Dunántúl, 1925. augusztus (15. évfolyam, 172-195. szám)
1925-08-01 / 172. szám
ÜT okra. A városrendezés mulasztásai Parlag és engedély nélküli fatelep a város központjában Pécs, júl. 31. — A városrendezés örökké aktuális témái közülezúttal nem a hősök emlékművének elhelyezéséről szólunk, hanem a Felső Malom-utca és Rákóczi-út sarkán, a város belterületén éktelenkedő sarokról teszünk említést. Itt az egyetem közvetlen kezeléiben elhanyagolt ormótlan kőfal terpeszkedik, amely nemcsak az arra járók szemét bántja, Haneméppen a mai nagy lakásínség idején a feltétlen beépítést kívánja. Ez a parlagon heverő terület a Város belsejében feltétlenül és sürgősen a városrendezés után kiált. A város építészeti és szépítési bizottságának — mert ilyen is van, bár vajmi ritkán hallunk működéséről — meg kell találnia amódját, hogy mihamarabb beépüljön. A telek mellett közvetlenül egy fatelep foglal helyet, amely ugyancsak már régóta nem oda való. Sőt amint erre már egyszer rámutattunk, a telepet a hatóságnak a miniszteri rendelet értelmében máris be kellett volna szüntetnie. Günsberger Lipót fatelepének engedélye 1924. július 1-én lejárt. Amikor ő az engedélynek újabb 10évre való meghosszabbításáért folyamodott, végső fokon a kereskedelmi miniszter megfelebbezhetetlenül elutasította kérelmét 1925.április 9-én kelt leiratával. A mi■ biszter csupán azt engedte meg, hogy Günsberger a már telepén levő famennyiségét 1925. május 1.ig kiárusíthatja, de oda újabb,rmennyiséget nem is szállíthat. Ez a miniszteri leirat április 17- én érkezett le a város tanácsához. Az adminisztrációs út szokásos lassúságával a tanács május 6-ánadta azt ki az elsőfokú közigazgatási hatósághoz, amely pedig éépen csak további másfél hónap toraivá kézbesítette a határozatot az érdekelt fakereskedőnek. A telep azonban — bár a miniszter rendelkezése szerint már május 11-én meg kellett volna szűnnie — zavartalanul tovább működik, sőt tulajdonosa július 8.-án újabb meghosszabbítást kért. Természetesnek tartjuk, Hogy amikor a kereskedelmi miniszter ugyanabban az ügyben a város tanácsával egybehangzó határozattal megvonta a telepengedélyt, akkor azt a tanács nem fogja megadni, hisz nem is adhatja meg. A miniszteri leiratot végre kell hajtan, hiszen az abban adott határmő után már teljes három hónap is elmúlt. Maga a kereskedelmi miniszter éppen városfejlesztési okokat hozott fel, amelyek a telep fennmaradásának útját állják. De az érdekelt szomszédok is ezt kívánják és az érdekeltek között elsősorban a pécsi Erzsébet tudományegyetem tiltakozott a leghatározottabban a fatelep ellen. A városnak tehát sürgősen, végre kell hajtani a miniszter intézkedését, aminek az érdekében az egyetem már több ízben is interveniált. A leirat végrehajtása a városfejlesztésnek egy lépéssel való előbbre vitele és kitől várja ezt a közönség, ha nem a várostól, BSySSSESBitSBBiaBlSSSSBBBHBH Zsákot, ponyvát A 67 éves pécsi főreáliskola A pécsi állami főreáliskola létesítésére a kezdeményező lépést a pécsi származású Haas Mihály prépost és iskolatanácsnok, később szatmári püspök tette meg. 1854. szeptember 3.-án BudárólObadich József pécsi kereskedőés iskolafelügyelőhöz intézett levelében ugyanis arra kéri őt, hogya község hatóságnál tegyen indítványt egy felállítandó reáliskola érdekében. „A jelszó legyen — úgymond reáliskolát Pécsnek, ha gyermekei nem akarnak elmaradni. Magyarország nyitva áll most mindenkinek: Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, és jaj neki,ha gyermekei nem fognak valami sderekast tanulni. A levélnek megvolt a kellő Ha, Sása. A pécsi községtanács ugyanis 1855. április havában elhatározta, egy az elemi iskolával kapcsolatos alreáliskola alapítását. Ehhez a helytartótanács 1857. júliusában hozzájárulván, az intézet Ugyanazon év október 1-én mint kSzab, kir. Pécsvárosi alreáltanoda meg is nyílt. Az intézet községi jellege mellett mégis szigorúan katolikus szellemű volt, amit az is tanúsít, hogy első igazgatója a pécsbelvárosi plébános volt. Az akkori viszonyoknak megfelelően a tanítás 1859. október 23.-ig német nyelven folyt. 1870. július 14.-én befejezte a reáliskola életének első, községi alreáliskolai korszakát s az 1870/71. tanévvel, mint 4 osztályú állami főreáliskola kezdte meg működését. Két év alatt négy osztályúból teljessé, azaz, hat osztályúvá fejlett ki, mig az 1875/6. tanévben a reáliskolák uj szervezetének megfelelőleg, amely az eddigi hat osztályt nyolc osztályúvá bővíti ki s behozza az érettségi vizsgálatot, megnyílt a VII. s a következő évben a VIII. osztály is. Az első érettségi vizsgálatot az intézet az 1875/76. tanév végén tartotta. Az intézet, mint a többi reáliskolák is ez időben, nem kapott külön, céljainak megfelelő épületet, hanem ideiglenesen a városi elemi iskolában helyezkedett el. Az 1869/70. tanévben már a Hunyady-utcai régi apácakolostorban nyert otthont, amely addig katonai fogdául szolgált. Az 1870/ 71. tanévben az osztályok megszaporodása következtében a Hunyady-utcától 12 időpercnyi távolságban levő Malom-utca egyik bérházában talált elhelyezést az osztályok egy része. Ezen a tarthatatlan állapoton 1871.-ben a reáliskola törzsépületének tőszomszédságában levő izr. népiskola egyemeletes épületének megvételével s a két épület összekapcsolásával segítettek. Az 1882/83. tanévben pedig a régi apácakolos-torra emeletet építettek s a régi épület ily módon kiegészítve szolgált az intézet céljaira az 1913/14. tanév végéig. Az 1914/15. tanévben az Irányi Dániel-téren épült 2 emeletes modernül felszerelt monumentális palota fogadta be az ifjúságot. 8 év után, 1922.-ben a Pozsonyból menekült Erzsébetegyetemnek kellett az örökösnek vélt otthont átengedni és az intézetünk a pécsi püspöki seglyceum épületében kapott ideiglenes otthont. Az intézet életrevalóságát és szükségszerű rendeltetését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1869/70. tanévben a tanulók oly nagy számmal keresték fel az ak DONANTVE Szombat, 1925. augusztus 1. jól és olcsón javít, foltoz ALLAGfI RUDOLF-CÉG ,Siklósi u.4 Tel: 1150 Veszedelmes betörőt fogtak el a szemészeti klinika ambulanciáján Rutth tanársegéd felismerte a szegedi Csillagbörtön egykori lakóját. Orvosi bizonyítvány helyett letartóztatás Pécs, júl. 31. s-r Csütörtökön délelőtt nem várt szenzációja akadt a pécsi szemészeti klinikának. Délelőtt 10 és 11 óra között egy magát Darnai Jánosnak nevező egyén állított be a szemészeti klinika ambulanciájára azzal a kéréssel, hogy a klinika vezetője, állítson ki számára egy szabályszerű orvosi igazolványt, amely teljes vakságát bizonyítja. Az ambulancián mindjárt feltűnést keltett az elhanyagolt külsejű, nagy hangon követelődző egyén, akit kérése többszöri megismétlése után Rutth András dr. egyetemi tanársegédhez utasítottak. A tanársegéd előtt Darnai János elmondatta, hogy teljesen megvakult, ezért a klinika állítson ki számára egy orvosi látlevelet, amellyel ő koldulási engedélyt kérhet a rendőrségtől. Rutth András dr.-nak nagyon ismerősnek tűnt fel az atyafi, kérdezősködött a múltja, foglalkozása után, amelyre azonban nagyon zavaros, szűkszavú válaszokat kapott. A zavart viselkedés és a lakonikus válaszok csak megerősítették a tanársegédnek azt a gyanúját, hogy már találkozott valahol Darnaival, akinek azonban ez a találkozás nagyon kellemetlen. Hogy a különös ismerőst el ne riassza idő előtt, kiküldötte a folyosóra azzal, hogy csak legyen türelemmel pár percig, a bizonyítványt azonnal kiállítja. Közben Rutth András dr. felhívta telefonon a rendőrséget és egy detektívet kért. Amikor pár perc múlva a detektív megérkezett a klinikára a tanársegéd közölte vele, hogy a folyóson egy olyan egyén várakozik, akit egy évvel ezelőtt a szegedi Csillagbörtön szemészeti osztályán kezelt és azóta úgy látszik a börtönből megszökött. Ezután behívta a künn várakozó Darnai Jánost, akit a detektív igazolásra szólított fel. Darnai János először persze tagadott, később azonban bevallott mindent. Elmondotta, hogy valóban a szegedi Csillagbörtönnek volt lakója, ahol két és fél évi börtönbüntetést az elmúlt év szeptemberében töltötte ki. 1924. januárjában megszökött, azonban Nagykanizsán elfogták. Jelenleg sem tiszta azonban a lelkiismerete, mert a pécsi kir. ügyészség köröztek többrendbeli lopásért. Darnai János egyébként pécsi születésű, kitanult lakatos. Pécsett nősült meg, felesége is pécsi leánya Darnai János Pécsről vonult be katonának. Végigküzdötte a világ a háborút. Idegsokkot kapott. Abból kigyógyult, de súlyos szembajai maradt hátra. Közben letért a tisztesség útjáról. Budapesten, és az ország többi városában betöréseket és lopásokat követett el. A szegedi Csillagbörtönből való kiszabadulása után egy ideig csavargott, majd hazajött. Itt a rendőrségtől kodulási engedélyt kérti szembajára való hivatkozással. Az államrendőrség a szemészeti klinikára utasította, így jött a szemészeti klinikára, ahol azonban Rutth András dr. tanársegéd felismerte,. DarnaiJánost, azonnal letartóztatták és a rendőrségi fogdába csukták, ahonnan holnap kísérik át a fór, ügyészségi fogházba, kor még 3 osztályú alreáltanodát, hogy az első osztályt párhuzamositani kellett. Az 1870/71. isk. évben a négy osztályú reáliskolában 325, 1872/73-ban a hat osztályúban 523 volt a tanulók száma. Legnépesebb volt intézetünk az 1917/18. tanévben, amikor 12 osztályban 712 növendék látogatta az intézetet. A jelenlegi otthonban a tanulók és osztályok számát az iskolai épület befogadó képességéhez mérten csökkenteni kellett. Az intézet az 1870/71. tanévtől kezdve a pécsi m. kir. állami ta. reáliskola néven szerepelt, míg 1925. április 1.-től a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélye alapján pécsi állami gróf Széchenyi István főreáliskola nevet vette fel. . Az iskola a folyó 1924/25. iskolai évben fennállásának 67. évét töltötte be. Az intézet volt igazgatói, tanárai és hitoktatói a jelenleg is működők kihagyásával a következők: Igazgatók: Dobszay Antal (1857 1860), Szauter Antal (1860— 1874), Vész Albert (1874—1882), Dischka Győző (1882 —1901), Gallovich János (1901—1920). Fr®i© Prass©, vsismifil a Hauas Wlwar J©ni*«ai lageli«ristísebb bécsi napilapok a S2ÉCHEN Yi TERI UÍS&9EIÁRU. a# feg && m && 9 ^ ia SiTV kioszkjában kaphatók