Dunántúl, 1919. november (9. évfolyam, 221-254. szám)

1919-11-19 / 244. szám

a ««télévi. *44 ***»• Szerda »*•*.1*1». «ww»« ». Szerkesztőség: Lyceom-utca 4 szám. Szerkesztőség telefonja "■•"/• 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szeriát Nyilttér soronkint , 2 kor Előfizetési ár : Égisz évre . . . 120-­­félévre . . . . fix.­­negyedévre . . .30 — egy hóra . .­­. . iíz— 1V szám ár? 56 fillér, Kiadóhivatal: Licaanu-utca 4 szám, Kiadó telefonja: 22«.­ ­ 9 pékek a lisztutalvány rendszer ellen A szociáldemokrata pártvezetőség támogatja a kapitalistákat Pécs, nov. 18. (A Dunántúl tudósítójától.) A szociáldemokrata szakszerve­zetek a nyár folyamán teljesen is kizárólag gazdasági alapra helyez­kedtek. Kimondták, hogy félrete­szik a politikát és teljes erővel tag­jaik megélhetését fogják meg­könnyíteni. Volt is azóta több bér­­mozgalom. De ha a pártvezetőség­nek a munkásság gazdasági elő­nyökhöz juttatása téren kifejtett egyéb munkálkodását kutatjuk, vajmi csekély eredményt lehet jár­vukra irni. Egyik legutóbbi tényé­­ből p­edig könnyű megállapítani, hogy épen a munkás érdek táma­dójául szegődött egy kapitalista érdekcsoport nyerészkedése védel­­mezésében. Köztudomású, hogy a kenyérrel és liszttel való ellátás nagy ne­hézségekkel­ jár. A szabadkeres­kedelemben nem hogy egészséges verseny fejlődnék ki, hanem az árak folyton emekednek. Már­pe­dig az olcsó kenyér és ligzt bizto­sítását egyformán kívánják az összes dolgozó osztályok, a focfize­­tésből élők, akik havi fizetést vagy hetibért kapnak egyaránt. Lisztről lehetőleg már most az egész gazda­sági év végéig kell gondoskodni. E mellett fontos közérdek, hogy a be­szerzett lisztmennyiség a köz­­szük­ségletét minél hosszabb időre ele­­gendőkép biztosítsa. A liszttel te­hát minden vonalon a lehető leg­gondosabban takarékoskodni kell. A szükségleteik redukálására és a takarékosság keresztülvitelére a háború folyamán a lisztutalvány­­rendszer volt az egyedül célra ve­zető ezért legjobb eszköz. Az utalványrendszer mellett he­tenként kellett megvásárolni sze­génynek gazdagnak egyaránt ke­nyér és lisztszükségletét. A heti keresményéből élő szegény ember nem­ volt kitéve annak, hogy a tehe­tősek összevásárolták több hónap­ra a nekik szükséges lisztet, ami­ből aztán neki semmi sem jutott Tehát de­mokratikus és épen a sze­gény néposztályok érdekében el­rendelt intézkedés volt az utal­ványrendszer. A pékeknek ugyan nem tetszett, mert korlátozta a­ fo­gyasztást és iparkodtak is kiját­szani ahol csak lehetett Amikor pedig a hatóság épen Pécs szegé­nyebb néposztályainak, az ellátat­lanoknak lisztjét akarja biztosítani és a korlátlan fogyasztást az utal­­ványrendszerrel csökkenteni, ter­mészetes, hogy a pékek ismét zúgo­lódnak és az eddigi rendszert vé­delmezik. A pékek tegnap délután egy küldöttség­vel a városházán jártak. A pékmesterekhez csatlakozott a sütőmunkások szakszervezetének kiküldötte és a szociáldemokrata pártvezetőség képiselője. A pol­gármestert keresték és egy bead­ványban az utalványrendszer ellen foglalnak állást, kívánják a telje­sen szabad vásárlás fentartását és annak az intézkedésnek is a vissza­vonását, hogy kenyeret vagy lisztet csak háztartási lap felmutatása mellett lehet vásárolni. A polgár­­mesternek hivatalon­ kívüli tárgya­lásai voltak, mire Tichy Ferenc dr. tanácsnokot, a közélelmezési ügyosztály vezetőjét keresték fel és neki prezentálták a memorandu­mot. A közélelmezési előadó nem vette át a mérges hangú kérvényt. Arra hivatkozott, hogy a polgár­­mester hatáskörébe vágó intézke­désről van szó, a beadvány is a polgármesterhez szól. Nyakatört érvelés, vaktöltésű frázisok és durva kirohanások vál­togatják egymást a memorandum­ban. A tartalma az, hogy a pékek garanciát tudnak vállalni a város­nak liszttel való ellátására, az utal­ványrendszer teh­át fölösleges, sőt antiszociális, mert munkanélküli­séget idéz elő és megnehezíti a sze­gényebb néposztályok ellátását. Az állítások: persze egytől-egyig ha­misak. A szabad kereskedelem fentar­­tása csak a pékek érdeke, de semmi esetre sem az öss­z­munkásságé. Az utalványrendszer mellett sokkal biztosabban hozzájut a maga kenye­réhez a maximális áron. A pék te­hát kevesebbet nyer, de a munkás nem eszik a koronás kenyeret, ami­lyent ma már árulnak, hanem ol­csóbbat. De hogy ez be ne követ­kezhessek, a mellett állást foglal az összmunkásság érdekeinek hiva­talos képviselője. A munkanélküliség nagyobbo­dásáról szóló argumentum is sán­tít, mert a pék nem fog több sütő­munkást alkalmazni, hanem na­gyobb termelés mellett ugyanany­­nyi segédnek a munkaerejét hasz­nálja ki jobban. Amikor pedig a jelenleg biztosított lisztkészletei egy-két hónapon belül kifogynak, épen a készlethiány miatt fo­gja el­­bocsájtani a munkásait. A sütő­­munkásoknak is az tehát az érdeke, hogy ne két hónapig legyen vala­mivel több munkájuk, hanem az egész éven át folytatólag biztosított állandó keresetük. A pékek büszke ígérete, hogy nem lesz liszthiány csak bízza rá­juk a város a közönség ellátását, szép szó, de garancia nélküli. Ki vállalja a felelősséget ha mégsem Lesz liszt, mert a szabad forgalom eleinte nagy készletet emészt fel, mi kétszer annyi időre elegendő volna. De arra sem nyújtanak a pékek biz­tosítékot, hogy a lisztárak nem fog­nak az eddigieknél jóval magasabb­ra emelkedni, amivel teljesen le­hetetlenné válik a munkásság leg­fontosabb érdekei elsejének a ki­elégítése: nem lesz olcsóbb a ke­nyér. A pártvezetőség lelkiismeretes­ségét k­ivá­óan jellemző memoran­dum egyelőre még nem került a városház iktató hivatalába. Úgy látszik, valaki figyelmeztette a kö­rültekintő és kizárólag a munkásság érdekeiért harcoló pártvezetőséget az utolsó pillanatban, hogy ennyire ne blamáljá­k magukat. Az ügyet­lenség elkövetéséről a minden népjóléti kezdeményezést kisajátító pártsajtó is hallgatott, de mégsem maradhat titokban a munkásság boldogításának ez a fonák módja, amiről épen a szegényebb dolgozó osztályok érdekében kell lerántani a léplet. Ne menjen lépre a vezetőség azoknak, akik több hasznot akarnak maguknak, hanem létesítsen maga beszerzési csoportokat a Pécsett és Baranyában levő mintegy 20.000 tag havi 5—6 koronás szakszerve­zeti tagdíján, akkor valamivel praktikusabb és hihetőbb jelét ad­ja annak, hogy tényleg a munkásság gazdaság érdekeiért fáradozik és jobb megélhetésüket kívánja biz­tosítani. b. Horthy a katona­, beszédet intézett a tata­bányai munkássághoz. Az ország­ban helyreállította a rendet és úgy érezte, hogy ezt a nyugalmat csak az veszélyeztetné, ha felüti fejét a vörös rém. A hatalom a­z ő kezé­ben van. Hatalmi eszközzel csap­hatna le a legkisebb mozgalomra is , amely az ő politikájával ellen­tétesnek látszanék. A hatalom az ő kezében van. Beszélhetne ma ön­bizalommal, mint senki más az or­szágban. Az egyedül uralkodónak gőgjével szólhatna mind­enkihez a kit felelősség terhel a szomorú múltért. Horthy nem tette ezt, Horthy nem teszi ezt. Horthyban a katonát elnémítja a nemesen érző ember. Végignéz az országon és a lelkéből előtör a fájdalom. Ha önök más­ként cselekedtek volna . . . Ha önök a nemzeti hagyományokat nem tiporják lábbal, ha önök jó­zan szociálpolitikát folytattak vol­­­na . . . Ma másként állanánk Eu­rópa népei előtt . . . Vád ez, ame­lyen a fájdalom és a szeretet és az együttérzés, tompít. Vád­ ez, nem a munkásság ellen, amelyet félreve­zettek, hanem, a munkásság vezetői ellen. Eddig csak mi bélyegeztük meg­ a munkásság lelkiismeretlen félrevezetését az igazságtól. Sza­vunk csak a vezetőkhöz jutott el A mun­kásság nem vett róla tudo­mást. Nem mi mondjuk el ma ezt a vádat, hanem az ország első em­bere, a nagy restaurátor. Ne beszéljünk ezután a korrup­cióról, ne beszéljünk kapitalizmus­ról, ne beszéljünk a munkásságnak kiszipolyozásáról. Tudjuk mi azt, hogy a múltnak ezen a téren meg­­bocsáthatatlan bűne van, de az or­szág romlását nem ezek a bajok idézték elő. Tudjuk mi azt és val­lott­uk mindig, hogy a jövőben ezen a téren soknak kell történnie. Mi magunk vagyunk és leszünk az el­sők, akik minden igazságos érdek­ért, a társadalom minden osztályá­nak érdekeiért síkra szállunk. Ne beszéljünk ma erről. Ne te­reljük el a szót és a vádakat a mel­lékvágányokra. Maradjunk ma a lényegnél. Maradjunk ima ott, ahol a legélesebben sajog a seb. Ma­radjunk ma Horthy szavánál. Ha önök másként cselekedtek volna... Ne a munkásságot vádoljuk. Nemzetek romlását nem a nép okozza. Horthy szava élt a lelkünk­ben, mielőtt azt Horthy kimondot­ta.. De ma kimondhatjuk ezt a szót nemcsak mint saját lelkünk szent hitét és meggyőződését, ma ki­mondhatjuk mint az ország első emberének vádját. Ha önök más­ként cselekedtek volna . . . Dr. Ti­­ oeeaoeeoaaoegraoaoeoooooooe Bazárok az Irgalmatok utcájá­ban és a Kórház téren ’­ ­ Pécs, nov. 18. (A Dunámál tudósítójáról.) Az új építkezés már évek óta szünetel a városban résszint a tőke mozdulatlansága, részint az óriási drágaság miatt. A kilátások­ olya­nok, hogy a közel­jövőben nincs is remény nagyobb szabású új építkezésre. Pedig a lakás- és az üzlethiány olyan nagy a városban aminőre nem vett példa Mint értesülünk, a közel­jövőben két olyan új építkezés indul meg, a­mely az üzlethiányon lesz hivatva segíteni. A vállalkozás nem nagy méretű s mindkettő csak földszin­tes lesz. Az egyik az Irgalmatok utcájá­ban, az irgalmasrend telkén lesz. Károlyi Emil építész ajánlatot tett az irgalmasok rendházának, hogy az Irgalmasok utcájában levő magas kőfal helyére bazárt létesít­sen. Ebben az ügyben ma délelőtt tartották meg a helyszíni szemlét. A bemutatott tervek szerint a ba­zár két szomszédos épület stíljé­ben épülne, földszintesen. A költ­ségvetés végösszegét még nem ál­lapították össze véglegesen, de mint értesülünk az építkezés körül­belül 170.000 koronába kerülne. A bazárban 6 üzlethelyiség lenne és a tervek szerint már a jövő év május elsejére átadhatók volnának a bérlőknek. Az építésre vonatko­zólag az irgalmas rend még nem döntött véglegesen, de mint érte­sülünk a terv legnagyobb való­színűség szerint megvalósul. Az Irgalmasok utcája olyan forgalmas hely, hogy az ott nyíló üzlethelyi­ségekre vállalkozó bőven akad. A bazár szépészeti szempontból is is csak előnyére lesz a városnak. A másik építkezés a ferenciek telkén, a kórház téren indul­ meg. Az eszme a keresztényszocialistáké akik a kőfal helyére földszintes bazárt szándékoznak építeni. A terveket, valamint az építkezést az ifj. Hebenstreit Károly cég készíti el, illetve végezteti. A telket a fe­­rencrendiek úgy engedték át a ke­­resztén­yszocialisstáknak, hogy a bazár bizonyos ideig a keresztény­­szocialistáké marad, azután víhz­­sza£záll a rendházra. A költségve­tést még nem­ állították össze vég­legesen. Ha a bazárban levő üzlet­helyiségekre akad bérlő, az épít­kezésnek semmi napi fog állam az írtjába.

Next