Dunántúl, 1928. július (18. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
XV 1II. évfolyam, 147. szám. Ára 24 fillér pécs 1928 július 1 Vasárnap. Szerkesztőség Lyceum-utca 4. sz. Szerkesztőség telefonja /7. IS0. szám. Kiadóidatal: Lyceum-utca 4. sz. Kiadóhivatal telefonja: A nyolcvan kilométeres sebesség írta: Klebelsberg Kunó gróf m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Gyakran találkozom olyanféle megjegyzéssel, hogy én nyolcvan kilométeres sebességgel hajtok, már pedig a nemzet erői legfeljebb negyven kilométert bíznának meg. Nem fejelhetek mást mint, amit Kossuth Lajos mondott „Ha a Közép- és Alduna etnográfiai rendszerében nem sietünk nemzetünk számára kultúrái tekintetben a primus inter pare szerepét biztosítani, vagy épen túlszárnyaltatni engedjük magunkat, veszve vagyunk.“ De nemcsak a külfölddel vak relációk, ezek a viszonylagos körülmények szorítanak bennünke arra, hogy kultúrpolitikai téret cselekedjünk, hanem a hazai viszonyoknak abszolút analizise is Óvodai törvényünket író Csáky Albin javaslatára 1891-ben szavazta meg a magyar törvényhozás, amely a 3-6 éves gyermekek gondozóira nézve kötelezővé teszi, hogy őket az óvodába küldjék. Ennek harminchét esztendeje. Azonkívül népoktatási törvényünk 1868-ban — Eötvös Józse törvénye — minden 6—12 éves gyermek szülőjét arra kötelezi hogy a gyermeket mindennap népiskolába küldje, a 12—15 éveseket pedig ismétlő iskolába. Nem a szülő szabad belátására van tehát bízva, hogy ezek a gyermekei iskolába fognak-e járni, hanem törvény kötelezi őket erre. Mi jelent ez számokban normális időkben? Mert a háborús születések számának leszállása átmenetileg bizonyos eltéréseket jelent bizonyos évfolyamokban, a normális születési arányszámokról Normális időben óvodaköteles nálunk több, mint 500 ezer kisded mindennapi tanköteles nálunk több, mint millió gyermek és az ismétlőiskolai tankötelesek száma 600 ezer körül jár. Ha ezt a három számot összeadjuk, tehát azok számát, akik kényszerülnek iskolába járni, mert hiszen nem a szülőktől, nem a gondozóktóllügg, hogy a gyermekeket beadják-e oda, hanem a magyar nemzet törvénybe iktatta, hogy az a szülő, vagy az a gondozó köteles a gyermekeket iskolába járatni és súlyos büntetés jár ki, ha nem küldi ezeket oda be, akkor kétmilliónál nagyobb szám jön ki nem is véve most tekintetbe 600 ezer leventét, nem véve tekintetbe mindazokat, akik szakiskolába, középiskolákba járnak, akik ezt a kétmilliószázezres számot még növelik. Azt látjuk tehát, hogy a nyolcmillió maradék magyarnak több, mint egynegyedrészét törvény kötelezi arra, hogy a kultusztárca tantermeiben napról-napra helyet foglajon. De amikor 60 éves és 37 éves törvényeink vannak, akkor nem egy korolláriuma, hogy viszont az állam létesítse azokat az óvodai foglalkoztató termeket és azokat a tantermeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a kötelességnek eleget lehessen tenni. Törvény kötelezi, tehát, évtizedek óta, a magyar nemzetet arra, hogy nyolc millió maradék magyarnak majdnem egyharmadát nap-nap után az ő tantermeibe befogadja. E gyermekek számára óvónőket és tanítókat kell tartani, ezeket a tantermeket takarítani, világítani, szellőztetni, fűteni kell. A többi tárca is az egész nemzettel foglalkozik, de például az igazságügyi tárca, csak amennyiben bűnöznek, vagy perlekednek; a belügyi tárca csak amennyiben rendetlenkednek. Csakhogy amíg néha három-négy-öt községnek van egy körjegyzője, a kultusztárca egy lelkésszel, aki majdnem mindig kongruál, és legalább egy tanítóval minden községben ott van, mert — hála Istennek — iskolátlan községeink már nincsenek. Ily körülmények között lehet-e sokalni azt a 143,7 milliót, amelyből 13,7 millió nyugdíjteher, trianoni teher? Lehet-e ezt a magyar művelődéstől sajnálni? Nemrégiben járt itt Suzallo amerkiai egyetemi tanár, aki hallott arról, hogy bizonyos közgazdasági körök sokalják a kultusztárca kiadásait. Azt mondotta nekem, hogy az Egyesült Államok, az egyes államok és a községek a városok budgetjének több mint 50 százalékát közoktatásügyi kiadásokra fordítják. De, hogy, mennyire mese az, nálunk, a kultusztárca túl van dotálva, azt a legjobban láthatják a hasznos beruházások felosztásából. Mi az, amit a kereskedelemügyi tárca eddig hasznos beruházásokra, az üzemeket is beleértve kapott? 331 millió pengő. Mi az, amit a kultusztárca kapott? 79,3 millió pengő ez, akkor, amikor a nemzet negyedét tartozik intézményeibe befogadni. A kultusztárca tehát a feladatához mérten túldotálva nincs . A pénzek felhasználásánál a legnagyobb takarékosságot alkalmaztuk, mert ennek a leszegényedett nemzetnek az áldozatok minimumával az eredmények maximumát kell elérni. Az állam pengéivel lelkiismeretesen kell bánni és a miniszternek arra kell törekednie, hogy azt a pénzt, melyet a pénzügyminiszter neki bőkezűen odaad, a legnagyobb takarékossággal használja fel. Hogy, hol kell ezt a takarékosságot alkalmazni? Nem ott, hogy kevesebb óvodát, kevesebb iskolákat, kevesebb klinikai ágyat létesítsenek, hanem az adminisztrációnál, felesleges irka-firkáknál, mert ez az, amit a nemzet nem akar. ss!iBBaB!«3saBnB!8a»!nDfi!SKiB(9B^?-<Bsifi5s&si£^s:fEBaarB9BfssaaBaK0nc(nBaaBBDBBir Bethlen miniszterelnök július 26-án kezdi meg szabadságát A felsőház hétfőn a Lex Vass II.-t tárgyalja Budapest, jún. 20. — A kormány tagjai közül elsőnek Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter kezdi meg szabadságát és július 15-én Svájcba utazik. Bethlen István gróf miniszterelnök július 26-ika táján kezdi meg szabadságát. Vass József népjóléti miniszter fogja helyettesíteni, aki az idén sem megy szabadságra államtitkárával, Dréhr Imrével együtt. A felsőház hétfőn kezdi meg az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló javaslat tárgyalását, amelynek első szónoka József királyi herceg. Utána Serédi Jusztinián hercegprímás mond nagyobb beszédet. A hétfői ülésen mondja el első beszédét Ripka Ferenc főpolgármester is. Az idő nem kedvező az északsarki eltűntek kutatására Róma, jún. 30. — (Bécsi Távirati Iroda.) A Citta di Milano szikratávirata szerint az időjárási helyzet tegnap is kedvezőtlen volt a felderítő repülések szempontjából. A V i gi e r i csoport kelet felé sodródik. Ez idő szerint 9 mérfölnyire van északra a nagy szigettől. A jégviszonyok rosszabbodtak. Úgy látszik az idő javul. Amint a Wigliemi csoport közelében le lehet szállni, a finn repülőgép megkísérli a leszállást, Virgobayban holnap estére várják a Kraszin jégtörő megérkezését. A hajó pillanatnyi sebessége óránként5 tengernyi mérföld. A Braganza még mindig jég közé zártan áll Nordcap közelében, Soria kapitány, az alpesi club két tagja és a norvég vezeték a kutyaszánokkal együtt folytatja kutatásait a Mariano csoport után. Egy hónap óta fáradhatatlanul folytatják kutató útjukat és igyekeznek utat készíteni, amelyen élelmiszerraktárakat állítanak fel Berlini jelentés szerint Norvégia északi partvidékén június 18- án több halász látta Amundsen repülőgépét, amely nagyon alacsonyan haladt. Attól tartanak, Amundsen a tengerbe veszett. *8S3iBBaPBBBflIlflBBflBBaBlBBflBBH?9aBBHBE A magyar kötvényhamisítás ügye Páris, jún. 30. — (MTI) A Populate jelenti, hogy Giard vizsgálóbíró szembesítette a hamisított magyar kötvények ügyében letartóztatott Blumenstein Józsefet, Torbinit, De Falloist, Lacazet, valamint Dietz ügyvédet és Reynald szenátort. Ez utóbbi ismét kijelentette, hogy nem járt közbe a pénzügyminisztériumban Lacaze érdekében. A Petit Bleu jelenti, hogy a szenátus bizottsága, amely a Reynald ,Szénáétt. elleni eljárás megindítása Tarant benyújtott kéréssel foglalkozott, tegnap úgy döntött, hogy elutasítja a szenátor mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérést. Lapunk mai száma 18 oldal