Dolgozó Nő, 1977 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

M­ódos, kétszintes út és épülő házak között kanyarog a gübbenős fő utca a falu központja felé. A gyalogo­sok gumicsizmában ügyeskednek a házak melletti keskeny töltésen. Mi járda nyomait ügyeljük, de hiába. A kalotaszegi Mérán járunk, ahol az mtsz­­tagoknak körülbelül 10 százaléka nő. Feladataikat elvégzik, hallottuk az iro­dákban. De a gazdaság ügyeibe vajon beleszólnak-e, elmondják-e vélemé­nyüket? Erre a kérdésre kerestük a választ. Az egyik új házban Tőtszegi Anná­val beszélgetünk, hozzá szokott-e szól­ni gyűléseken? Voltak-e javaslatai? — Szeretném, ha itt is létesítenének valamiféle műhelyt a nőknek, mint más falukban, ahol télen is dolgozhatnánk. A gyűlésekre elmegyek, de én nem kri­tizálok, nekem jól van úgy, ahogy van. Tőtszegi Erzsébet a pártalapszer­­vezet titkára, képviselőnő így válaszol: — Javasoltuk autóbuszjárat létesí­tését, hiszen kb. 3 km-t kell gyalogolni a legközelebbi vasútállomásig- A Ná­das patak hídját megjavítottuk, hoz­zájárultunk az útjavítási költségekhez is.... A másik általános kérés egy mel­léküzemág létesítésére vonatkozott az mtsz-en belül. Varrodára vagy kézi­­munkázásra gondoltunk, szépen sző­nek, hímeznek az idevaló nők. A veze­tőség elvben egyetért velünk, de még nem akadt megfelelő irányító személy. Mikor Bodor Erzsébetet, a pártalap­­szervezet egyik bürótagját kérdezem, kibuggyan belőle a panasz. — Hét évig brigádos voltam a gaz­daságban, de a tavaly februárban egy­szerre leváltottak, pedig munkámban nem találtak hibát Azt mondta az elnök, hogy csak egy brigádosra van szükség. Szégyellem a tagság előtt, nem tudom, ki mit gondol, miért állítot­tak félre. Javaslat? Most nem szólok bele a gazdaság dolgaiba, de azért jó volna valamilyen munkalehetőség a téli időszakban a nőknek, régebb könyvborítót szőttünk, lábtörlőt fon­tunk. Inkább a szakmai tanfolyamokon beszélek, érdekelnek azok a kérdések, amelyekről Butyka mérnök beszél ne­künk, ha valamit nem értek, mindig megkérdezem. Az mtsz irodájában Bota Aurel el­nök és Butyka Aladár farmvezető mér­nök kimutatásokat egyeztet. Nekik is felteszem a kérdést: hogyan látják a szövetkezeti demokrácia kiteljesedé­sét a nők szempontjából a mérai mtsz­­ben? Butyka Aladár: — Néhány nagyon jó javaslat származott a nőktől, amit le­hetett, megvalósítottunk belőlük. Ilyen volt például az, hogy a kukoricater­mesztésnél használjuk bátrabban a gyomirtószereket, az eredmény: ke­vesebbet kellett kapálni. De mintha csak a személyes, szűkebb érdekeiket, a jövedelmüket befolyásoló ügyekhez szólnának hozzá. Bota Aurél: — Bodor Erzsébetet a gazdaság farmokká történő átszerve­zésekor váltottuk le. Az üres könyvelői állás betöltésére versenyvizsga alap­ján jelöltük ki a másik brigádvezetőt, Vonó Sándort, aki végül nem vált be. De amikor az út- és hídépítő vállalat raktárost keresett, magunk ajánlottuk Bodor Erzsébetet. Ha kedve van hoz­zá, bármikor visszafogadjuk, akár cso­portfelelősnek is, mert szükségünk van munkájára. A melléküzemág szerve­zése azért is késik, mert nem találtunk a szabászati részleg vezetésére alkal­mas személyt. A szocialista demokrácia egyik kife­jezője az, hogy a dolgozók létszámuk­nak megfelelően legyenek jelen a veze­tésben. A mérai mtsz vezetőségében a 21 tag közül csupán 4 nő, a 10 csoport­­vezető között egyetlen nő sincs. Va­jon Bodor Erzsébet nem lett volna jó bár csoportvezetőnek? És rajta kívül nincs vezetőnek alkalmas nő Mérán? Egy dolog bizonyos, a termelőszövet­kezet ügyeibe csak saját érdekeltségük határain belül szólnak bele az asszo­nyok, s ez arra utal, hogy valami nincs rendjén. Az okokat a gazdaság veze­tőinek kell tisztázniuk, az intézkedést is tőlük várják. Ebben a faluban is ér­vényesülnie kell a nők társadalmi te­vékenysége megjavításáról szóló párt­­határozatnak. Községi szinten s hely­ben, a mérai mezőgazdasági termelő­­szövetkezetben egyaránt. Mert a mérai nők munkájuk alapján jogosultak erre. J. KOVÁCS MAGDA IOAN MICLEA-MIHALE felvételei 0 0 0 0 AZ ASSZONY BELESZÓL? Tőtszegi Anna lánya hozományát hímezi. Vannak hozzáértő asszonyok, lehetne melléküzemágat szer­vezni.... Tőtszegi Erzsébet párt­­titkár a kukoricaszál­­lítmányt méri munka­helyén, a raktárban Bodor Erzsébet: «Nem tudom, miért váltottak le, munkámban nem találtak hibát» oooooooooooooo UTAK EMBERSÉGHEZ OOOOOOOOOOOOOO I­smerhetünk-e valakit, akit nem is láttunk? Elképzelhetjük-e, hogy mi­lyen, ha nem tudjuk: szőke-e vagy bar­na, kék-e vagy zöld a szeme, alacsony-e vagy magas? Magunk elé képzelhet­jük-e alakját, ha csak jellemvonásairól hallottunk? Az aradi üvegház igazga­tója, Irimie Simandan, a Szocialista Munka Hősei esetében úgy érzem, a kérdésre igennel válaszolhatunk. Lá­togatásom alkalmával ugyan nem talál­kozhattam vele, munkatársainak vallo­másaiból mégis kirajzolódott előttem a képe, s ami még fontosabb: a jelle­me. «Régi kommunista, fáradhatatlan és nagyon igényes önmagával szem­ben, de mások számára is magasra emeli a mércét; motorbiciklijén napon­ta bejárja a gazdaságot mindent észre­vesz, és minden hozzá fordulót meg­hallgat; igazságot szolgáltat annak, akit megillet, és határozottan szembe­száll minden nagyhangúval; nála a munka számít s az ember; az egyik munkás lakása leégett, az igazgató a saját bőrkabátját terítette a családapa vállára, s a munkatársak háztartási felszereléssel, ágyneművel, ruházattal, bútorral segítették a károsultat.» Mun­kásnők mondták mindezt hisz ők al­kotják a munkaközösség nagyobb ré­szét Ők beszéltek arról is, hogy a gyer­mekek az igazgató «gyengéi», segítő kezét szinte naponta érzi a hetes nap­közi. Amza Mariana, a pártbizottság titkára mondotta: — Az igazgató elv­társ reggeltől estig meg nem áll, de szorgalmánál is nagyobb embersége. Dolgozni is tanulhatunk tőle, de ember­séget még többet A munkásnők Arad pereméről, falvakról jöttek gazdasá­gunkba. Korszerű mezőgazdálkodást kellett tanulniuk; több szakaszban ter­mesztünk paradicsomot paprikát u­­borkát most gombatermesztésünk és feldolgozó részlegünk, nagy gyümöl­csösünk és virágházunk is van. A nők elsajátították a legkorszerűbb tech­nológiát, s amelyik munkafolyamatot csak lehetett gépesítettük. Ez van a munkahelyen, de a civilizált életmód­ra, a szép családi élet megteremtésére, sőt a gyermeknevelésre is meg kellett tanítani az asszonyokat Simandan elv­társ régóta alkalmazza­ az alapvető marxista tételt: megfelelő anyagi ala­pokra kell építeni a tudati, az erkölcsi nevelést.... Minden farmon fürdő, öltöző (a szek­rényeken nincs lakat) és egészségügyi szoba van; a központi mosodában tisz­títják a munkaruhákat szigorúan be­tartják a munkavédelmi intézkedéseket. 4 0 0 0 0

Next