Dunántúl, 1912. május (2. évfolyam, 99-121. szám)

1912-05-01 / 99. szám

4. oldal. iritualitások. szíuerkölcstan. (Broda párizsi­ tanárnak a világi erkölcstan­ról tartott előadása után.) — Most már csak arra vagyok kiván­csi, miért világi erkölcstan az, amiről dr. Broda magyarázott? — Na, ne legyen olyan naiv. Hát fon­tos az, hogy mi a neve valaminek? — Igen. — Nem. A lényeg fontos. — Arra kiváncsi vagyok. — A lényeg az, legyünk bátrak, önzet­lenek, szótartók, józanok, nemeslelkűek és szociálisak. — Hol ezekben a morál? — Hát nincs abban elég morál, hogy a fiú legyen bátor és ne féljen, ha éjjel kell doktort hozni beteg anyjához? — Ezzel az esettel kár volt előhoza­kodni. Hogy is adta elő Broda? A tanító igy szól a fiukhoz: Ifjak, anyátok éjjel rosz­­szul lesz, és ti nem meritek a doktort elhoz­ni, féltek a kísértetektől. Mit keres­nek a kisértetek a világi erkölcstanban, mely ép a másvilági elemek kiküszöbölésével di­csekszik? — De a példa csak szépen magyarázza a bátorságot. — Magyarázni, nagy feneket keríteni valaminek, ahhoz értenek a túlsó parton. De gondolja, hogy ezen példázatnak legékesebb magyarázata után a fiúk bátrakká lesznek és azok is maradnak minden esetben? — De az csak morális cselekedet, az anyát megmenteni, ezt meg fogja tenni a francia gyermek mindig. És ez a fő. — Igaza van. Az anya iránti köteles­ség teljesítésében van erkölcs, de nem a bátorságban, mint Brodáék feltüntetik. A fo­galomzavar Broda összes példáiban feltű­nő. Mind régi fogalmakat, nagyon régi er­kölcsi igazságokat igazolnak. Csak a termi­nológia új. És a másod, harmadrangú karak­­terisztikumokat domborítják ki és túlon­tul hangsúlyozzák. A bátorságról beszélnek a címben és a szülők tiszteletére lyukadnak ki. A szülők kultuszát csak nem Brodától származtatja majdan a művelődéstörténet? — Maga mindent a tízparancsolatig vinne vissza. De a szótartás csak új er­kölcs? — Kétségtelen, hogy a gentleman fo­galom az erkölcsi fejlődés magas fokát jelzi, de hogy az is Meres második szikla­táblájából sarjadt gyönyörű virág, arról nem is lehet beszélni. — Ugyan? — Joga van kételkedni, mert a gentle­man szó nincs benne a VIII-ik parancsolat­ban . . . Broda többi esete is mind szóról­­szóra ilyen. Ott van például a földalatti vil­lamoson történt eset. A fiúk előbb érnek a villamos vasút megállójához, mégis átenge­dik a később érkező iskolás lánykáknak a helyet. Maguk gyalog mennek, mert aznap több villamos kocsi nem jött. Ez a történet az új erkölcstan „Feminizmus“ fejezetébe se­hogy sem illik be. A lánykáknak csak a régi morál alapján volt joguk elfogadni a fiuk ajánlatát. — Ja, de a francia vér! — Igen Broda dr. is minden példában, mikor a jóra, nemesre való buzdításra ke­rült a sor, refrénként hangoztatta és ez volt a leghathatósabb argumentum: egy francia nem lehet gyáva, hazug; az önzetlenség, a józanság méltó egy franciához. „Franciák vagytok“. Hogy jön ehhez a nacionalista érvhez egy nemzetközi világpolgár? — Igaz. Félig-meddig soviniszta . . . — Sőt. Valóságos lovagtörténet a ro­mantikus középkor kellős közepén. És ami fő, hol benne az erkölcs? — Hm. Hol az erkölcs. Miféle erkölcs? DUNÁNTÚL _________________ Május 1. Szerda. — Hát világi erkölcstant ígértek és az ember keresi benne az erkölcsöt. — Miért? Olyan fontos az a világi er­kölcstanra, hogy benne mindenáron erkölcs legyen? Was. HiffEiC. Lapunk legközelebbi száma május 3-án, pénteken jelenik meg. (Zarándoklat Rómába.) A május 3-án induló magyar római zarándoklatra mind nagyobb számban jelentkeznek országszerte. A zarándoklat egyházi vezetője, mint emlí­tettük már, Zichy Gyula pécsi püspök teg­nap érkezett a szent városba M­o­s­o­n­y­i Dénes dr. titkára kíséretében s ott csatla­koznak hozzá a 4-én odaérkező magyarok. Pécsről H­a­n­n­y Gábor praelatus kanonok, özv. Kovácsics Józsefné, Spies Viktor ezredeshadbiró, T­r­u­k­a József jószágkor­mányzó, Varga Gyula kocsigyáros, R­e­i­­s­z­e­r Ádám építés-válalkozó, R­o­m­a­i­s­z György gyáros, dr. B­a­h­u­l­a József főorvos s még mások. Pécsváradról 16-an vesznek részt, még­pedig: An­schau Antalné, An­sc­h­a­u Mariska, ifj. A­n­s­c­h­a­u Antal, özv. G­r­a­i­c­s Endréné, Czernohorszky József plébános, Brückner Ignác, Brückner Ignácné, Brückner Jó­zsef, Storch Pálné, özvegy Lutz Se­bestyénné, W­e­i­le­r Péterné, Storch Já­nos, R­u­i­s­z Béla, Feil Ferencné és özv. K­ö­b­e­r­­­i­n­g T­eréz. Mohácsról Czinde­­r­y Endre káplán és még többen, részt vesz a római zarándoklaton R­a­u­s­z Alajos cikói plébános, lapunk munkatársa is. A római zarándoklatra az eddigi jelentkezők száma 405. Az utazás két részre oszlik. A III. osztá­lyú utasok gyülekeznek május 2-án este 9 órától Budapest keleti pályaudvar indulási oldalának ama csarnokában, hol a jegypénz­tárak vannak, s ahol a szövetség „Római zarándokok gyülekezése“ felirású tábláról fog gondoskodni. A vonat 10 óra 25 perckor indul és május 3-án délután 4 óra 05 perckor érkezik Fiuméba. Ha a m. kir. államvasutak külön vonatot adnak, vagy a rendes vonat­hoz III. osztályú kocsikat is csatolnának, akkor a III. osztályú utasok is a többiekkel együtt úgy, amint a b) pont alatt következik, utaznak. Ez esetben a jelentkezők kellő idő­ben értesítést kapnak. Az I. és II. osztályú utasok gyülekezése május 3-án reggel 6 órától Budapest keleti pályaudvarán úgy, mint előző este a III. osztályú utasoké. A vonat 7 órakor indul és este 7 óra 54 perc­kor érkezik Fiuméba. Fiuméból az összes za­rándokok este 8 óra 15 perckor indulnak s Anconába május 4-én reggel 6 órakor ér­keznek. Innen indulás 7 órakor és Rómába érkezés délután 2 óra 35 perckor. (Kitüntetett államtitkár.) A király Pap Elek pénzügyminiszteri államtitkárnak, a pénzügyigazgatás terén szerzett érdemei elismeréséül, a Lipót-rend középkeresztjét adományozta. (Új egyetemi tanár.) A király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. F­i­n­k­e­y Ferenc sárospataki jogakadé­miai nyilvános rendes tanárt a kolozsvári tudományegyetemhez, a büntető perjog tan­székére, nyilvános rendes tanárrá a VI. fize­tési osztályba, a szabályszerű illetmények­kel kinevezte. (A csendőrség köréből.) A király Csi­szár Gyulát a székesfehérvári VI. csendőr­kerület századosát a Ferenc József-rend lo­vagkeresztjével tüntette ki s elrendelte, hogy Mayer József VI. csendőrkerületbeli szá­zadosnak a legfelső megelégedés tudtul adas­sák. Megengedte a király, hogy F­o­n­y­ó László főhadnagy a VI. csendőrkerületben a 4 osztályú porosz királyi koronarendet el­fogadja és viselje. Szudárovich Béla VI. csendőrkerületbeli hadapród zászlóssá neveztetett ki. (P. Schrotti Pál előadása.) Május 1-én, szerdán délután 6 órakor kezdi meg a pap­nevelőintézetben P. Schrotti Pál, pécsi ferencrendi atya, azokat az apológiai elő­adásokat, melyeket az „Urak Kongregáció­ja“ saját tagjai és a magasabb műveltségű úri férfi közönség részére rendez. Vendége­ket a kongregáció szívesen lát. P. Schrotti a húsvéti ünnepkörhöz illő témáról, Jézus feltámadásáról fog ez alkalommal beszélni. A további előadások idejét a lapok útján fog­juk közölni. A beszéd után a kongregáció megtartja rendes ülését. (Schaumburg Lippe rendjelek.) Schaum­­burg-Lippe uralkodó hercege Ullmann Adolf főrendiházi tagnak, a Magyar Általá­nos Hitelbank vezérigazgatójának a Schaum­­burg-Lippe hercegi házirend nagykereszt­­jét, Kornfeld Pál bárónak, e bank igaz­gatójának pedig ugyane rend tisztikereszt­jét adományozta. (X. Pius pápa és a kilences szám.) 1903. április 25-én tették le a velencei Kampanile alapkövét, melyet Sarto bíbornok, akkor ve­lencei pátriárka, ma X. Pius pápa szentelt meg egy szép beszéd kíséretében. Az idén április 25-én, tehát kilenc évre rá szentelték fel az új tornyot. A kilences szám X. Pius pápa egyházi életében érdekes szerepet ját­szik. Kilenc évig volt káplán, kilenc évig volt plébános, kilenc évig volt püspök és kilenc évig volt velencei pátriárka. Most kilenc éve pápa. A kilences szám ezen véletlen szerepére X. Pius pápa természetesen semmit sem ad. Egy alkalommal azonban mégis tett egy tré­fás szójáték keretében utalást a kilences számra. Bizalmas orvosához egyszer így szólt: Ugyebár, a kilences szám páratlan (olaszul impar) szám? Emlékszik a latin költő versére: Numero Deus impare gaudet. Igen, mondta tovább mosolyogva a pápa, a párat­lan (impare) szám tetszik az Istennek. (Az országos ügyvédi nyugdíjintézet­ vasárnap tartott közgyűlése a nyugdíjinté­zet választmányába Pécsről Nick Alajos dr. ügyvéd, városi főügyészt választotta be. (Nagy fürészmű Szlavóniában.) A szla­vóniai Verőcén legközelebb nagyszabású fűrészmű létesül 600 munkás foglalkoztatá­sára. A vállalkozásban az a hamburgi fa­vállalat is részesedik, amely a herceg Schaumburg-Lippe-féle uradalmak átvételé­re alakult konzorciummal is összeköttetés­ben áll. A fűrész főleg az uradalom területén kitermelt fát fogja földolgozni. (A pécsi tornaverseny.) A pécsi ifjúsági tornaverseny rendező-bizottsága május 2-á­n délután 4 órakor a városháza közgyű­lési társalgó termében ülést tart. (Egy kiadatlan levél az 1704. évi pécsi vérengzésről.) A Herberstein gróf császári hadseregében levő rácok által Pécsett 1704. husvét másnapján elkövetett vérengzésről je­lentést küldött a Bécsben időző Nesselrod püspöknek a káptalani kisprépost is: Ravasz István. Előzőleg a nyitrai káptalan tagja volt, 1700. óta pécsi kanonok, meghalt 1715. január 5., a ferenciek sírboltjában van elte­metve. Jelentésében, mely 1704. május 1-én kelt és csak egy levéloldalra terjed, írja, hogy öt éve tartózkodik Pécsett (Nyitráról jött ide, kanonoki javadalmat nyert Lipót ki­rály kegyéből); jövedelme itt nincs, magával hozott vagyonát a kálvinista felkelők és kü­lönösen a rácok elrabolták. A hirtelen táma­dás őt a pálosok templomában érte, öltözeté­től megfosztották és lándjával neki támadtak és a puskát rásütötték, golyót is kapott és Is­ten csudája, hogy élve megszabadult. Haza­menni Nyitrára nem képes, mert semmi va­gyona nincs, azért kér a püspöktől bármi né­ven nevezendő segélyt, hogy az egyháznak és híveknek itt Pécsett szolgálatokat tehessen. (A Mecsek-alján.) Schweitzer Re­zső A Mecsek-alján címmel egy kedves, fülbemászó keringőt szerzett, amely most jelent meg. A zongorára írt keringőt figyel­mébe ajánljuk a zenekedvelőknek. A kotta­füzet ára 2 korona 50 fillér. Megrendelhető a Dunántúl könyvkereskedésben és bár­, mely könyv vagy papírkereskedésben.

Next