Dunántúl, 1928. május (18. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-01 / 99. szám
Kedd, 1928. május 1. DUNÁNTÚL a poll! Kedd-szerda, május 12. Nagyszabású kétórás műsor A SZERETŐ BRÓDY SÁNDOR híres színműve filmen Főszerepben : HARRY LIEDTKE 1 ' Ississés! sepísil! Vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben: Henny Porten. Előadások: Sél 5) Sél 7 és 9 órakor. Valamennyi előadás teljes zenekarkísérettel. &m*úü£i s SZÜNET. gezni anyagi erők hiánya miatt. Kérdi, történt-e ebben az irányban intézkedés, miután a kérdés most már aktuálissá vált. Dürnbacher Ferenc a Klíma-utca vízlevezetőjének ügyét teszi szóvá. Gyimóthy Gyula az Orsolya-utca alsó részének kockakővel való burkolását kívánja. Majd az Irányi Dániel tér felső keleti részének új burkolattal való ellátására hívja fel a figyelmet. Nendtvich Andor dr. polgármester nyomban válaszolt a felszólalásokra. Az igazságügyi palota ügye állandóan felszínen van és nem mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy a kérdést előbbre vigyék. Most értesült, hogy az igazságügyminiszter erélyesen sürgeti az igazságügyi palota fedezetét a pénzügyminisztertől. Minden remény megvan tehát arra, hogy az igazságügyi palota terve, a még fenálló kérdések tisztázása után végre megvalósul. A szegényebb háztulajdonosok csatornabekapcsolási költségeinek kölcsön útján való megszerzése ügyében történtek lépések. Illetékes kormánykörökből azonban azt az információt kapta, hogy ezt a kölcsönt, mint közadók jellegével bíró tartozást betáblázni nem lehet. Örömmel látja egyébként, hogy a várakozás ellenére ép a szegényebb háztulajdonosok azok, akik a bekapcsolást teljesítik.. Eddig több mint 500 bekapcsolásra kértek engedést. A Klíma-utcai vízlevezető ügyet rendezni fogják. Az Orsolya-utca új burkolatának költségei benne lesznek az 1929. évi költségvetésben. Az Irányi Dániel-tér említett részének más burkolattal való ellátására is eljön majd az idő. A közgyűlés ezután a polgármesteri jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Kisebb ügyek A tettyei vendéglő és nyaraló bérletére hirdetett pályázat eredménytelen maradt, így a város tanácsa javasolta, hogy a bérletet adják ki további 4 évre az eddigi bérlőnek Negely Ferencnek 1440 pengő bérért. A közgyűlés így határozott. Gombos Ede dr.-nak a telekértékadó behozatalára tett indítványa felett a közgyűlés egyelőre napirendre tér a tanács javaslata alapján. A város tanácsa javasolta, intézzen feliratot a város a kormányhoz, ejtse el azt a tervet, amely szerint a városoknak hozzá kell járulni a rendőrségi kiadásokhoz. Dornbacher Ferenc szerint jó volna kérni, adják vissza a városnak autonóm jogát, mert kevesebb rendőri létszámmal kisebb kiadása volna a városnak. Ruzsinszky Béla szeretné, ha a rendőrség részére székházat emelnének és a városháza felszabadulna. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy a városi hivatásos tűzoltóságnál egy műszaki altiszti, vagyis gépkocsivezetői állást szervez. A színház részére 10.000 pengős segélyt szavazott meg a közgyűlés. Gombos Ede dr. e tárgynál történt felszólalásában a színház városi kezelésbe való vételét említette fel és szeretné, ha a polgármester foglalkozna ezzel a kérdéssel. A közgyűlés a magyar revíziós liga részére ezer, a Dunátúli Dalosszövetség ezidei kaposvári dalosversenyének költségeire 300 pengőt szavazott meg. Ezenkívül 150 pengőt ad egy díjra, Gyimóthy Gyula és társai bizottsági tagok indítványt terjesztettek a közgyűlés elé, hogy a fémipari szakiskola részére más telket jelöljön ki a város és a korábban felajánlott telket parkká alakítsák át. Indítványozták továbbá, hogy Pécs-külváros elnevezés helyett Pécs - Erzsébetváros elnevezést kapjon a budai külvárosi állomás. A város tanácsa mindkét indítványt ellenezte. A fémipari szakiskola részére már más telek felajánlása bonyodalmas eljárásokra vezetne, visszavetné az ügyet, azonkívül vagy 200.000 pengő kiadást jelentene a városnak. A Pécs-Erzsébetváros elnevezést pedig a máv nem engedélyezné, mert Erzsébetváros névvel, már van állomás. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. A földrengés által sújtott bolgárok támogatása ügyében úgy határozott a közgyűlés, hogy az ügyet, meleg szeretettel támogatja és annak látható jele képen 500 pengő segélyt szavaz meg. Egy-két lényegtelenebb ügy letárgyaláa után a közgyűlés este fél 7 órakor véget ért. MEGJELENT kül menetrend legújabb nyári kiadása , a 1 pengő 50 fillér. Kapható a Dunántúl Egyetemi Könyvkereskedésében Pécs, Széchenyi tér 9. Telefon 5-50 3. oldal. Szuly János felsőházi tag, a pécsi ügyvédi kamara elnöke üdvözölte Apponyi Albert grófot, az ország valamennyi ügyvédi kamarájának dísztagját Budapest, ápr. 30. — A miskolci ügyvédi kamara kezdésére az ország valamennyi ügyvédi kamarája egyhangú lelkesedéssel dísztaggá választotta Apponyi Albert grófot. A művészi kivitelű díszoklevelet vasárnap délelőtt nyújtották át az ünnepeltnek a budapesti ügyvédi kamara dísztermében. Apponyi Albertet Pap József dr., a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, felsőházi tag üdvözölte, majd a vidéki kamarák nevében Szuly János, a pécsi ügyvédi kamara elnöke, felsőházi tag köszöntötte magasszárnyalású beszédben. Szuly János a következőket mondotta: — Boldognak érzem magamat, hogy a magyarországi vidéki kamarák képviseletében, azok mai ünnepén Nagyméltóságodat, a magyar nemzet ma élő legnagyobb szónokát, a budapesti ügyvédi kamara dísztagját, — ekként a budapesti ügyvédi kamara immár vezérlő csillagát — üdvözölhetem; üdvözölhetem azon alkalomból, hogy az összes vidéki ügyvédi kamarák, — számszerint 17 —• Nagyméltóságodat az ismeretes genfi tanácsülésen kifejtett jogi vonatkozású, — tehát teljesen politikamentes, — a bírói hatalmat, a bírói függetlenséget, a magyar igazságot védő jogászi szereplésének elismeréséül — ismétlem — az összes vidéki ügyvédi kamarák és ugyan: Balassagyarmat, Debrecen, Eger, Győr, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Pestvidék, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely és Zalaegerszeg — dísztagjukká választották, hogy ezen dísztaggá történt választásról szóló okmányokat Nagyméltóságodnak a mai napon átnyújthatják. — Ismeretesek a jogászközönség előtt az események, azért csak röviden érintem, hogy miként sajátította ki Románia 1%-os kártérítés mellett a háború után a magyar alattvalók eddigi birtokait,s miként emelt panaszt emiatt a magyar kormány a nagykövetek tanácsánál, majd pedig a Nemzetek Szövetsége előtt. És amikor a magyar kormány mindkét fórumnál süket fülekre talált, amikor Bruxellesben Adatoi előadó vezetése alatti tárgyalások is meghiúsultak, miként indítottak — a jogaikban elsősorban megtámadott magyar optánsok, — mintegy 300-an — a magyar-román ■ vegyes döntőbíróság előtt — pert Románia ellen és mikép csapott át ez a nagy magyar jogsérelem a politika terére akkor, amikor ez a vegyes döntőbíróság — Románia kifogása dacára — magát illetékesnek mondotta ki Románia jogfosztó eljárásának, ennek a trianoni béke rendelkezéseibe ütköző magatartásnak jogi elbírálására. — Itt jött azután Nagyméltóságodnak, a magyar Léleknek, a magyar jogásznak, örökre emlékezetes szerepe s azon kiváló jogászi tevékenysége, hogy meggyőző jogászi erővel elérje azon eredményt, hogy a magyar érdekek, a magyar optánsok igényei illetékes bíráik elé kerüljenek, tehát nem a 300 magyar birtokos igényeit képviselte Nagyméltóságod, mert a feleket — egyénenként véve — más magyar ügyvédek képviselték! Nagyméltóságod tehát nem direkt egyéni érdekekért, de ennél sokkal magasabb eszméért t. i. az egész emberiség érdekéért, a bírói függetlenségért harcolt, hogy a politika ne kerüljön a jog fölé, s a politika ne uralkodhassék a jog felett! — Ez ellen a jog terére átcsapott politika ellen harcolt Nagyméltóságod, amikor látta, hogy a Nemzetek Szövetségének .. Tanácsa a trianoni békeszerződés imperatív rendelkezése dacára sem rendeli ki a Románia által visszahívott döntőbíró helyébe a pótbírót, de itt került a politika a jogi kérdés keretébe, amely harc még most is folyik, de hála Nagyméltóságod bölcsességének, meggyőző erejű páratlan jogászi érveléseinek, ma már mégis megvan a biztató reményünk arra, hogy a magyar igazság kérdését nem rekesztik ki az arra hivatott nemzetközi bírói fórumok megítéléséből és megvan az a felemelő tudatunk, hogy Nagyméltóságod nagy ügyvédi sikere ezt az eminenter magyar ügyet a nemzetközi jog és igazság legfőbb problémájává és próbakövévé avatta. — Ezt a reményt Nagyméltóságod ki-váló ügyvédi szereplése bőséges jogi ismerettel, meggyőző erővel előadott védelme hozta meg a kifosztott, szegény magyaroknak. De meggyőzte Nagyméltóságod a Nemzetek Szövetségét is afelől, hogy az egész tárgyalás alatti kérdést tisztán csak a jog és igazság örökérvényű törvényei szerint lehet és szabad eldönteni, ami biztató remény ügyünk győzelmének! — Nagyméltóságod tehát nem az optánsok, nem különösen az optánsok, nem különösen Magyarország érdekében harcolt, hanem harcolt a nemzetközi bíráskodás érdekében és éppen ez teszi Nagyméltóságod genfi szereplését a nemzetek előtt örökre emlékezetessé, a magyar, igazságra legjobb irányban hatásossá, amidőn egyúttal Nagyméltóságod a döntőbíróság eszméjének és a hamisítatlan népszövetségi intézménynek lépett fel védőjéül. •— Nagy méltóságod genfi szerepe növesztette meg a trianoni szerződés által példátlan módon megcsonkított Magyarország presztízsét, melynek hivatott képviselője — Nagyméltóságod — az egész világ előtt kijelentette, hogy nem hajlandó olyan döntést elfogadni, mely az igazság szellemét, a jog sérthetetlenségét arculcsapja. — Ilyen kiváló ügyvédi szereplés után büszkék vagyunk, boldogok vagyunk, ha Nagyméltóságod szívesen fogadja, hogy a magyarországi összes ügyvédi kamarák Nagyméltóságodat dísztagjukká választották és amidőn kérjük Nagyméltóságodat, hogy e dísztaggá történt választást elfogadni szíveskedjék, kérjük a jó Istent, hogy Nagyméltóságodat, a nemzet ügyvédét a magyar igazság, magyar hazánk javára még soká a legjobb egészségben éltesse! Apponyi Albert gróf válaszában a Népszövetség márciusi ülésszakán történt eseményekkel foglalkozott. Megemlékezett arról, hogy milyen nagy különbség volt észlel- hető a tanácskozás múlt évi szeptemberi és mostani márciusi hangulata között, amikor a tanács tagjai készségesen és lelkesedéssel fogadták el a magyar álláspontot. Románia mindig a trianoni szerződés tiszteletben tartására hivatkozik, valahányszor a kárunkra szolgál, nem hagyhatjuk tehát, hogy éppen abban az esetben ne tartsák tiszteletben, amikor egyszer a mi javunkra követelhető annak tiszteletben tartása. A kiadóhivatal kéri a t. előfizetőket, hogy lakás illetve címváltozás esetén a régi és az új címet is közölni szíveskedjenek* ... I . -w——