy éve dolgozik az inframikrobiológia és a vírusok és daganatok kapcsolatának kiderítésén. Stefan S. Nicolau akadémikussal részt vett a Rákellenes Nemzetközi Szövetség IX. Kongresszusán, amelyet 1966 őszén Tokióban tartottak. Hazánk küldöttsége előterjesztette az emberi fehérvérűség eredetére, valamint a ráknak vírusokkal való kezelésére vonatkozó dolgozatokat. z ÚJ POLIKLINIKA a fővárosi Tudor Vladimirescu rajonban. Egyike azon létesítményeknek, amelyekről az ötéves tervben így esik szó: „Az előző öt évhez viszonyítva, több mint 90 százalékkal nagyobb beruházási alapot irányoztunk elő a kórházak és poliklinikák hálózatának további bővítésére, s ezek modern berendezésekkel történő ellátására". A poliklinika 10 000 négyzetméternyi területre épült, 350 főnyi orvosi személyzete naponta 2500 szakvizsgálatot és kezelést végez. LEGKERESETTEBB HANGLEMEZEI Melyek az 1966-os év legközkedveltebb román hanglemezei? A fővárosi Electrecord üzemben ezt mondták: A legnagyobb példányszámot elért könnyűzene lemez a Radu Serban dalait tartalmazó hanglemez, amelyen Anca Agemolu, Margareta Pislaru és Anda Calugareanu énekel; erre vették fel az 1966-os Mamaiai Könnyűzene Fesztivál nagydíjával kitüntetett „Prieten drag" című dalt is Pompilia Stoian előadásában. E lemez népszerűsége arra enged következtetni, hogy a közönség megerősítette a zsűri döntését. A legnépszerűbb népdal hanglemez az Irina Loghiné, a Ciocirlia együttes szólistájáé. Ami pedig a klasszikus zenét illeti, a legtöbben az iránt a lemez iránt érdeklődtek, amelyen Verdi Rigolettojának három áriája szerepel. Az áriákat Nicolae Herlea, Magda Ianculescu és Ion Buzea énekli. ALDRIN ŰRSÉTÁJA Az ember minden különösebb fáradtság nélkül tud dolgozni az űrben is. Ezt bizonyítja Edwin Aldrinnak és James Lowell-nek, a Gemini-12 pilótáinak legutóbbi űrsétája. Aldrin — három nap alatt három alkalommal, összesen öt és fél órát töltött szabadon az űrben, s több mint két órát „dolgozott" — öt különféle műveletet végzett az űrkabin és az Agena rakéta között. Lebegés közben testének egyes részeit megtámasztotta, s az űrkabinon elhelyezett segédrudakba fogódzott. Egyik feladata éppen az volt, hogy a kabint és a rakétát elektromosan és mechanikusan öszszekapcsolja; egy kábelt és egy támasztó rudat helyezett el a két test között. Ezzel a repüléssel befejeződött egy kísérletezési szakasz, és megkezdődött egy másik — az Apollo program —, amelynek célja már a holdraszállás. 1966 A MUNKÁSEGYETEMEN A kolozsvári Clujana Bőr- és Cipőgyár munkásegyetemén A család és a társadalom nevű kör is működik. Dr. Bartha Sándor tanár, aki immár nyolc éve igazgatója a munkásegyetemnek, elmondotta, hogy a nők nagy érdeklődéssel látogatják e kör előadásait. Ezeket a Babeş-Bolyai Tudományegyetem lélektani tanszékének előadói, illetve lektorai tartják. A 30 — 40 perces előadásokat hasonló témájú film követi, kiegészítve, elmélyítve az anyagot. A tizenöt leckéből álló sorozatban ilyen címek szerepelnek: Pihenés és szórakozás, Az erkölcsi nevelés jelentősége, A munkahely szubjektív és objektív feltételei, önnevelés, A gyermekek és ifjak hazafias nevelése a családban stb. Legutóbb a családi légkörről tartott előadást kilencvenen hallgatták meg.A Világ proletárjai, egyesüljetek! DOLGOZÓ NŐ társadalmi-politikai és kulturális folyóirat Kiadja Románia Szocialista Köztársaság Országos Nőtanácsa Szerkesztőség: Kolozsvár, Horea út 19 Telefon: I—30—16, I—35—99 Címlap: A jégpályán ION HANANEL felvétele Képszerkesztő CSEH GUSZTÁV Műszaki szerkesztő SÁNDOR GYULA Megjelenik havonta. Megrendelhető minden postahivatalnál és levélkézbesítőnél. Előfizetési díj egy évre 30.-lej, fél évre 15.-lej, egyes szám ára 2,50 lej Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scînteii !