Dunántúl, 1920. május (10. évfolyam, 75-97. szám)
1920-05-23 / 92. szám
. Lemondott a magyar békedelegáció Budapest, máj. 22. A magyar békedelegáció lemondott, mert nem érzi magát jogosítottnak a békeszerződés aláírására. Apponyi Albert gróf a békedelegáció utolsó ülésén ezeket mondotta : — A békedelegáció, sajnálattal kell megállapítanom, nem érte el működésével azt az eredményt, melyet óhajtott volna. Az antant hatalmak a békeszerződés végleges szövegét annak világos megjelölésével, küldték meg, hogy ez a szerződés végleges és ezen többé változtatni ,nem lehet. A jegyzék tehát, bár nincs meg az ultimátum nyers formája, kijelentésében mégis ultimátumszerű. A békedelegációnak nem állott lehetőségében, hogy ezt a szerződést magáévá tegye. Éppen ezért a békekonferencia azt a kérdést intézvén hozzánk, hogy a békedelegáció magát felhatalmazottnak tekinti-e a békeszerződés aláírására, a delegáció legfőbb megbízottainak tanácskozásán az a nézet alakult ki, hogy a békedelegáció, mint olyan, nincs felhatalmazva arra, hogy a békeszerződést aláírja. Ezzel nem érintem azt a kérdést, hogy az ország részéről az aláírás megtörténjék-e vagy sem. Ezzel a békedelegáció tevékenysége elérkezett befejezéséhez. Az eredmény nekem nem csalódás, mert ismerve az általános helyzetet, a békeszerződés lényeges módosítására nem is számítottam. A feltételek ultimátumszerű átadása és hozzánk juttatása jelenti a legmélyebb pontját a lecsuszamlásnak, ahova a nemzet jutott. Egyszersmind azonban érezzük a helyzet javulásának lehetőségét s a kibontakozásnak kezdetét, melynek létrejöttében egy pillanatra sem kételkedtem. Ezután Apponyi a békedelegációt feloszlottnak jelentette ki. _** tsEsn, ?8Sáls^gp H9% 1826. május 23 Előfizetési ár Előfizetési ár *a» *o toljíe«: sates Egész évre . 80 200 félévre . . 90 100 Negyedévre . 45 50 Egy hóra . . 15 1? Egy szám éra helyben * 1 30 fillér ' Egy szám ára vidékér. 139 ftUér ^adóhivatal t kff<BBí3r»otea 4 saAm» ***íM telefonja: 222. ■'ftjeaar “íSlí Szerkesztőség: Lfíteam~uíen 4 &**«-». Szerkesztőség telefont* £50. szám» kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér eoronkint 2 kot Az SHS parlament elnökjelöltje Belgrád, május 22. A Domovina értesülése szerint a belgrádi parlament elnökjelöltje Medakovics Bogdán. A bolsevisták nem foglalták el Tifliszt Basel, május 22. — A Havas ügynökség megcáfolja azt a hírt, hogy a szovjet csapatok megszállták Tifliszt. Az orosz vörös csapatokat a Kaukázusból a lengyelek ellen rendelték él a tifliszi offenzíva abba maradt. Véres zavargások Teschenben .Mährisch-Ostrau, május 22. — Teschenben a népszavazás területén a lengyelek megtámadták az úgynevezett sziléziai házat, amelyet kiraboltak és feldúltak. Később sok ezer lengyel özönlött át Trynikből Teschenbe és a boltokat rabolni kezdte. Megostrortolták a fogházat is és a lengyel rabokat szabadon engedték. A lengyelek elől az antantbizottság tagjai is elmenekültek. Estefelé francia gyalogság verte szét a tüntetőket. Millerand a francia-angol egyetértésről Prs, május 22. — Millerand a hythei értekezlet eredményéről a hírlapírok előtt a következő nyilatkozatot tette: — Megegyezésre jutottunk angol kartársainkkal számos kérdés és általános irányelv tekintetében. Úgy találtuk, hogy őket ugyanaz az engedékeny szellem hatoda át, mint minket. Amikor elváltunk egymástól, kölcsönösen meg voltunk elégedve azokkal az általános természetű határozatokkal, amelyeket közösen hoztunk. Természetesen számos részletkérdés vár még szabályozásra. Ez a szakértők dolga lesz, akik rendelkezni fogtak erre a célra megfelelő szabadidővel, aminek mi híján voltunk és akik annál könnyebben dolgozhatnak együtt, mert tudják, hogy mi teljes egyetértésben vagyunk. A pénzügyi szakértők esztendőben fognak a napokban 0 SS és idill. I A népszövetség megalakulása. Róma máj 22. Rómában csütörtökön délelőtt hirdették ki a kapitoliumon, s ünnepies nyilvános ülésen, a népszövetség megalakulását. A legyőzött állantok még nem vesznek részt, de azt hiszik, hogy a mai értekezlet eredményeként meg fogják őket hívni a pénzügyekben tartandó népszövetségi értekezletre. A magyar nemzetgyűlés elnapolta magát Budapest, május 22. A magyar nemzetgyűlés tegnapelőtt folytatta a fővárosról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szterényi József védelmébe vette Budapest közönségét. A felekezeti türelmességet és a keresztény szeretetet ajánlja. Pető Sándor tegnapi beszéde közben Barna Szabó József azt kiáltotta : „Honnan vette Bárczy a millióit?“ erre Bárczy István most válaszolt. Honnan veszi a jogot Szabó, hogy őt megvádolja. Neki nincsenek milliói, ha lenne, úgy azt becsületes munkával szerezte volna. Bizonyítást kér, mert e nélkül a vád rágalom. Barna Szabó válaszol. A lapban olvasta, hogy Bárczy másfél millióért adta el svábhegyi villáját, holott az előtt adóssága volt. Bárczy: Nem igaz! (Nagy zaj.)" Bárczy válaszában azt mondja szegény ember volt, ma sincs számottevő vagyona, házat pedig nem adott el. Bárczy ezután a törvényjavaslathoz szól. Simányi Semadam Sándor miniszterelnök a várt békenyilatkozat helyett napirend indítványt tett, hogy a gyűlés halassza el magát a jövő szerdára, s Patlavilinek az idei termés biztosí járásáról, Gyömörey Györgynek az ipari és mezőgazdasági termékek árairól !s szőló interpellációjával az ülés végett !sért. Legközelebb május 26-án ül össze a magyar nemzetgyűlés. A magyar termés biztosításai Budapest, május 22. — Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter a nemzetgyűlésen elhangzott interpellációra kijelentette, hogy az ellátatlanokíról gondoskodnak, de a termést valutajavításra használják fel. A birtokosokat adószerűen bizonyos mennyiség leadására kötelezik. A kivitelre kerülő menynyiséget monopolizálni fogják. Csak a határon belül lesz bizonyos fokig szabad a forgalom, a kivitel a szövetképzetek útján történik. A kamara és a francia szocialisták Páris, május 22. — A kamara tegnapi ülésén Daudet beszéde alatt viharos jelenetek törtek ki, amikor a Confederation Generale du Travail-t és a szélsőbaloldali szocialistákat azzal vádolta, hogy ezek a németekkel és a bolsevikekkel együtt állandó összeköttetést szerveztek. Felszólította a kormányt, hogy az agitátorok ellen szigorral járjon el. Svájc belép a népszövetségbe Genf, május 22. — Vasárnap volt a népszavazás, amelyet abban a kérdésben rendeltek el, hogy Svájc csatlakozik-e vagy sem a népszövetséghez. A szavazás végleges eredménye még nem ismeretes, de az eddig nyilvánosságra kerüt szánadatok alapján máris megállapítható, hogy a kantonok többsége a jó csatlakozás mellett szavazott. Iti Bcrrikádharcok Toulouseban js Berlin, május 22. A francia kormány is a legszigorúbb rendszabályokat léptet- ttte életbe a sztrájkolók ellen. Csütörtöikön egyedül Párisban száz letartóztatás történt, legtöbbjük orosz bolsevista volt. Toulouseban a sztájkolók elbarikádoz- tták magukat az utcákon és harcba emelyedtek az ellenük kivezényelt katonasággal. Tourban merényletet követtek el egy vonat ellen. ■ Háború után Pécs, május 20. — A franciák elleni három koalíciós háború s ezeket követő 1809. évi hadjárat költségeit a mi államunk úgy teremtette elő, hogy akcióba léptette legkészségesebb szövetségesét, a bankóprést és az országot elárasztotta papírpénzzel. Az emberek eleinte megörültek a bankózápornak, s csak később vették észre, hogy becsapódtak, mert a pénz mértéktelen szaporodása értékének alázuhanásátvonta maga után. Mikor a papírpénz a forgalomban névértékűnek négyötödrészét már elvesztette, akkor az az állam 1811. évi febr. 20-iki rendelettel hivatalosan is végrehajtotta a devalvációt. Ehhez se se-, se felülbélyegzésre nem volt szüksége, még „bon“-t se adott. A bankóprés még bírta a munkát, újabb bankókat nyomatott tehát és határidőt tűzött ki, melyen belül az előbbeni papírpénzt az újabb ellenében beváltani kelled, a beváltásra jelentkezőket pedig beváltó közege által igy fogadta: a te péned hónapok óta ereded értékének csak egy ötödrészét éri meg a valóságban, ennélfogva kapsz most ötforintosodott uj egyforintost, század#áári *j húszforintot. A gondolat nem volt uj, az állam elleshette akármelyik fizetésképtelen kereskedőtől, aki hitelezőinek húsz százalékos kiegyezést kínált föl. A beváltásnál kapott új pénznek „bevágó cédula* (Einlösungs Schein) volt a hivatalos neve, de ez utóbb „váltópénz “-re, sőt a magyarban is „sein“ra rövidült. A „beváltás” leple alatt az áll«« e szerint a régi bankó kibocsátásakor vállalt adósságának nyolcvan percentjét minden további nélkül lerázta magáról, illetve a papírpénzben fekvő összes vagyont ilyen arányban elkobozta. Az elevenbe vágó erőszakos finánc-operáció romboló hatása elképzelhető. Általános gazdasági krízis mellett a perek légiója is támadt hitelező és adós, lakásbérlő és háztulajdonos, földbérlő és bérbeadó között. Az emberek nem tudták, mennyivel tartoznak egymásnak, saját vagyoni állapotukkkal se voltak voltak tisztában. „Az erőben volt jó rendnek megzavarásából — mondja erre egy kir. rendelet — a köznyugalomra veszedelmes következések közelgetnek, a közcsendességnek föntartására a célnak megfelelő ««közöket elhalasztani neat lehet. E fölött« súlyos és sirgető környölállánokról indíttatván“ a király egy „fizetési szisztémát“ vezetett be, ahhoz kötelező értékskálát csatoltatva, mely a bevont bankó forgalmi értékét 1799 jan. 1-től 1881. márciusig hónapról hónapra fix tételben megállapította. Az ezen időszakban keletkezett fizetési kötelezetségeknek a skálában föltüntetett értékmutató szám relációjában kellett eleget tenni, még pedig az uj váltópénzben, mert más papírpénz nem maradt érvényben. Ha például valaki 1806. májusban 800 írt. kölcsönt vett föl és az az uj fzetési szisztéma életbeléptetése után visszafizetni akarta, először is megnézte a skálát, mely mondott időben 160-et mutat, vagyis azt, hogy a kölcsön fölvételekor 160 frt. papírpénz értéke felelt meg száz frt. tényleges értéknek; s ebből azután helyesen azt lehetett következtetni, hogy az 1906. májusi 800 frtos tőkében annyiszor van száz forint valóságos érték, ahányszor a 160 a 800-ban megvan. Minthogy ötször van meg, tehát a 800 frtos tartozás 500 frt. befizetésével egészen kiegyenlítődik. Az 500 frt. csak váltópénzben volt követelhető, ha a hitelező a 800 frtot annak idején papírpénzben adta: Cserkuti. Nitti kormánya megalakul Róma, május 22. — Nittinek sikerült a katolikus néppárttal megegyezni és igy az új minisztérium rövidesen megalakul. — Pünkösd. A Szentlélek eljövetelének napja a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Karácsony, húsvét, pünkösd, ez a három egyenrangú főünnep, ezek szerint igazodik az egész egyházi év a maga harap fő ünnepkörével. Pünkösd is kettős ünnep, sőt egyházilag harmadik napja, kedd is elsőrangú ünnep, de ezt polgárilag nem tartják. Pünkösd ünnepének kizárólagos oktávája van, amely alatt szerdán, pénteken és szombaton van a kántorböjt. Az ünnepeken az összes templomokban ünnepi isteni tiszteletek lesznek. A székesegyházban pünkösd vasárnapján délelőtt osztja ki a megyéspüspök a bérmálás szentségét. Az árvák napja óriási arányaiban mindjobban kezd kibontakozni. A rendezőségnek sikerült a város előkelőségeit védnökökül megnyerni, a fővédnökséget pedig gróf Zichy Gyula megyéspüspök és Zichy Lujza grófnő vállalták. A jótékonyság e nagy ünnepét az összes pécsi jótékony asztaltársaságok karöltve rendezik. A délelőtti gyűjtés alkalmából a helybeli cigányzenekarok rendeznek sétahangversenyt a Sétatéren és a Színháztéren. Délután 2 órakor feldíszített kocsikkal és sserekpárokkal a Széchenyi térről díszmenet indul a Tetyére, amelyben a pécsi önkéntes tűzoltótestület és az iskolák cserkészcsapatai is résztvesznek. A Tettyén a tűzoltók és a cserkészek érdekes mutatványaikkal, a dalárdák és zenekarok pedig elsőrangú műsorral fogják szórakoztatni a közönséget. A romok között három kabaréelőadás, a fensikon konfetticsata és értékes tárgyakból összeállított tombolajáték lesz. Ezenkívül a látványosságok és mulattató versenyek egész sorozatáról gondoskodik a rendezőség. Végül este a Nőegylet helyiségeiben és a Sörházban rendezendő táncmulatság fejezi be az ünnepnapot. — A tettyei népünnep. A Tettye fensikon pünkösd vasárnap a nőegyikt javára három dalárda közreműködésével rendezendő népünnepély hangversenye a következő: I. a) Szózat, Huber Károly, b) Sáros földben virág nem kél. Lányi Ernő. Énekli a pécsi polgári daloskör. II. Népdal egyveleg. Énekli a bőrmunkások dalköre, ill. a) Száz szál gyertya. Fráter nóta. b) óraégen. Szerenád. Énekli az Ébredés dalosköre. Hangverseny kezdete fél órakor. Színházi zenekar. Konfetti csata. Karika dobás, bor, pezsgő, füstölt hús, liszt nyereménytárgyakkal. Virsli, sósperec, sör árusítás. Az ünnepély kezdete 3 órakor. Belépődíj 5—3 Lerena. .. — A gázgyári és kulakitelepi sztrájkok ügyében az iparhatóság ma délelőtt békéltető tárgyalást tartott. A tárgyalás kezdetén a gázgyár 16 százalékos béremelést ajánlott a munkások 38 százalékával szemben. A villamtelepiek pedig úgy módosították kívánságaikat, hogy heti 200 drágasági segélyt és 30 százalék béremelést kérnek. Az iparhatóság a gázgyáriaknál 20 százalékos béremelést javasolt, a villamtelep igazgatósága azonban még nem adott érdemleges választ a módosított kívánságokra. Hétfőn délelőtt újabb tárgyalás lesz, amelyen előre láthatólag megtörténik a megegyezés. A kereskedők testületének jótékonysági akciója során eddig 185-en szemérmes szegény kapott 200—-3000 koronáig terjedő segélyt. Ezenkívül a köztisztviselők konyhájának 5000, a magántisztviselők és alkalmazottak egyesületének 10.000 koronát adtak át. A kereskedők testülete ez után is kéri a segélyt kérőket, hogy a segélyért ne jelentkezzenek személyesen, mert azt úgy kézbesítik. — F. hó 20-ától kezdődőleg Ember Dezső hegedűművész mint karmester az „Otthon“ kávéház terraszán hangversenyezik. — Pankhurst Silviát, a női jogok előharcosát a londoni rendőrség letartóztatta, mert az angol csapatok között bolsevik tanokat hirdetett.