Dunántúl, 1919. november (9. évfolyam, 221-254. szám)

1919-11-19 / 244. szám

a ««télévi. *44 ***»• Szerda »*•*.1*1». «ww»« ». Szerkesztőség: Lyceom-utca 4 szám. Szerkesztőség telefonja "■•"/• 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szeriát Nyilttér soronkint , 2 kor Előfizetési ár : Égisz évre . . . 120-félévre . . . . fix.negyedévre . . .30 — egy hóra . .. . iíz— 1V szám ár? 56 fillér, Kiadóhivatal: Licaanu-utca 4 szám, Kiadó telefonja: 22«. 9 pékek a lisztutalvány rendszer ellen A szociáldemokrata pártvezetőség támogatja a kapitalistákat Pécs, nov. 18. (A Dunántúl tudósítójától.) A szociáldemokrata szakszervezetek a nyár folyamán teljesen is kizárólag gazdasági alapra helyezkedtek. Kimondták, hogy félreteszik a politikát és teljes erővel tagjaik megélhetését fogják megkönnyíteni. Volt is azóta több bérmozgalom. De ha a pártvezetőségnek a munkásság gazdasági előnyökhöz juttatása téren kifejtett egyéb munkálkodását kutatjuk, vajmi csekély eredményt lehet járvukra irni. Egyik legutóbbi tényéből pedig könnyű megállapítani, hogy épen a munkás érdek támadójául szegődött egy kapitalista érdekcsoport nyerészkedése védelmezésében. Köztudomású, hogy a kenyérrel és liszttel való ellátás nagy nehézségekkel jár. A szabadkereskedelemben nem hogy egészséges verseny fejlődnék ki, hanem az árak folyton emekednek. Márpedig az olcsó kenyér és ligzt biztosítását egyformán kívánják az összes dolgozó osztályok, a focfizetésből élők, akik havi fizetést vagy hetibért kapnak egyaránt. Lisztről lehetőleg már most az egész gazdasági év végéig kell gondoskodni. E mellett fontos közérdek, hogy a beszerzett lisztmennyiség a közszükségletét minél hosszabb időre elegendőkép biztosítsa. A liszttel tehát minden vonalon a lehető leggondosabban takarékoskodni kell. A szükségleteik redukálására és a takarékosság keresztülvitelére a háború folyamán a lisztutalványrendszer volt az egyedül célra vezető ezért legjobb eszköz. Az utalványrendszer mellett hetenként kellett megvásárolni szegénynek gazdagnak egyaránt kenyér és lisztszükségletét. A heti keresményéből élő szegény ember nem volt kitéve annak, hogy a tehetősek összevásárolták több hónapra a nekik szükséges lisztet, amiből aztán neki semmi sem jutott Tehát demokratikus és épen a szegény néposztályok érdekében elrendelt intézkedés volt az utalványrendszer. A pékeknek ugyan nem tetszett, mert korlátozta a fogyasztást és iparkodtak is kijátszani ahol csak lehetett Amikor pedig a hatóság épen Pécs szegényebb néposztályainak, az ellátatlanoknak lisztjét akarja biztosítani és a korlátlan fogyasztást az utalványrendszerrel csökkenteni, természetes, hogy a pékek ismét zúgolódnak és az eddigi rendszert védelmezik. A pékek tegnap délután egy küldöttségvel a városházán jártak. A pékmesterekhez csatlakozott a sütőmunkások szakszervezetének kiküldötte és a szociáldemokrata pártvezetőség képiselője. A polgármestert keresték és egy beadványban az utalványrendszer ellen foglalnak állást, kívánják a teljesen szabad vásárlás fentartását és annak az intézkedésnek is a visszavonását, hogy kenyeret vagy lisztet csak háztartási lap felmutatása mellett lehet vásárolni. A polgármesternek hivatalon kívüli tárgyalásai voltak, mire Tichy Ferenc dr. tanácsnokot, a közélelmezési ügyosztály vezetőjét keresték fel és neki prezentálták a memorandumot. A közélelmezési előadó nem vette át a mérges hangú kérvényt. Arra hivatkozott, hogy a polgármester hatáskörébe vágó intézkedésről van szó, a beadvány is a polgármesterhez szól. Nyakatört érvelés, vaktöltésű frázisok és durva kirohanások váltogatják egymást a memorandumban. A tartalma az, hogy a pékek garanciát tudnak vállalni a városnak liszttel való ellátására, az utalványrendszer tehát fölösleges, sőt antiszociális, mert munkanélküliséget idéz elő és megnehezíti a szegényebb néposztályok ellátását. Az állítások: persze egytől-egyig hamisak. A szabad kereskedelem fentartása csak a pékek érdeke, de semmi esetre sem az összmunkásságé. Az utalványrendszer mellett sokkal biztosabban hozzájut a maga kenyeréhez a maximális áron. A pék tehát kevesebbet nyer, de a munkás nem eszik a koronás kenyeret, amilyent ma már árulnak, hanem olcsóbbat. De hogy ez be ne következhessek, a mellett állást foglal az összmunkásság érdekeinek hivatalos képviselője. A munkanélküliség nagyobbodásáról szóló argumentum is sántít, mert a pék nem fog több sütőmunkást alkalmazni, hanem nagyobb termelés mellett ugyananynyi segédnek a munkaerejét használja ki jobban. Amikor pedig a jelenleg biztosított lisztkészletei egy-két hónapon belül kifogynak, épen a készlethiány miatt fogja elbocsájtani a munkásait. A sütőmunkásoknak is az tehát az érdeke, hogy ne két hónapig legyen valamivel több munkájuk, hanem az egész éven át folytatólag biztosított állandó keresetük. A pékek büszke ígérete, hogy nem lesz liszthiány csak bízza rájuk a város a közönség ellátását, szép szó, de garancia nélküli. Ki vállalja a felelősséget ha mégsem Lesz liszt, mert a szabad forgalom eleinte nagy készletet emészt fel, mi kétszer annyi időre elegendő volna. De arra sem nyújtanak a pékek biztosítékot, hogy a lisztárak nem fognak az eddigieknél jóval magasabbra emelkedni, amivel teljesen lehetetlenné válik a munkásság legfontosabb érdekei elsejének a kielégítése: nem lesz olcsóbb a kenyér. A pártvezetőség lelkiismeretességét kiváóan jellemző memorandum egyelőre még nem került a városház iktató hivatalába. Úgy látszik, valaki figyelmeztette a körültekintő és kizárólag a munkásság érdekeiért harcoló pártvezetőséget az utolsó pillanatban, hogy ennyire ne blamálják magukat. Az ügyetlenség elkövetéséről a minden népjóléti kezdeményezést kisajátító pártsajtó is hallgatott, de mégsem maradhat titokban a munkásság boldogításának ez a fonák módja, amiről épen a szegényebb dolgozó osztályok érdekében kell lerántani a léplet. Ne menjen lépre a vezetőség azoknak, akik több hasznot akarnak maguknak, hanem létesítsen maga beszerzési csoportokat a Pécsett és Baranyában levő mintegy 20.000 tag havi 5—6 koronás szakszervezeti tagdíján, akkor valamivel praktikusabb és hihetőbb jelét adja annak, hogy tényleg a munkásság gazdaság érdekeiért fáradozik és jobb megélhetésüket kívánja biztosítani. b. Horthy a katona, beszédet intézett a tatabányai munkássághoz. Az országban helyreállította a rendet és úgy érezte, hogy ezt a nyugalmat csak az veszélyeztetné, ha felüti fejét a vörös rém. A hatalom az ő kezében van. Hatalmi eszközzel csaphatna le a legkisebb mozgalomra is , amely az ő politikájával ellentétesnek látszanék. A hatalom az ő kezében van. Beszélhetne ma önbizalommal, mint senki más az országban. Az egyedül uralkodónak gőgjével szólhatna mindenkihez a kit felelősség terhel a szomorú múltért. Horthy nem tette ezt, Horthy nem teszi ezt. Horthyban a katonát elnémítja a nemesen érző ember. Végignéz az országon és a lelkéből előtör a fájdalom. Ha önök másként cselekedtek volna . . . Ha önök a nemzeti hagyományokat nem tiporják lábbal, ha önök józan szociálpolitikát folytattak volna . . . Ma másként állanánk Európa népei előtt . . . Vád ez, amelyen a fájdalom és a szeretet és az együttérzés, tompít. Vád ez, nem a munkásság ellen, amelyet félrevezettek, hanem, a munkásság vezetői ellen. Eddig csak mi bélyegeztük meg a munkásság lelkiismeretlen félrevezetését az igazságtól. Szavunk csak a vezetőkhöz jutott el A munkásság nem vett róla tudomást. Nem mi mondjuk el ma ezt a vádat, hanem az ország első embere, a nagy restaurátor. Ne beszéljünk ezután a korrupcióról, ne beszéljünk kapitalizmusról, ne beszéljünk a munkásságnak kiszipolyozásáról. Tudjuk mi azt, hogy a múltnak ezen a téren megbocsáthatatlan bűne van, de az ország romlását nem ezek a bajok idézték elő. Tudjuk mi azt és vallottuk mindig, hogy a jövőben ezen a téren soknak kell történnie. Mi magunk vagyunk és leszünk az elsők, akik minden igazságos érdekért, a társadalom minden osztályának érdekeiért síkra szállunk. Ne beszéljünk ma erről. Ne tereljük el a szót és a vádakat a mellékvágányokra. Maradjunk ma a lényegnél. Maradjunk ima ott, ahol a legélesebben sajog a seb. Maradjunk ma Horthy szavánál. Ha önök másként cselekedtek volna... Ne a munkásságot vádoljuk. Nemzetek romlását nem a nép okozza. Horthy szava élt a lelkünkben, mielőtt azt Horthy kimondotta.. De ma kimondhatjuk ezt a szót nemcsak mint saját lelkünk szent hitét és meggyőződését, ma kimondhatjuk mint az ország első emberének vádját. Ha önök másként cselekedtek volna . . . Dr. Ti oeeaoeeoaaoegraoaoeoooooooe Bazárok az Irgalmatok utcájában és a Kórház téren ’ Pécs, nov. 18. (A Dunámál tudósítójáról.) Az új építkezés már évek óta szünetel a városban résszint a tőke mozdulatlansága, részint az óriási drágaság miatt. A kilátások olyanok, hogy a közeljövőben nincs is remény nagyobb szabású új építkezésre. Pedig a lakás- és az üzlethiány olyan nagy a városban aminőre nem vett példa Mint értesülünk, a közeljövőben két olyan új építkezés indul meg, amely az üzlethiányon lesz hivatva segíteni. A vállalkozás nem nagy méretű s mindkettő csak földszintes lesz. Az egyik az Irgalmatok utcájában, az irgalmasrend telkén lesz. Károlyi Emil építész ajánlatot tett az irgalmasok rendházának, hogy az Irgalmasok utcájában levő magas kőfal helyére bazárt létesítsen. Ebben az ügyben ma délelőtt tartották meg a helyszíni szemlét. A bemutatott tervek szerint a bazár két szomszédos épület stíljében épülne, földszintesen. A költségvetés végösszegét még nem állapították össze véglegesen, de mint értesülünk az építkezés körülbelül 170.000 koronába kerülne. A bazárban 6 üzlethelyiség lenne és a tervek szerint már a jövő év május elsejére átadhatók volnának a bérlőknek. Az építésre vonatkozólag az irgalmas rend még nem döntött véglegesen, de mint értesülünk a terv legnagyobb valószínűség szerint megvalósul. Az Irgalmasok utcája olyan forgalmas hely, hogy az ott nyíló üzlethelyiségekre vállalkozó bőven akad. A bazár szépészeti szempontból is is csak előnyére lesz a városnak. A másik építkezés a ferenciek telkén, a kórház téren indul meg. Az eszme a keresztényszocialistáké akik a kőfal helyére földszintes bazárt szándékoznak építeni. A terveket, valamint az építkezést az ifj. Hebenstreit Károly cég készíti el, illetve végezteti. A telket a ferencrendiek úgy engedték át a keresztényszocialisstáknak, hogy a bazár bizonyos ideig a keresztényszocialistáké marad, azután víhzsza£záll a rendházra. A költségvetést még nem állították össze véglegesen. Ha a bazárban levő üzlethelyiségekre akad bérlő, az építkezésnek semmi napi fog állam az írtjába.