Dunántúl, 1927. szeptember (17. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
XVII. évfolyati, '97. szám. Ara 15 fülés* Pécs, 1927. szeptember 1. Csütörtök. Szerkesztőség: Lyceumw utca 4. sz. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal: Lyceum utca 4. sz. Kiadóhivatal telefonja: 222. szám. Hirdetés díjszabás szerint. Előfizetési árház szállítva vagy pop tul Egy hóra 2 Pengő 50 fülér Egyes szám ára 15 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Az üldözés mely a magyar sajtót az utódállamokban éri, szóba került a legutóbb Genfben a nemzetközi sajtóértekezleten, ahol Magyarországot Vészi József képviselte. Európa sajtóorgánumainak delegátusai ismét olyan dologról értesülhettek, ami bizonyára megdöbbentette őket. Ezekben az államokban dinamitbombáknak tekintik a magyar hírlapokat s mint „mérgező anyagot“ szigorúan kitiltják államuk területéről. Most nem beszélünk arról, hogy kulturális tekintetben , mily bénítólag hat ez a drákói rendszabály az ott élő nagyszámú magyarság részére, csupánjogi szempontból emeljük fel tiltakozó szavunkat, eme kegyetlen eljárás ellen, amikor a békeszerződések aláírása után hét esztendővel megtörténhet az, hogy a magyarok által lak,kott Felvidékre a nemzeti irányú, magyar sajtó nem kaphat szállítási és terjesztési engedélyt, de ki van tiltva Jugoszlávia területéről is s mind, a két államot felülmúlja a magyar sajtó termékeinek üldözése terén Románia, ahol ha egy Magyarország felől utazó egyén kezében magyar lapot lát a szigurancia képviselője, ez már elegendő, ok arra, hogy mint gyanús egyént állandóan szemmel tartsák. A genfi sajtóértekezleten elsősorban nem politikai szempontok vezették a magyar felszólalót, amikor a sajtó nevében tiltakozott ,az utódállamok tiltó rendelkezései ellen, hanem elsősorban a sajtó szabad terjeszkedésének jogát kívánta a magyar lapok számára. Lehetséges, hogy az értekezleten jelenlévő külföldi zsurnaliszták természetesnek tartották, hogy annak szóbahozása is teljesen feleslegesnek tűnt előttük, de nyilván megváltozott eme felfogásuk akkor, amikor elmondotta azt a valóban megdöbbentő esetet, hogy például egyik magyar lap példányait nem lehetett kézbesíteni a román határállomáson keresztül, még Ferdinánd román király címére sem, aki ennek a lapnak megrendelői között szerepelt. A sajtóértekezlet tagjai nyilván el sem tudták képzelni ezt az állapotot, s valljuk meg nehéz is azt megérteni, hogy egy állam területén olyan erőszak s hatalmi téboly uralkodjék, hogy még királyának postáját is merészelik meggyomlálni. Ez a gyomlálás folyik köröskörül Csonkamagyarország határain, ahol éber őrségek vigyáznak arra, nehogy magyar nyelvű sajtótermék kerülhessen át országukba. Ez a tény súlyos képet fest ezekről a rettegő országokról, amelyek drótakadályokat húznak még a sajtó ólomkatonái elé is, de ennek az állapotnak végnélküli fenntartása elképzelhetetlen, ha akceptáljuk a Népszövetséget, komolyan beszélünk emberi jogokról és törvényekbe iktatjuk Európaszerte a kisebbségek jogait. Mily súlyos megcsúfolása mindezeknek az ideáloknak az a Pécs, aug. 31. — Pécs városa négy napig üdvözölhette falai között a magyar orvosok és tudósok jeleseit. A magyar orvosok és természetvizsgálók 39-ik pécsi vándorgyűlése 456 résztvevőt vonzott Pécs városába, ahol a bejelentett 154 előadásból 118 előadást tartottak meg. Ezek az előadások a tudomány tovább munkálása mellett gyakorlati célokat is szolgáltak, amennyiben indítványok, javaslatok születtek meg, amelyek testet öltve a nemzet összességének javát mozdítják elő. A pécsi vándorgyűlés mozgalmas, tanulságos és hasznos volt. A tudományos ismeretek hasznos bővítése mellett Pécs város közönsége a magyar tudósok egész seregét ismerte meg s viszont a tudósok serege, 456 magyar megismerte Pécs városát közvetlenközelről és erről az ősi kultúrájú magyar városról olyan benyomásokat szerzett, amelyekre büszkék vagyunk. A minden tekintetben fényesen sikerült 39-ik vándorgyűlés negyedik napjáról az alábbi részletes tudósításban számolunk be. A vándorgyűlés mai utolsó napján a vendégek a pécsi egyetem mintaszerű anatómiai, kórbonctani és törvényszéki orvostani intézeteit tekintették meg, amely után 10 órára az egyetem központi épületének aulájában jöttek össze az együttes ülésre, amelyen megjelent Virág Ferenc megyéspüspök is. Az együttes ülésen Barbucz Lajos dr. a magyarság faji összetételéről, Hutikár Béla dr. pedig Budapest élelmiszer ellenőrzéséről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Az utóbbi előadáshoz 11 Osvay Lajos dr. ny. államtitkár szólalt hozzá és arra a következtetésre jutott, hogy az élet, micikkek hamisítása azóta dívik, amióta eltávolodtunk Istentől, akinek a segítsége nélkül boldogulás nincsen. A felszólalásáért lelkesen megéljenezte Io s v ay dr.-t, a nagyszámú hallgatóság, tény, hogy a magyar sajtódelegátusnak a nemzetközi értekezleten amiatt kell panaszkodnia, hogy négy és fél milliónyi magyar embernek, akiket Trianon könyörtelen ítélete idegen járomba hajtott, nem adatik meg az a jog sem, hogy saját nyelvén meg-Ezután a szakosztályi üléseken kezdődtek meg a bejelentett előadások. Az orvosi szakosztályon a bejelentett előadások nagy számára való tekintettel az előadások időtartamát Dottinger Gyula dr. elnök tíz . percről öt percre redukálta. Előadást tartottak: Meczer Miklós és Dahmen Ottó, Reiner László, Ludwig Ferenc Pécs város közegészségügyi fejlődéséről, Schaff ,Dabis László, Eifer Aladár, Frey Jenő, Kanyó Béla, Preisich Kornél, Privinger Emil, Friedrich Vilmos, Andriska Viktor, A. Makfalvy Margit, Ángyán János pécsi processzor A szív és az érrendszer kezelésének néhány fontos princípiumáról, Krausz Mór, Zih Sándor, Hattegan Sándor, Klobusitzky Dénes, pécsi tanársegéd, Kokas Eszter, Ormos Pál, Jendrassik L. és Czike A., Hoch Bertalan, Bien Zoltán, Árvay Sándor, Szigeti Henrik, Scheff-Dabis László és Makfalvy Margit, Szatmáry Sebestyén és Kopp Ilona. A természettudományi szakosztályon és a biológiai osztályon igen érdekes előadásokat tartottak Gorka Sándor pécsi professzor Vércsoportok emlősállatoknál címmel, Baros Ádám, Farkas Béla, Gebhardt Antal, Kővési Ferenc, Lovassy Sándor, Méher Gyula, Moesz Gusztáv és még mások. A társadalomtudományi szakosztályon Balla Adolf dr. pécsi orvos Ember és természet címmel adott elő. A gyógyszerészeti szakosztályon tartott előadásokkal úgy az együttes, mint a szakosztályi ülések befejezést nyertek. A vándorgyűlés nagy választmányának ülését délután a városháza tanácstermében Döttinger Gyula elnök nyitotta meg. Gorka Sándor főtitkár a vándorgyűlés pécsi szervezője beszámolt arról, hogy a pécsi vándorgyűlésen 456 orvos és természetvizsgáló jelenő hírlapokból értesüljön az eseményekről. A genfi értekezlet súlyosan elítélte határozatában az utódállamok eme magatartását s miután módunkban állt híresztelni ezt a kirívó igazságtalanságot is, reméljük, hogy egy lépéssel előbbre jutottunk célunk felé, vett részt és 158 bejelentést előadásból 118 előadást tartottak meg. Ez a szám azonban nem volt állandó, mert a gyűlés időtartama alatt érkeztek és utaztak el résztvevők. A főtitkár ezután bejelentette, hogy az alapszabályok szerint a legközelvei vándorgyűlést 1929. augusztus végén és szeptember elején tartják meg. Erre a vándorgyűlésre a vezetőség már számos meghívást kapott, így már régebben Debrecen városa, a mostani gyűlést megelőzőleg a debreceni egyetem, Sopron még 1912-ben, továbbá Budapest invitálják szeretetteljesen falaik közé a legközelebbi vándorgyűlés résztvevőit. Azt indítványozza, hogy a legközelebbi vándorgyűlés helyének megválasztását a központi választmányra ruházzák át. Majd a központi választmányban megüresedett helyeket Illyés Géza dr. egyetemi tanárral, Lomininger Géza dr. poliklinikai főorvossal, Scholtz Kornál dr. népjóléti és munkaügyi államtitkárral, Vámossy Zoltán egyetemi tanárral és Mosonyi Sándor min. tanácsossal, a vidék részéről pedig Jancsó Miklós dr. szegedi és Scipiades Elemérdr. pécsi egyetemi tanárokkal töltötték be. A természettudományi szakosztály részéről a központi választmányba delegálták Zeovich Kornél és Schimanek Emil budapesti műegyetemi tanárokat, Pécsről pedig Fischer Ferenc úr. főispánt, Nendrvich Andor polgármestert és Makay István polgármester- helyettest, akiknek elévülhetetlen érdemeik vannak a pécsi vándorgyűlés sikerében. Az indítványok során a központi választmány elé terjesztik Lovassy Sándor dr. keszthelyi akadémiai tanárnak oly irányú előterjesztését, hogy az eddigi négy szakosztály iHBigaBjaaíasiassiifflEBaas ;sas88ssaffiE5ü ÍE2SSSE 456 résztvevői©, 118 előadása volt a magyar orvosok és természetvizsgálók 4 napos ma véget ért vándorgyűlésének