Dunántúl, 1920. augusztus (10. évfolyam, 148-172. szám)

1920-08-05 / 151. szám

/ *■ étjfoliam 151 szám. A*. n HW WiBiWiIMM—1 &M *«»» én# , jM ^»férrt , , S2® Negyedévre , Sn S®' bora . . X« &*v mim Seni hetytm ♦-5«» au#* izéaa ar* «de!’»» K*S nm* Xladűhhraiat > ,í»^*Mf«sB-aíca 4 ssé». L*wtó teMtaaje Csütörtök ?écs, 1920. augusztus 5. Szerkesztőség. Mjeeam-wtea 4, »rém Seerk­eMteség telef owp 850, illm. táras lassz tw timaSs­­issza. aUrdei és dijsz&Mt »teram swonbns « tor Az az erőszakos­ politika, amelyet a szociáldemokrata párt mai vezetősége követ, felvetette Pécsett a városi tisztikar és a törvényhatósági bizott­ság újraválasztásának kérdését. A törvény­­hatósági bizottság egy jelentős részének a mandátuma ugyan már 1917-ben lejárt, de a pártvezetőségnek három és fél év után, 1920-ban jutott csak az eszébe újra válasz­tani. Ennek a taktikának háttere van, amely mögött a többi közö­tt ott találjuk a veze­tőknek hatalmi és uralmi törekvéseit. A mai vezetőség nemcsak kezdeményezője a vá­lasztásoknak, hanem kizárólagos birtokosa is A jogcím, amelyre a választások megej­­tésének szükségét építik, nem is a mandá­tum lejárása, hanem a városi ügykezeléssel való elégedetlenség. Eddig csak vádak hang­zottak el a pártsajtó egyoldalú beállításában. Még semmiféle fórum nem állapította meg, váljon ezek a vádak tényleg valóságok-e, vajjon a pártsajtó megállapításai igazsá­­gok-e? De ha a következetesen lefolyta­tott hajsza Pécs város közigazgatási veze­tősége ellen minden tekintetben megfelelne is a tényeknek, még akkor is kisajátíthatja-e a választást egyetlen egy párt a maga cél­jaira? A szociáldemokrata pártvezetőség érthető taktikai okokból Pécs város hely­zetét egyoldalú és tendenciózus megvilágí­tásban állította be az SHS- kormány és a pécsi SHS. hatóság előtt. Ezt az egyoldalú beállítást volt hivatva ellensúlyozni a teg­napi küldöttség, ezt hivatott megvilágítani kötelességszerű­en a polgári sajtó is. A választások kérdése izgatja és nyug­talanítja ma a kedélyeket. A nyugtalanítás, helyett a mi célunk a kedélyek csillapítása. Nem izgatni, hanem meggyőzni törekszünk, ezért a tényeket kívánjuk­­megállapítani. Feltesszük a kérdést: a szociáldemokrata párt néhány vezető tagja, kiknek a nevében és megbízásából járt el, amikor a választá­sok kiírását szorgalmazta? Tudtunkkal még e kérdésben állást, egyes-egyedül a párt­­e kérésben állást, egyes-egyedü­l a párt­vezetőség döntött, fait a compli elé állítva a munkástömegeket. A polgári pártokat nemcsak hogy nem kérdezték meg, hanem azoknak megkerülésével döntöttek, jól tud­ván azt, hogy a polgári pártok sem az időt, sem a módot nem tartják alkalmasnak a vá­lasztások megejtésére. ■A polgári pártok és velük a keresztény­­szocialista munkásság már állást foglalt a választások ellen, azokban részt nem fog venni s igy a szociáldemokrata párt magára marad. Megkérdezzük azoktól a szervezett munkásoktól, akik tiszta látással, magasabb értelemmel bírálják az eseményeket s nem követik vakon a pártvezérek poli­tikáját, vájjon lehetséges lesz-e egy tisz­tán szociáldemokrata uralmat teremteni a városházán a polgárság és a keresztényt szocialista munkásság kizárásával? Vájjon lehet-e tartós sikert és eredmény elérni egy erőszakolt osztályuralmi politikával? Vájjon nem lesz-e ez amolyan pünkösdi királyság, amely azokra nézve is csalódást hoz, akik jóhiszeműleg követték ezt a politikát? Ha értelemmel és lelkiismeretességgel fogják fel e kérdéseket, úgy meg fogják találni rá a helyes feleletet. Tény az is, hogy Pécs város lakosságá­­nak túlnyomó többsége nem szociáldemok­rata, sőt a szociáldemokrata pártban is nagy számban vannak olyanok, mint ahogy azt a legutóbbi­­kilépések is mutatták, akik a vezéri politikát, taktikázást nem helyes­lik, akik a város polgárságával nem a szét­húzást hanem a megértést óhajtják. Vájjon érdemes-e kockára tenni a nyu­galmat, a békét és mélyíteni az ellentéteket csak azért, mert a pártvezéri politikának, néhány ember érvényesülésének úgy tetszik. Vájjon elhihető-e, hogy újoncok a mai világszerte Válságos gazdasági viszo­nyok között eldorádot fognak teremteni ott, ahol évtizedes tapasztalatok sem képesek megbirkózni? Vájjon elhihető-e az a párt­vezéri beállítás, hogy a város összeségének kívánsága megy teljesedésbe a választások­kal? Nem. Pillanatnyi sikert elérhetnek, de elkendőzni, meghamisítani a valóságot nem lehet.­­ Azért a józan szociáldemo­krata munkásság ne üljön fel annak a hamis beállításnak, mintha Pécs város polgársága fehér terrort akarna. Nem. Pécs város minden polgára békét és nyugalmat akar, nem a munkásság ellenére, hanem ve­lük, de viszont Pécs polgársága nélkül vagy ellenére sem lehet tartós politikát követni. Ez a politika csak viszályt, zavart, elége­detlenséget eredményezhet. Azért ne csak a jelenre, de a távolabbi jövőre is gon­doljanak azok, akik pillanatnyi sikerekért a köz érdekeit teszik kockára. Tisza gyilkosai a bíróság előtt Hüttner főhadnagy sajtóméra Budapest, aug. 4.­­ A katonai bíróság a hétfőn kezdődött főtárgyaláson az elsőren­dű Vádlottat, Hüttner főhadnagyot hallgatta ki Tisza István meggyilkolására vonatko­zólag. Hüttner kijelenti, hogy bár a vád­iratban foglalt cselekményeket elkövette, az akkori viszonyok szerint nem érzi magát bűnösnek. Elmondta, hogy 1918. október 31- én délután 5 óra tájban az Astoriában együtt voltak Kéri, Fényes, Stanykovszky, Dobó, Horvát-Lanovics, Gärtner, Láng, Pogány, Csernyák és ő. Kéri megmutatta előttük a Roheim-villa térképét, ahol Tisza lakott, majd megkérdezte, ki fogja lelőni Tiszát. Hosszas csend után Pogány kijelentette, hogy majd ő elvégzi a dolgot. Ezután Kéri kiosztotta a szerepeket és elindultak a Ro­­hem-villához. Dobó, Gärtner, Pogány­­és Horvát-Sanovics mentek be, a többiek az utcán maradtak. A gyilkosság után vissza­mentek az Astoriába. Az előzményekre vonatkozólag Hüttner elmondta, hogy október 27-én tanácskozás volt, amelyen Lukachich, Bangha páter, Wekerle, Sándor László, Várkonyi tábornok Szurmay, de főleg Tisza ártalmatlanná téte­léről volt szó, akinek meggyilkolását hatá­rozták el. Hüttner azt vallja, hogy ennek végrehajtására vonatkozólag, mint ahogy azt vele Csernyák százados­­közölte, három tagú bizottságot küldtek ki. Ennek tagjai voltak: Kéri Pál, Fényes László és Fried­rich István, Csernyák százados mondotta azt is Hüttnernek, hogy ha az a három nem vállalja a gyilkosságot, rövid vázlatban ösz­­sze van foglalva az egész dolog egy levél­ben és ebben meg van említve, hogy aki le­lövi Tiszát, százezer koronát kap. Hüttner elmondja, hogy ez a levél, meg van nála, de Prágában van letétben. Ez a levél írógéppel van írva és rajta Friedrich István aláírása van egyedül. Arról is van tudomása, hogy több ilyen levél volt, amelyeken Friedrich mellett Fényes László neve is szerepel. A Lánchídnál történt események után Kén azt mondotta, hogy csak egy mód van a forra­dalom biztosítására, ha Tiszát meggyilkol­ják, Hock János ezt ellenezte, de Fényes leintette Hockot. Hüttner október 29-én felment a Károlyi pártkörbe, ott találta Kérit, Dobót, Horvát- Sanovicsot, akik Tisza meggyilkolásáról tanácskoztak. Az illetők megemlítették, hogy Tisza meggyilkolása már 1918. nyarán terv­be volt véve és hogy ez a mozgalom akkor a Friedrich-féle mátyásföldi gépgyárból in­dult ki. Nem tudja, miért akarta Friedrich Tiszát meggyilkoltatni, de az első akciót ő indította és a gyár munkásai között kere­sett végrehajtót. Mindezeket ott az értekez­leten hallotta, de később, letartóztatása alatt összekerült a gyár néhány alkalmazójával és azok mindezt megerősítették. Hüttner további vallomása során elmond­ta, hogy a gyilkosság után felment Fried­rich hadügyi államtitkárhoz, aki érdeklő­dött a részletek után. Az u­tán tudakozódott, kik adták le a lövéseket. Mint a katonata­nács tagja 10.000 korona jutalmat kapott, mint honvédkerületi parancsnok pedig ké­sőbb 20.000 koronát fizetett ki a Tisza-ügy­­ben. Később amikor a rendőrségen volt már, a detektívek tettleg bántalmazták Fried­­richre vonatkozó vallomása miatt. Ezért nem akarta a szembesítés alkalmával Fried­­richet felismerni. E viselkedéséről később őszintén nyilatkozott Paksi detektívfelügye­­lőnek, aki Kovács vizsgálóbíró elé vitte. Friedrichhel itt történt másodszori szembe­sítés alkalmával Friedrich úgy viselkedett, mintha ő volna a bíró. A tárgyalást kedden folytatták. A pécsi szerb sajtóiroda közlése: A kormánybiztos-helyettes a tegnapi kü­l­­­­döttség előtt tett ígéretéhez képes telefon­­ után a minisztériumhoz fordult a gróf Zichy­­ Gyula püspök vezetése alatt megjelent kül­döttség ügyében. A belügyminiszte úgy dön­tött, hogy a városi választások megtartan­­dók. Az oroszok közös határt akarnak a németekkel Pak­s, augusztus 4. — Ide még nem ér­­­­kezett jelentés a fegyverszüneti tárgyalá­­­­sok megkezdéséről. Szovjetoroszország meg­­ akarja szüntetni, hogy Lengyelország ütköző­­­állam legyen Német- és Oroszország kö­­­­zött. Követelik, hogy Lengyelország lemond­jon Németország javára a poseni tartomá­nyokról. . (Varsó, augusztus 4. — A harcvonalról­­ érkező kedvező hírekre Lembergben a nyu­galom teljesen helyreállott. Varsó, augusztus 4. — Henry francia tábornoknak Hallet lengyel tábornokkal folytatott tanácskozásainak eredményeként Franciaország a leghathatósabb támogatá­sáról biztosította Lengyelországot. A fran­ciák európai csapatokat küldenek a lengye­lek támogatására. B­é­c­s, augusztus 4. — A vörös hadsereg főparancsnokságát a bolsevik­ front mögött a Dnieper innenső oldalán történt ukrán föl­kelés arra kényszerítette, hogy a­ 74. és IIi. hadosztályt Galíciából vonja vissza. A föl­kelő ukrajnaiak megszállották Jekaterinosz­­lávot és egyesültek Wrangel tábornok csa­pataival. Kun Béláék elhagyták Németországot Berlin, aug. 2. — Kun Béla, Pór Ernő és Varga Jenő elutaztak Németországból és valószínűleg Pétervár felé vették útjukat. Helyreigazítás A gróf Zichy Gyula megyéspüspök veze­tésével a kormánybiztos helyettesnél meg­jelent küldöttség fogadásáról szóló hivatalos jelentésből egy szó kimaradt úgy hogy a hivatalos jelentés ilyen szövegezése téves magyarázatokra ad alkalmat. „A választá­sok törvényellenes elrendelésére vonatkozó­lag kijelentette“ helyett ugyanis: „A válasz­tások állítólagos törvényellenes elrendelésé­re vonatkozólag kijelentette“ értendő. SHS, hired Belgrád, aug. 4. — Radics Istvánnak, a horvát parasztpárt elnökének ügyében ma délelőtt hirdették ki az ítéletet. — A fran­cia kormány­ kezdeményezésére augusztus 1 2-án tárgyalások kezdődtek Magyarország­­ és az SHS. állam között a két állam között­­ felveendő vasúti összeköttetésre vonatkozó­lag. A tárgyalásokat Belgrádban kezdték és Budapesten folytatják.­­ Giolitti és Lloyd George­­két hét múlva Luzenben találkoznak és megbeszélik a jugoszláv-olasz kérdést. Interpelláció Kun Béla miatt Budapest, aug. 4. — A magyar nemzet­gyűlés keddi ülésén Lukovich Aladár előadó ismertette a mezőgazdasági érdekképviselet­ről szóló törvényjavaslatot. Hencz Károly benyújtja a végleges házszabályokra vonat­kozó javaslatot. A mezőgazdsági javaslat­hoz elsőnek Trányi Ferenc szólt hozzá­. Utána Grieger Miklós beszélt, szerinte a ja­vaslat nem egészen demokratikus. „Jegyez­ze meg a bürokrácia —– mondotta, hogy vezető szerepe és elsőbbsége ma már nem állhat kiváltságos alapon, rendelkezzék bár­milyen nemesi koronával.“ Elnök ezután be­rekesztette a vitát. Rubinek földmivelésügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy minden gazdasági fejlődésnek előfeltétele a társa­dalmi béke. A Ház a törvényjavaslatot ál­talánosságban elfogadta. Ezután T­omory Jenő sürgős interpellációját terjesztette elő: " Van-e tudomása a külügyminiszternek arról, hogy Kun Bélát és társait a német kormány azért bocsátotta szabadon, mert Berlinben is azt hihették, hogy Magyaror­szág nem tartja politikai okokból sürgősnek az ügyet. Tudja-e, hogy a külügyminiszté­rium Berlinbe küldött kurírja három napig Bécsben vesztegelt? Mit szándékozik tenni, hogy hasonló eset elő ne forduljon? Román ultimátum Oroszországnak Z­á­g­r­e­b augusztus 4. — A délszláv sajtóiroda jelenti. A román kormány ultimá­tumszerű jegyzékben szólította föl Oroszor­szágot, hogy vonja vissza csapatait Bessza­­rábiából. Az orosz szovjet kormány három napi haladékot kapott a követelés teljesíté­sére. Románia, hír szerint, elrendeli a moz­gósítást. ügyes szám­ára helyben 1*43 K, vidéken 1*50 K. A népbiztosok bünpöre Budapest, aug. 4. — A népbiztosok bün­­pörének tárgyalása során, hétfőn Vass Já­nost és Búza Barnát hallgatták ki, mint ta­nukat. Vass János, a Károlyi kormány volt vallásügyi minisztere a forradalom rövid ismertetése után elmondta, hogy a Vyx-féle jegyzék nagyon lehangolta Károlyit, aki azt mondta, hogy a súlyos szituációban már­ csak a munkásokban lehet bízni, azoknak nemzetközi összeköttetéseit kell kihasználni. Azt is kijelentette Károlyi, hogy bármily hányattatott is az ország hajója, ő helyén marad, míg a hajó el nem sülyed. Mikor a kormány lemondott, arra kérte Garamit, hogy ha a szocialisták alakítanak kabinetet, ne csak egy párt érdekeit nézzék. Károlyit is kérte, hogy ez irányban érvényesítse be­folyását. Károlyi azonban kijelentette, hogy azt nevezi ki miniszterelnöknek, akit a mun­kástanács kijelöl. A kommunisták szabadon­­bocsájtását Kunfi hozta szóba, azzal az in­dokolással, hogy a jó vért fog szülni. El­mondta végül, hogy a kommün kitörésekor Egerbe menekült, ahol elfogták és túszként börtönbe vetették. Búza Barna tanúvallomásában elmondja, hogy a Károlyi kormány első gondja az ország területi integritásának megvédése és a belső rend helyreállítása volt. ő a hadse­reget az ország határainak védelmére akar­ta rendelni, de Linder azt mondta, hogy a hadsereg teljesen szétbomlott, megsemmi­sült. A tárgyalást kedden folytatták, A magyar kormányzó házfeloszlatási joga Budapest, aug. 3. — A kormányzó jogkö­rének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat ügyében hétfőn este rögtönzött pártértekez­letet hívtak össze, amelyen Tomcsányi Vil­mos Pál igazságügyminiszter kérte, tár­gyalják le a javaslatot úgy, hogy azt a nem­zetgyűlés keddi ülésének napirendjére tűz­hessék. Bottlik József kifogásolta, hogy ilyen nagyfontosságú ügyet rögtönzött érte­kezleten intézzenek el, mert a felmerült dif­ferenciákat pártértekezlet előtt kell elintézni.­ Teleki miniszterelnök koncedálta Bottlik aggodalmait, de kijelentette, hogy a kor­mány létét köti ahoz, hogy a javaslatot egy hét alatt elfogadja a nemzetgyűlés. Ezek után úgy határoztak, hogy a javaslatot a szerdai pártértekezlet fogja letárgyalni. Az Eclair fél Németországtól Zürich, aug. 4. — A párisi Eclair kifeje­zi aggodalmát a szövetségesek azon szándé­ka felett, hogy Kelet- és Nyugat-Poroszor­­szág népszavazásainak megfelelően, ezeket a területeket Németországnak ítélik oda. A lap szerint ez a szövetséges Lengyelorszá­got elvágná a tengertől és visszaállítaná a régi német-orosz határt. Ha németország visszakapja a­ Mazuri tavakat, ezáltal egész Keleteurópát tratégiailag uralja. A lap Lloyd Georgenak szemére veti, hogy Len­gyelországért közbelép ugyan, de semmit sem tesz, hogy az ország tényleg életképes is legyen. Nyilatkozat: A pécsi 48-as és független­ségi párt elnökségétől, Pécsett. Tekintetes Szerkesztő úr! A „Dunántúl“ című helyi napilap 1920. évi augusztus hó 4-iki 150-ik számában „Előkészítő bizottság“ aláírással egy felhívás jelent meg „Pécs város lakos­ságához“ címmel, melyben többek közt azon állítás foglaltatik szószerint, hogy: „Ezen nemzeti tanács ujjáválasztása, illető­leg kiegészítése az összes pártok és testületek közreműködésével történt előké­szítés után stb. fog megejtetni“. T. i. az aug. 8-iki népgyűlés. Az előkészítő bizottság idé­zett kijelentése nem fedi a valóságot és igazságot, mert a pécsi 48-as és független­ségi párt az előkészítő eljárásban nem vett részt. Ez a való igazság! Fo­gadja tekintetes Szerkesztő úr soraink közlé­séért köszönetünket, mellyel maradtunk Pécs, 1920. augusztus hó 4-én. Üd­vözlettel Dr. E­g­r­y Béla, mint a pécsi 48-as és függetlenségi párt elnöke. Szieberth Nándor ügyvéd, mint a pécsi 48-as és füg­getlenségi párt ügyvezető elnöke. Végh La­jos, mint a pécsi 48-as és, függetlenségi párt jegyzője. — Illetékes helyekről nyert infor­máció alapján ugyanezt megállapíthatjuk az összes Pécsett levő politikai vagy társadal­mi tagozatokról, mint az már a mai szá­munkban közölt tudósításból is kitűnt.

Next