Dunántúl, 1912. május (2. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-01 / 99. szám
4. oldal. iritualitások. szíuerkölcstan. (Broda párizsi tanárnak a világi erkölcstanról tartott előadása után.) — Most már csak arra vagyok kiváncsi, miért világi erkölcstan az, amiről dr. Broda magyarázott? — Na, ne legyen olyan naiv. Hát fontos az, hogy mi a neve valaminek? — Igen. — Nem. A lényeg fontos. — Arra kiváncsi vagyok. — A lényeg az, legyünk bátrak, önzetlenek, szótartók, józanok, nemeslelkűek és szociálisak. — Hol ezekben a morál? — Hát nincs abban elég morál, hogy a fiú legyen bátor és ne féljen, ha éjjel kell doktort hozni beteg anyjához? — Ezzel az esettel kár volt előhozakodni. Hogy is adta elő Broda? A tanító igy szól a fiukhoz: Ifjak, anyátok éjjel roszszul lesz, és ti nem meritek a doktort elhozni, féltek a kísértetektől. Mit keresnek a kisértetek a világi erkölcstanban, mely ép a másvilági elemek kiküszöbölésével dicsekszik? — De a példa csak szépen magyarázza a bátorságot. — Magyarázni, nagy feneket keríteni valaminek, ahhoz értenek a túlsó parton. De gondolja, hogy ezen példázatnak legékesebb magyarázata után a fiúk bátrakká lesznek és azok is maradnak minden esetben? — De az csak morális cselekedet, az anyát megmenteni, ezt meg fogja tenni a francia gyermek mindig. És ez a fő. — Igaza van. Az anya iránti kötelesség teljesítésében van erkölcs, de nem a bátorságban, mint Brodáék feltüntetik. A fogalomzavar Broda összes példáiban feltűnő. Mind régi fogalmakat, nagyon régi erkölcsi igazságokat igazolnak. Csak a terminológia új. És a másod, harmadrangú karakterisztikumokat domborítják ki és túlontul hangsúlyozzák. A bátorságról beszélnek a címben és a szülők tiszteletére lyukadnak ki. A szülők kultuszát csak nem Brodától származtatja majdan a művelődéstörténet? — Maga mindent a tízparancsolatig vinne vissza. De a szótartás csak új erkölcs? — Kétségtelen, hogy a gentleman fogalom az erkölcsi fejlődés magas fokát jelzi, de hogy az is Meres második sziklatáblájából sarjadt gyönyörű virág, arról nem is lehet beszélni. — Ugyan? — Joga van kételkedni, mert a gentleman szó nincs benne a VIII-ik parancsolatban . . . Broda többi esete is mind szórólszóra ilyen. Ott van például a földalatti villamoson történt eset. A fiúk előbb érnek a villamos vasút megállójához, mégis átengedik a később érkező iskolás lánykáknak a helyet. Maguk gyalog mennek, mert aznap több villamos kocsi nem jött. Ez a történet az új erkölcstan „Feminizmus“ fejezetébe sehogy sem illik be. A lánykáknak csak a régi morál alapján volt joguk elfogadni a fiuk ajánlatát. — Ja, de a francia vér! — Igen Broda dr. is minden példában, mikor a jóra, nemesre való buzdításra került a sor, refrénként hangoztatta és ez volt a leghathatósabb argumentum: egy francia nem lehet gyáva, hazug; az önzetlenség, a józanság méltó egy franciához. „Franciák vagytok“. Hogy jön ehhez a nacionalista érvhez egy nemzetközi világpolgár? — Igaz. Félig-meddig soviniszta . . . — Sőt. Valóságos lovagtörténet a romantikus középkor kellős közepén. És ami fő, hol benne az erkölcs? — Hm. Hol az erkölcs. Miféle erkölcs? DUNÁNTÚL _________________ Május 1. Szerda. — Hát világi erkölcstant ígértek és az ember keresi benne az erkölcsöt. — Miért? Olyan fontos az a világi erkölcstanra, hogy benne mindenáron erkölcs legyen? Was. HiffEiC. Lapunk legközelebbi száma május 3-án, pénteken jelenik meg. (Zarándoklat Rómába.) A május 3-án induló magyar római zarándoklatra mind nagyobb számban jelentkeznek országszerte. A zarándoklat egyházi vezetője, mint említettük már, Zichy Gyula pécsi püspök tegnap érkezett a szent városba Mosonyi Dénes dr. titkára kíséretében s ott csatlakoznak hozzá a 4-én odaérkező magyarok. Pécsről Hanny Gábor praelatus kanonok, özv. Kovácsics Józsefné, Spies Viktor ezredeshadbiró, Truka József jószágkormányzó, Varga Gyula kocsigyáros, Reiszer Ádám építés-válalkozó, Romaisz György gyáros, dr. Bahula József főorvos s még mások. Pécsváradról 16-an vesznek részt, mégpedig: Anschau Antalné, Anschau Mariska, ifj. Anschau Antal, özv. Graics Endréné, Czernohorszky József plébános, Brückner Ignác, Brückner Ignácné, Brückner József, Storch Pálné, özvegy Lutz Sebestyénné, Weiler Péterné, Storch János, Ruisz Béla, Feil Ferencné és özv. Köbering Teréz. Mohácsról Czindery Endre káplán és még többen, részt vesz a római zarándoklaton Rausz Alajos cikói plébános, lapunk munkatársa is. A római zarándoklatra az eddigi jelentkezők száma 405. Az utazás két részre oszlik. A III. osztályú utasok gyülekeznek május 2-án este 9 órától Budapest keleti pályaudvar indulási oldalának ama csarnokában, hol a jegypénztárak vannak, s ahol a szövetség „Római zarándokok gyülekezése“ felirású tábláról fog gondoskodni. A vonat 10 óra 25 perckor indul és május 3-án délután 4 óra 05 perckor érkezik Fiuméba. Ha a m. kir. államvasutak külön vonatot adnak, vagy a rendes vonathoz III. osztályú kocsikat is csatolnának, akkor a III. osztályú utasok is a többiekkel együtt úgy, amint a b) pont alatt következik, utaznak. Ez esetben a jelentkezők kellő időben értesítést kapnak. Az I. és II. osztályú utasok gyülekezése május 3-án reggel 6 órától Budapest keleti pályaudvarán úgy, mint előző este a III. osztályú utasoké. A vonat 7 órakor indul és este 7 óra 54 perckor érkezik Fiuméba. Fiuméból az összes zarándokok este 8 óra 15 perckor indulnak s Anconába május 4-én reggel 6 órakor érkeznek. Innen indulás 7 órakor és Rómába érkezés délután 2 óra 35 perckor. (Kitüntetett államtitkár.) A király Pap Elek pénzügyminiszteri államtitkárnak, a pénzügyigazgatás terén szerzett érdemei elismeréséül, a Lipót-rend középkeresztjét adományozta. (Új egyetemi tanár.) A király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Finkey Ferenc sárospataki jogakadémiai nyilvános rendes tanárt a kolozsvári tudományegyetemhez, a büntető perjog tanszékére, nyilvános rendes tanárrá a VI. fizetési osztályba, a szabályszerű illetményekkel kinevezte. (A csendőrség köréből.) A király Csiszár Gyulát a székesfehérvári VI. csendőrkerület századosát a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki s elrendelte, hogy Mayer József VI. csendőrkerületbeli századosnak a legfelső megelégedés tudtul adassák. Megengedte a király, hogy Fonyó László főhadnagy a VI. csendőrkerületben a 4 osztályú porosz királyi koronarendet elfogadja és viselje. Szudárovich Béla VI. csendőrkerületbeli hadapród zászlóssá neveztetett ki. (P. Schrotti Pál előadása.) Május 1-én, szerdán délután 6 órakor kezdi meg a papnevelőintézetben P. Schrotti Pál, pécsi ferencrendi atya, azokat az apológiai előadásokat, melyeket az „Urak Kongregációja“ saját tagjai és a magasabb műveltségű úri férfi közönség részére rendez. Vendégeket a kongregáció szívesen lát. P. Schrotti a húsvéti ünnepkörhöz illő témáról, Jézus feltámadásáról fog ez alkalommal beszélni. A további előadások idejét a lapok útján fogjuk közölni. A beszéd után a kongregáció megtartja rendes ülését. (Schaumburg Lippe rendjelek.) Schaumburg-Lippe uralkodó hercege Ullmann Adolf főrendiházi tagnak, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójának a Schaumburg-Lippe hercegi házirend nagykeresztjét, Kornfeld Pál bárónak, e bank igazgatójának pedig ugyane rend tisztikeresztjét adományozta. (X. Pius pápa és a kilences szám.) 1903. április 25-én tették le a velencei Kampanile alapkövét, melyet Sarto bíbornok, akkor velencei pátriárka, ma X. Pius pápa szentelt meg egy szép beszéd kíséretében. Az idén április 25-én, tehát kilenc évre rá szentelték fel az új tornyot. A kilences szám X. Pius pápa egyházi életében érdekes szerepet játszik. Kilenc évig volt káplán, kilenc évig volt plébános, kilenc évig volt püspök és kilenc évig volt velencei pátriárka. Most kilenc éve pápa. A kilences szám ezen véletlen szerepére X. Pius pápa természetesen semmit sem ad. Egy alkalommal azonban mégis tett egy tréfás szójáték keretében utalást a kilences számra. Bizalmas orvosához egyszer így szólt: Ugyebár, a kilences szám páratlan (olaszul impar) szám? Emlékszik a latin költő versére: Numero Deus impare gaudet. Igen, mondta tovább mosolyogva a pápa, a páratlan (impare) szám tetszik az Istennek. (Az országos ügyvédi nyugdíjintézet vasárnap tartott közgyűlése a nyugdíjintézet választmányába Pécsről Nick Alajos dr. ügyvéd, városi főügyészt választotta be. (Nagy fürészmű Szlavóniában.) A szlavóniai Verőcén legközelebb nagyszabású fűrészmű létesül 600 munkás foglalkoztatására. A vállalkozásban az a hamburgi favállalat is részesedik, amely a herceg Schaumburg-Lippe-féle uradalmak átvételére alakult konzorciummal is összeköttetésben áll. A fűrész főleg az uradalom területén kitermelt fát fogja földolgozni. (A pécsi tornaverseny.) A pécsi ifjúsági tornaverseny rendező-bizottsága május 2-án délután 4 órakor a városháza közgyűlési társalgó termében ülést tart. (Egy kiadatlan levél az 1704. évi pécsi vérengzésről.) A Herberstein gróf császári hadseregében levő rácok által Pécsett 1704. husvét másnapján elkövetett vérengzésről jelentést küldött a Bécsben időző Nesselrod püspöknek a káptalani kisprépost is: Ravasz István. Előzőleg a nyitrai káptalan tagja volt, 1700. óta pécsi kanonok, meghalt 1715. január 5., a ferenciek sírboltjában van eltemetve. Jelentésében, mely 1704. május 1-én kelt és csak egy levéloldalra terjed, írja, hogy öt éve tartózkodik Pécsett (Nyitráról jött ide, kanonoki javadalmat nyert Lipót király kegyéből); jövedelme itt nincs, magával hozott vagyonát a kálvinista felkelők és különösen a rácok elrabolták. A hirtelen támadás őt a pálosok templomában érte, öltözetétől megfosztották és lándjával neki támadtak és a puskát rásütötték, golyót is kapott és Isten csudája, hogy élve megszabadult. Hazamenni Nyitrára nem képes, mert semmi vagyona nincs, azért kér a püspöktől bármi néven nevezendő segélyt, hogy az egyháznak és híveknek itt Pécsett szolgálatokat tehessen. (A Mecsek-alján.) Schweitzer Rezső A Mecsek-alján címmel egy kedves, fülbemászó keringőt szerzett, amely most jelent meg. A zongorára írt keringőt figyelmébe ajánljuk a zenekedvelőknek. A kottafüzet ára 2 korona 50 fillér. Megrendelhető a Dunántúl könyvkereskedésben és bár, mely könyv vagy papírkereskedésben.