Dunántúl, 1922. március (12. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

Szerda, 1922. mgccfoa mwxmvn 113 éves rendőri bejelentő lapok Milyen vendégfák voltak Pécsett ? Pécs, febr. 28. — Hofer András troli szabadsághős 1809. évi ápri­lisban fölkelő csapataival kisöpör­te a megszálló bajorokat Tirolból, majd elvágva visszavonulásuk­­út­ját, nagy részüket elfogta. A bajor megszállás alatt Tirolban szolgá­latot teljesítő bajor tisztviselők­­Klagenfurton át menekülhettek, ahonnan leigazolás után sokat­­Pécsre jöttek. Itt rendőri bejelentő lapokat állítottak ki róluk, me­lyekből megtudjuk, hogy 1809. má­jusban érkeztek városunkba. A Dümnbacher Mihály Korona ven­déglőjében szállást kaptak: Wels­­perg János gróf, az Etsch kerület főbiztosa, Lodron gróf bajor titkos­­tanácsos, az Inn kerület főbiztosai J Aretin György báró az Észak ke­rület főbiztosa, Schultes József dr. orvostanár és egészségügyi taná­csos, Echer, János és Merfels Jakab kerületi tanácsosok. — Hath György „Arany Nap"-hoz címzett­­vendéglőjében (a Keresk. és Ipar­­bank helyén a Mór-u. sarkán) szállást nyertek: Brück Károly bá­ró főpostamester, Mieg Arnold ke­rületi igazgató. — Schreiber György „Arany Elefánt" vendég­lőjében (a Siklósi-utca sarkán, a­­Vademberrel tezemben) megszáll­tak: Schuber József és Luiz Alajos ressiderkotcásszáriusok, Könige­­­­Ágoston pénzügyi tanácsos, Pige­­nrot József víz- és átépítési igaz­gató, Himmelsvunder Ádám posta­­tanácsos. Bejeletítő­ lapok vannak még az Arany Hajó, Lösch József Vad­ember, Schill Bernét „Római Csá­­sszár" faja Hétfejedelem), Lauter­­beck János Fehér Hattyú, Farkas (István „Bognár" 'fa későbbi Má­­tyás Király) és Pichler János „Arany, Szőlőfürt“ vendéglőjétől ft Munkácsy a Bercsényi-n. keleti sarkin).­ A bajorok legtöbb­­­je családját és cselédjét is magá­val hozta.­­ Pécsett akkor öt kávéház volt, mindegyikben billiárd is. A kávé­­főzés után egyenlő összegű adót fizettek, a billiard adó azonban­­változó­ volt s ebből lehet követ­keztetni az illető kávéház forgal­mára. Pettier János s Peitler Antal néhai váci püspök édesatyja)­ ká­­véháza a Király­ utcában a Castich cukrázda helyén évi 12 forint adót fizetett billiárd után, Lauterbeck a Hattyúban 30 frtot, Pichler az Arany Szőllőfürtben 15 frtot, Hutl­ a Nap kávéházban 27 frtot és Schreiber az Elefántnál 12 frtot. Akták tanúskodnak arról, hogy a kávéházakban vígan folyt a kár­tyázás is, hazárdjáték miatt több­ször volt eljárás. Fetehető ezek­­után, hogy a bajor urak nem talál­ták városunkat unalmasnak. Cserháti. Ipari kiállítás 131~Szegeder ! Szeged, febr. 28. — A Ma­gyar Cuk­r jelenti. Az Országos­­Műszaki Egyesület április 30-án Új-Szegeden nagyszabású kiállí­tást és vásárt rendez. A kiállítást külön e célra épített hatalmas pa­vilonokban helyezik el és azon az ország gyáriparát és főleg az Al­föld kézmü, valamint háziiparit mutat­ ktk be. A kiállításon az or­szág lei..* 'hező részéről már ed­­jüg tabu -ügyi gyár és sok kisipar f­áseregtette texészatófélére» . Vita a húsárakról A polgármester fog dönteni Pios, febr. 28. — A mészáro­sok a napokban amint megírtuk, azzal a beadvánnyal fordultak a városhoz, hogy az I. rendű marha­hús árát 72, a II. rendű húsét 64 koronában állapítsa meg kilo­­h­ammonként. Ebben az ügyben ma délelőtt ült össze a húsárakat ellenőrző bizottság. A bizottsági ülésen mindjárt nagy vita kezdődött az élő állatok ára felett. L­a­s­z­á­­­k Gyula állat­egészségügyi főfelügyelő és a­­ fogyasztók képviseletében L­é­g­ády Ferenc amellett foglaltak állást, hogy az élő állatok ára kilogrammonként átlag 44 korona. Ezzel szemben a mészárosok, a katonai jóléti szövetkezet és a köz­alkalmazottiak beszerzési cso­portja azt vitatták, hogy a vásá­rokon 47 koronán alul nem lehe­tett jobb minőségű szarvasmarhát vásárolni. A bizottság­­nem foglalt állást az árak tekintetében, hanem meg­ejtette a számításokat alternatív alapon. A számítás alapjául egy 500 kilogrammos állatot vettek. Ennek használhatósága felett is azonban új vita keletkezett. Az állategészségügyi főfelügyelő szá­mítása szerint egy ilyen állatból 150 kilogramm I. rendű és 100 kiló II. rendű hús bocsátható forga­lomba, amin kívül 40 kiló marad a zsigerekre és ezek a részek is az I. rendű hús árának feléért érté­kesíthetők. Az 500 kilós marhából 14,75 kilogramm faggyú szárma­zik, aminek ára kilogrammonkint 62 korona. Az állat bőre 37 kiló súlyú, amit március elejétől kilón­­kint 120 koronáért fognak­­vásá­rolni a nyers terménykereskedők. A mészárosok azonban itt is azt hangoztatták, hogy eddig még 100 koronánál többet nem kaptak a bőr kilójáért. E számítás a kiadá­si tételek közt a mészárosok üzemköltségét 600 koronára be­csülte egy-egy állatnál, amit ők ugyancsak keveseltek. Az állategészségügyi főfelügyelő számítása alapján az élő állatok 44 koronás ára mellett az első rendű húst 68, a másodrendűt 58 koronáért árusíthatják a mészá­rosok. A másik alternatívánál a már említetteken kívül az a diffe­rencia merült fel, hogy a használ­ható részek között a zsigerek mind­össze 10 kilogrammal szerepelnek, ami a bevételeket 1080 koronával csökkenti. Nagyon lényeges tétel a kiadások között az állatforgal­mi és az általános forgalmi adó, melyeknek összege az 500 kilo­grammos szarvasmarhánál 1410 koronát tesz ki. Ezek a számítá­sok pedig azt a megállapodást eredményezték, hogy a mészárosok ármegállapító kérelme indokolt és az ő áraik nem túlzottak. A bizottság ülése azzal végző­dött, hogy a hatóság képviselője referálni fog mindkét számításról a polgármesternek, aki ezek alap­ján dönteni fog. A mészárosok még csak azt kérték, hogy a döntés ne késsen hosszadalmas ideig, mert úgy lehet, hogy egy hét múlva már más beszerzési árak­kal kell számolni. ‘ a o b o a o ■ co a ca a cd b cz> « cd b cd h <=> m oa o ■ cí ■ o b cs h o ■ c Az egységes párt kiáltványt intéz a nemzethez Nyílt lesz a szavazás — röviden felelősség a kormány Budapest, febr. 28. — A Ma­gyar Távirati Tudósító jelenti: Az egységes kormányzópárt in­téző bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen Bethlen Ist­ván gróf miniszerelnök bejelen­tette, hogy a párt legutóbbi érte­kezletének határozata alapján Gömbös Gyulát kérte fel az al­elnöki állásra. Az intéző bizott­ság a bejelentést helyeslőleg tudo­másul vette. Ezután a p­árt elnöki állásra báró P­e­r­é­n­y­i Zsigmon­­dot, az alelnöki állásra Molnár Dezső nyugalmazott altáborna­gyot, az intézőbizottságba báró L­er­s Vilmos egyetemi tanárt, gróf Károlyi Imrét és Al­­mássy Lászlót választották meg. Gömbös ismertette a pártszer­vezet szabályzatát. Ezt az intéző­bizottság lényegtelen módosítások­kal elfogadta. Ezután megalakí­tották a tagfelvételi bizottságot és ebbe a következőket választották be: Bethlen István gróf mi­niszterelnököt, nagyatádi Szabó Istvánt, Mayer Jánost, Göm­bös Gyulát és F­á­y Gyulát. A bizottság előadója Ráth Sándor, pártigazgató. Bethlen ■ István gróf ismertette a minisztertanács által elfogadott választási rende­letét, leszögezte álláspontját a nyílt szavazás kérdésében, hang­­lyossa, hogy mivel itt a válasz­mány viseli ezért a teljes felelős­séget és a pártot semmi felelősség nem terheli. A párt nem kénysze­ríti tagjait, hogy a választások alatt egyik, vagy másik álláspont mellett foglaljanak állást. Min­denki szabadon nyilváníthatja né­zetét. A választási rendelet az új nemzetgyűlés ö összehívásáról szól. Nagyatádi Szabó István fel­szólalására rövid érdemleges vita folyt le, ami a nyílt és titkos sza­vazat melletti állásfoglalásról folyt. Bethlen István gróf mi­niszterelnök­­ismét rájelentette, hogy miután a kormány a­ teljes fe­lelősséget vállalja, a választási rendeletet a tagok nyugodtan el­fogadhatják. Az intéző bizottsági határozatot nem hozott, mert a vá­lasztójogi kérdést nem kezelték pártkérdésként. Bethl­e­n István miniszterel-­­­nök ismertette azután a kiáltványt, amelyet a párt a magyar nemzet­hez intézni fog. Ennek végleges megszövegezésére egy szűkebb bi­zottságot küldöttek ki, amelyben SS­c­h­a­n­eel Károly, Egri Nagy János, Dömötör Mihály és M­e­s­k­ó Zoltán szerepelnek. Az ülés végén megállapították, hogy a sajtóban megjelent közle­mények, minthogy a pártvezetőség­­ben és általában a pártban meg volt a harmónia, nem egyebek, ha­­tg is SrbHal Horvátorszex h­aza* hadságharcot hirdet Memorandummal fordul a j a genuai konferenciához Budapest, febr. 28. — Alkalom­ nyílt megtudni a horvátoknak aj génuai konferenciára benyújtott memorandumát- s ebből a következő részleteket jegyezték ki:­­ — Gyűlölet és undor ural min­­den horvát lelket, ha azokra a jog­talanságokra, erőszakoskodásokra és törvénytiprásokra gondolnak, amelyeket Horvátország állami függetlensége és lakosságának pol­gári és emberi jogai ellen a szer­­bek elkövettek. Horvátország po­litikusai és demokrata gondolko­dású népe, nem nézhetik tovább, hogy Horvátországot mestersége­sen tönkre tegyék. Ebből a ször­nyűséges helyzetből nincsen más kivezető út, mint Horvátország állami függetlenségének elismeré­se az 1921. június 28-án prokla­­mált Horvátország alkotmánya alapján. Horvátország nem fog vissza­riadni semmiféle eszközök igény-­­bevételétől, ha nemzeti létét még továbbra is veszélyeztetik, még a fegyveres ellenállás eszközétől sem, hogy függetlenségét, nemzeti szuverenitását lávívja és biztosítsa és a gániai konferencián képviselt nemzeteknek erkölcsi kötelességük" az önrendelkezési jogáért, a de­mokráciáért, a szabadságáért küz­dő horvát nemzetet ezen harcában támogatni. Hazatérés Flers és Croiset vígjátéké. Bemu­tatta a Pécsi Nemzeti Színház­­ Pécs, febr. 28. — Az asszony­ lázas izgalommal várja haza há­borúból visszatérő férjét. Képzele­tében csak a hőst látja. A férj megérkezik — polgári ruhában —, és kész az első kiábrándulás. Az­ 1 után sem igen akar hősi allűröket­ mutatni, hanem visszasülyed régi, szürke polgári mivoltába. És oj körül támad a bonyodalom, merül az asszony a kiábrándulás utáni, válni akar, de természetesen a ne­­­gyedik felvonás végén belátja*] hogy a többi férfi sem különb aj férjénél és a régi szerelemmel ben rui férje ölelő karjaiba. A francia szerzők rutinos kész­séggel építették föl a darabot, a­­mely különösen az asszony lelkü­­letének találó beállításában hűlt A darab humora főleg a párbeszéd­­dekben van, de itt igen sokfó­ szűr mosolyt idéz elő. Különösen az el­ső két felvonás mulatságos, a har­madik kissé elnyújtott. Az előadás — bár nélkülözte új vígjáték stílus megkövetelte gyor­­­san pergő menetet — jó és kecs 4 vés. Az asszony szerepében K­oj m­­á r­o­m­y Rózsi­ja és őszinte já­­téka, G­a­j­d­a Ilona a mama sze­­repében jó. Szászhalmy a ha­­­zatérő férj szerepében kedves alak­látást nyújt, de a többé kevésbb­ komikus beállítás nem egészen az­ ő zsánere. T­a­p­o­­­c­z­a­i Marcell* szerepében megnyerő és ügyest­ő Rónay Baltazár szerepében­ elég mulatságos alak. A közönség f­élénk derültséggel kikérte a dara­­bot, amely francia származásai mellett sem nevezhető illetlennek» __­.

Next