Dunántúl, 1928. május (18. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-01 / 99. szám

Kedd, 1928. május 1. DUNÁNTÚL a poll! Kedd-szerda, május 1­2. Nagyszabású kétórás műsor A SZERETŐ BRÓDY SÁNDOR híres színműve filmen Főszerepben : HARRY LIEDTKE 1 ' Ississés! sepísil! Vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben: Henny Porten. Előadások: Sél 5) Sél 7 és 9 órakor. Valamennyi előadás teljes zenekarkísérettel. &m*úü£i s SZÜNET. gezni anyagi erők hiánya miatt. Kérdi, történt-e ebben az irány­ban intézkedés, miután a kérdés most már aktuálissá vált. Dürnbacher Ferenc a Klí­­ma-utca vízlevezetőjének ügyét teszi szóvá. G­y­i­m­ó­t­h­y Gyula az Orso­­lya-utca alsó részének kockakő­vel való burkolását kívánja. Majd az Irányi Dániel­ tér felső keleti részének új burkolattal való ellá­tására hívja fel a figyelmet. Nendtvich Andor dr. pol­gármester nyomban válaszolt a felszólalásokra. Az igazságügyi palota ügye állandóan felszínen van és nem mulasztanak el egyet­len alkalmat sem, hogy a kérdést előbbre vigyék. Most értesült, hogy az igazságügyminiszter eré­lyesen sürgeti az igazságügyi pa­lota fedezetét a pénzügyminisz­tertől. Minden remény meg­van tehát arra, hogy az igazságügyi palota terve, a még­ fenálló kér­dések tisztázása után végre meg­valósul. A szegényebb háztulajdonosok csatornabekapcsolási költségeinek kölcsön útján való megszerzése ügyében történtek lépések. Illeté­kes kormánykörökből azonban azt az információt kapta, hogy ezt a kölcsönt, mint közadók jellegé­vel bíró tartozást betáblázni nem­ lehet. Örömmel látja egyébként, hogy a várakozás ellenére ép a szegényebb háztulajdo­nosok azok, akik a bekapcso­lást teljesítik.. Eddig több mint 500­­ bekapcsolásra kér­tek engedést. A Klíma-utcai vízlevezető ügyet rendezni fogják. Az Orsolya-utca új burkolatának költségei benne lesznek az 1929. évi költségve­tésben. Az Irányi Dániel-tér em­lített részének más burkolattal való ellátására is eljön majd az idő. A közgyűlés ezután a polgár­­mesteri jelentést egyhangúlag tu­domásul vette. Kisebb ügyek A tettyei vendéglő és nyaraló bérletére hirdetett pályázat ered­ménytelen maradt, így a város ta­nácsa javasolta, hogy a bérletet adják ki további 4 évre az eddigi bérlőnek Ne­gely Ferencnek 1440 pengő bérért. A közgyűlés így határozott. Gom­bos Ede dr.-nak a­ telek­­értékadó behozatalára tett indít­ványa felett a közgyűlés egyelőre napirendre tér a tanács javaslata alapján. A város tanácsa javasolta, in­tézzen feliratot a város a kor­mányhoz, ejtse el azt a tervet, amely szerint a városoknak hozzá kell járulni a rendőrségi kiadásokhoz. Dornbacher Ferenc szerint jó volna kérni, adják vissza a vá­rosnak autonóm jogát, mert ke­vesebb rendőri létszámmal kisebb kiadása volna a városnak. Ruzsinszky Béla szeretné, ha a rendőrség részére székházat emelnének és a városháza felsza­badulna. A közgyűlés ezután egyhangú­lag elfogadta a tanács javasla­tát. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy a városi hivatásos tűzoltó­ságnál egy műszaki altiszti, vagyis gépkocsivezetői állást szervez. A színház részére 10.000 pengős se­gélyt szavazott meg a közgyűlés. Gombos Ede dr. e tárgynál történt felszólalásában a színház városi kezelésbe való vételét em­lítette fel és szeretné, ha a pol­gármester foglalkozna ezzel a kérdéssel. A közgyűlés a magyar revíziós liga részére ezer, a Dunátúli Da­losszövetség ezidei kaposvári da­losversenyének költségeire 300 pengőt szavazott meg. Ezenkívül 150 pengőt ad egy díjra, G­y­i­m­ó­t­h­y Gyula és társai bizottsági tagok indítványt ter­jesztettek a közgyűlés elé, hogy a fémipari szakiskola részére más telket jelöljön ki a város és a ko­rábban felajánlott telket parkká alakítsák át. Indítványozták to­vábbá, hogy Pécs-külváros elnevezés helyett P­é­c­s - E­r­­zsébetváros elnevezést kap­jon a budai külvárosi állomás. A város tanácsa mindkét indít­ványt ellenezte. A fémipari szak­iskola részére már más telek fel­ajánlása bonyodalmas eljárásokra vezetne, visszavetné az ügyet, azonkívül vagy 200.000 pengő ki­adást jelentene a városnak. A Pécs-Erzsébetváros elnevezést pe­dig a máv­ nem engedélyezné, mert Erzsébetváros névvel, már van állomás. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. A földrengés által sújtott bolgá­rok támogatása ügyében úgy ha­tározott a közgyűlés, hogy az ügyet, meleg szeretettel támogatja és annak látható jele képen 500 pengő segélyt szavaz meg. Egy-két lényegtelenebb ügy le­­tárgyaláa után a közgyűlés este fél 7 órakor véget ért. MEGJELENT kül menetrend legújabb nyári kiadása , a 1 pengő 50 fillér. Kapható a Dunántúl Egyetemi Könyvkereskedésében Pécs, Széchenyi­ tér 9. Telefon 5-50 3. oldal. Szuly János felsőházi tag, a pécsi ügyvédi kamara elnöke üdvözölte Apponyi Albert grófot, az ország valamennyi ügyvédi kamarájának dísztagját Budapest, ápr. 30. — A miskolci ügyvédi kamara kezdésére az or­szág valamennyi ügyvédi kamarája egyhangú lelkesedéssel dísztaggá választotta Apponyi Albert grófot. A művészi kivitelű díszoklevelet vasárnap délelőtt nyújtották át az ünnepeltnek a budapesti ügyvédi kamara dísztermében. Apponyi Al­bertet Pap József dr., a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, felsőházi tag üdvözölte, majd a vidéki ka­marák nevében Szuly János, a pé­csi ügyvédi kamara elnöke, felső­házi tag köszöntötte magasszárnya­­lású beszédben. Szuly János a kö­vetkezőket­ mondotta: — Boldognak érzem magamat, hogy a magyarországi vidéki kamarák képvise­letében, azok mai ünnepén Nagyméltóságo­­dat, a magyar nemzet ma élő legnagyobb szónokát, a budapesti ügyvédi kamara dísztagját, — ekként a budapesti ügyvédi kamara immár vezérlő csillagát — üdvö­zölhetem; üdvözölhetem azon alkalom­ból, hogy az összes vidéki ügyvédi kama­rák, — számszerint 17 —• Nagyméltóságo­dat az ismeretes genfi tanácsülésen kifej­tett jogi vonatkozású, — tehát teljesen politikamentes, — a bírói hatalmat, a bírói függetlenséget, a magyar igazságot védő jogászi szereplésének elismeréséül — ismétlem — az összes vidéki ügyvédi kamarák és ugyan: Balassagyarmat, Deb­recen, Eger, Győr, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Pestvidék, Sopron, Szeged, Székesfehér­vár, Szolnok, Szombathely és Zalaeger­szeg — dísztagjukká választották, hogy ezen dísztaggá történt választásról szóló okmányokat Nagyméltóságodnak a mai napon átnyújthatják. — Ismeretesek a jogászközönség előtt az események, azért csak röviden érin­tem, hogy miként sajátította ki Románia 1%-os kártérítés mellett a háború után a magyar alattvalók eddigi birtokait,­­s miként emelt panaszt emiatt a magyar kormány a nagykövetek tanácsánál, majd pedig a Nemzetek Szövetsége előtt. És ami­kor a magyar kormány mindkét fórumnál süket fülekre talált, amikor Bruxelles­­ben Adatoi előadó vezetése alatti tár­gyalások is meghiúsultak, miként indítot­tak — a jogaikban elsősorban megtáma­dott magyar optánsok, — mintegy 300-an — a magyar-román ■ vegyes döntőbíróság előtt — pert Románia ellen és mikép csapott át ez a nagy magyar jogsérelem a politika terére akkor, amikor ez a ve­gyes döntőbíróság — Románia kifogása dacára — magát illetékesnek mondotta ki Románia jogfosztó eljárásának, ennek a trianoni béke rendelkezéseibe ütköző magatartásnak jogi elbírálására. — Itt jött azután Nagyméltóságodnak, a magyar Léleknek, a magyar jogásznak, örökre emlékezetes szerepe s azon kiváló jogászi tevékenysége, hogy meggyőző jo­gászi erővel elérje azon eredményt, hogy a magyar érdekek, a magyar optánsok igényei illetékes bíráik elé kerüljenek, tehát nem a 300 magyar birtokos igényeit képviselte Nagyméltóságod, mert a fele­ket — egyénenként véve — más magyar ügyvédek képviselték! Nagyméltóságod tehát nem direkt egyéni érdekekért, de ennél sokkal magasabb eszméért t. i. az egész emberiség érdekéért, a bírói füg­getlenségért harcolt, hogy a politika ne kerüljön a jog fölé, s a politika ne ural­­kodhassék a jog felett! — Ez ellen a jog terére átcsapott po­litika ellen harcolt Nagyméltóságod, ami­kor látta, hogy a Nemzetek Szövetségé­nek .. Tanácsa­­ a­ trianoni békeszerződés imperatív rendelkezése dacára sem ren­deli ki a Románia által visszahívott döntőbíró helyébe a pótbírót,­­ de itt került a politika a jogi kérdés keretébe, amely harc még most is folyik, de hála Nagyméltóságod bölcsességének, meggyőző erejű páratlan jogászi érveléseinek, ma már mégis meg­van a biztató reményünk arra, hogy a magyar igazság kérdését nem rekesztik ki az arra hivatott nem­zetközi bírói fórumok megítéléséből és meg­van az a felemelő tudatunk, hogy Nagyméltóságod nagy ügyvédi sikere ezt az eminenter magyar ügyet a nemzetközi jog és igazság legfőbb problémájává és­ próbakövévé avatta.­­ — Ezt a reményt Nagyméltóságod ki-­­váló ügyvédi szereplése bőséges jogi is­­­merettel, meggyőző erővel előadott vé­­delme hozta meg a kifosztott, szegény magyaroknak.­­ De meggyőzte Nagyméltóságod a Nem­zetek Szövetségét is afelől, hogy az egész tárgyalás alatti kérdést tisztán csak a jog és igazság örökérvényű törvényei sze­rint lehet és szabad eldönteni, ami biz­tató remény ügyünk győzelmének! — Nagyméltóságod tehát nem az op­tánsok, nem különösen az optánsok, nem különösen Magyarország érdekében har­­colt, hanem harcolt a nemzetközi bírás­kodás érdekében és éppen ez teszi Nagy­méltóságod genfi szereplését a nemzetek előtt örökre emlékezetessé, a magyar, igazságra legjobb irányban hatásossá, amidőn egyúttal Nagyméltóságod a döntőbíróság eszméjének és a hamisítat­lan népszövetségi intézménynek lépett fel védőjéül. •—­ Nagy méltóságod genfi szerepe nö­vesztette meg a trianoni szerződés által példátlan módon megcsonkított Magyar­­ország presztízsét, melynek hivatott kép­viselője — Nagyméltóságod — az egész világ előtt kijelentette, hogy nem hajlandó olyan döntést elfogadni, mely az igazság szellemét, a jog sérthetetlenségét arcul­­csapja. — Ilyen kiváló ügyvédi szereplés után büszkék vagyunk, boldogok vagyunk, ha Nagyméltóságod szívesen fogadja, hogy a magyarországi összes ügyvédi kamarák Nagyméltóságodat dísztagjukká válasz­tották és amidőn kérjük Nagyméltóságo­dat, hogy e dísztaggá történt választást elfogadni szíveskedjék, kérjük a jó Istent, hogy Nagyméltóságodat, a nemzet ügyvé­dét a magyar igazság, magyar hazánk javára még soká a legjobb egészségben éltesse! Apponyi Albert gróf válaszában a Népszövetség márciusi üléssza­kán történt eseményekkel foglalko­zott. Megemlékezett arról, hogy milyen nagy különbség volt észlel-­ hető a tanácskozás múlt évi szep­temberi és mostani márciusi han­­gulata között, amikor a tanács tag­jai készségesen és lelkesedéssel fogadták el a magyar álláspontot. Románia mindig a trianoni szerződ­­és tiszteletben tartására hivatko­zik, valahányszor a kárunkra szol­gál, nem hagyhatjuk tehát, hogy­ éppen abban az esetben ne tartsák tiszteletben, amikor egyszer a mi javunkra követelhető annak tiszte­­letben tartása. A kiadóhivatal kéri a t. előfizetőket, hogy lakás illetve címváltozás esetén a régi és az új címet is közölni szíveskedjenek* ... I . -w——

Next