Dunántúl, 1924. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
XIV. evroigé^iTr. szám. Előfizetési ár szállítva vagy Egy Mr« — — Egyes szám ára 4 oldalú *•«, 8 oldalú 900, ennél több 800 korosa. Késiratokat nem adunk vissza. Sok beszéd után a felhatalmazási törvény általános vitáját befejezték, őszintén megvallva, ez a vita bármennyire is hosszúra nyúlt, éppen azokról a dolgokról tett legkevesebb említést, amelyek tulajdonképen az indemnitás lényegét teszik: pénzügyi, és gazdasági kérdésekről. Ez a tünet azonban némileg menthető, azzal, hogy az ország gazdasági ügyeinek gzanálása éppen most van folyamatban. Ezekről a dóltokról valóban korai és felesleges lett volna nagyon sokat beszélni, de így is felesleges volt az ország drága idejét igen gyakran 6—8 órás beszédekkel megrövidíteni, amikor ezt az időt az állam és a társadalom érdekei szempontjából sokkal értékesebb munka elvégzősre lehetett volna felhasználni. , Különösen vonatkozik ez a szociáldemokrata képviselőkre, akik az indemnitási vitát a kormány ellen szakadatlan támadásokra használták fel, ami közben beszédeik tárgyát gyakran olyan mederből merítették, amellyel oktalan parlamenti botrányoknak lettek a kiprovokálói . A miniszterelnök helyettese válaszolt az elhangzott beszédekre s olyan szerencsés objektivitást tanúsított, aminek ritka nagy hatása volt a parlamentre. Bő mederben foglalkozott a két szélsőséges irányzat felszólalásaival , ezek közül is elsősorban a szociáldemokraták beszédeivel. Beszédében filozófiai magaslatokban járt s ezen az alapon sikeresen támasztotta alá a kormány politikai irányát, amelynek végcélja a társadalmi ellentétek kiküszöbölése, a sérelmek orvoslása, állandó ébrenlét a sebeknek újból való felfakasztása ellen, egyszóval: kibékülés. Megmondotta a szocialistáknak épp úgy, mint a fajvédőknek, hogy az atrocitások szünet nélkül való felemlegetése nem válik az ország javára, mint ahogy legkevésbé szolgálják azt az újabb kilengések. Két vád hangzott el szembetűnő módon a kormány ellen: egyrészt nem demokratikus, másrészt pedig nem eléggé keresztény és nemzeti. A miniszterelnök helyettese ezeknek a vádaknak a visszautasítása során, filozófiai magasságú fejtegetésében a legszerencsésebb hangot ütötte meg. Rámutatott arra, hogy a demokrácia, amit most a szocialisták a parlamentben szolgálnak, nem olyan ,demokrácia, amelyikidőszerűségénél fogva eszményi magasságú volna , különösen nem akceptálható a szocialistáknak egyre jobban meghonosuló tenorja, akkor, amikor a nemzet megemlékezik a kommün idejére s több szerénységet várna el a szociáldemokrata képviselőktől. A kultuszminiszter a magyar közoktatás ügyére vet-. tett világosságot, nog a belügyminiszter a konszolidáció terén tett haladásról számolt be, rámutatva a forradalom bűneire és érthető kihatására. Az indemnítás záróbeszédeinek lényege ez: elég volt az atrocitásokból, elég a múltban történt hibák állandó napirenden tartásából. Ezekkel nem szolgáljuk az ország ügyét, de nagyon is sokat ártunk vele, mert ezek a dolgok súlyos kerékkötői a megindult egészséges kibontakozási folyamatnak. 500 korona Fécs, 1924. február 1. Péntek Szerkesztőség: Lyceum*utca 4. sién| Szerkesztőség telefonja, 850. szám. Kiadóhiatal; Lyceum*iitsa 4. szám* Radóhivatal telefonjai 222. száma. Hirdetés díjszabás szerint A földbirtok novella vitája Gaál Grigrov a nadrágotok ellen — Viharos derültség megakasztotta a tanácskozást Budapest, jan. 31. — A mai ülést 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Lendvay István férfias kötelességének tartja, hogy megkövesse a Házat tegnapi viselkedéséért, amellyel a Ház tanácskozási rendjét megzavarta. Áttérnek ezután a fövőreform novella részletes tárgyalására-Farkas Tibor után Dénes István indítványttesz a kizárási okok enyhítésére. Különösen azt kéri, hogy a forradalomban résztvetteknek is adjanak földet. Szabó István: Csak a kommá-aoizanusban részt vettek nem kap- ' nak. Dénes István: A vadházasok sem kapnak földet a törvény szerint. A vadházasság nem mindig erkölcstelen. (Tiltakozás az egységes párton.) Meskó Zoltán: Mindig erkölcstelen! Mándy Samu Dénes Istvánnal szemben hivatkozik arra, hogy megtörténhet, hogy valakit bezárásra ítéltek, ésmégis kap földet mielőtt börtönben ül, külön-külön kell mérlegelni a helyzetet. Ahol van elegendő föld, ott többet is adhatnak." Azt hiszi, hogy néhány év múlva az a föld, amelyet most kiosztottak, amúgy is a kisbirtokosokhoz , fog vándorolni. Ezért nem tartja helyesnek Rupert indítványát. Nagyatádi Szabó István, földrajz ésítésügyi miniszter reflektál a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a bevándorlás nemzeti, és gazdasági szempontból kívánatos volna, elsősorban azonban az itthonmaradtakat kell kielégíteni, ha marad föld azt telepítés céljaira kell fordítani. A tömeges visszavándorlást egyelőre nem tartja kívánatosnak. Habár esze ágában sínesei a visszavándorlást háttérbe szorítani. Hogy eloszlassa Rupert aggályait módosítást terjeszt be. Gaál Gaszton több felszólalás után javaslatot terjeszt be, mely szerint addig, míg a megjelölt kategóriák igénye kielégítve nincs, mások nem juthatnak földhöz, nemzetgyűlési képviselők semmi körülmények között sem. Indítványának második részében azt kívánja rámutatni, hogy nadrágos emberek, katonatisztek, köztisztviselők asm kanba Inain láidéi. Nagyatádi Szabó földmívelés■ ügyi miniszter kijelenti, hogy a földek felett a földbirtokrendező bíróság rendelkezik és nem a földi mivelésügyi miniszter. Ami azt illeti, hogy nemzetgyűlési képviselők földet ne igényelhessenek, van vakjai, alapja, azonban ennek más oldala is van. Vannak olyan kisgazda képviselők, akiknek olyan kevés birtokuk van, Hogy ha képviselők nem volnának bele, esnének a földigénylők’ kategóriájába. ••1 Felkiáltások a baloldalon: Mondjanak le! Üzleteket se lehet kötni a képviselőknek". Nagyatádi Szabó nem kíván a nemzetgyűlés többségének határozata ellen állást foglalni, de rámutat arra, hogy a képviselőket nemcsak a birtokhoz való jutástól, de általában az igényléstől is elzárják. A kisgazdaképviselők kiszorításához vezet ez. (Nagy zaj és ellentmondások a baloldalon) Éppen sokerópátkai Szabó Istvánnal történt meg, hogy évekkel ezelőtt, amikor még nem volt képviselő, községében nagyobb területet parcelláztak, amelynek egy részét ő vette bérbe. Most a földbirtokrendező bíróság a bérlők tulajdonába akarja juttatni a bérleteket. Már most sokorópátkai Szabó képviselő lévén elveszti ezt. Gaál Gaszton indítványa a kisgazda képviselők kiszorítására vezet. Inkább lemondanak mandátumukról, semhogy elveszítsék kevés , földjüké!. Teljes mértékben Helyesli Gaál Gásztornak azt a kifogását, hogy aktív katonatiszteknek, vagy köztisztviselőknek tömegesen juttatnak földet. Itt is a földbirtokrendező bíróság döntése játszik szerepet. Mégis megfontolásra ajánlja ezt a javaslatot. A döntést a nemzetgyűlésre bízza. (Ált. Helyeslés.) Berki Gyula Gaál Gaszton indítványának 2 részéhez Hozzájárul. Kijelenti, hogy a kormánypárton az a felfogás, hogy a törvényhozás, tagjai nem húzhatnak előnyt abból a. .törvényből, amit ők maguk alkottak meg, azonban az ő véleménye szerint földhöz kell juttatni azokat, akik elvesztették vagyonukat a megszállott területeken. Wolff Károly szerint Gaál Gaszton kissé túlment a határvonalon. A földbirtokrefrimitívaien közalkalmazottaknak maximálisan 1110 katasztrális holdat és 600 négyszögöl házhelyet enged meg. Gaál indítványa ettől a törvényben biztonsított jogától fosztaná meg a tisztá ■viselőket. Pedig erre az intézkedésre szükség van, különösen a vidéki tisztviselők anyagi helyzetének javítása szempontjából. A Ház Gaál Gaszton indítványát csak egy részében fogadja el. A délutáni ülésen több felszólalás után a 3-ik szakasz tárgyalásáig jutottak el. Eőry Szabó Dezső személyes kérdésben szólal fel.. Tegnap, ami,kor az Esküit panamát szóvátette és annak kivizsgálását kívánta azt, vetették szemére, hogy fizesse vissza a tehenek árát. Felolvassa Gömbös Gyula levelét, aki mint az egységes párt alelnöke azt írtai neki, hogy miután arról értesült, hogy a választási költségek miatt, 2 tehenétől kellett megválnia fel- ajánlotta az eladott fiatok árának megtérítését. Erre a kijelentésre cruist zaros derültség tört ki az egész Házban) A közbeszólások és felkiáltások egész zuhataga támad. — Adja vissza a tehenek árát valorizálva! ‘ Horváth Zoltán: Egységes tehén párt! Ruppert Rezső: Tehenekért ökíröket cseréltek! (Viharos derültség,!] n A Ház állandó seültsége megakasztja a további tanácskozást, úgy, hogy az elnök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Szünet utáni még mindig zajos derültségben szólal fel Berki Gyula: Sajnálja, hogy ebben a marha ügyben fel kell szólalnia. Horváth Zoltán: Ez pártügy! Berki: A mi pártunkat ilyek hozták össze. — Ugyan mióta képviselnek a tehenek elveket? — kérdik balról. Berki: A mi pártunkat elvektől. Ha már elvet változtat, úgy valorizálva fizesse vissza a tehenek árát, vagy pedig adja vissza természetben. (Zajos derültség.) Eőry Szabó Dezső: A választók bizalmából került a Házba. “ Tehenek" révén — kiáltják feléje. Eőry Szabó: Elvei mellett ki fog továbbra is tartani. Az elnök este negyed 9-kor berekeszti az ülést, legközelebbi ülés holnap. BBSaniS&RSBSSBSRBBffina! A szerb kormány enyhít az útlevélkényszeren Belgrád, jan. 31. — A szkupctina ülése előtt a belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány hajlandó az útlevélkényszert lényegesen enyhíteni és a láttamozási illés isMM_mérsékelni