Dunántúl, 1924. április (14. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

Kedd, 1924. április f.-ri OOKXWTOE Április 1 . Április elseje van máma. — E napról azt tartja a fáma — hogy szokáséyenkor a felültetés. ■— •Tréfa ez csak és nem büntetés. — A kedves, régi jó szokás menti •— A másnapra mindenki elfelejti. — Mezn vagyok a tréfa elrontója — 'és az április elsejei kontóra [nyugodtan tűröm a felültetést —és a sok rossz tréfa ültetést. — •Kezdjék azzal: arra ébredjek fel !— hogy 4000 korona a tej •— és l’amit beleapritok a kenyér — kilónként már hatezret ér — mondják azt: hallod-e hazánét !— aranyvaluta lesz a házbér, — [mondják azt: nim mdy sovány — te azt hogy ismét drágult a dohány;— hogy fogadat hiába fened — a marha húsát nem eszed — sem borjút, sertést és kassát —— sem babot, borsót, burgonyát, mert nincs rá pénzed elegendő — hiába négy a kétszer kettő. — Mondjákazt, hogy a drágaság — még ennél is magasabbra hág. — Hitessék el: a négyzet nem egy quadrát — a hogy 3 millió lesz egy nadrág; — hogy egy szál gyufa, semmi más — kerek 10 papírkoronás; — hogya szén és fa ad meleget, —te fai neked ha megveszed, mert a Vétrifl- Félre ez az éneik — rámegy a havi fizetésed. — Hogy fáj Sok adó, mel- lyel vágnak kupán — valóság ez nem álom csupán. Mondják azt, hogy a fizetésem is kát hétre csak pat nékem, —* ' Mondjanak trindent, nem benőtt s* fogadásomat én állom engedem magam félrevezetni s-T! engedem magam fépre menni ide holnap, Sprfl második ám — pokolbal tréfa mind johany, —! S and rassz csak Vág kupán *-* holnapra álom legyen fesupán. -- Csak mondják, hogy áprilist járok — mindent de minddent megbocsájtok— ha e sok rossz ma még megtréfál, de holnap majd szépen odébáll ». » ! — Miért ne volna igaz? —■ kérdezte most már dacos, égő Szemekkel, keserűen. .'t.VV! ! — És az eámvésed aj köjsyergésed ... a könnyek .,. — Az mind hazugság, komédia Volt, r-í Vágott Szávaiba a nő hevesen, 4 — Az nem fenetr Te nem táhetsz oly elvetemült'... szerettél? Ugye igazara van szerettél? — amíg ezt mondta megfogta ujjra a nő kezét és rátapasztotta forró ajkait a keskeny fehér kezére. A nő megremegett, a szeme fátyolos lett a könnytől, küzdött, de csak egy pillanatig tartott, aztán büszkén felvetette a fejét és dacosan mondta: — Nem hazudtam! de nálam is csak -hangulat" volt.,, A férfi keze lehanyatlott. A nő felatt az ajtóhoz ment, bizonytaléptekkel. ’ — Isten vele! —- mondta halkan. A nyitott ajtóitól mégegyszer viszsezafordult, mintha mondani akart volna valamit, de nem szólt semmit, csak nagyot sóhajtva betette az ajtót. Hegyes kis sarkai ritmikuan kopogtak végig az előszobán, aztán ismét csend lett. A férfi erősen figyelt és sokáig az ajtót nézte, mintha várta volna, hogy visszajön, pedig tudta, hogy hiába vár. Nagy csalódást érzett és maga sem India miért de valami Fogadalmi templom Mohácson A mohácsi véss 400 éves évfordulójára tervezik az alapkő letételt Pécs, mate. 31. — Alig vette még át a mohácsi belvárosi plébánia vezetését Frey János dr. apát, volt országgyűlési képviselő máris gazdag kurhírprogrammának kiviteléhez kezdett Az agilis apátnak az a terve, hogy a szomorú történelmi emlékű Mohácson fogadalmi templom létesüljön. 1926- ban lesz 400 éve a gyászos mohács csatának. Ez időre kívánná Frey János dr. az akciót előrevinni, hogy ez évfordulón a templom alapköve lerakható legyen. A fogadalmi templom építésével Frey János dr. apétplébános a történelmi jelentőség mellett a közelben már rendezett tanácsú várossá alakuló Mohács rohamos fejlődését, a hitélet fellendülését is figyelembe veszi, s a mai csekély befogadóképességű mohácsi templomok mellett egy Mohács katolikusainál, számarányához mért impozáns templom építését tervezi A fogadalmi templom építéséhez szükséges összeget helyi és országos gyűjtés útján kívánja Frey János úr. előteremteni. Mohácson már többen ajánlottak fel búzát a fogadalmi templom céljára. Az építés költségeit egyelőre mintegy 400 vagyon búzában komtemplálják, amelyhez a templom belső felszereléséhez szükséges költségek járulnának még Minden esetre dicséretedeti Mohács új plébánosát magának a szép tervnek felvetéséért s kívánatos volna, hogy ez a terv a mai nehéz viszonyok mellett is megvalósulhatna. Az 1924. évre szóló jövedelem és vagyonadó bevallása Ápr. 20.-ig kell bevallani az év millión felüli jövedelmet és a 26 millión felüli vagyont Pécs/yahc. 31. f. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a pénzügyminiszter rendeletét az 1923. évben szerzett jövedelem és meglevő vagyonok bevallásáról. A rendelet értelmében bevallásit kötelesek adni a természetes és jogi személyek, a jövedelemadóra vonatkozólag ha az 1923. évben szerzett összes adóköteles jövedelmük az 500 aranykoronát vagyis 1 millió 750.000 papírskoronát, a vagyonadóra vonatkozólag pedig, ha vagyonuk az 1923. év végén a 4000 aranykoronát vagyis 26 millió papírkoronát meghaladó adóköteles tiszta vagyonuk volt. Azok e ma- igánalkalmazottak, akiknek illetményükön kívül 500 aranykoronát vagyis 1 millió 750.000 papírkoronát meghaladó más jövedelmük nem volt, csak abban az esetben kötelesek bevallást adni, ha 1923. évi összes szolgálati járandóságuk az 1500 aranykoronát vagyis az 5 millió 250.000 voolikoronát meghaladta. A bevallásokat Spirlis 211-ig kell beadni Pécsett a városi adóhivatalnál, vidéken a községi elöljáróságnál. A hivatalos nyomtatványt senkinek sem kézbesítik, hanem az érdekelteik a benyújtási helyen 600 kor. előállítási költség ellenében szerezhetik meg. Be kell vallani a feleség vagyonát, sőt e közös háztartásban élő más családtagok vagyonát is akkor, ha a jövedelmek a családfő rendelkezése alá kenőinek. A bevallás papírkoronában történie az 1923. december 31-iki érték szerint. A vagyontárgyak értékét a pénzügyi hatóságok számítják át aranykoronára. Aki jövedelmét hiteles üzleti könyvek alapján havonkint részletezni tudja, kérheti, hogy az egyes hónapokra alkalmazzák a pénzügyminiszter által megállapított átszámítási kulcsot. Ez a kulcs a következő. Egy aranyt januárban '600 februárbatt. 700 márciusban' 1900 áprilisban, májusban , szeptemberben;'6400 ' októberben 5 y-'6100 novemberben' 6300 decemberbe« 6500 koronának. Az 1923. évi a£Jag szerint tehát egy aranykorona 3500 papírkorona volt. A bevallási határidő elmulasztása a kivetés során megállapított adó 10, a külön fölhívás figyelmen kívül hagyása a jövedelemadó 100 és a vagyonadó 30%-ának büntetésként való kirovását eredményezi. A valótlan adatszolgáltatást ugyancsak büntetik. Az 1500 arany, vagyis 9 millió 250.000 papírkoronát meghaladó alkalmazottakról a munkaadó köteles vallomást adni név- és illetményjegyzék kíséretében. Ha elmulasztja, 100.000 koronával büntethető, 1200 1300 júniusban' | 2100 júliusban 'f.-T 3900 * augusztusban1 ]| 6000 '* Az igazságügyminiszter beszámolója Gyönkön Budapest márc. 31. — Pesthy Pál igazságügyminiszter Marschal Ferenc, Erődi Harrach Tihamér, Perlaky György nemzetgyűlési képviselők kíséretében vasárnap Gyönkre érkezett, ahol részt vett a Faluszövetség alakuló közgyűlésén. Az igazságügyminisztert választói szeretettel fogadták. Beck László dr. üdvözölte az igazságügyminisztert, aki a következőkben válaszolt: Most, amikor hivatali hllelességemnek tartottam, hogy eljöjjek önök közé, elmondjam azt, hogy mi bírt arra, hogy az igazságügyminiszteri tárcát elvállaljam. Magyarország a lét és nem lét kérdése előtt áll. Olyan helyzetben élünk, mint az a hajó, amelyet az elkerülés veszélye fenyeget, amikor a hajó parancsnoka mindenkit a fedélzetre rendel, hogy teljes erején falu is megtegye a kötelességét. Kötelesség állított az igazságügyi tárca élére, amikor a? Qj'fZJig su* 3. cdfsl. *■— A külföld, afckor amikor még az ország helyzetét nem ismerte, amikor Bethlen István gróf miniszterelnök és minisztertársai felvilágosító útjukat még nem járták, azzal a gondolattal foglalkozott, hogy Magyarország 5 milliárd aranykorona jóvátételi összeget fizessem Mikor a külföldnek ez a szándéka nyilvánvalóvá lett, Bethlen István miniszterelnök mindent elkövetett, hogy megértesse a nagyantanttal azt, hogy Magyarország nemcsak az 5 milliárd aranykorona kifizetésére nem képes, de arra sem, hogy viszonyait önerejéből rendezze. Bethlen István gróf megtudta értetni a külfölddel, Hogy nekünk segítségre van szükségünk és ma már ott állunk, hogy a külföldi kölcsönre vonatkozó javaslatokat a parlament elé terjesztették. — Nem áltatok senkit, nem is akarok áltatni, mert sulyos feltételek vannak, súlyos lekötöttség és nagy megterhelés az, ami reánk nehezedik. Azonban ezt azzal a becsületes szóval mondom önöknek, amit maguk is nagyon jól ismernek, hogyha a feltételeket nem fogadjuk el, holnap, vagy holnaputána ott leszünk ahol Németország. Ha mi a belső zavarokat el tudjuk kerülni, az országot nem engedjük zavargások színhelyévé tenni, akkor, a külföld bizalma megerősödik irántunk, megindul a kereskedelemi, a munka, elkövetkezik annak nagyobb értéke ésjövedelmezőségei is. A kölcsön egyik előnye abban áll, hogy megáll pénzünk értékének zuhanásai ennek következtében) mindenki biztosan tud számítani? Kifejlődik majd az iparban ahd egészséges verseny, megindul a forgalom kifelé és befelé, ami önmagától le fogja nyomni az árakat — Nagyon meg fogjuk érezni Icöy átmeneti állapotot azonban, amikor, a súlyos adókat kell fizetni, ne fe-lejtsük el, hogy ha az nem lett volna meg, 5 milliárd aranykoronát kellene jóvátételre fizetnünk, amiből nem lenne hasznunk. Ezekből a terhekből kijut a mezőgazdaság-nak is, amely az ország gazdasági alapja, mert nélküle nem képzeltető ipar és kereskedelem felvirágzása. Az igazságügyminiszter ezután üdvözölte a Faluszövetség vezetőiségét és beszédét a következő szárvakkal fejezte bé.e — Bízzanak bennem, amit teszek mind a köz érdekében teszem. Cselekedeteim végső célja nem lehet más, mint Hogy a magyar haza magyar maradjon és mi a hazának szabad állampolgárai maradjunk. Az igazságügyminiszter beszédét a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Perlaki György német nyelven mondott beszédében a Faktszövetségnek célját ismertette. Steinecker Ferenc dr. egyetemi tanár a többtermelőkről beszélt. Az igazságügyminiszter a délutáni vonattal visszautazott Budapestre, f aarooaoooaoewi9Bgriaae.Bgwrg A háztulajdonosok követelései 1 . Budapest, márc. 30. és A háztulajdonosok országos szövetsége ma délután kongresszust tartott, amelyen május hónapra 30?1%-os arany házbért követelnek, a tervezett 790 helyett. Követelik továbbá a közüzemi díjaknak a lakbértől való leírói löeválasztását és a lakások szabaddá tételét. A lakók szövetsége' a napokban? gyűlést tart a lakbéreknek' arany koronában való megállapitása is a laké^ ? ^ klaabqfljtáa* a) !