Dunántúl, 1926. február (16. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

Kedd, 1926. február . U­O­­•A: Kedd szerda, február 2—3. Budapesttel egyidejűleg! farsang G. E. Hartleben: „Rosenmoning“­­ világhírű regénye a porosz tiszttélet fénykorából 8 felvonásban. Blaha Lujza temetése. előadások­ kedden: 3, tél 5, 6 fél 8 és 9 órakor, szerdán: fél 5, 6, tél 8 és 9 órat­or. A fél 8 és 9 órai előadások zenekar­­kisérettel. M­OZI ZS­ ÍRI Kedd, február hó 2. Utól jár­a! Budapesttel egyidejűleg! Csak 16 éven­ felülieknek! Az UFA filmszínház grandiózus megnyitó műsora: r­­ete, Enni Janninga és Putty f­ia leghatalmasabb alkotása. Előadások: 3, fél 5, 6, fé! 8 és 9-kor A */s8 és 9 órai előadások zenekar­­kisérettel. Szerdán, február 3-án szünet. Holnap kezdi meg a rendőrség a pótnyomo­­zást a Budapest, feb. 1. — A frank­­ügyben­ a pótnyomozás holnap kez­­dődik meg. A vádlottakat nem szállítják át a rendőrségre, hanem a rendőrség száll ki az ügyészség fogházába. A pótnyomozás során a franciák főként a német kapcsola­tokat kutatják.­­ A frankhamisítási bűnügy poli­tikai vonatkozásainak megvizsgá­lására hivatott parlamenti bizott­ság február 3.-án szerdán, dél­előtt 11 órakor a legfőbb fegyelmi bíróság főrendiházi üléstermében ülést tart.­­ A frankhamisítás bűnügyében a királyi ügyészség által benyújtott vádirattal kapcsolatosan illetékes helyen annak közlésére hatalmaz­ták fel a Magyar Távirati irodát, hogy P. Zadravecz István ügy­osztályának vezetése alól már ja­­­nuár 14-ik napján felmentetett.­­Ezzel természetesen nincs érintve P. Zadravecz Isván egyházi juris­zfikciója, amelyben kizárólag a szentszék illetékes intézkedni. A magyar munkapiac helyzete Budapest, febr. 1. ,— A m. kir. , állami munkaközvetítő hivatalnak az ipari és kereskedelmi munka­­piacról a kereskedelmi miniszter­nek tett jelentése szerint január 27.-én a budapesti és hét vidéki hatósági munkaközvetítő férfi és női munkások részére 417 munka­helyet, továbbá 6617 munkakeresőt tartott nyilván. 100 munkahelyre 1566 munkakereső jutott. A m­un­­kapiac helyzete eszerint nagyon kedvezőtlen és az előző héttel szemben rosszabbodott. • Tömeges letartóztatások • Pétervárott és Moszkvában­ Budapest, febr. 1. — Bécsi je­lentés szerint. Pétervárott és Moszkvában a szovjet kormány is­mét tömeges letartóztatásokat ren­delt el. Köztük több görögkeleti lelkészt is letartóztattak. Az elé­gedetlen nép Délországban meg­támadta a szovjet titkárságot és 3 szovjet titkárt agyonlőtt. Hírek néhány sorban Zita királyné két gyermekével és egyik nagynénjével Angeles- Gazost francia kénes fürdőbe uta­zott.— Budafok nagyközség ren­dezett tanácsú várossá alakulását a belügyminiszter megengedte. — Rejtélyes körülmények között meghalt bpesti lakásán Nádor Sándor 43 éves festőművész. — Ellopták ismeretlen tettesek az állami fegyvergyárból a legújabb rendszerű francia géppuska mo­­deljét. — Mellbeszúrta magát élet­untságból Szájer Gyula bpesti ko­vácssegéd. — Éhenhalt Bécsben Förster Paulina dúsgazdag háztu­lajdonosnő. — Lugkőoldattal meg­mérgezte magát Korszemann Anna bpesti cselédleány szolgálati he­lyén.— A tiltott közlések eltör­lését követelik a­ fővárosi ügyvé­dek. — Olaszország és Svájc a vízumkényszer megszüntetéséről tárgyalnak egymás között. — Megfojtotta a kályha füstje Peczl­i Ferenc 3 éves esztergomi fiucákat édesanyja távollétében. — Öngyil­kos lett Kolarovics Nikola 15 éves belgrádi diák, mert ideálja Obra­­dovics Olga nem jött el a rande­vúra. — Február 28-ig meghosz­­szabbí­totta az államvasút igaz­gatósága a kedvezményes vasúti bérletjegyeket. —­ Alkoholmérge­zésben meghalt Huszár Miklós 18 éves tarnaszentmártoni község­­beli parasztlegény. — 63 bá­nyászt temetett el egy bányarob­banás következtében a leomló bánya­réteg Birminghamban. —­ A droszok elpusztították a b­edzsá­­szi vasútvonalat 15 kilométer hosszúságban. — Az angol font Zürichben túlhaladta a békepari­tást. — Kigyuladt B­pesten egy Retek­ utcai pékműhely a kemen­cén felhalmozott szárított zsem­lyétől. — Elfogtak Bpesten, egy H. Béla nevű földbirtokos család­ból­ származó 17 éves fiatal gyer­m­eket, aki tagja volt egy nemzet­közi betörőbaridának.­­ Bővizű artézi forrást találtak Egerben, amellyel egyszeribe megoldódott Eger égető vízvezeték kérdése.­­­­Elhunytak: Náray Szabó Elek dr., veszprémi­­ törvényszéki elnök­ Alsópusztafán, Márki Borbála 1051 éves korában a burgenlandi Ne­­­mesvölgyön, Horacsek Rezső deb­receni ügyvédi kamarai iroda­­igazgató, Praznovszky Géza udva­­­ri tanácsos Bpesten, Kintzly Pál dr. székesfővárosi főjegyző Bpes­ten, Schlick József­­fűszerkeres­kedő Bpesten, d­zv. nemes Darvas-Z­sy Istvánné Baks pusztán, özv. Kairsay Sándor­né Peleskey Anna Veszprémben, Bertalan Pál ny.­ számvevőségi főtanácsos Zala,J­egerszegen, Vállas Lászlóné, Vá-F­radi Katalin Bpesten, Graber Já­nos jászberényi reálgimnázium.­ tanár, — Időjóslás: Enyhe- borult és csapadékra hajló idő várható. — Hetven tífusz megbetegedés történt az­ ózdi iskolákban. — El­lopták Hermann­ Manci volt pécsi színésznő ékszereit Debrecenben, — Sikkasztásért ’ letartóztatták Balatoni István szekszárdi városi közgyámot. Az elsikkasztott ösz­­szeg 50—60 millió. — Morfiumot és medinált vett be öngyilkossági szándékból Kohn Ella bpesti hege­­dümű­vésznő. —— Felakasztotta ma­gát Kerekes Gézáné házfelügyelő­­nő Bpesten. — Vági István és 6 társa szabadlábra helyezését élt rendelte a vizsgálóbíró. — 17­ ezerrel több a nő mint^a^íérfí^Bu­dapesten. - - ■ wf \ gyár, melyet 1868-ban vesz át Zsolnay Vilmos. Már 1861-től üzemben van és jóhírű Hamerli János kertyűgyára, dolgozik Jan­­kovits Hugó szappanos üzeme, mely 1857-ben létesült és az 1859- ben alapított Littke L. cég bor­­nagykereskedése és pezsgőgyára, továbbá a városi sörgyáron kívül Seholcz Antalné és a Hírschfeld­­féle is. A 60-as évek elején még üzemben áll a Klíroó püspök által alapított és 1838-ban Hüttner Ke­resztény által átvett papírmalom s a Lyceum-nyomdának ez szolgál­tatja a papíranyagot. A várost olajjal világítják, a légszesz világí­tásra csak 1870-ben kerül sor. A kórház még mindig az a kis sze­rény földszintes épület, melyet 1714-ben Nesselrode gróf pécsi püspök alapítot s melyhez­ az ár­va gyermekek számára 1857-ben a kórházi kertben egy vályogból ké­szült földszintes újabb épület csatlakozott. Az egyetem céljaira átalakított régi kórház 1868-ban épült fel. 1839. óta már Király-ut­cai házában van a Nemzeti Ka­szinó. A jogakadémia, mely 1848- tól szünetelt, 1865-ben újból meg­nyitotta kapuit a tanulni vágyó ifjak előtt. A Mária-utcai színház­bann játszó nevesebb színészek: Újházi, Tamási, Kantorné és Bé­livel. A városnak csak egy pénz­intézete van a Pécsi Takarékpénz­tár, mely 1845-ben alakult és melynek első helyisége Blauborn Mihály kereskedő Fig-yliai házá­ban volt, de 1866-ban a Takarék­­pénztár már a Fő-utca és Szenthá­­romság tér sarkán levő ház emele­tén működik. A kockakövekkel burkolt Fő-utca közepén­­a mosta­ni színház helyén a katonakórház épülete van s előtte a­ sűrűn fegy­verbe lépő őrség üldögél. Ilyen Pécs képe 1566-ban. A vá­rosnak hírlapja nincs, mert a „Pécsi Lapok“, melyet Bánfay Si­mon 1860.-ban indított meg, 1862. közepén megszűnt s csak 1­867. március havában kelt újra életre. A­ pécsi polgárság korábban jut a bécsi lapokhoz, mint a budapesti­ekhez s igy inkább azokat olvassa. Az újságok elárusító helye főleg Bedő Imre gombkötő Fő-utcai boltjában van. Sok ember jár oda, onnan kél útjára a legtöbb hír. Bedő Imre már régebben figye­li a Schulze-Delitzsch Hermann politikus és jogtudós által kezde­ményezett németországi takarék­­szövetkezetk működését ismertető hírlapi közleményeket és jó bará­tai, Koller Lipót nyomdász és id. Scholcz Antal sörgyáros körében felveti azt a gondolatot, hogy Pé­csett is kellene egy ilyen intéz­ményt létesíteni. Hiszen Pécs vá­rosát a­ magyar Manchesternek mondják, fejlett gyáripara van, sok a dolgozó kisiparos és ezek, épp úgy, mint a szénbányák a munkások nagy tömegét foglalkoz­tatják. Többször megbeszélés tár­gyává teszik a tervet, mert úgy érzik, hóév a szénen, Jairacsik. Pé­csi Takarékpénztár mellett, a kis­emberek számára is alkotni kell egy pénzintézetet, ahol főleg a kisiparosok, kereskedők és a mun­kások heti kis összegek befizetése által maguknak lassan tőkét ta­karíthassanak meg és félre tett pénzük arányában nagyobb hi­telt is vehessenek igénybe. Az ilyen kölcsönösségre alapított se­gélyezési egyletek eszméje 1850- ben Németországban született meg s ott csakhamar 80 szövetkezet létesült, melyek 1865-ben mikor Bedő, Koller és Scholz tanácskoz­nak, már a legszebb eredmény­nyel működnek. A tervezők érte­kezleteket hívnak össze. A két el­sőt id. Scholz Antalnál tartják meg, a harmadik pedig, mikor a megindult mozgalom már határo­zottabb irányt vett, Koller Lipót nyomdásznál a Lyceum épü­letében gyűl össze. Itt már mint­egy 30—40 érdeklődő jelenik meg, közöttük Blauham Gusztáv, Hart­man Antal, Zsolnay Vilmos, Ráth Mátyás, Schapringer Joachin, Reinfeld Sándor, id. Lakits Fe­renc, ifj. Madarász Endre, Klein Jakab, Schiebinger Ferenc és Obermayer József. Ifj. Ezen értekezleten elhatározzák a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egy­let létesítését és azt,­ hogy annak elnökéül Bánfay Simon kir. köz­jegyzőt kérik fel, ki is azt készség­gel vállalni hajlandónak nyilat­kozott. A szű­kebb­ körű­ bizottság a­ né­metországi minták szerint elké­­szítette az alapszabályokat, eze­ket a „Hattyú" termében tartott nagy értekezlet elfogadta s mert 1865. évi október hó 21.-én a Helytartó Tanács jóváhagyása is­ megjött, az ugyanazon év végén­ összehívott alakuló közgyűlés,­ melynek színhelye a városház köz­gyűlési terme volt, annak megálla­pítása után, hogy a jelentkezett tagok 1506 drb. hetenkint 50 kv.­­ral befizetendő üzletrészt jegyez­tek, kimondotta a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet megalakulását és, elhatározta működésének 1866. évi január hó 15.-én leendő meg­­kezdését. A közgyűlésen az igaz­­gatóság elnökévé Bánfay Simon, ali elnökévé Czvetkovics F., tagjaivá Adler József, Borító Mátyás, Er­­reih Antal, Grim Béni, Jäger K., Hartmann Antal, Johann Nándor, Kovátsits Károly, Kollár Lipóti Kákics Ferenc, Liki János, ifj. Madarász Endre, Mikolits Andr­­rás, Nick Simon, Obermayer Jó­zef, Praindl Mihály, Ráth Mátyás,­ Reéh Vilmos, Reinfeld , Sándor, Schapringer Joachim, Schne­ckenberger István, Stirling Antal,­­Tallián Károly és Zsolnay Vilmos választották meg. Az intézet első tisztviselői Blau­horn Gusztáv igaz­gató, Dánisz Antal jegyző és ügy­véd, Preusz Adolf könyvelő és Hermann Róbert pénztáros voltak évi 300, 150, 800 és 500 h± Eue­léssel, év Folyt, köv.v fia NANTUL" srsfist." Rendjelviselési engedély V ^ v * Budapest, febr. 1. — A .kor­mányzó jan. 21-én kelt elhatározásá­val m­egengedte hogy Romeisz György • gyáros, pécsi lakos a­ pápai , Nagy­ Szent Gergely-rend lovaler­észt jeli elfogadja ..és viselhesse.

Next