Dunántúl, 1912. december (2. évfolyam, 275-299. szám)
1912-12-01 / 275. szám
4. oldal, ne levő minden mértéket meghaladó tűre, sőt a szót tett is követte, kirántotta a kalapból a kérdéses tűt. Ez a merész és épen nem udvarias kísérlet egy hatalmas pofonban végződött, melyet a nő csattantott el a merénylő arcán. Erre általános verekedés tört ki a kocsiban, az utasok részint a nagy kalapos hölgy, részint a merénylő mogorva férfiú pártjára álltak. A vidéki városokban is számtalan, többé-kevésbbé sikerült rendelet van a kalapjűről. Leggyakoribb az a formula, melyet Bordeauxban és Lyonban fogadtak el. Itt ugyanis elrendelték,hogy tilos a nyilvános kocsira felszállni, nyilvános helyiségeket, színházat, egyesületeket látogatni az olyan hölgyeknek, kiknek igen nagy kalaptüjök van. De hát hol kezdődik az „igen nagy“ kalaptű? Ennek a megítélése egyedül a férfi zsarnokokra van bízva, amiből sok összeütközés támad. Lyonban a kocsivezetőnek van joga megtiltani ilyen nőnek a kocsira való felszállást. A napokban egy urinő fel akar szállni a villamoskocsira. A kocsivezető visszautasítja, mert úgy hitte, hogy veszedelmes kalapzűt hord. Vita támad, az urinő meglát maga mellett egy cselédet, kinek karján egy zöldséges kosár lógott; észreveszi, hogy néhány foghagyma látszik ki a kosárból; hirtelen leszakít egyet s kalaptűjének a végére szúrja. A kocsivezető megelégedett, mert a szabály be volt tartva. Képzelhető, milyen derültség támadt a kocsiban, mikor meglátták a különös kalaptűvédőt. Sajnos, nem mindig van kéznél a fokhagyma, és nem mindenkinek olyan lélekjelenléte, mint ennek a lyoni úrasszonynak. Különben ebben a kényes kérdésben az egyedüli biztosíték a gyengéd nők finom érzése, s rendőrileg e kérdést megoldani nem lehet. ORSZÁGERVÖZÉS: A képviselőház ülése. Budapest, november 30. Elnök Jankovich Béla. Az elnöki előterjesztések után Kenedi Géza az igazságügyi bizottság, Sándor János pedig a pénzügyi bizottság jelentését terjesztette be. Lukács László miniszterelnök beterjeszti a „Háború esetére kivételes intézkedésekről szóló“ törvényjavaslatot, Hazai Samu honvédelmi miniszter pedig a „lovak beszerzéséről“ és a hadsereg élelmezéséről, járművek stb. beszerzéséről szóló javaslatokat. A beterjesztett javaslatokat az igazságügyi és közigazgatási illetve véderő bizottsághoz utasítottak. Ezután rátért a Ház a költségvetés tárgyalására. Szabó János volt az első felszólaló, aki beszéde elején a magyar imperializmusról beszélt, majd áttért a külpolitikai helyzet ecsetelésére. Nem hiszi, hogy háborúba keverednénk a szomszédos Balkán-állammal, de ha erre kerülne a sor reméli, hogy az egész magyarság eggyé fog forrni abban a gondolatban, hogy ellenségünket megverjük. (Helyeslés.) Ezután néhány vicinális ügyét teszi szóvá. A Keleti és Nyugati pályaudvarok kibővítését föltétlenül szükségesnek tartja. A javaslatot elfogadja. Lukács László miniszterelnök. A napokban olyan momentumok adták elő magukat, amelyek kötelességévé teszik, hogy ezekre észrevételeit megtegye. Megköszöni Giessweinnek legutóbb elmondott beszédét, aki a rája nehezedő nyomás ellenére megjelent itt a Házban, hogy elmondja a költségvetéssel szemben való véleményét. Az az óhajom, vajha az ellenzék többi része is hasonlóan gondolkoznék és ott keresné a parlamentbe való bejutás útját, ahol Giesshvein és nem ott, ahol csendőr és rendőr kordon kénytelen útjukat elállni. Nem tartja helyesnek, hogy a Házon kívül csinálnak propagandát olyan eszméknek, amelyeknek létjogosultsága nincs. Mindennap újabb és újabb dokumentumát kapjuk annak, hogy a közvélemény helyesli eljárásunkat. Ezután válaszol Vajda és Mihályi legutóbbi beszédeire. Ha volt valaha igazságtalan vád, amellyel a magyar nemzetet és ennek ez időszerinti kormányát a nemzetiségek elnyomásával vádolják, úgy a nemzetiségi képviselők vádja azok. Minden polgár egyenrangú és egyenjogú ebben az országban és ha volt valaha olyan időszak, amikor a nemzetiségek nemcsak a parlamentből hanem a közhivatalokból is félre tolattak, úgy az a mai pontra nem alkalmazható. Egyes magyar lapok a románia és monarchia közötti viszonyt a saját álláspontjaik szerint kommentálják. Kijelenti, hogy a lapokban megjelent semmi néven nevezendő cikkekért illetve azok tartalmáért a kormány a felelősséget nem vállalja magára. Ezután áttér a választójog kérdésére. Kijelenti, hogy a javaslatot még ez év folyamán a Ház elé terjeszti. (Helyeslés.) Návay tegnapi felszólalása folyamán szóvá tette a közigazgatás államosítását, ő is azt mondja amit Návay, hogy ha ez a nemzet élni akar föltétlenül szüksége van arra, hogy a közigazgatása államosítassék. (Úgy van. Helyeslés.) A kormány arra törekszik, hogy a nemzetiségi törvényt úgy fogják alkalmazni, hogy a nemzetiségek jogos érdekei megvédessenek, de ezt csak úgy teheti meg, hogy a magyar nemzeti állam egysége csorbát ne szenvedjen. Ezután a horvát kérdést teszi szóvá. Köszönettel veszi, hogy a horvát képviselők közeledtek a magyar nemzeti állam eszméjéhez. A kormány tudta, hogy a horvátszerb koalíció szövetkezett a jogpárttal egy paktum alapján. Ezt azonban titokban tartották, a tegnap nála járt horvát képviselők azonban beismerték ezt a szövetkezést, azt azonban, hogy a magyar államtól való elszakadást is programmjukba vették volna, valótlannak jelentették ki. Azok a kérdések, amelyek miatt ma Horvátországban kivételes állapotok vannak, máris rendezés alatt állanak. A vasúti pragmatika rendezése is utolsó stádiumban van már, és most csak az utolsó simításokat teszik meg rajta. Reméli, hogy a kormány békés hajlandósága meg fogja hozni azt az üdvös eredményt, hogy Horvátországban mielőbb helyre fog állani az alkotmányos élet. Ezeket óhajtotta elmondani. (Éljenzés és taps.) 5 perc szünet után Jankovich Béla megnyitja az ülést és folytatják a költségvetés tárgyalását. Lengyel Zoltán azt tartja, hogy ha valaki mandátumot vállal, akkor kötelessége, hogy megjelenjen a Ház ülésein. Ha pedig nem tud megfelelni a követelményeknek, amelyeket választói reá bíztak, akkor mondjon le. (Igaz, úgy van.) Nem helyesli, hogy az ellenzék a kordonok előtt játszik parlamentesdit és ezzel komikussá teszi önmagát. Ezután hosszú beszédben ismerteti a mostani helyzet keletkezését. Támadja Justhék politikáját, akik az önálló bank követelésével megbuktatták a koalíciós kormányt és most az általános választójog szertelen követelésével előidézte a júniusi eseményeket. (Igaz, úgy van. Helyeslés.) Gúnnyal támadja az ellenzéket. Tisza hibáját abban látja, hogy nem csinálta meg a házszabályrevíziót, még mielőtt a június 4-ike bekövetkezett. Hivatkozik a koalíció idejére, amikor Justh Gyula sokkal szigorúbban kezelte a házszabályokat, mint most Tisza István, hivatkozik önmagára, mint akkor hatpárti képviselőre, akit Justh többször utasított a mentelmi bizottsághoz. Elitéli az ellenzéki harcot s nem hiszi, hogy komolyan követelnék a választójogot. Védi Tiszát, végül pedig kijelenti, hogy a költségvetést, minthogy ez bizalmi kérdés nem fogadja el. Az elnök ezután indítványt tesz a hétfői ülés napirendjére, mely után az ülés véget ért. „DUNÁNTÚL. December 1. Vasárnap. WINKLER Bioshop is Budai HOI”. Hath. Kellen. Vasárnap, 1-én (Csak egy napig.) Ünnepélyes Megnyitó előadás. Amerikai műsorral. Hadihajó gyakorlat. Tanulságos. Az udvarló művészete. Vígjáték. A rémkamrában. Castellóval a címszerepben. Dráma. Becsapot főnök. Amerikai humoreszk. Lily karkötője. Humoreszk. Cowboy vér. Szenzációs dráma 2 felvonásban. A mozi kellemesen sütve van. Helyárak: Páholy ülés 1 korona, I. hely 70 fillér II. hely 40 fillér, II. hely 20 fillér. HÍREK. (Kitüntetések.) A király Chlumszky Manó államvasúti felügyelőnek a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, Bocsek György trencséni állami népiskolai igazgatótanítónak és Hosszú Ferenc kálnoki állami elemi népiskolai igazgatónak, sok évi buzgó működése elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozta. (A pécsi Kath. Kör felolvasó estélye.) Nagy érdeklődés előzi meg a pécsi Kath. Kör ez idényben első felolvasó estélyét, amely holnap, vasárnap délután lesz. Az érdekességet növeli Papp Félixné Fekete Irma énekművésznő szereplése, akit már hosszú ideje vágyott hallani a pécsi közönség, s aki végre is engedve a közóhajnak szívesen jött viszontlátni ismerőseit a Kath. Kör pódiumáról. A felolvasó estélynek részletes programmja a következő: 1. „Cigányélet“ Schumanntól. Vegyes karra. Énekli a pécsi Kath. Kör dalárdája. 2. Drámai jelenet. Vörösmarthy Mihálytól. „Maróth bán“-jából. Szereplő személyek : Maróth magyar bán: Garay Lajos. Bod öccse, török: Eperjessy Rezső. 3. a) J. Faure: Sancta Maria, b) Franz Róbert: Im Herbst, c) Tarnay: A búcsú. Énekli: Papp Félixné, Fekete Irma; zongorán kiséri: Báter János tanítóképezdei tanár. 4. A kereszténység etnikai és művelődéstörténeti jelentősége. Irta és felolvassa: Rézbányay József dr. theologiai tanár. Kezdete délután fél 6 órakor. A következő felolvasás dec. 8-án lesz, mely a Pécsi Dalárda ötven éves jubileumi ünnepére való tekintetből kivételesen 5 órakor kezdődik. (A pécsi tanítónők estélye.) A Pécsi Tanítónők Egyesülete december 1-én, holnap a Jótékony Nőegylet nagytermében délután 5 órakor estélyt rendez, amelynek műsora a következő: 1. Edmond Rostand: „Napkeleti királykisasszony.“ (Princesse lointaine). Előadja: Petrich Béla dr. 2. Chopin „Ballade.“ G-moll. Zongorán előadja Kapok Lenke. 3. „Az arany fésű.“ Somló Sándortól. „Izé kisasszony.“ Makai Emiltől. Előadja Nemes Jolán. 4. „Háztűznéző.“ Énekes párjelenet. Hetényi A.-tól. Előadják Jantay Anikó urhölgy és Hiller Antal, zongorán kiséri Schneider Ilona. A tagok évi jegyükkel léphetnek be. A hölgyek kéretnek kalapjaikat letenni.