Dunántúl, 1926. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
Péntek, 1926. január 1. DUNÁNTUE’ MOZI • A POLLOK?*: Péntek, január hó 1. Burleszk világattrakció! Asszonyos! Lányok! Vigyázat! Itt van! I falrengető burleszk 6 felvonásban Főszerepben: Buster Keaton. Szombat, január hó 2. Douglas Fairbanks bravúrfilmje: „7“ A titokzatos fekete lovag Regényes történet Mexico régmúlt idejéből 8 felvonásban. Főszerepben: Douglas Fairbanks. Előadások pénteken: 3, fél 5, 6, fél 8, és 9 órakor. Szombaton: fél 5, 6, fél 8, és 9 órakor. A fél 8 és 9 órai előadások zenekarkisérettel. MOZIPARKMOZI. Péntek, január hó 1. Douglas Fairoanks bravurfilmje: „Z“ U titokzatos fekete lovag Regényes történet Mexico régmúlt idejéből 8 felvonásban. Főszerepben: Douglas Fairbanks. Szombat, január hó 2. A First National leghatalmasabb alkotása: Ne kényeztesd el gyermekeidet! Szózat az anyákhoz 7 felvonásban. Főszerepben: Mrs. Wallace Raid. Előadások !pénteken: 3, ré: 5,6, rél 8, és 9 órakor.! Szombaton: fél 5, 6, rél 8 és 9 órakor.! ! A rél 8 és 9 órai e.őadások zenekar- kísérettel. 217-el több a születés, mint a haláleset Pécsett , ' 15 év óta ez volt a legkedvezőbb esztendő' Nesidtvlcse Anácr 1926-ban lesz 20 éves polgármester A város tisztikarának újévi üdvözlése Pécs, dec. 31. — Az anyakönyvi hivatal lezárta ezévi statisztikáját olyan kedvező eredménnyel, amilyenre 15 év óta nem tekinthet vissza Pécs városa. 1925-ben 1265 gyermek született és 1043 egyén halt meg. A különbözet 217 főnyi. Ez a szám azonban nem jelenti Pécs város lakóságának ilyen arányú szaporodását, mert úgy az újszülöttek, mint a halottak számában a vidékiek is bennfoglaltatnak. Mivel azonban Pécsett több vidéki egyén hal meg, mint ahány vidéki anya, újszülötte lát Pécsett napvilágot, e természetes szaporodás feltétlenül nagyobb a születések és halálozások számarány különbségénél. Az elmúlt 15 esztendő születésiés halálozási statisztikáját áttekintve megállapíthatjuk, hogy az 1925. esztendő volt a legkedvezőbb, mégpedig mind a két irányban, mert1910. óta még nem volt egy esztendőben sem ily nagy számú születés és ugyanez alatt az idő alatt még nem volt ilyen kevés haláleset, mint 1925-ben. Az is jellemző Pécsnek a múltban közismert népesedési statisztikájára, hogy 1910. óta ez az első esztendő, amikor a születések száma felülmúlja a halálozásokét. Ezt a tényt azonban nemcsak 15, hanem 30—40 esztendőre visszamenőleg is megállapíthatnék, annyira közismertek Pécs ezirányú viszonyai, sajnos azonban a pontos adatok ezúttal csak 1910 óta állanak rendelkezésünkre. Az elmúlt 15 esztendő alatt egyébként úgy a születések, mint a halálozások tekintetében a leggyengébb volt az 1918. esztendő. Ekkor volt a legkevesebb születés 680 és a legtöbb 2086 haláleset. A rossz statisztikát természetesen a háború rovására írhatjuk. De kihatott a háború a házasságok számára is, amennyiben a legkevesebb 254 házasságot 1917-ben, a legtöbbet 689-et mindjárt a háborút követő 1919. évben kötötték. Pécs, dec. 31. — Azok, akik az utóbbi 20 év alatt figyelemmel kísérték Pécs város fejlődését és annak háborús, majd a megszállás alatt és végül a felszabadulás óta történő közigazgatását, meggyőződhettek arról, hogy a város ügyeinek a vezetése, hozzáértő, erős kezekben van. Meggyőződhettek arról ,hogy akit a sors a város élére állított, annak lánglelkű törhetlen magyarsága mindig őrködött azon, hogy a nagy nemzeti érdekeket ne érje sérelem. Hogy ezt a talpig magyar és talpig férfit csak a durva önkény kényszeríthette arra, hogy helyét elhagyva a Gondviselésre bízza ennek a városnak a sorsát. Ez a férfiú, ez a törhetetlen magyar Nendtvich Andor polgármester. Az ő szerény, puritán egyénisége most abból az alkalomból kerül előtérbe, hogy az új évben tölti be pécsi polgármesterségének huszadik évfordulóját. Húsz év még egy alárendelt állásban is tiszteletre méltó. Mennyivel kiemelkedőbb tehát egy nagy kultúrvárosnak az élén állva, annak ügyeit 20 éven át vezetni. Olyan húsz éven át, amelybe öt éves világháború és három éves ellenséges megszállás ideje is esik. Vezetni és becsületesen ellátni egy nagy város ügyeit világháborús zivatarok között és helyén maradva eréllyel ellent- állni idegen megszállók törekvéseinek. Majd számkivetésben élni, hogy azután visszakerülve, dereki kas, sokszor emberfeletti munka-ival meg lehessen takarítani súlyos évek pusztításait. Minden körülmények között becsületesnek maradni olyan férfias élet, amelyet észre kell venni és ki kell emelni az élet szürke eseményeiből. Nendtvich Andor 20 éves polgármesterségének több mint a fele nehéz küzdelmes időkben folyik. Megérdemli, hogy most, amikor a polgármesterségének 20.dik eszten- idejére fordul az idő kereke, az egész város szeretettel forduljon feléje. Talán ez a jubileumi esztendő volt az oka, hogy a város tisztikara az újév alkalmából megkülömböztetett módon üdvözli Nendtvich Andor polgármestert. A tisztikardíszes karton-lapon köszönti a polgármestert. A lapra Komlósy István városi földmérő találóan rárajzolta a polgármester arcképét. Az arckép két oldalán áll a jubileumot jelentő évszám: 1906— 1926. Az üdvözlő szöveg így hangzik: — Méltóságos Polgármester Úr! Az év fordulója mindig kedves alkalmat szolgál nekünk arra, hogy igaz tiszteletünknek és ragaszkodásunknak és szeretetünknek kifejezést adjunk, de egyben lerójuk keresetlen szavakban mély hálánkat és köszönetünket, azért a nagy és eredményes fáradozásért, amelyet Méltóságod városunk javára kifejtés azért a jóindulatért, amelyet irántunk mindig tanúsítani méltóztatik. — Ugyanakkor azonban mély fohász száll fel tőlünk az Egek Urához, hogy Méltóságodat az új évben árassza el áldásával. Adjon Méltóságodnak erőt és egészséget, hogy a város javára még számtalan éven át sikerrel működhessen, sok öröme legyen családjában, bennünketpedig továbbra is tartson meg jóindulatában. Az üdvözlést az egész tisztikar, aláírta. __ -a&XSRSSSBBBiSBiBHBBBBB.. z TWBtmsMmiTm»urrunt Mmnin mi mmm»«—mmmmm módjára mereven néztek maguk elé, vagy fejüket rázták és értelmetlen szavakat mormogtak. Mária mégis reméli. Lehetetlennek tartotta, hogy az ló erőtől duzzadó Andrása is az eltűntek között legyen. Sem az éhség, sem a fáradalmak, sem az orosz fél nem tudta őt legyőzni! Egész biztosan haza fog kerülni, éppen úgy mint a többiek, a sok ezer idegen, akik már átvonultak a kis falun. És Liska András valóban megjött. De nem Janowska Mária fogadta, mert amikor a falu első házikójánál kimerülten összerogyen, már éjfél volt. Ereje teljesen elhagyta és csak nagy kínnal tudott a kapuig vánszorogni. Az öreg Krüger Gottfried felijedt álmából: — Anyó, ha ő volna az, a Károly! Az öregek minden tagjukban megreszkettek és magukra kapkodták ruhájukat. Élettelen test feküdt a kapu előtt, de nem a Károly volt. Gyere anyó, úgy kell bánnunk vele, mintha a saját fiunk volna. Végtelenül bánatosan hangzottak ezek a szavak. A kimerült, félig megdermedt embert a lakószobába vitték és lefektették. Nemsokára jóleső meleg töltötte be a szobát. Egy óra múlva a beteg ki- nyitotta szemeit. Mohón kiitta a párolgó teát. Ajkai mozogtak, de egész közel kellett hozzá hajolni, hogy megérthessék rekedt sutlé-i gálát: — Hát mégis sikerült haza ,ön- nem. Itthon vagyok ... Ugye Gott- fried nem ismeritek meg Liska Andrást? Bizony más képe volt, amikor fél évvel ezelőtt elbúcsúzott tőletek. A két öreg egymásra nézett. Hát lehetséges, hogy ez Liska András? Óh nyomorúságos idők. A két öreg könnyezni kezdett. — Ne sírjatok. Sok százezeren még rosszabb sorsba kerültek... Hol van a ti Károlytok? ... Értem ... Ő is kint van még... Ki tudja ... Néhány percre becsukta szemeit, azután folytatta: — Nemsokára végem lesz, de legalább szülőfalum földjében pihenhetek. Gottfried, még csak egyet kérek tőled. Ismét elhallgatott és szakadt zubbonya alatt keresgélni kezdett. Ezüst rózsafüzért húzott elő. — Vidd ezt el még ma éjszaka Janowska Máriának. Úgy lehet, holnap reggel már késő lenne. Az öreg elment. Janowska Máriáék házában még égett a mécs, amikor Gottfried belépett. Mária anyja lázban fetrengő gyermeke ágya mellett zokogott. Máriát nehéz köhögés rázta, s Vörös foltok égtek az arcán. — Te vagy az Gottfried bácsi? Az éj közepén hívtak téged? A jót Isten segítségével majd ismét egészséges leszek. Nem is vagyok olyan rosszul, mint ahogy anyám gondolja. Krüger Gottfried küzdött magával. Habozva tette le a kis rózsafüzét a beteg ágyára. — Neked hoztam Mária. Te ismerni fogod. Mária szemei ijesztően kitágultak. Felsikoltott. — András! Hirtelen felült ágyában. Sebesen törtek fel belőle az összefüggés nélküli szavak. Eszelősen nevetett és sírt. — Hol van ő? Oda kell mennem hozzá ... hamar a ruhámat... hagyjatok egy percig sem várok! Nem tudták visszatartani A halálos beteg, szülői karjára támaszkodott és kivánszorgott a zord téli éjszakába. Fájdalom marcangolta a négy öreg szivét. András még felismerte Máriát. — Csakhogy ismét nálad lehetek! Ez volt utolsó szava. Elméje elborult és amikor a hajnal becsillant az ablakon, Liska András már nem élt. Egy nappal később meghalt Janowska Mária. A falu apraja-nagyja kísérti őket utolsó útjukra. A téli nap aranyos sugarai ragyogták be a két koporsót, amelyek két fiatal élete födtek el. Janowska Mária és Liska András közös sírban alusszák utols álmukat. . (i SGS) 3. oldal. Szemüvegek foto-cikkek Bánfai Béla tájszerésznél Pécs, Király utca 4. szám. (Gelfch és Graef drogéria)