Dunántúl, 1915. december (5. évfolyam, 278-302. szám)

1915-12-01 / 278. szám

4. oldal. Künn járok a drótnál!. A vihar teljes erejéből tombol; a sűrű fátyolként aláhulló hópelyhek közé nehéz, hideg eső cseppek vegyülnek. A szabadon száguldó szél arcom­ba vágja a hideg esőt, melynek minden csepp­­je villamos ütéshez hasonló fájdalmat okoz. Köpenyemen a szögesdrót hatalmas lyukat szakít. A konzerves dobozból készült jelző kolompok kísértetiesen konganak.. Nem látok öt lépésre sem. A figyelő a sátorlapot erősen a fejére húzva, az ellenségnek hátat fordít és dideregve bokázik.­­ — Mit csinálsz itt? — ripakodom rá mérgesen. — Hát figyelek. — Hát merre van a muszka? — Amarra é — mondja, és hüvelykujjá­val a válla felett, maga mögé bök. — Hát nem fordulsz meg rögtön ebadta gézengúz! — Hadapród urnák alássan jelentem, tessék csak nyugodtan, lenni, most üccse­gyün a muszka. Ázik a most velünk együtt- Elég annak most a maga baja. Tovább megyek! Lépteim alatt csúnya csobogás, a cipőm már tele van hideg, lucs­kos hólével. Itt is, ott is hasig rogyom bele a szél összehordta hóhegyekbe. Itt is, ott is kuporgó, didergő alakok mozognak, hányják a havat a lőrések elől. Benn az árokban tér­dig járok a vizes hóban: plies—plaes. Innen is, onnan is a nyakamba folyik a hideg, sáros lé. Csurom vizesek vagyunk mindannyian; az agyagos sár szemtelenül tapad ránk. Reggel négy óra felé megszakadnak a fekete fellegek s a résen át méltóságteljesen úszik a félhold. Lassan kint vakító fehérség­ben úszik minden. Ellátok egész az orosz ál­lásokig. Merengve nézek arra felé. Apró, fe­kete alakokat látok mozogni, dolgoznak. Csend,­­ csak a tetőről aláhulló vízcseppek csobogását hallom ... A károkat már kijavítottuk, az árokban ismét száraz lábbal járhatunk. Egész reggel van. A bakák bebújnak a fedezékbe, melyet egy-kettőre kifeszített sátorzsinegek hálóz­nak be s nemsokára a sok vizes köppeny­és égett, felismerhetetlen ruhadarab párolgó gőze vegyül a sűrü füst közé. Amig meg fő a kávé, addig jól esik egy kis beszélgetés, egy kis melegedés a füstölő, izzó fadarab mel­lett. 11 - 1 . i‘. I i- ;v ii - i i 4 »!•­­ Én is lemegyek földalatti vakondlaká­somba. Kellemes meleg, friss kávé és pirított kenyér illata csapja meg a hideg széltől fa­gyosra fújt arcomat. Mégis csak jó fiú ez a Jóska! Az átázott, lucskos ruhadarabok egy­kettőre lekerülnek rólam; a forró kávé felme­­legíti elzsibbadt tagjaim. Meggyujtom egyet­len szál gyertyámat s lázas sietséggel szö­vöm gondolataimat. (Sietnem kell, mert nincs több s ez is leégett már félig.) Emlé­kezetem fája körül tarka pillangók serege csapong. Mind egy-egy szép óra emléke. Em­lékezem. Egyszer már mondtam Istenhozzá­­dot a kis ház szende lakójának! A keserű bucsuzástól, örömkönnyes viszontlátás lett. Rongyosan, piszkosan jöttem haza, telve ifjú hévvel, reménnyel, szerelemmel. A Kárpátok dermesztő tele után napsugaras, pacsirtada­­los, virághímes tavasz fogadott karjai közé. Úgy éreztem, hogy minden virág az enyém, hogy nekem dalol a madár, hogy nekem is zúgnak feltámadást a csengő-bongó ünnepi harangok. Jött a forró nyár. Boldogságunk tüze a nap perzselő melegének is erősebb volt. Boldog együttlétben jártuk az erdőt, a mezőt; együtt hallgattuk a fülembe estek­ imáját; együtt néztük a ragyogó csillagokat, a sápadt arcú Holdat. Estenden, mikor lepi­hent­ a város, együtt szállt égnek szíveink imája: a dal. Most újra itt! Kedves emlékek, szép napok, mámoros, csókos órák, milyen messzi vitt tőletek a sors! De sebaj! Kitartás és re­mény! Hiszen magyar fiúk vagyunk, hittel bizni és bizalommal hinni tudok. ... Belenézek a gyertyaláng fényébe. A kanóc már az asztalt pörköli. A gyertya­láng utolsót lobban s az előbb még világitó valami most sötétséget hint széjjel a kis kunyhóban. Most igazán nem tudom, min gondolkodom! — Talán azon, hogy milyen szép is az élet. Siri csend, — csak a szél mondja pana­szosan: — Meghalt az ősz, itt a tél!... Számos Pál. DUNÁNTÚL 7' ~ ~ - I Szerda. December I. HÍREK. A pécsi Ostéregylet vasárnapon, december 5-én a Corpus Christi kápolnában tartja imaóráit a legméltóságo­­sabb Oltáriszentség előtt. Hétfőn, december 6-án ugyanott gyász­­mise lesz az oltáregylet elhunyt tagjaiért. Zichy Lujza grófnő elnöknő. — A pécsi üzletvezető kitüntetése. Fe­renc Salvator főherceg, mint az osztrák­magyar monarchia Vörös Kereszt egyletei­nek védnökhelyettese Litt­ke Jenő máv. főfelügyelő, pécsi üzletvezetőnek a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényét adományozta. A Hős tábori lelkészek. A király a hi­vatalos lap mai száma szerint az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő és önfeláldozó szolgálata elismeréséül V­á­r­a­d­y Győző 2. hadsereg hadtápparancsnokságbeli I. osz­tályú tábori superiornak a lelkész­ érdem­­kereszt I. osztályát adományozta a fehér­­vörös szalagon.­­ Ferenc Salvátor főherceg, mint az osztrák-magyar monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese a ka­tonai egészségügy körül a háborúban szer­zett kiváló érdemei elismeréséül Wagner Alajos pécsegyházmegyei áldozópapnak az eszéki 2. számú tartalék kórházban működő tábori lelkésznek a Vörös Kereszt II. osztá­lyú díszjelvényét adományozta a hadiékít­­ménnyel. — Kitüntetett honvédhuszár tiszt. K­é­s­márky Béla, az 5-ik honvédhuszár ezred kapitánya, aki mint hadnagy a pécsi 8-ik hon­védhuszár ezrednél szolgált, az orosz harcté­ren az ellenségel szemben tanúsított vitéz magatartásáért megkapta, a hadiékitményes 3. osztályú katoni érdemkeresztet. — A bíróság köréből. Az igazságügy­­miniszter a kaposvári kir. törvényszék terü­letén vizsgálóbíróul Gábor Mátyás kir. törvényszéki birót, állandó helyetteséül pe­dig Jankó Kálmán kir. törvényszéki birót nevezte ki, Draskóczy Pál dr. szekszárdi törvényszéki jegyzőt pedig önálló működési körrel ruházta fel. — Vasváry Ferenc dr. szabad líceumi előadása. A­­ Nemzeti Szabadtanitás Pécsi Egyesületének Szabadliceumi Szakosztálya a háborús állapot miatt beállott egy évi szü­netelés után újra megkezdte alapszabály­­szerű rendes előadásaina­k sorozatát. Az első előadást az egyesület igazgatója a pécsi jog­akadémia tudós tanára, Vasváry Ferenc dr. egyetemi magántanár A háború és a jog eszméje címmel tartotta. Minthogy az elő­adások rendes színtere, a jogakadémia dísz­terme tatarozás alatt áll. Vasváry előadását a városi székház közgyűlési termében tar­totta, amely ezen alkalommal nemcsak az egyesület tagjaival, hanem az egyesületen kí­vül álló érdeklődő előkelő közönséggel tel­jesen megtelt. A kitűnő előadó személyének­ közkedveltsége és a szerencsésen megvá­lasztott aktuális tárgy közönségünkre nagy vonzóerőt gyakorolt. Az előadó nagy tudo­mányos készültséggel és finoman részletező jogászi okfejtéssel, de mindvégig világosan és lebilincselő módon mutatta ki a háborúra való jog és a jogos háború lehetőségét, ennek feltételeit, az ez ellen emelhető ellenvetése­ket és azok cáfolatát. Majd a tudományos vizsgálódás eredményeit, a legfeszültebb fi­gyelmet keltve, alkalmazta a most dúló vi­lágháborúra, részletesen ismertetve a hábo­rúnak távolabbi és közelebbi, főleg jogi szem­pontból figyelembe veendő okait és hatáso­san bizonyítva a középeurópai hatalmaknak és szövetségeseiknek a háborúra való jogát és az általuk viselt háború jogos voltát. Kü­lönös érdeklődést váltott ki a végső győze­­delem, az ebbe vetett hit és bizodalom s a háború jogosságának tud­ata közötti kapcso­lat ismertetése. Az elméleti fejtegetéseket ér­dekes történelmi és statisztikai adatokkal világította meg. Ez utóbbiakból megtudjuk, hogy földünk 147 millió négyzetkilométernyi szárazföldi területből 68,5 millió négyzet­­kilométer jut az entent-kötelékbe tartozó 9 állaimra, míg a közép-európai hatalmak és szövetségeseiknek 6 millió négyzetkilomé­ternyi területéből a német gyarmatok 20/1 millió négyzetkilométernyi területe is levo­násba hozandó; a ma élő mintegy 1600 mil­lió főnyi emberiség nagyobbik fele (820 mil­lió) az entent alattvalója, amellyel szemben áll a közép-európai hatalmak és szövetsége­seiknek a német gyarmati lakosság nélkül 141,5 millióra tehető népessége. A hadban álló államok gazdasági és erkölcsi erőinek mérlegelése fejezte be a közel egy órás elő­adást, amelynek befejeztével a hálás hallga­tóság meleg ovációkban részesítette elő­adóját. A szabaliceumi legközelebbi keddi előadása a jogakadémia dísztermében fog megtartatni. — Polgári kitüntetések. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Rose Gyu­la hatvani járásbirónak nyugalomba vonu­lása alkalmából a, Ferenc József-rend tiszti keresztjét, Farkas Viktor csákigorbói te­­lekkönyvezetének a koronás arany érdem­keresztet, László József kolozsvári gim­náziumi tanulónak pedig egy emberélet meg­mentése alkalmával tanúsított bátor maga­tartásáért az ezüst érdemkeresztet adomá­nyozta. — Áthelyezés. A hivatalos lap mai szá­ma közli, hogy az igazságügyminiszter saját kérelmükre Decleva Dénes szegedi kir. ügyészt a pécsi, C­z­o­b­o­r Miklós dr. szek­szárdi kir. ügyészt pedig a budapesti kir. ügyészséghez helyezte át. Hogy posztóraktér! Telefon 889. Saját szabó műhely Páll Ödön Pécs, Kiály­ utca 35. szám Olcsó és kellemes bevásárlási forrás. IQ SWT Férfi, fiú, gyermek és leányka­ ruha áruház. Szigorúan szabott árak! Telefon 889. Dús választék !

Next