Dunántúl, 1926. augusztus (16. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-01 / 172. szám

Vasárnap, 1926 augusztus 1, DUNANTUE p­aez:mozi Vasárnap—hétfő, augusztus 1—2. Magyarországon először! A budapesti Urania megnyitó mű­sora, melyet két hétig játszik! Európai FOX világattrakció! Történelmi vígjáték 10 felvonásban. Fridericus Rex ide­jéből. — Főszerepben: OTt­O GEBÜHft (a .Fridericus Rex­ személyesítője.) Előadáson vasárnap: 3, tél-5, 6, háromnegyed-8 és fél-10 órakor, hétfőn: 6, háromnegyed-8 és fél-10 órakor. A két utolsó előadáson a megerősített zenekar működik! Kedvező időben az esti előadás a kertben! NYITÁNY: Gounod: „Tribut von Zamora“ c. operá­jából dal szárnykürtre. Előadja: Slama Alajos. APOLLO: szüne noeoioioioiaioioioioiOBOBond­oBasao Felszámoló biztosító intézetek Budapest, jul. 31. — A Dunán­túli biztosító rt. a Nemzeti általá­nos és a Garancia rt. biztosító társaságok felszámolását elrendel­ték és annak megejtésére lécfalvi Sipos Gábor, Waniss Vilmos és Kovács László budapesti lakosokat rendelték ki. Eljegyzésre! Jegygyűrűk, nyakláncok, ezüst és alpaca ridikül, cigaretta tárcák, stb. Nagy raktár. Szolid árak ! Bálint István ékszerész és árus Kvály­ u.11. Színházzal szemben =IM=IH=I!I=H!=I1I=IIIE vizsgálatot tetetnek vele. Ez abból áll, hogy kitapasztalják, várjon a m­egsebzésekre nem futamodik-e meg, s hogy ezek dacára többszörö­sen neki ront-e lónak és lovasnak, aki 3 ágú szigonnyal szurkálja. Ha ezt a próbát kiállja, bravo lesz a neve, a többi aztán jó lesz a mé­szárszékbe vagy mezei munkára. Egyébként használják az ilyeneket a torreador-iskolákban is az aréna­­inasok kiképzésére. Legjobban sze­retik a tüzes fekete bikákat. A por­tugál, a salamancai, a castiliai, a navdordi bikák nem sokat érnek, noha ez utóbbiak igen tüzesek, de nagyon aprók, s azért az iskolák­ban nyernek alkalmazást. Mikor a bikát kieresztik a sötét zárkából az arénára, első pillanatra szinte belekábul a nagy világoság­ba és a rengeteg közönségbe. Az­tán dühösen neki ront mindennek, ami útjába esik. Semmi veszély vissza nem riasztja, a megtestesült bátorság, és a spanyolok szerint a teremtés legnemesebb állatja. Neki csak a győzelem az ambíciója, ha ellenfele elesett, nem bántja to­vább, így menti meg akárhány al­­kalmazott az életét. Mikor már semmi menekvés nem mutatkozik, az ember levágja magát a homokra, életjelt nem mutat, a bika megsza­golja, szarvaival egyet üt a levegőn keresztül és elszáguld vihar gya­nánt. A bika előszeretettel ugyanis a mozgó alakokat bántja. Nincs benne semmi hamisság, mindig egyenesen támad és megkülönböz­tetés nélkül, s mert a támadás pillanatában hátra kapja fejét, az ember, aki vele szembenáll, ha van hidegvére, lélekjelenléte, biztos számítása, mindig félreugorhatik és a bika belevág a vörös posztóba. Ha ez nem így lenne, senki rá nem állhatna ellene az arénába. Ritka kivétel, hogy a bika az emberben látja az ellenséget. Legelőször egy elegáns, díszes formaruhában levő lovag jelenik meg az arénán, ez megkapja az el­nöki páholyból a kulcsot, az összes alkalmazottak kivonulnak formaru­hában az arénára s kieresztik oda az első bikát. Legelül lépkednek az espadák, aztán a banderillok és picadorok. Ezek lovon lándzsával, amazok gyalogosan, hosszú nyíl­vesszőkkel, amelyeket belevágnak a bika hátába, nyakába, hogy néha 8—10 drb is okoz neki égető fáj­dalmakat. Végül a feldíszített ösz­vérek, az áldozatok kihordására. Spanyolországban nem ismerik a toreador elnevezést. Ők torero-nak nevezik, s ez az utcán is megismer­hető sajátos ruházkodásáról, elő­adás alkalmával pedig élénk színű selyem mellény és rövid nadrág (culotte) van rajta gazdag hímzé­sekkel. Selyem kapca, sarkatlan félcipők. Hasonlít ehhez a bande­­rilla, de nem annyira díszes a ru­hája. A picador bársony mellénye ragyog az arany és ezüst díszítés­től, bőrlábvédői alatt még erősebb védőszerek vannak, az öklelések ellen. Nagy kalap- és állszorítókkal ülnek lándzsával a gebéken, ame­lyek pusztulásra vannak szánva. (Mikor én láttam bikaviadalt, az egyik picador lova­szügyének ron­tott a bika s úgy felemelte a lovat, hogy az egészen hanyatt vágódott el, a lovas pedig, nem tudom mért, nem tudott kiugrani a nyeregből és a ló rázuhant. „Morto, mortott kiabálták a szomszédaim. Másnap hiába kerestem az esetet a lapok­ban. Agyonhallgatták, akár az ön­gyilkosságot Monacóban). Mikor a defil­rozásnak vége van, az espadák a díszköpenyt a szol­gáknak dobják oda, egy közönséges harci köntösbe bújnak, felhangzik a trombitaszó és beront a bika az arénába. Köztünk szólva, az ilyen bikavia­dal elég csúnya látványosság. Tes­sék azt elképzelni, mikor egy ló saját kilógó belein gázolva ugrál a bika előtt, amelynek láttára halálos félelem fogja el különben is, de érzi folyton a sarkantyút és a zablya kíméletlen rángatásait, az ügyes lovas ugyanis minden pilla­natban más-más irányt ad a resz­kető gebének. Vagy nézni a bikát, amely sebektől elborítva dühösen ismétli céltalan támadásait, míg végre halálosan kimerülve, vért okádva, leggyakrabban többszörös szúrásra az arénán elterül! Valóságos üdülés volt nekem, midőn egy önkéntes suhanc beugrat az arénára, hogy programmon kívül s a rendezőség ellenére megmutassa a spanyol virtust, a nézőközönség­nek. Vörös posztó helyett levette a hosszabb nyakravalóját és azzal ugrált nagyon ügyesen a bika előtt. 3. oldal Elásta csecsemőjét egy 15 éves ófalusi leány Anyját is letartóztatták Pécs, júl. 31. — Két nappal ez­előtt megírta a Dunántúl, hogy a bonyhádi csendőrség letartóztatott egy fiatal ófalusi leányt, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy meg­ölte és elásta a csecsemőjét. A le­tartóztatás után a csendőrség meg is találta az elásott fiúcsecsemő holttestét, amelynek nyakán és ar­cán kékes foltokat fedeztek fel. A közben letartóztatott fiatal anyáról utólag kiderült, hogy mindössze csak 15 éves. A csendőrség értesítésére tegnap délután bizottság szállt ki Ófalura a boncolás és a vizsgálat megejté­sére. Entz Béla dr. törvényszéki orvosszakértő megállapította, hogy a csecsemő élve született, de né­hány óra múlva meghalt. Hogy a halál bekövetkeztét mi okozta, azt a szakértői véle­mény nem állapította meg vég­legesen. Kihallgatta a fiatalkorú anyát a vizsgálóbíró, aki előtt a leány olyan vallomást tett, hogy a cse­csemő a világra jötte után termé­szetes halállal halt meg és ő min­den segítség nélkül, szülei tudtán kívül elásta a csecsemőjét. Ez a vallomás azonban teljesen szava­­hihetetlen. Teljesen kizárt dolog az, hogy a szülők nem vették volna észre leányuk ballépésének fejlődő következményeit. De az sem állhat helyt, hogy a mindössze 15 eszten­dős anya a gyermeke megszületése után néhány órára már annyira erőre kapott, hogy újszülöttét minden segít­ség nékül el tudja ásni, így súlyos gyanúokok alap­ján előzetes letartóztatásba vették a fiatal anya édesanyját is Szeibert Károlyné sz. Petz Katalint, aki azonban tagadja, hogy leányá­nak segítségére lett volna. A taga­dása ellenére is bizonyítékok me­rültek fel arra, hogy bűnrészese leánya tettének, aki azonban any­jára való tekintettel mindent ma­gára vall. Arra vonatkozólag is megindult a nyomozás, hogy a csecsemő az­által halt meg, hogy az elásása előtt egy régi szoknyába burkolták és az fulladást idézett elő. Meg­állapítást nyert már eddig az, hogy a csecsemő édesapja egy bonyhádi henteslegény. A fiatal anyát és az édesanyját Szeibert Károlynét be­szállították a pécsi kir. ügyészségi fogházba, ahol a vizsgálóbíró elő­zetes letartóztatásba helyezte őket. Az utóbbi hetek hasonló bűnese­teiből különösen ez az ófalusi me­rénylet alkalmas arra, hogy rávilá­gítson arra az erkölcsi lezüllésre és megmételyezettségre, amely már néhol a falu népét is kikezdte. Megdermesztő még a gondolata is annak, hogy hova fejlődik még ez az erkölcsi elvadulás, ha már 15 esztendős anyák vetemednek arra, hogy bűnben fogamzott gyermekük­től még szörnyűbb bűnözés árán szabadulnak meg. És itt, ennek a megdöbbentő fertőnek nemcsak a törvény büntető erejével, hanem a magyar anyák fokozottabb, leányuk minden lépését, tettét, de még a gondolat is ellenőrző éberségével lehet és kell gátat emelni. Ünnepségek a pécsi fere­ncrendieknél Pécs, jul. 31. — A ferencren­­diek alapítójuk halálának Assziszt sz. Ferencnek hétszázados évfor­dulóját az 1926. aug. 2.-án éjféli kor kezdődő és 1927. okt. 4.-én befejező jubileumi évben ünnepük. Méltó előkészületül aug. 1.-én d. u. 4 órakor sz. Ferenc III. rendjé­nek uj tagjai tesznek fogadalmat és ugyanakkor beöltözés is lesz. Este 7 órai kezdettel éjjeli szentségimádás lesz. 7 órakor P. Badalik Bertalan a fáradhatatlan dominikánus atya fog sz. beszédet tartani. Éjfélkor ismét sz. beszéd lesz, amelyet P. Bőle Kornél do­monkos r. atya, a pécsiek előtt annyira ismert és hírneves szónok fog mondani. Reggel 3 órától kezdve sz. misék lesznek. A por­camikul­ai búcsú elnyerése céljá­ból egész éjjel gyóntatás lesz.

Next