Dunántúl, 1915. december (5. évfolyam, 278-302. szám)
1915-12-01 / 278. szám
4. oldal. Künn járok a drótnál!. A vihar teljes erejéből tombol; a sűrű fátyolként aláhulló hópelyhek közé nehéz, hideg eső cseppek vegyülnek. A szabadon száguldó szél arcomba vágja a hideg esőt, melynek minden cseppje villamos ütéshez hasonló fájdalmat okoz. Köpenyemen a szögesdrót hatalmas lyukat szakít. A konzerves dobozból készült jelző kolompok kísértetiesen konganak.. Nem látok öt lépésre sem. A figyelő a sátorlapot erősen a fejére húzva, az ellenségnek hátat fordít és dideregve bokázik. — Mit csinálsz itt? — ripakodom rá mérgesen. — Hát figyelek. — Hát merre van a muszka? — Amarra é — mondja, és hüvelykujjával a válla felett, maga mögé bök. — Hát nem fordulsz meg rögtön ebadta gézengúz! — Hadapród urnák alássan jelentem, tessék csak nyugodtan, lenni, most üccsegyün a muszka. Ázik a most velünk együtt- Elég annak most a maga baja. Tovább megyek! Lépteim alatt csúnya csobogás, a cipőm már tele van hideg, lucskos hólével. Itt is, ott is hasig rogyom bele a szél összehordta hóhegyekbe. Itt is, ott is kuporgó, didergő alakok mozognak, hányják a havat a lőrések elől. Benn az árokban térdig járok a vizes hóban: plies—plaes. Innen is, onnan is a nyakamba folyik a hideg, sáros lé. Csurom vizesek vagyunk mindannyian; az agyagos sár szemtelenül tapad ránk. Reggel négy óra felé megszakadnak a fekete fellegek s a résen át méltóságteljesen úszik a félhold. Lassan kint vakító fehérségben úszik minden. Ellátok egész az orosz állásokig. Merengve nézek arra felé. Apró, fekete alakokat látok mozogni, dolgoznak. Csend, csak a tetőről aláhulló vízcseppek csobogását hallom ... A károkat már kijavítottuk, az árokban ismét száraz lábbal járhatunk. Egész reggel van. A bakák bebújnak a fedezékbe, melyet egy-kettőre kifeszített sátorzsinegek hálóznak be s nemsokára a sok vizes köppenyés égett, felismerhetetlen ruhadarab párolgó gőze vegyül a sűrü füst közé. Amig meg fő a kávé, addig jól esik egy kis beszélgetés, egy kis melegedés a füstölő, izzó fadarab mellett. 11 - 1 . i‘. I i- ;v ii - i i 4 »!• Én is lemegyek földalatti vakondlakásomba. Kellemes meleg, friss kávé és pirított kenyér illata csapja meg a hideg széltől fagyosra fújt arcomat. Mégis csak jó fiú ez a Jóska! Az átázott, lucskos ruhadarabok egykettőre lekerülnek rólam; a forró kávé felmelegíti elzsibbadt tagjaim. Meggyujtom egyetlen szál gyertyámat s lázas sietséggel szövöm gondolataimat. (Sietnem kell, mert nincs több s ez is leégett már félig.) Emlékezetem fája körül tarka pillangók serege csapong. Mind egy-egy szép óra emléke. Emlékezem. Egyszer már mondtam Istenhozzádot a kis ház szende lakójának! A keserű bucsuzástól, örömkönnyes viszontlátás lett. Rongyosan, piszkosan jöttem haza, telve ifjú hévvel, reménnyel, szerelemmel. A Kárpátok dermesztő tele után napsugaras, pacsirtadalos, virághímes tavasz fogadott karjai közé. Úgy éreztem, hogy minden virág az enyém, hogy nekem dalol a madár, hogy nekem is zúgnak feltámadást a csengő-bongó ünnepi harangok. Jött a forró nyár. Boldogságunk tüze a nap perzselő melegének is erősebb volt. Boldog együttlétben jártuk az erdőt, a mezőt; együtt hallgattuk a fülembe estek imáját; együtt néztük a ragyogó csillagokat, a sápadt arcú Holdat. Estenden, mikor lepihent a város, együtt szállt égnek szíveink imája: a dal. Most újra itt! Kedves emlékek, szép napok, mámoros, csókos órák, milyen messzi vitt tőletek a sors! De sebaj! Kitartás és remény! Hiszen magyar fiúk vagyunk, hittel bizni és bizalommal hinni tudok. ... Belenézek a gyertyaláng fényébe. A kanóc már az asztalt pörköli. A gyertyaláng utolsót lobban s az előbb még világitó valami most sötétséget hint széjjel a kis kunyhóban. Most igazán nem tudom, min gondolkodom! — Talán azon, hogy milyen szép is az élet. Siri csend, — csak a szél mondja panaszosan: — Meghalt az ősz, itt a tél!... Számos Pál. DUNÁNTÚL 7' ~ ~ - I Szerda. December I. HÍREK. A pécsi Ostéregylet vasárnapon, december 5-én a Corpus Christi kápolnában tartja imaóráit a legméltóságosabb Oltáriszentség előtt. Hétfőn, december 6-án ugyanott gyászmise lesz az oltáregylet elhunyt tagjaiért. Zichy Lujza grófnő elnöknő. — A pécsi üzletvezető kitüntetése. Ferenc Salvator főherceg, mint az osztrákmagyar monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese Littke Jenő máv. főfelügyelő, pécsi üzletvezetőnek a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényét adományozta. A Hős tábori lelkészek. A király a hivatalos lap mai száma szerint az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő és önfeláldozó szolgálata elismeréséül Várady Győző 2. hadsereg hadtápparancsnokságbeli I. osztályú tábori superiornak a lelkész érdemkereszt I. osztályát adományozta a fehérvörös szalagon. Ferenc Salvátor főherceg, mint az osztrák-magyar monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese a katonai egészségügy körül a háborúban szerzett kiváló érdemei elismeréséül Wagner Alajos pécsegyházmegyei áldozópapnak az eszéki 2. számú tartalék kórházban működő tábori lelkésznek a Vörös Kereszt II. osztályú díszjelvényét adományozta a hadiékítménnyel. — Kitüntetett honvédhuszár tiszt. Késmárky Béla, az 5-ik honvédhuszár ezred kapitánya, aki mint hadnagy a pécsi 8-ik honvédhuszár ezrednél szolgált, az orosz harctéren az ellenségel szemben tanúsított vitéz magatartásáért megkapta, a hadiékitményes 3. osztályú katoni érdemkeresztet. — A bíróság köréből. Az igazságügyminiszter a kaposvári kir. törvényszék területén vizsgálóbíróul Gábor Mátyás kir. törvényszéki birót, állandó helyetteséül pedig Jankó Kálmán kir. törvényszéki birót nevezte ki, Draskóczy Pál dr. szekszárdi törvényszéki jegyzőt pedig önálló működési körrel ruházta fel. — Vasváry Ferenc dr. szabad líceumi előadása. A Nemzeti Szabadtanitás Pécsi Egyesületének Szabadliceumi Szakosztálya a háborús állapot miatt beállott egy évi szünetelés után újra megkezdte alapszabályszerű rendes előadásainak sorozatát. Az első előadást az egyesület igazgatója a pécsi jogakadémia tudós tanára, Vasváry Ferenc dr. egyetemi magántanár A háború és a jog eszméje címmel tartotta. Minthogy az előadások rendes színtere, a jogakadémia díszterme tatarozás alatt áll. Vasváry előadását a városi székház közgyűlési termében tartotta, amely ezen alkalommal nemcsak az egyesület tagjaival, hanem az egyesületen kívül álló érdeklődő előkelő közönséggel teljesen megtelt. A kitűnő előadó személyének közkedveltsége és a szerencsésen megválasztott aktuális tárgy közönségünkre nagy vonzóerőt gyakorolt. Az előadó nagy tudományos készültséggel és finoman részletező jogászi okfejtéssel, de mindvégig világosan és lebilincselő módon mutatta ki a háborúra való jog és a jogos háború lehetőségét, ennek feltételeit, az ez ellen emelhető ellenvetéseket és azok cáfolatát. Majd a tudományos vizsgálódás eredményeit, a legfeszültebb figyelmet keltve, alkalmazta a most dúló világháborúra, részletesen ismertetve a háborúnak távolabbi és közelebbi, főleg jogi szempontból figyelembe veendő okait és hatásosan bizonyítva a középeurópai hatalmaknak és szövetségeseiknek a háborúra való jogát és az általuk viselt háború jogos voltát. Különös érdeklődést váltott ki a végső győzedelem, az ebbe vetett hit és bizodalom s a háború jogosságának tudata közötti kapcsolat ismertetése. Az elméleti fejtegetéseket érdekes történelmi és statisztikai adatokkal világította meg. Ez utóbbiakból megtudjuk, hogy földünk 147 millió négyzetkilométernyi szárazföldi területből 68,5 millió négyzetkilométer jut az entent-kötelékbe tartozó 9 állaimra, míg a közép-európai hatalmak és szövetségeseiknek 6 millió négyzetkilométernyi területéből a német gyarmatok 20/1 millió négyzetkilométernyi területe is levonásba hozandó; a ma élő mintegy 1600 millió főnyi emberiség nagyobbik fele (820 millió) az entent alattvalója, amellyel szemben áll a közép-európai hatalmak és szövetségeseiknek a német gyarmati lakosság nélkül 141,5 millióra tehető népessége. A hadban álló államok gazdasági és erkölcsi erőinek mérlegelése fejezte be a közel egy órás előadást, amelynek befejeztével a hálás hallgatóság meleg ovációkban részesítette előadóját. A szabaliceumi legközelebbi keddi előadása a jogakadémia dísztermében fog megtartatni. — Polgári kitüntetések. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Rose Gyula hatvani járásbirónak nyugalomba vonulása alkalmából a, Ferenc József-rend tiszti keresztjét, Farkas Viktor csákigorbói telekkönyvezetének a koronás arany érdemkeresztet, László József kolozsvári gimnáziumi tanulónak pedig egy emberélet megmentése alkalmával tanúsított bátor magatartásáért az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Áthelyezés. A hivatalos lap mai száma közli, hogy az igazságügyminiszter saját kérelmükre Decleva Dénes szegedi kir. ügyészt a pécsi, Czobor Miklós dr. szekszárdi kir. ügyészt pedig a budapesti kir. ügyészséghez helyezte át. Hogy posztóraktér! Telefon 889. Saját szabó műhely Páll Ödön Pécs, Kiály utca 35. szám Olcsó és kellemes bevásárlási forrás. IQ SWT Férfi, fiú, gyermek és leányka ruha áruház. Szigorúan szabott árak! Telefon 889. Dús választék !