Dunántúl, 1926. augusztus (16. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-01 / 172. szám
Vasárnap, 1926 augusztus 1, DUNANTUE paez:mozi Vasárnap—hétfő, augusztus 1—2. Magyarországon először! A budapesti Urania megnyitó műsora, melyet két hétig játszik! Európai FOX világattrakció! Történelmi vígjáték 10 felvonásban. Fridericus Rex idejéből. — Főszerepben: OTtO GEBÜHft (a .Fridericus Rex személyesítője.) Előadáson vasárnap: 3, tél-5, 6, háromnegyed-8 és fél-10 órakor, hétfőn: 6, háromnegyed-8 és fél-10 órakor. A két utolsó előadáson a megerősített zenekar működik! Kedvező időben az esti előadás a kertben! NYITÁNY: Gounod: „Tribut von Zamora“ c. operájából dal szárnykürtre. Előadja: Slama Alajos. APOLLO: szüne noeoioioioiaioioioioiOBOBondoBasao Felszámoló biztosító intézetek Budapest, jul. 31. — A Dunántúli biztosító rt. a Nemzeti általános és a Garancia rt. biztosító társaságok felszámolását elrendelték és annak megejtésére lécfalvi Sipos Gábor, Waniss Vilmos és Kovács László budapesti lakosokat rendelték ki. Eljegyzésre! Jegygyűrűk, nyakláncok, ezüst és alpaca ridikül, cigaretta tárcák, stb. Nagy raktár. Szolid árak ! Bálint István ékszerész és árus Kvály u.11. Színházzal szemben =IM=IH=I!I=H!=I1I=IIIE vizsgálatot tetetnek vele. Ez abból áll, hogy kitapasztalják, várjon a megsebzésekre nem futamodik-e meg, s hogy ezek dacára többszörösen neki ront-e lónak és lovasnak, aki 3 ágú szigonnyal szurkálja. Ha ezt a próbát kiállja, bravo lesz a neve, a többi aztán jó lesz a mészárszékbe vagy mezei munkára. Egyébként használják az ilyeneket a torreador-iskolákban is az arénainasok kiképzésére. Legjobban szeretik a tüzes fekete bikákat. A portugál, a salamancai, a castiliai, a navdordi bikák nem sokat érnek, noha ez utóbbiak igen tüzesek, de nagyon aprók, s azért az iskolákban nyernek alkalmazást. Mikor a bikát kieresztik a sötét zárkából az arénára, első pillanatra szinte belekábul a nagy világoságba és a rengeteg közönségbe. Aztán dühösen neki ront mindennek, ami útjába esik. Semmi veszély vissza nem riasztja, a megtestesült bátorság, és a spanyolok szerint a teremtés legnemesebb állatja. Neki csak a győzelem az ambíciója, ha ellenfele elesett, nem bántja tovább, így menti meg akárhány alkalmazott az életét. Mikor már semmi menekvés nem mutatkozik, az ember levágja magát a homokra, életjelt nem mutat, a bika megszagolja, szarvaival egyet üt a levegőn keresztül és elszáguld vihar gyanánt. A bika előszeretettel ugyanis a mozgó alakokat bántja. Nincs benne semmi hamisság, mindig egyenesen támad és megkülönböztetés nélkül, s mert a támadás pillanatában hátra kapja fejét, az ember, aki vele szembenáll, ha van hidegvére, lélekjelenléte, biztos számítása, mindig félreugorhatik és a bika belevág a vörös posztóba. Ha ez nem így lenne, senki rá nem állhatna ellene az arénába. Ritka kivétel, hogy a bika az emberben látja az ellenséget. Legelőször egy elegáns, díszes formaruhában levő lovag jelenik meg az arénán, ez megkapja az elnöki páholyból a kulcsot, az összes alkalmazottak kivonulnak formaruhában az arénára s kieresztik oda az első bikát. Legelül lépkednek az espadák, aztán a banderillok és picadorok. Ezek lovon lándzsával, amazok gyalogosan, hosszú nyílvesszőkkel, amelyeket belevágnak a bika hátába, nyakába, hogy néha 8—10 drb is okoz neki égető fájdalmakat. Végül a feldíszített öszvérek, az áldozatok kihordására. Spanyolországban nem ismerik a toreador elnevezést. Ők torero-nak nevezik, s ez az utcán is megismerhető sajátos ruházkodásáról, előadás alkalmával pedig élénk színű selyem mellény és rövid nadrág (culotte) van rajta gazdag hímzésekkel. Selyem kapca, sarkatlan félcipők. Hasonlít ehhez a banderilla, de nem annyira díszes a ruhája. A picador bársony mellénye ragyog az arany és ezüst díszítéstől, bőrlábvédői alatt még erősebb védőszerek vannak, az öklelések ellen. Nagy kalap- és állszorítókkal ülnek lándzsával a gebéken, amelyek pusztulásra vannak szánva. (Mikor én láttam bikaviadalt, az egyik picador lovaszügyének rontott a bika s úgy felemelte a lovat, hogy az egészen hanyatt vágódott el, a lovas pedig, nem tudom mért, nem tudott kiugrani a nyeregből és a ló rázuhant. „Morto, mortott kiabálták a szomszédaim. Másnap hiába kerestem az esetet a lapokban. Agyonhallgatták, akár az öngyilkosságot Monacóban). Mikor a defilrozásnak vége van, az espadák a díszköpenyt a szolgáknak dobják oda, egy közönséges harci köntösbe bújnak, felhangzik a trombitaszó és beront a bika az arénába. Köztünk szólva, az ilyen bikaviadal elég csúnya látványosság. Tessék azt elképzelni, mikor egy ló saját kilógó belein gázolva ugrál a bika előtt, amelynek láttára halálos félelem fogja el különben is, de érzi folyton a sarkantyút és a zablya kíméletlen rángatásait, az ügyes lovas ugyanis minden pillanatban más-más irányt ad a reszkető gebének. Vagy nézni a bikát, amely sebektől elborítva dühösen ismétli céltalan támadásait, míg végre halálosan kimerülve, vért okádva, leggyakrabban többszörös szúrásra az arénán elterül! Valóságos üdülés volt nekem, midőn egy önkéntes suhanc beugrat az arénára, hogy programmon kívül s a rendezőség ellenére megmutassa a spanyol virtust, a nézőközönségnek. Vörös posztó helyett levette a hosszabb nyakravalóját és azzal ugrált nagyon ügyesen a bika előtt. 3. oldal Elásta csecsemőjét egy 15 éves ófalusi leány Anyját is letartóztatták Pécs, júl. 31. — Két nappal ezelőtt megírta a Dunántúl, hogy a bonyhádi csendőrség letartóztatott egy fiatal ófalusi leányt, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy megölte és elásta a csecsemőjét. A letartóztatás után a csendőrség meg is találta az elásott fiúcsecsemő holttestét, amelynek nyakán és arcán kékes foltokat fedeztek fel. A közben letartóztatott fiatal anyáról utólag kiderült, hogy mindössze csak 15 éves. A csendőrség értesítésére tegnap délután bizottság szállt ki Ófalura a boncolás és a vizsgálat megejtésére. Entz Béla dr. törvényszéki orvosszakértő megállapította, hogy a csecsemő élve született, de néhány óra múlva meghalt. Hogy a halál bekövetkeztét mi okozta, azt a szakértői vélemény nem állapította meg véglegesen. Kihallgatta a fiatalkorú anyát a vizsgálóbíró, aki előtt a leány olyan vallomást tett, hogy a csecsemő a világra jötte után természetes halállal halt meg és ő minden segítség nélkül, szülei tudtán kívül elásta a csecsemőjét. Ez a vallomás azonban teljesen szavahihetetlen. Teljesen kizárt dolog az, hogy a szülők nem vették volna észre leányuk ballépésének fejlődő következményeit. De az sem állhat helyt, hogy a mindössze 15 esztendős anya a gyermeke megszületése után néhány órára már annyira erőre kapott, hogy újszülöttét minden segítség nékül el tudja ásni, így súlyos gyanúokok alapján előzetes letartóztatásba vették a fiatal anya édesanyját is Szeibert Károlyné sz. Petz Katalint, aki azonban tagadja, hogy leányának segítségére lett volna. A tagadása ellenére is bizonyítékok merültek fel arra, hogy bűnrészese leánya tettének, aki azonban anyjára való tekintettel mindent magára vall. Arra vonatkozólag is megindult a nyomozás, hogy a csecsemő azáltal halt meg, hogy az elásása előtt egy régi szoknyába burkolták és az fulladást idézett elő. Megállapítást nyert már eddig az, hogy a csecsemő édesapja egy bonyhádi henteslegény. A fiatal anyát és az édesanyját Szeibert Károlynét beszállították a pécsi kir. ügyészségi fogházba, ahol a vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba helyezte őket. Az utóbbi hetek hasonló bűneseteiből különösen ez az ófalusi merénylet alkalmas arra, hogy rávilágítson arra az erkölcsi lezüllésre és megmételyezettségre, amely már néhol a falu népét is kikezdte. Megdermesztő még a gondolata is annak, hogy hova fejlődik még ez az erkölcsi elvadulás, ha már 15 esztendős anyák vetemednek arra, hogy bűnben fogamzott gyermeküktől még szörnyűbb bűnözés árán szabadulnak meg. És itt, ennek a megdöbbentő fertőnek nemcsak a törvény büntető erejével, hanem a magyar anyák fokozottabb, leányuk minden lépését, tettét, de még a gondolat is ellenőrző éberségével lehet és kell gátat emelni. Ünnepségek a pécsi ferencrendieknél Pécs, jul. 31. — A ferencrendiek alapítójuk halálának Assziszt sz. Ferencnek hétszázados évfordulóját az 1926. aug. 2.-án éjféli kor kezdődő és 1927. okt. 4.-én befejező jubileumi évben ünnepük. Méltó előkészületül aug. 1.-én d. u. 4 órakor sz. Ferenc III. rendjének uj tagjai tesznek fogadalmat és ugyanakkor beöltözés is lesz. Este 7 órai kezdettel éjjeli szentségimádás lesz. 7 órakor P. Badalik Bertalan a fáradhatatlan dominikánus atya fog sz. beszédet tartani. Éjfélkor ismét sz. beszéd lesz, amelyet P. Bőle Kornél domonkos r. atya, a pécsiek előtt annyira ismert és hírneves szónok fog mondani. Reggel 3 órától kezdve sz. misék lesznek. A porcamikulai búcsú elnyerése céljából egész éjjel gyóntatás lesz.