Dolgozó Nő, 1975 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

VÁLASZTÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG AZ ALKOTÓMUNKA ÚJABB SZAKASZA Az évgyűrűk sokasodnak. Szabad életünk harmincegyedik évét tapossuk. Megállás nélkül haladunk. Ki merné számon kérni tőlünk az éveket? Nem ültünk ölhetett kézzel. Üzemek, gyárak, erőművek, városok nőttek ki a földből. Nem önmaguktól születtek. Húszmil­liónyi ember, férfi és nő, öreg és fiatal, mind-mind keményen dolgozott értük, ki-ki a maga helyén. Elszánással, odaa­dással, erőt nem kímélve. Miért e szor­gos tevékenység? Mert megállás nél­kül akarunk haladni. Történelmi esz­tendőt zártunk, amelyben a XI. Párt­­kongresszus bőséges útravalóval lá­tott el. Felbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati értékű határozatok szület­tek. Olyanok, mint a párt első Program­ja, mely új korszak távlatát nyitotta meg Románia fejlődésében. Olyanok, mint az 1990-ig terjedő Irányelvek, me­lyek elénk vetítik az ország holnapi, új arcát. Vajon mi tette lehetővé, hogy ilyen biztos iránytűvel induljunk el az 1975-ös esztendőben? A három évti­zed kemény munkájának eredménye; a Román Kommunista Párt vezetése; a kommunisták helytállása; az egész dolgozó nép szorgalma és lelkese­dése. Alig két hete léptük át az új esztendő küszöbét. Még fülünkbe csengenek pártunk szeretett főtitkárának, köz­társaságunk elnökének, Nicolae Ceauşescu elvtársnak az új év alkal­mából elhangzott szavai, melyekkel melegen köszöntötte a munkásosz­tályt, a parasztságot, az értelmiséget, nemzetiségi különbség nélkül minden dolgozót, egész népünket, és egyben meghatározta jövőbeni célkitűzésün­ket. «Szilárd elhatározásunk mindent megtenni, hogy 1975-ben a román nép további nagy sikereket érjen el a gaz­dasági-társadalmi fejlődésben, anyagi és szellemi jólétének növelésében, ab­ban, hogy hazánk a haladás és a szo­cialista civilizáció újabb csúcsait hó­dítsa meg.» Ez a serkentő felhívás felelősségteljesebb hozzáállásra, cse­lekvésre késztet. Dolgozunk kezünkkel, agyunkkal, jobban mondva mindket­tővel. Nem másnak dolgozunk, hanem magunknak. A munka létszükséglet, mindennapi kötelesség és jövőnk biz­tos alapja. A gazdaságfejlesztés az egyedüli útja a nép jóléte megterem­tésének. Minden jövőbe tekintő hatá­rozat az ember érdekében születik. Pártunk egész politikája emberköz­pontú, a gazdasági éppúgy, mint a nevelési. A Nagy Nemzetgyűlés legu­tóbbi ülésszakán megszavazott tör­vények is előírják, hogy az idei gazda­sági-társadalmi fejlesztést a nemzeti jövedelem fokozott növelésére és ezen az alapon a nép anyagi életszínvona­lának emelésére irányítsák. 1975. öté­ves tervünk utolsó esztendeje biztosít­ja az ipari termelés további, gyorsü­temű növelését, melynek volumene 15 százalékkal lesz nagyobb, a tavalyinál. Ebben az évben 21 megye ipari ter­melése haladja meg a 10 milliárd lejt, míg 10 évvel ezelőtt csupán 4 megye érte el. A terv szerint 133 300 lakás és 111 000 helyet biztosító új munkásott­hon épül fel. A nemzeti jövedelem 11 százalékkal, az egy személyre szá­mított reáljövedelem 9 százalékkal nö­vekszik. A számok meghatározzák munkánk ütemét. Látjuk, hogy a tennivalók megsokasodtak, tudjuk, hogy fokoz­nunk kell az erőfeszítéseket, áldozatot vállalókhoz méltó hűséggel mind ma­gasabbra emelve az igényesség mér­céjét. Az igényesség pedig nemcsak azt a törekvést jelenti, hogy fegyelme­zettebb, minőségileg jobb munkát fejt­sünk ki, hanem, hogy önmagunkat is szüntelenül szigorú vizsgálat alá ve­gyük, tökéletesítsük. Előttünk áll a szo­cialista etika és méltányosság elveinek és szabályainak törvénykönyve. Szük­ség volt rá, mert nemcsak új országot, hanem új embert is építünk. A kötele­zővé vált normák tükröt tartanak elénk: íme, ilyenekké kell válnunk, hogy tud­juk folytatni a küzdelmet a többért, a jobbért. Az új típusú embert jellemző cselekvőkészségről eddig is bizony­ságot tettünk. De sok tekintetben csi­szolnunk kell önmagunkat. Ki állíthatja azt, hogy tökéletes?... Mindannyian lépést kell hogy tartsunk a növekvő követelményekkel, a haladással. A ha­ladás alapja — a tudás. A tudást pedig tanulással, szüntelen önképzéssel sze­rezhetjük meg. Az újat nem elég el­fogadni, az újat tanulni kell. Progra­munk világosan leszögezi, hogy a kom­munista jövő felé igazítjuk lépteinket. Ez a cél szabja meg egész tevékeny­ségünket, egész magatartásunkat. Ha nem vesszük fel a harcot a közömbös­ség, a nemtörődömség ellen, ha a bírá­lat és önbírálat fegyverével nem irtjuk ki mindazt, ami gátolja a fejlődést, akkor csak egy helyben topoghatunk. Ez éppúgy nem jellemezheti munkán­kat, mint a menet közbeni megtorpa­nás. Előrehaladásunk az alkotó ember elégedetlenségéből fakad. Legyünk mindennel elégedetlenek, ami nem vi­szi előbbre az újat! «Az egész nevelő tevékenység s a szocialista tudatfor­málás— mondotta Nicolae Ceauşescu elvtárs a XI. kongresszuson elhang­zott jelentésben — új humanizmus megteremtéséhez kell hogy vezessen, amelynek értelmében az ember a leg­fontosabb, s amelyben a magánérdek összefonódik az egész társadalom ér­dekével, biztosítva minden embernek, az egész néppel együtt a jólétet és a boldogságot. Ezáltal az ember a megis­merés magasabb fokára lép, valóban tudatosan vehet részt a nép tevékeny­ségében, szabad jövője kikovácsolá­sában.» «A választás egyszersmind erőteljes megnyilvánulása lesz szocialista demokráciánknak, annak, hogy a széles néptöme­gek részt vesznek az egész gaz­dasági-politikai élet vezetésé­ben, saját jövőjük tudatos alakí­tásában». NICOLAE CEAUŞESCU Mint már mondottuk, idei tevékeny­ségünk alkotómunkát, minőségi mun­kát követel tőlünk, az alapcélkitűzés a hatékonyság fokozása. Nem be­széltünk külön a nőkről, hiszen minden tevékenységi területen jelen vannak s mint feleségek és anyák különleges feladatkört töltenek be az új nemzedék nevelésében. A nő társadalom­politi­kai helyzete gyökeresen megváltozott hazánkban, szerepének növelésére kedvező hatást gyakorolt a másfél év­vel ezelőtt megszületett párthatározat. Az anya- és gyermekvédelemre fordí­tott alap évről évre növekszik: a gyer­mekpótlék idén eléri a 7,4 milliárd lejt, a bölcsőde és napközi hálózat tovább bővül, intézkedések történtek a ház­tartási munka megkönnyítésére. A fel­adat az, hogy a társadalmi ellentmon­dások tanulmányozásával, a nő bio­fiziológiai sajátosságainak figyelem­­bevételével keressünk megoldásokat arra, hogy hármas funkcióját — dolgo­zó, anya, állampolgár — mind harmo­nikusabban egyeztethesse össze s ez személyiségének maradéktalan kibon­takoztatásához vezessen. Ez társadal­mi követelmény, s egyben rendszerünk mély humanizmusát bizonyítja. Mert mind a nő szakmai felkészítésére, mind pedig a szociális védelmére hozott intézkedések nemcsak a dolgozó nőt illetik, hanem az egész társadalmat, amelynek értékesítenie kell a nő alko­tóképességét Ezért sürgető a nő teherteljesítésére vonatkozó határo­zatok megvalósítása, mert csak ily módon kapcsolódhat be tevékenyen a politikai-társadalmi-kulturális életbe. Az ideológiai nevelőmunkának, a szo­cialista öntudat fejlesztésének hallat­lan szerepe ebben is megmutatkozik, hiszen ez odahat hogy a nő szerepét az új történelmi valóságnak megfele­lően ítéljük meg, s gátat vessünk a még fennálló előítéleteknek. Sikereink örömével, tennivalóink tu­datában léptünk az új évbe. Tervezünk, teremtünk. Meggyőződtünk arról, hogy amit elterveztünk, az kezünk nyomán valósággá is válik. Csak egy példát az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért indított országos szocialista munka­versenybe a dolgozók százezrei kap­csolódtak be. A szocialista tudat fejlődését mérhetjük le a dolgozók munka iránti új magatartásában, tár­sadalmi életünk elmélyülő demokra­tizmusában. Fontos politikai esemény előtt állunk, a márciusban sorra kerülő nagy nemzetgyűlési és néptanácsi kép­viselőválasztások előtt. A választás erőteljes megnyilvánulása lesz szocia­lista demokráciánknak, annak, hogy a széles néptömegek részt vesznek az egész gazdasági-politikai élet vezeté­sében, saját jövőjük tudatos alakítá­sában. A Szocialista Egységfront je­löltjeire szavazva, kifejezzük csatlako­zásunkat a XI. kongresszus határoza­taihoz, pártunk bel- és külpolitikájához, ahhoz a Programhoz, amely Románia felvirágzását, a nép jólétét tűzte ki célul. A párt lelkes, öntudatos, szorgos munkára szólít. Válaszunk: a cselek­vés. T. JAKAB IRMA Március 9 -én urnák elé járulnak a 18 évesek is

Next