Dunántúl, 1911. november (1. évfolyam, 176-200. szám)
1911-11-01 / 176. szám
4. oldal. (A pécsi jótékony nőegylet) november 5-iki programmos teauzsonnájának próbái egyre folynak. A rendező bizottság tagjai, kik azon vannak, hogy minél fényesebb bemutató estélye legyen ez dr. Visy Lászlóné vigalmi bizottsági elnöknőnek, megelégedve távoztak az utolsó próbáról. A versek és zene, melyet Heiberger Rezsőné szolgáltat, az előadás harmóniája fényes sikert ígér. A szereplők névsorát már közöltük, most még csupán a fáradhatatlan rendezőről , ée ssy Ottóról akarunk megemlékezni, ki a beállításokat és műszaki rendezést épen oly buzgalommal, mint szakavatottsággal végzi.Az estély, mint az előző években is 5 órakor kezdődik és teázás előzi meg a programmot. (Az államépítészeti hivatal új helyisége.) Baranyavármegye államépítészeti hivatala november 1-től kezdődőleg helyiségét a Mária-utca 13. szám alól, Apáca utca 5 sz. alá helyezte át. (A vasutas szövetség pécsi kerületének választmányi ülése.) Október 29-én tartotta rendkívüli választmányi ülését a vasutas szövetség pécsi kerülete, amelyen a központi szövetséget Horváth Károly főszámvevő, Lányi József számvizsgáló, Erdélyi Béla pénztáros, Kordás Aladár ellenőr, Számán Mihály szövetségi tanácsos, Molnár Kálmán jóléti bizottsági jegyző és Hertner Károly alelnök képviselték. A budapesti kiküldötteket Nagy Sándor kerületi elnök fogadta. A rendkívüli választmányi ülés délután 4 órakor volt a Vasutas Otthon helyiségében. A gyűlésen megjelentek a postástagok is. A választmány a drágasági pótlék és lakbérrendezés kérdéseivel foglalkozott. Széman Mihály tanácsos ismertette azokat a jóléti intézményeket, amelyeket a szövetség létesített. Majd áttért a drágasági pótlékra, amelynek szervezete már az uj kereskedelemügyi miniszter előtt fekszik s Tolnay elnök biztosította a szövetséget, hogy a pótlékot még ez év folyamán megkapják s ezt a magánvasutasokra is kiterjesztik. A gyűlés után Springsfeld Gyula ellenőr látta vendégül a központ kiküldötteit. (Kilépés az Országos Középiskolai Tanáregyesületből.) Kornócsy István dr. pécsi állami főreáliskolai tanár az Országos Középiskolai Tanáregyesület ismeretes vallásellenes állásfoglalása miatt kilépett az Egyesületből. (A bűn lejtőjén.) G. K. 10 éves fiú, aki a pécsi gyermekmenhelyen talált gondoskodó, meleg otthonra, ma délelőtt belopódzott a főápoló szobájába, az asztal fiókjából kilopott 14 koronát és megszökött. A főápoló feljelentésére a rendőrség a délután folyamán elfogta a korán bűn lejtőjére tévedt szökevényt és visszavitte a gyermekmenhelyre. (Civilek és katonák harca.) Parázs verekedés történt tegnap éjjel a Ferenciekutcájában. Pető János és Kisgadó Géza iparossegédek korcsmából hazafelé menet összeszólalkoztak két hazafelé siető bakával. Az összeszólalkozásból hamarosan verekedés lett. Szerencsére mielőtt komolyabb sérüléseket kaptak volna a szereplők, rendőrök közelítettek, akiknek láttára a verekedők kereket oldottak. A rendőrség mára kinyomozta őket s folyamatba tette ellenük az eljárást. (Névmagyarosítás.) Daroczik József kaposszekcsői lakosnak családi nevének „Daróczi“-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. (Képkiállítás a Nőegyletben.) Megígértük tegnap, hogy a Nőegylet kisebb termében rendezett kiállítást ismertetni fogjuk. Nem sokról számolhatunk be. A kiállítást Frankel és társai képkereskedők rendezték, akik a vidék több városában is megfordultak már. Plakátjuk sok nevet hirdet, ismertebbeket és ismeretleneket egyaránt. Többek közt a Pécsett már két kiállítása révén jól ismert Neográdyt, aztán Margitay Tihamért és Poll Hugót. A kiállítás maga pedig úgy fest, hogy kapjuk ott Margitaynak két képét, Neográdynak három képét, Pollnak egy — azt hiszem — nagyon régen festett, a mester egyéniségét fel nem tüntető kis tájképét. A többi kép az ismeretleneké, a törtetőké, talán a jövő embereié. De csak talán, mert akad köztük elég vásári portéka, a gyenge másolatok gyanúját keltő holmi. Művészi igényekkel lépnek fel Molnár Z. János csendéletképei, tengeri képe és a „A templomba készülődés“ című vászna, melynek azonban van annyi hibája, hogy a 2000 korona árat, amely melléje van írva, merésznek kell tartanunk. Papp Sándor tanulmányfejei eléggé rutinos kézre vallanak, Klemm miniatűr csendéletei és Németh Gyula kis zsánerei csinosak. Berkes Antal csak a parasztszekeres téli tájképén nivós, a többin kemény és színtelen. Santhó Károly aquarelljein ígéreteket nyújt, de csak a jövő fogja értékét megállapítani. Rémi Róbert, mint mondják, Munkácsy tanítványa, tájképein elavult irányt követ. Vörös Ernő lovagja figyelmet keltő. Ennyit az egészről. A többit a kiállítást látogató pécsi közönségnek fejlett ízlése maga is észreveszi. (A baranyamegyei gazdasági egyesület téli előadásai.) A baranyamegyei gazdasági egyesület elhatározta, hogy a tél folyamán Baranyavármegye községeiben összesen 201 előadást tart. A népies előadások célja a kisgazdáknak gazdasági ismereteit bővíteni és az okszerű gazdálkodásra tanítani. (A „Gyurkovics leányok“ Amerikában.) Ezen év szept. 11-én adták Herczeg Ferenc e kedves vígjátékát Cleveland városában angolul. Érdekes a színlap azon része, amely a magyar társadalmi viszonyokat a darab megértése végett ismerteti. Az ismertetés szóról szóra így hangzik: „A magyar gentrylányok gyermekkoruktól a házassági pályára neveltetnek, mert más pálya nincs nyitva számukra. Tíz éves korukba megkezdődik a kelengye felhalmozása, amelyet aztán félretesznek. Feleségül csakis a legidősebb hajadon választható, a fiatalabbat a háttérben tartják, hogy mindegyik a sora szerint menjen férjhez s ne kelljen félni, hogy öreg leány marad a családban. Nagy súlyt helyeznek a főzésre, mint olyan eszközre, amely megnyeri és megtartja a férj szerelmét. Míg a fiatal leány nincs eljegyezve, semmi szabadsága sincs figyelmet tanúsítani a másik nemmel szemben. Ha egy magyar fiatalember megcsókol egy leányt, aki feljebb van rangban a parasztosztálynál s ez kitudódik, úgy készen kell lennie, hogy vagy elvegye azt a leányt, vagy pedig megverekedjék párbajon a leánynak egy férfi rokonával. A lakodalmi ünnepségek néha hat napig tartanak. Semmi sincs órához kötve; az evés, ivás, kártyázás, dal és tánc szakadatlanul folyik, a vendégek és cigányok lopva alusznak néhány órát. A káposztaleves varázshatással bír a vendégek kijózanítására. Cigánybandák külön darabokat játszanak a vendégeknek. Egyéb szokások a színdarabban láthatók.“ (A regölyi templom restaurálása.) Felkérettünk az alábbi sorok közlésére: Sok templomban az oltárok, szószék és szobrok elhanyagolva, kontár kezek által bemázolva, valóban siralmas látvánnyal szolgálnak, holott sokszor a lelkészek által nem is gyanított műdarabok azok, melyek egy szakértő keze alatt mintegy varázsütésre előtűnnek, bámulatba ejtve leginkább azokat, akik naponkint szemlélői voltak az előbbeni torz állapotnak. A regölyi templom oltárai, szobrai és szószéke is olyan siralmas állapotban voltak, hogy újakkal való kicserélésükre gondoltunk, ha a pénztár állapota megengedte volna. Ilyen körülmények közt tárgyaltunk Haffner Károly pécsi műaranyozó és szoborszínezővel, hogy érdemes volna-e fenti tárgyak kijavítására költeni? S ő felismerve az elhanyagolt, kopott külső alatt a stílszerű, elég becses belső értékét, biztosított bennünket, hogy négy heti munkával igen csinos dolgokat fog produkálni. S úgy is lett. Ő, aki a külföld minden nagyobb városában huzamosabb ideig dolgozott, Budapesten pedig a királyi várpalota, országház és Bazilika belső diszmunkálatainál 12 éven át fejlesztette tudását és ízlését s az első diszmunkások között is mindig az első volt s most két éve Pécsett (Mária utca 28.) telepedett meg, mint önálló aranyozó és szoborszínező-mester, aki, mint kezdő, szerénysége s a zajos reklámtól való irtózása miatt minden szakképzettsége mellett sem tud kellőleg érvényesülni, megmutatta, hogy mit lehet csinálni méga regölyi templom oltáraiból és szószékéből is. Aki most látja, nem hiszi el, hogy ezek nem újak, hanem csak a régiek. S hány templom van igy, ahol nem újak beszerzéséről, hanem a meglevőknek szakember kezébe való adásáról kellene gondoskodni s kevés költséggel a régi jó, massziv, stilszerü, de kopott, időviselt tárgyak újakká, díszesekké, Isten házába valókká válnának. Ennélfogva Haffner Károlyt nemes ízlése, szakképzettsége s főleg lelkiismeretessége miatt az egyházmegyei papság szives figyelmébe s jólelkü pártfogásába a legmelegebben ajánljuk. Regöly, 1911. október 25. Palkó István plébános Csukly Gyula közs. jegyző. Horváth Pál templomgondnok. (Adomány a népkonyhának.) A népkonyha céljaira Döbrössy Alajos kanonok 40 koronát, azonkívül még 10 koronát a karácsonyfa kiosztásához adományozott, amelyért hálás köszönetet mond az elnökség. (Fiatal tolvajok.) Az üszögi állomáson a Máv kárára a napokban nagyobb szabású lopást követtek el. Ugyanis a pályaudvaron levő nyitott teherkocsiban elhelyezett zárt ládát álkulccsal felnyitották s belőle egy nagy gépszijat, három sárgaréz gépolajozót s egyéb géprészeket loptak el. Ma sikerült a tolvajokat kinyomozni Horváth István 14 éves, Kovács István 14 éves és Osvád József 15 éves üszögpusztai iskolásfiuk személyében. A fiuk beismerték bűnüket s a lopott tárgyakat is hiány nélkül visszaadták. (Brutális férj.) Scheiber Ádám pécsi napszámos ma délután részegen tért haza lakására. A ház kapuja előtt szédülés fogta el és elesett. Felesége kiszaladt hozzá és felemelte. A részeges férj ezt azzal köszönte meg, hogy feleségét ellökte magától, aki arccal a járdára bukott és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy be kellett szállítani a közkórházba. „DUNÁNTÚL.“ November 1. Szerda. Három igaz szó. Szolid üzlet. Lauly óra jó. 14 arany ev. Nem kell többet aggódni, hogy mely bizalmas üzletben lehet 14 karátos arany ékszereket pontosan járó órákat rénkövekkel díszítve nyaklán-és optikai dolgokat bevásárolni. Bizalma legyen a „Dunántúl“ olvasó közönségének a „Három igaz szó“-hoz. . . , , ’ , „ cncok, lovng láncok brosok, függők kezelő gombokban s valódi ezüstből utánzót antik ékszerek nagy választék raktára. Sauly József ékszerész Irgalmasok-u. 22. Kossuth szoborral szemben. 1 *