Dunántúl, 1920. augusztus (10. évfolyam, 148-172. szám)
1920-08-05 / 151. szám
/ *■ étjfoliam 151 szám. A*. n HW WiBiWiIMM—1 &M *«»» én# , jM ^»férrt , , S2® Negyedévre , Sn S®' bora . . X« &*v mim Seni hetytm ♦-5«» au#* izéaa ar* «de!’»» K*S nm* Xladűhhraiat > ,í»^*Mf«sB-aíca 4 ssé». L*wtó teMtaaje Csütörtök ?écs, 1920. augusztus 5. Szerkesztőség. Mjeeam-wtea 4, »rém SeerkeMteség telef owp 850, illm. táras lassz tw timaSsissza. aUrdei és dijsz&Mt »teram swonbns « tor Az az erőszakos politika, amelyet a szociáldemokrata párt mai vezetősége követ, felvetette Pécsett a városi tisztikar és a törvényhatósági bizottság újraválasztásának kérdését. A törvényhatósági bizottság egy jelentős részének a mandátuma ugyan már 1917-ben lejárt, de a pártvezetőségnek három és fél év után, 1920-ban jutott csak az eszébe újra választani. Ennek a taktikának háttere van, amely mögött a többi között ott találjuk a vezetőknek hatalmi és uralmi törekvéseit. A mai vezetőség nemcsak kezdeményezője a választásoknak, hanem kizárólagos birtokosa is A jogcím, amelyre a választások megejtésének szükségét építik, nem is a mandátum lejárása, hanem a városi ügykezeléssel való elégedetlenség. Eddig csak vádak hangzottak el a pártsajtó egyoldalú beállításában. Még semmiféle fórum nem állapította meg, váljon ezek a vádak tényleg valóságok-e, vajjon a pártsajtó megállapításai igazságok-e? De ha a következetesen lefolytatott hajsza Pécs város közigazgatási vezetősége ellen minden tekintetben megfelelne is a tényeknek, még akkor is kisajátíthatja-e a választást egyetlen egy párt a maga céljaira? A szociáldemokrata pártvezetőség érthető taktikai okokból Pécs város helyzetét egyoldalú és tendenciózus megvilágításban állította be az SHS- kormány és a pécsi SHS. hatóság előtt. Ezt az egyoldalú beállítást volt hivatva ellensúlyozni a tegnapi küldöttség, ezt hivatott megvilágítani kötelességszerűen a polgári sajtó is. A választások kérdése izgatja és nyugtalanítja ma a kedélyeket. A nyugtalanítás, helyett a mi célunk a kedélyek csillapítása. Nem izgatni, hanem meggyőzni törekszünk, ezért a tényeket kívánjukmegállapítani. Feltesszük a kérdést: a szociáldemokrata párt néhány vezető tagja, kiknek a nevében és megbízásából járt el, amikor a választások kiírását szorgalmazta? Tudtunkkal még e kérdésben állást, egyes-egyedül a párte kérésben állást, egyes-egyedül a pártvezetőség döntött, fait a compli elé állítva a munkástömegeket. A polgári pártokat nemcsak hogy nem kérdezték meg, hanem azoknak megkerülésével döntöttek, jól tudván azt, hogy a polgári pártok sem az időt, sem a módot nem tartják alkalmasnak a választások megejtésére. ■A polgári pártok és velük a keresztényszocialista munkásság már állást foglalt a választások ellen, azokban részt nem fog venni s igy a szociáldemokrata párt magára marad. Megkérdezzük azoktól a szervezett munkásoktól, akik tiszta látással, magasabb értelemmel bírálják az eseményeket s nem követik vakon a pártvezérek politikáját, vájjon lehetséges lesz-e egy tisztán szociáldemokrata uralmat teremteni a városházán a polgárság és a keresztényt szocialista munkásság kizárásával? Vájjon lehet-e tartós sikert és eredmény elérni egy erőszakolt osztályuralmi politikával? Vájjon nem lesz-e ez amolyan pünkösdi királyság, amely azokra nézve is csalódást hoz, akik jóhiszeműleg követték ezt a politikát? Ha értelemmel és lelkiismeretességgel fogják fel e kérdéseket, úgy meg fogják találni rá a helyes feleletet. Tény az is, hogy Pécs város lakosságának túlnyomó többsége nem szociáldemokrata, sőt a szociáldemokrata pártban is nagy számban vannak olyanok, mint ahogy azt a legutóbbikilépések is mutatták, akik a vezéri politikát, taktikázást nem helyeslik, akik a város polgárságával nem a széthúzást hanem a megértést óhajtják. Vájjon érdemes-e kockára tenni a nyugalmat, a békét és mélyíteni az ellentéteket csak azért, mert a pártvezéri politikának, néhány ember érvényesülésének úgy tetszik. Vájjon elhihető-e, hogy újoncok a mai világszerte Válságos gazdasági viszonyok között eldorádot fognak teremteni ott, ahol évtizedes tapasztalatok sem képesek megbirkózni? Vájjon elhihető-e az a pártvezéri beállítás, hogy a város összeségének kívánsága megy teljesedésbe a választásokkal? Nem. Pillanatnyi sikert elérhetnek, de elkendőzni, meghamisítani a valóságot nem lehet. Azért a józan szociáldemokrata munkásság ne üljön fel annak a hamis beállításnak, mintha Pécs város polgársága fehér terrort akarna. Nem. Pécs város minden polgára békét és nyugalmat akar, nem a munkásság ellenére, hanem velük, de viszont Pécs polgársága nélkül vagy ellenére sem lehet tartós politikát követni. Ez a politika csak viszályt, zavart, elégedetlenséget eredményezhet. Azért ne csak a jelenre, de a távolabbi jövőre is gondoljanak azok, akik pillanatnyi sikerekért a köz érdekeit teszik kockára. Tisza gyilkosai a bíróság előtt Hüttner főhadnagy sajtóméra Budapest, aug. 4. A katonai bíróság a hétfőn kezdődött főtárgyaláson az elsőrendű Vádlottat, Hüttner főhadnagyot hallgatta ki Tisza István meggyilkolására vonatkozólag. Hüttner kijelenti, hogy bár a vádiratban foglalt cselekményeket elkövette, az akkori viszonyok szerint nem érzi magát bűnösnek. Elmondta, hogy 1918. október 31- én délután 5 óra tájban az Astoriában együtt voltak Kéri, Fényes, Stanykovszky, Dobó, Horvát-Lanovics, Gärtner, Láng, Pogány, Csernyák és ő. Kéri megmutatta előttük a Roheim-villa térképét, ahol Tisza lakott, majd megkérdezte, ki fogja lelőni Tiszát. Hosszas csend után Pogány kijelentette, hogy majd ő elvégzi a dolgot. Ezután Kéri kiosztotta a szerepeket és elindultak a Rohem-villához. Dobó, Gärtner, Pogányés Horvát-Sanovics mentek be, a többiek az utcán maradtak. A gyilkosság után visszamentek az Astoriába. Az előzményekre vonatkozólag Hüttner elmondta, hogy október 27-én tanácskozás volt, amelyen Lukachich, Bangha páter, Wekerle, Sándor László, Várkonyi tábornok Szurmay, de főleg Tisza ártalmatlanná tételéről volt szó, akinek meggyilkolását határozták el. Hüttner azt vallja, hogy ennek végrehajtására vonatkozólag, mint ahogy azt vele Csernyák századosközölte, három tagú bizottságot küldtek ki. Ennek tagjai voltak: Kéri Pál, Fényes László és Friedrich István, Csernyák százados mondotta azt is Hüttnernek, hogy ha az a három nem vállalja a gyilkosságot, rövid vázlatban öszsze van foglalva az egész dolog egy levélben és ebben meg van említve, hogy aki lelövi Tiszát, százezer koronát kap. Hüttner elmondja, hogy ez a levél, meg van nála, de Prágában van letétben. Ez a levél írógéppel van írva és rajta Friedrich István aláírása van egyedül. Arról is van tudomása, hogy több ilyen levél volt, amelyeken Friedrich mellett Fényes László neve is szerepel. A Lánchídnál történt események után Kén azt mondotta, hogy csak egy mód van a forradalom biztosítására, ha Tiszát meggyilkolják, Hock János ezt ellenezte, de Fényes leintette Hockot. Hüttner október 29-én felment a Károlyi pártkörbe, ott találta Kérit, Dobót, Horvát- Sanovicsot, akik Tisza meggyilkolásáról tanácskoztak. Az illetők megemlítették, hogy Tisza meggyilkolása már 1918. nyarán tervbe volt véve és hogy ez a mozgalom akkor a Friedrich-féle mátyásföldi gépgyárból indult ki. Nem tudja, miért akarta Friedrich Tiszát meggyilkoltatni, de az első akciót ő indította és a gyár munkásai között keresett végrehajtót. Mindezeket ott az értekezleten hallotta, de később, letartóztatása alatt összekerült a gyár néhány alkalmazójával és azok mindezt megerősítették. Hüttner további vallomása során elmondta, hogy a gyilkosság után felment Friedrich hadügyi államtitkárhoz, aki érdeklődött a részletek után. Az után tudakozódott, kik adták le a lövéseket. Mint a katonatanács tagja 10.000 korona jutalmat kapott, mint honvédkerületi parancsnok pedig később 20.000 koronát fizetett ki a Tisza-ügyben. Később amikor a rendőrségen volt már, a detektívek tettleg bántalmazták Friedrichre vonatkozó vallomása miatt. Ezért nem akarta a szembesítés alkalmával Friedrichet felismerni. E viselkedéséről később őszintén nyilatkozott Paksi detektívfelügyelőnek, aki Kovács vizsgálóbíró elé vitte. Friedrichhel itt történt másodszori szembesítés alkalmával Friedrich úgy viselkedett, mintha ő volna a bíró. A tárgyalást kedden folytatták. A pécsi szerb sajtóiroda közlése: A kormánybiztos-helyettes a tegnapi küldöttség előtt tett ígéretéhez képes telefon után a minisztériumhoz fordult a gróf Zichy Gyula püspök vezetése alatt megjelent küldöttség ügyében. A belügyminiszte úgy döntött, hogy a városi választások megtartandók. Az oroszok közös határt akarnak a németekkel Paks, augusztus 4. — Ide még nem érkezett jelentés a fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséről. Szovjetoroszország meg akarja szüntetni, hogy Lengyelország ütközőállam legyen Német- és Oroszország között. Követelik, hogy Lengyelország lemondjon Németország javára a poseni tartományokról. . (Varsó, augusztus 4. — A harcvonalról érkező kedvező hírekre Lembergben a nyugalom teljesen helyreállott. Varsó, augusztus 4. — Henry francia tábornoknak Hallet lengyel tábornokkal folytatott tanácskozásainak eredményeként Franciaország a leghathatósabb támogatásáról biztosította Lengyelországot. A franciák európai csapatokat küldenek a lengyelek támogatására. Bécs, augusztus 4. — A vörös hadsereg főparancsnokságát a bolsevik front mögött a Dnieper innenső oldalán történt ukrán fölkelés arra kényszerítette, hogy a 74. és IIi. hadosztályt Galíciából vonja vissza. A fölkelő ukrajnaiak megszállották Jekaterinoszlávot és egyesültek Wrangel tábornok csapataival. Kun Béláék elhagyták Németországot Berlin, aug. 2. — Kun Béla, Pór Ernő és Varga Jenő elutaztak Németországból és valószínűleg Pétervár felé vették útjukat. Helyreigazítás A gróf Zichy Gyula megyéspüspök vezetésével a kormánybiztos helyettesnél megjelent küldöttség fogadásáról szóló hivatalos jelentésből egy szó kimaradt úgy hogy a hivatalos jelentés ilyen szövegezése téves magyarázatokra ad alkalmat. „A választások törvényellenes elrendelésére vonatkozólag kijelentette“ helyett ugyanis: „A választások állítólagos törvényellenes elrendelésére vonatkozólag kijelentette“ értendő. SHS, hired Belgrád, aug. 4. — Radics Istvánnak, a horvát parasztpárt elnökének ügyében ma délelőtt hirdették ki az ítéletet. — A francia kormány kezdeményezésére augusztus 1 2-án tárgyalások kezdődtek Magyarország és az SHS. állam között a két állam között felveendő vasúti összeköttetésre vonatkozólag. A tárgyalásokat Belgrádban kezdték és Budapesten folytatják. Giolitti és Lloyd Georgekét hét múlva Luzenben találkoznak és megbeszélik a jugoszláv-olasz kérdést. Interpelláció Kun Béla miatt Budapest, aug. 4. — A magyar nemzetgyűlés keddi ülésén Lukovich Aladár előadó ismertette a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslatot. Hencz Károly benyújtja a végleges házszabályokra vonatkozó javaslatot. A mezőgazdsági javaslathoz elsőnek Trányi Ferenc szólt hozzá. Utána Grieger Miklós beszélt, szerinte a javaslat nem egészen demokratikus. „Jegyezze meg a bürokrácia —– mondotta, hogy vezető szerepe és elsőbbsége ma már nem állhat kiváltságos alapon, rendelkezzék bármilyen nemesi koronával.“ Elnök ezután berekesztette a vitát. Rubinek földmivelésügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy minden gazdasági fejlődésnek előfeltétele a társadalmi béke. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Ezután Tomory Jenő sürgős interpellációját terjesztette elő: " Van-e tudomása a külügyminiszternek arról, hogy Kun Bélát és társait a német kormány azért bocsátotta szabadon, mert Berlinben is azt hihették, hogy Magyarország nem tartja politikai okokból sürgősnek az ügyet. Tudja-e, hogy a külügyminisztérium Berlinbe küldött kurírja három napig Bécsben vesztegelt? Mit szándékozik tenni, hogy hasonló eset elő ne forduljon? Román ultimátum Oroszországnak Zágreb augusztus 4. — A délszláv sajtóiroda jelenti. A román kormány ultimátumszerű jegyzékben szólította föl Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait Besszarábiából. Az orosz szovjet kormány három napi haladékot kapott a követelés teljesítésére. Románia, hír szerint, elrendeli a mozgósítást. ügyes számára helyben 1*43 K, vidéken 1*50 K. A népbiztosok bünpöre Budapest, aug. 4. — A népbiztosok bünpörének tárgyalása során, hétfőn Vass Jánost és Búza Barnát hallgatták ki, mint tanukat. Vass János, a Károlyi kormány volt vallásügyi minisztere a forradalom rövid ismertetése után elmondta, hogy a Vyx-féle jegyzék nagyon lehangolta Károlyit, aki azt mondta, hogy a súlyos szituációban már csak a munkásokban lehet bízni, azoknak nemzetközi összeköttetéseit kell kihasználni. Azt is kijelentette Károlyi, hogy bármily hányattatott is az ország hajója, ő helyén marad, míg a hajó el nem sülyed. Mikor a kormány lemondott, arra kérte Garamit, hogy ha a szocialisták alakítanak kabinetet, ne csak egy párt érdekeit nézzék. Károlyit is kérte, hogy ez irányban érvényesítse befolyását. Károlyi azonban kijelentette, hogy azt nevezi ki miniszterelnöknek, akit a munkástanács kijelöl. A kommunisták szabadonbocsájtását Kunfi hozta szóba, azzal az indokolással, hogy a jó vért fog szülni. Elmondta végül, hogy a kommün kitörésekor Egerbe menekült, ahol elfogták és túszként börtönbe vetették. Búza Barna tanúvallomásában elmondja, hogy a Károlyi kormány első gondja az ország területi integritásának megvédése és a belső rend helyreállítása volt. ő a hadsereget az ország határainak védelmére akarta rendelni, de Linder azt mondta, hogy a hadsereg teljesen szétbomlott, megsemmisült. A tárgyalást kedden folytatták, A magyar kormányzó házfeloszlatási joga Budapest, aug. 3. — A kormányzó jogkörének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat ügyében hétfőn este rögtönzött pártértekezletet hívtak össze, amelyen Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kérte, tárgyalják le a javaslatot úgy, hogy azt a nemzetgyűlés keddi ülésének napirendjére tűzhessék. Bottlik József kifogásolta, hogy ilyen nagyfontosságú ügyet rögtönzött értekezleten intézzenek el, mert a felmerült differenciákat pártértekezlet előtt kell elintézni. Teleki miniszterelnök koncedálta Bottlik aggodalmait, de kijelentette, hogy a kormány létét köti ahoz, hogy a javaslatot egy hét alatt elfogadja a nemzetgyűlés. Ezek után úgy határoztak, hogy a javaslatot a szerdai pártértekezlet fogja letárgyalni. Az Eclair fél Németországtól Zürich, aug. 4. — A párisi Eclair kifejezi aggodalmát a szövetségesek azon szándéka felett, hogy Kelet- és Nyugat-Poroszország népszavazásainak megfelelően, ezeket a területeket Németországnak ítélik oda. A lap szerint ez a szövetséges Lengyelországot elvágná a tengertől és visszaállítaná a régi német-orosz határt. Ha németország visszakapja a Mazuri tavakat, ezáltal egész Keleteurópát tratégiailag uralja. A lap Lloyd Georgenak szemére veti, hogy Lengyelországért közbelép ugyan, de semmit sem tesz, hogy az ország tényleg életképes is legyen. Nyilatkozat: A pécsi 48-as és függetlenségi párt elnökségétől, Pécsett. Tekintetes Szerkesztő úr! A „Dunántúl“ című helyi napilap 1920. évi augusztus hó 4-iki 150-ik számában „Előkészítő bizottság“ aláírással egy felhívás jelent meg „Pécs város lakosságához“ címmel, melyben többek közt azon állítás foglaltatik szószerint, hogy: „Ezen nemzeti tanács ujjáválasztása, illetőleg kiegészítése az összes pártok és testületek közreműködésével történt előkészítés után stb. fog megejtetni“. T. i. az aug. 8-iki népgyűlés. Az előkészítő bizottság idézett kijelentése nem fedi a valóságot és igazságot, mert a pécsi 48-as és függetlenségi párt az előkészítő eljárásban nem vett részt. Ez a való igazság! Fogadja tekintetes Szerkesztő úr soraink közléséért köszönetünket, mellyel maradtunk Pécs, 1920. augusztus hó 4-én. Üdvözlettel Dr. Egry Béla, mint a pécsi 48-as és függetlenségi párt elnöke. Szieberth Nándor ügyvéd, mint a pécsi 48-as és függetlenségi párt ügyvezető elnöke. Végh Lajos, mint a pécsi 48-as és, függetlenségi párt jegyzője. — Illetékes helyekről nyert információ alapján ugyanezt megállapíthatjuk az összes Pécsett levő politikai vagy társadalmi tagozatokról, mint az már a mai számunkban közölt tudósításból is kitűnt.