Dunántúl, 1920. szeptember (10. évfolyam, 173-197. szám)

1920-09-17 / 186. szám

i *. ivfotuaisf 186. szám. Előfizetési ter: ■'i'liír Egész évre . 240 300 Félévre . 120 150 Negyedévre . 60 75 Egy hóra . . 20 25 Egy szám ára helyben 1*40 fillér Egy szám ára vidéken 1*90 fillér Kiadóhivatal: Lyceum­ utca 4. szám. Kiadó telefonja: 222. Péntek fin, 1920. szeptember 17. zsa^-aamKSSsmsta^^'JiJSa^ nsssaaHmmaamsr Szerkesztőség: Leíceum­i urca 4. szám. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint. Nyilt tér soronkint 4 kor. A pénzhiány fokozza újabban Pécsett a már meg­levő Súlyos gazdasági bajokat. Eddig az áruhiány és a pénz elértéktelene­dése volt az általános panasz minden­napos tárgya- A legutóbbi időben azonban ez az értéktelen pénz is eltűnt A kis­embereknek már régóta nincs pénzük, de most pénztelenül állanak már a kereskedők, a vállalatok, sőt nevüket megszégyenítve a pénzinté­zetek is. A mai helyzet veszedelmesen kezd hasonlítani az 1919. évi márciusi ál­lapotokhoz, amikor Pécs gazdasági életét és kereskedelmét csak a város által kibocsátott 20 millió korona tud­ta fenntartani. Teljesen váratlanul, mint a villámcsapás következett be az akkori pénzhiány is. A múlt év ja­nuárjában az első pénzlebélyegzésnél hatvan millió korona értékű bankjegy volt együtt Pécsett. A bélyegzés befe­jezése után megkezdődtek a kereske­dők nagyobb mérvű bevásárlásai. A Pécsett levő pénz elvándorolt és el­­oszlódott Eszéken, Zágrábban és má­sutt, aminek következtében annyira kiapadtak a pécsi pénzforrások, hogy új pénzről kellett gondoskodni. A vá­ros által kibocsátott húsz millió el is érte a kivánt hatást. Később bekövetkezett a pénzek márkázása, majd pedig dinárra való becserélése, ami átmenetileg szinte természetellenes pénzbőséget terem­tett Pécsett, Bácskában és a Szeré­­n­ségben nagy összegeket vontak el a másodszori pénzlebélyegzés elől. Ezeknek a pénzeknek önkéntelen le­rakodó helyévé Pécs lett, mert csak egyedül itt tudták őket értékesíteni, így került a pécsi vagyonnak jelentős része idegenek, vidékiek kezére. Ez a nagy pénzbőség feleslegessé tette a városi pénzt, amelynek épen ezért elérkezett a beváltási határideje is. Ez­ év június végével vonták ki a forgalomból a 10, 20, 50 és 100 koro­nás városi pénztárjegyeket. A már előbb bekövetkezett és ugyancsak spekulációra visszavezethető apró­pénzhiány továbbra is megmaradt és indokolttá tette a városi ötvenfillé­­resek szaporítását, továbbá a két és ötkoronáso­k kibocsátását. Ez a három millió korona nagyjából kielégítené az aprópénzforgalmat, ha nem kellene velük pótolni a most hiányzó maga­sabb egységeket. A városi pénzek be­vonása után két hónappal kezdett csak jelentkezni újból a bankjegy­hiány. Ennek az oka nem az átmenő kereskedelem, hanem a pénzzel űzött spekuláció. Pécsett ma az egyszer bé­lyegzett pénz a hivatalos vásárló esz­köz. Mellette azonban nagy meny­­nyiségű dinár, sőt itt-ott teljesen si­ma vagy magyar bélyegzésű pénz is látható. Ezek azonban nem szerepel­nek a rendes forgalomban mint bevá­sárlási eszközök, hanem pusztán a va­lutaspekulánsok birtokában vannak. Valamennyi pézne­ki különböző ázsiója van és emberek sokasága él ma a pénzt adok és veszek percenként hul­lámzó mesterségesen csinált árfolyam­­differenciájából. Ezt a foglalkozási ágat kellene minden áron letörni. Eze­ket a zugbankárokat kellene kiirtani és a Hungária, a Vadászskürt környé­két megtisztítani. Csak ily módon le­hetne a mai pénzkrízist elkerülni, a­mely napról-napra fenyegetőbb jelle­get ölt és hovatovább a legnagyobb mértékben fogja veszélyeztetni a készfizetéseket. .. Hír az orosz népbiztosok meg­gyilkolásáról Ősiek, szept. 16. — A Die Drau írja kop­penhágai jelentések szerint: Pétervárott forrongás tört ki. A népbiztosokat meggyil­kolták és holttestüket a Névába dobták. A magyar költségtetés a nemzetpresen Budapest, szept. 16. — Korányi Frigyes báró a magyar nemzetgyűlés keddi ülésén terjesztette be az 1920—21. évi költségve­tést és az állami számvitel némely rendel­kezésének módosításáról szóló javaslatot. Majd az illeték- és adójavaslat részletes tárgyalását folytatták, miközben Korányi pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott pénzügyi kifogásokra. A költségvetésben mutatkozó 19 milliárdból 10 milliárdot pén­zünk elértéktelenedésének és a valutadiffe­renciának lehet tulajdonítani. A régi Ma­gyarországnak a tisztviselőkkel szemben vállalt kötelezettségét a mostani csonka Ma­gyarországnak is teljesítenie kell, ameddig csak lehetséges. A Gaál Gaszton részéről a tisztviselőket ért támadás igazságtalan. A természetbeni ellátás ki­egészítéséü­l 540 milliót szavazott meg a minisztertanács posztóra és cipőre. Az állam deficitjét a termésfelesleg exportálásával akarta meg­oldani, de a jó termés elmaradt és a deficit 19 milliárdra emelkedett. Levonta a konzek­venciát és a kormány rendelkezésére bo­csátotta állását, de meggyőzték, hogy mint kötelességtudó embernek helyén kell ma­radnia. A rossz kurzusnak nem közgazda­­sági, hanem politikai okai vannak. Még a képviselők is rontják az ország hitelét. Egyikük ezt sü­rgönyözte egy kormánybiz­tosnak: „Házban elterjedt hírek szerint leg­közelebb pénzkicserélés és vagyonleadás lesz. Mi igaz, nem tudom, de vigyázz, hogy kár ne érjen.“ Ereky, Usetty sürgetik, h­ogy nevezze meg az illetőt a pénzügy­miniszter, aki azonban vonakodik. Rubinek felszólalása után három napi terminust adnak az illető­nek, hogy jelentkezzék. Korányi folytatja. Pénzünk értékének né­mi emelése zürichi árfolyamban csak né­hány centime, ezért volna szükség az egy­szeri nagy vagyonadóra. Fontolóra vette, hogy előbb hozzávetőleges kivetéssel köl­csönt vegyen fel az állam polgáraitól, amit a vagyonadóval bonyolítanának le véglege­sen. Ezzel kapcsolatban a pénzjegyeket is államjegyre változtatnák. Ez nagy munka és hosszú ideig tart, azért részletesebben még nem is nyilatkozhat róla. A brüsszeli valutakonferencia is változtathat a terveze­ten. Az ingatlanok és értékpapírok közt abszurdum párhuzamot vonni, mert az utóbbiak jobbára csak fiktív vagyonok és pusztán haszonrészesedési jogot inkorpo­­rálnak­. A tőzsdének mély jelentősége van a nemzet gazdasági életében, Budapest föld­rajzi fekvése miatt arra kell törekedni, hogy a kialakulandó keleti kereskedelem központ­jává legyen. A szocialista államok sem mer­tek magasabb tőzsdeadót behozni, pedig ott sokkal tőzsdeellenesebb irányzat van. Dinich Viktor bejelenti mentelmi jogának sérelmét, hogy Adler István tartalékos had­nagy este a Fehérváry-úti vám körül iga­zolásra szólította fel. Áttették a mentelmi bizottsághoz. . Ezután általánosságban elfogadták a ja­vaslatot és a részletes vitát is megkezdték. Gaál Gaszton a címnél szólalt fel és visz­­szautasította az őt ért támadásokat. A tiszt­viselői kérdésben csak jogi elveket állapí­tott meg. Budapest, szept. 16. — A nemzetgyűlés szerdai ülésén folytatták az illetékek fel­emeléséről szóló javaslat részletes tárgya­lását. Elfogadják az összes szakaszokat, csak a 26. és 38. szakasznál volt nagyobb vita. A 48. szakasznál, amely a tőzsdebíró­­ságok előtti eljárásnál fizetendő illetékekről szól, az előadó módosító indítványt nyúj­tott be, amelyet a Ház Sándor Pál és Ko­rányi pénzügyminiszter felszólalásai után elfogadott. A 39. szakaszt változatlanul, a 40. szakaszt az előadó módosításával és a 41—43. szakaszokat változatlanul fogadták el. Az ülés végén Sréter István honvédelmi miniszter válaszolt Fangler Béla interpellá­ciójára Heltai Viktor szökése dolgában. ü­gykír szám­ora helyben ítélet a Tisza-perben Dobót és Sztanykovszkyt halálra ítélték Budapest, szeptember 16. — A had­­osztálybíróság szerdán délelőtt hirdette ki az ítéletet a Tisza-gyilkosság ügyében. A bí­róság bűnösnek mondta ki: Dobó István első rendű­ vádlottat felbérelt gyilkosság bűntettében, súlyos testi sértés bűntetté­ben; Sztanykovszky Tibor másodren­­­­dű vádlottat felbérelt gyilkosság és első szö­kés bűntettében; Hüttner Sándor har­madrendű vádlottat bűntársi minőségben vég­hezvitt felbérelt gyilkosság bűntettében és Vágó­ Wilhelm Jakab negyedrendű vád­lottat első szökés bűntettében. Ezért a haditörvényszék, Dobó Istvánt és Sztanykovszky Tibort lefokozás, hadi érmeik elvesztése és a hadsereg köteléké­ből való kicsapás mellett kötél általi halálra, Hüttner Sándort lefokozásra, nemességének és hadi érmeinek elvesztése mellett 15 évi súlyos börtönre, havonta egy napi kemény fekhellyel és minden év október 31-én sötét zárkára ítélte. Vágó-Wilhelm Jakab a szökés­ért három havi, havonkint kétnapi kemény fekhellyel súlyosbított börtönt kapott, ame­lyet a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vesznek. Az ítélet elrendeli, hogy a halálos ítéle­tet először Sztanykovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon hajtsák végre. SHS, hirest Belgrad, szept. 16. — Jól informált körök­ből eredő hírek szerint az ideiglenes parla­mentet pár nap múlva elnapolják. — Trum­mes dr. külügyminiszter tegnap Belgrádba érkezett. — Take Ionescu román külügymi­niszter a napokban Belgrádba érkezik. A látogatást Vesnics dr. miniszterelnök viszo­nozni fogja. A vojvodinai magyar ügyvédek kérelme Novisad-Ujvidék, szept. 16. — A vojvodi­nai magyar ügyvédek memorandumot ter­jesztettek a belgrádi igazságügyminiszter­hez, hogy­ engedje meg, hogy a törvényszé­keknél a magyar nyelvet még tíz évig hasz­nálhassák. Fiume önállósága ellen Paris, szept. 16. — A nagykövetek konfe­­renciája az SHS. állam tiltakozó jegyzékét, Fiumének független állammá való nyilvání­tása ellen, tudomásul vette. Az Adria-kérdés Belgrád, szept. 16. — Parlamenti körök­ben hire jár, hogy Trumbics dr. külügymi­niszter a közeli napokban expozét tart az ideiglenes parlamentben az Olaszországgal folyó tárgyalásokra vonatkozólag. Az ex­pozé iránt nagy az érdeklődés. A minisz­tertanács legutóbbi ülésén foglalkozott az Olaszországgal folyó direkt tárgyalásokkal és D'Annunzio legutóbbi határozatával. Trumbics dr. külügyminiszter szerint re­mény van az Adria-kérdés mielőbbi megol­dására. A tárgyalások Ljubljana-Laibachban lesznek Trumbics dr. és Sforza olasz kül­ügyminiszter között. Forradalom Pekingben London, szept. 16. — Peking elővárosában az elbocsájtott katonák forradalomban tör­tek ki. Hatvan áruházat és raktárt kirabol­tak. Harminc házat felgyújtottak, nyolcvan személyt meggyilkoltak. A lázadók elbari­­kádozták magukat és sok a fegyverük és a muníciójuk. A félelem Pekingben nagy. Az idegenek menekülnek. Honanban és Csilli tartományban kiütött a kolera, amely Pe­­kinget is fenyegeti. A peking—haukovi vas­útvonal mentén több község teljesen kihalt. A holttestek temetetlenül hevernek az ut­cákon és megrontják a levegőt. Az új magyar külügyminiszter Budapest, szeptember 16. — A kül­ügyminiszteri tárca betöltése, mint hivata­los körökből kiszivárgott, a közeli napok­ban fog megtörténni. Külügyminiszterré Csáky Imre grófot nevezik ki. Ötezer halottja van az olasz­­országi földrengésnek Lugano, szept. 16. — A földrengési ka­tasztrófa áldozatainak száma egyre növek­szik. A halottak száma az eddigi megálla­pítások szerint körülbelül ötezer. A sebe­sültek száma, akik közt sok a súlyos sebe­sült és életveszélyben levő, ezrekre megy. A legutolsó jelentések szerint százötvenezer ember hajléktalan. Rubinek Gyula az Országos Földmivesszövetségről­ ­ Budapest, szept. 16. — Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter az országos földmivesszövetségről a következőket mon­dotta: — A szervezés munkálatai úgy előreha­ladtak, hogy a zászlóbontás már csak na­pok kérdése. Az új szervezet a kisgazda­­párt vidéki szervezeteinek tovább terjesz­­tését, kiépítését jelenti és már csak azért sem érinti a kormányzópárt egységét, mert a két párt egyesültekor fenntartottuk azt a jogunkat, hogy a kisgazdapárt helyi szerve­zetei tovább működhessenek. Az Országos Földművesszövetség a mellett, hogy óriási nemzetközi perspektívája van, a fölforgató törekvésekkel szemben hatalmas segítőtár­sa lesz az egységes kormányzópártnak is, a kisgazdapárthoz való viszonya meg fog fe­lelni a volt keresztény nemzeti egyesülés és a keresztényszocialista pártszervezetek kapcsolatának. Az új párisi angol követ Paris, szept. 16. — Az angol kormány pá­risi követévé Hardings lordot nevezte ki a visszahívott Derby lord helyébe. Csehország viszonya Ausztriához Prága, szept. 16. — Nemec képviselő kér­désére Benes dr. következőkép nyilatkozott Csehországnak Ausztriához való viszonyá­ról: — Csehország jó viszonyban él Ausztriá­val, amellyel a szerződések egész sorát kö­töttük. Ami az osztrák hozzátartozóink sor­sát illeti, külügyminiszterünk minden lehe­tőt elkövet, mégis úgy, hogy Ausztria bel­­ügyeibe ne avatkozzék, mert Csehország sem óhajtaná, hogy valaki belügyeibe ártsa magát. Követségünket Bécsben megvédi a kisebbségekről hozott törvény, és ha ebben csalódunk, protestálni fogunk a népszövet­ségnél. — A corki polgármester haldoklik Berlin, szept. 16. — Lloyd George táv­iratilag Londonba hívta a kabinet összes tagjait, ahol ma délután m­inisztertnács lesz. A m­inisztertnács elé sürgős jelentést ter­jeszt az Írországi komoly helyzetről. Jól ér­tesült körökben úgy tudják, hogy Ready tábornok, az írországi főparancsnok, paran­csot bocsát ki, amelyben elrendeli, hogy az angol katonatisztek nőhozzátartozóikat azonnal küldjék haza Angliába. A helyzetet rendkívül komolynak tartják. Azt hiszik, hogy a corki polgármester, aki most már harmincöt napja hőstől, néhány órán belül meghal. A hatóságok megtettek minden in­tézkedést a zavargások elkerülésére, me­lyek a corki polgármester halála következ­tében­­támadhatnak. A lengyelek elfoglalták V Vladimir- Volinszkit Bécs, szept. 16. — A 3. lengyel hadsereg elfoglalta Vladimir-Volinszkit és sok zsák-­, mányi és hadifoglyot ejtettek. Magyar delegátusok Belgrádban Belgrád, szept. 16. — Péntekre tizenhat magyar delegátus érkezését jelentették­ be Belgrádba, azzal a céllal, hogy barátságos közeledést keressenek gazdasági kérdések­ben az SHS állammal. A minisztertanács foglalkozott a látogatással és elhatározta, kérni fogja a magyar delegátusokat, hogy a látogatást halasszák el bizonyos időre, mert a delegátusok méltó fogadására szükséges előkészületeket péntekig nem teh­etik meg.

Next