Dolgozó Nő, 1969 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

Március 2-án szavazatunkkal erő-­­sítjük meg mindennapi munkánk, helytállásunk eredményeit, szavaza­tunkkal mondunk igent vívmányaink­ra, és pártmutatta jövőnk nagy­szerű távlataira. Választásra készülünk románok, ma­­gyarok, németek és más nemzetisé­­­­gűek, férfiak és nők. S ahogy munka­helyeinken együtt dolgozunk és har­colunk közös céljainkért, úgy tömörü­lünk megbonthatatlan egységbe a­ Ro­mán Kommunista Párt által vezetett Szocialista Egységfront körül. _ A választás nálunk a mérlegkészí­tés, a számbavétel, az önismeret és az előretekintés iskolája. És e számba­vétel során a szocializmus építésének és kiteljesítésének nagy vívmányai közé büszkén soroljuk az egyenjogú­ságot is, melynek mint nők és mint a magyar nemzeti kisebbség tagjai egyaránt örvendünk, készüljünk. következő gondolatai is/ NŐK A KÖZÉLETBEN BESZÉLGETÉS PETHŐ ILONA NAGY NEMZETGYŰLÉSI KÉP­VISELŐJELÖLTTEL, A HAR­GITA MEGYEI NŐBIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL Ha csak személyéről akarnánk írni, nem kellene egyebet tennünk, mint elővennünk és csokorba kötnünk azt, amit a csíkszentkirályi jelö­lőgyűlésen elmondottak róla a 3-as számú tusnádi nagy nemzetgyűlési választókerület dolgozói. Igaz, hogy annyi szép, megkapóan kedves, elismerő, meleg szó hangzott el róla, hogy bizony ezeket is nehéz volna katonás rendbe sorakoztatni, de Pethő Ilona különben is nyomban más­ra tereli a szót, amikor a jelölőgyűlési bemutatásra emlékeztetjük. — Nem annyira személyemnek szólt az elismerés, mint inkább nőmoz­galmunk egészének, munkánk megbecsülésének, hozzájárulásunk tényleges értékelésének. A nagy nemzetgyűlési képviselőjelölés mindenekelőtt a dolgozó nők iránt tanúsított bizalomnak, a dolgozó nők társadalmi életben betöl­tött szerepének a jele, a közügy­intézés irányításában betöltött szerepének a bizonyságtétele. Örömmel hangsúlyozom — teszi hozzá — ,hogy a március 2.-i nép­tanácsi képviselőválasztásokra javasolt 171 megyei néptanácsi­­ képvi­selőjelölt között 47 nő van. — Vagyis ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időben talán még fokozottabban számíthatunk a dolgozó nők élénk, sokoldalú tevékenysé­gére a helyi vezetésben, irányításban. De mit mondhatnak az eddigi e­­redményekről? — Gazdasági sikereinkkel kezdeném. Megyénk iparában döntő szavuk van a munkásnőknek,technikusnőknek és mérnöknőknek. A Csíkszeredai és a székelyudvarhelyi készruhagyárak, a gyergyószentmiklósi Lenfonoda munkásainak legnagyobb része nő. Mindhárom üzem nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta múlt évi össztermelési tervét. Amikor pedig az 1969-es terv mutatószámainak megvitatására és a munkavállalásokra került sor, az említett üzemek munkásnői elsőként jelentették ki, hogy az ötéves terv döntő fontosságú évében tettekkel bizonyítják hozzájá­rulásukat megyénk iparának tovább-izmosításához, országunk felvi­rágoztatásához. Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós to­vább épült, szépült 1968-ban. Ezekben a városokban a dolgozó nők több millió lej értékű hazafias munkát végeztek. Ez az eredmény, ez a hozzájárulás persze, a nőmozgalom eredménye is. A jövőben még inkább arra törekszünk, hogy gyarapítsuk gazdasági eredményeinket. A mun­kaidő még ésszerűbb kihasználására, a munkafegyelem megszilárdítá­sára, a szakmai továbbképzésre, a munkatermelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére, az ésszerű munkaszervezésre, a gépek teljesí­tő képességének maximális kihasználására buzdítjuk, serkentjük a mun­kában eddig is derekasan helytállt munkásnők ezreit. Ami pedig a mun­kakörülményeket illeti, dicsérjük mindazt, ami példamutató, de egy­ben felhívjuk az üzemi nőbizottságok figyelmét, hogy éljenek azokkal a nagy lehetőségekkel, amelyeket szocialista rendszerünk biztosít a munkafeltételek és -körülmények állandó, fokozatos javítására.­­ Elégedett a falun végzett nőbizottsági politikai­ nevelőmunka ered­ményeivel? — Részben igen. Erről is sok jót mondhatok, de akad bőven javítani való is. Kezdeném azzal, hogy az ősszel a viszontagságos időjárás miatt megkéstünk a krumpliszedéssel. De ahogy az idő engedte, sőt még rossz időben is a TSZ asszonyai és lányai mindent megtettek a bőséges ter­més megmentése érdekében. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a krumpli és a cukorrépatermés betakarításában övék volt az oroszlánrész. Rá sze­retnék mutatni viszont arra is, hogy egyes helyeken a községi nőbizott­ságok nem végeznek elég hathatós szervezőmunkát, s ezért a nők nem min­denütt élnek tanulási, szakképesítési jogaikkal és lehetőségeikkel. A legtöbb községben sikerrel folyik a mezőgazdasági szakoktatás, gát De sok helyen sajnos, nők nélkül. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy helyenként még húzódoznak a szaktudás e fontos fog kútfejétől. A községi pártbizottságok szervezte politikai körökön, tan­­folyamokon való részvétel ugyancsak fontos feladat, hisz a nevelő­i­ munka gerincét képezi ez, és egyben új eredményeink forrása. Amikor sikerekről beszélek, nem mulaszthatom el annak hangsúlyo­zását, hogy az Országos Nőtanács novemberi plenáris ülésének határo­zata milyen széles körű visszhangra talált megyénk dolgozó női körében,­­ ami abban is megnyilvánult, hogy téli szünidő idején több Csíkszeredai gyermekházi tanuló talált meleg családi otthonra, anyai melegségre,­­ szeretetre. a* Meggyőződésem, hogy országos tanácsunk januári ülésének iránymuta­tásai elősegítik munkánk még tartalmasabbá tételét, eszmei gazdagítását, s politikai, nevelési célkitűzéseink valóra váltását. Mindehhez csak sok-sok sikert, eredményekben gazdag munkát kí- I­­vánhatunk Pethő Ilonának. _ Lujogye*»*: KOLOZSI MÁRTON

Next