Dunántúl, 1929. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-29 / 221. szám

Vasárnap, 1929. szeptember 29. TMTN ü VTrtT, 3. oldal. Ub Vasárnap, szeptember 29 én csak PARKMOZI APOLLÓ" Vasárnap, szeptember 29 Hétfön-kedden, szeptember 30-október t. Apollo és Parkmozi együttesen mutatják be az UFÓ. RADIUS, PALACE, C0R50 és CAPtTOL budapesti filmszínházakká! egeidében Tamás báfyal kunyhója HERRIET BEECHER Sí OWE örökbecsű regényének filmváltozatát 14 felvonásban, A múlt század legolvasottabb regénye, az emberiség szégyenének: a rabszolgakereskedelemnek megdöbbentő illusztrációja elevenedik meg ezen grandiózus filmen. negeiízi: Magyar filmhíradó. Előadások; Parkmoziban vasárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor Hétíőn-kedden Parkmoziban: 5 és ^8 órakor 1 Apollóban: 6 és *|29 órakor A vasárnap d. u. 3 órait kivéve, valamennyi elöcdas teljes zenekar kísérettel. UfCHJ&RA! Csak ló éven felülieknek Emil Janníngs szenzációs újdonsága Á Paramount világfílmje BŰNÖK illiilllilHIIIÜIilíiillliiliiSliillilllllllli) UCCÁJA ilüiüiliillilliíilllliillilliiíiiíiilíiüiilli Izgalmas bűnügyi dráma London fertőjéből. Rendezte: Maurice Stiller. Főszerepben: EMIL MNNINCS OLGA BAKLANOVA Előadások: lunifeiMr. | A délután 3. órai kivé- I telével valamennyi előadás | teljes zenekarkisérettel. zelebb eső, teljesen lakott részé­ben utcává nyilvánítják. Ezt a város az érdekeltekkel egyetem­ben a 20-ik számú ingatlanig feles költséggel kiépíti. Az útépítés mintegy 5000 P-be kerülne, A ko­csiút 4 méter széles lesz, két ol­dalt pedig egy-egy méter széles járdával. A vízvezetéket csak ak­kor építik ki, ha a tulajdonosok a vízvezetékbővítés költségének 50 százalékát előre befizeti. Az út további szakaszán csak a mellőz­hetetlen javítási munkálatokat hajtják végre 1700 P költséggel, amelynek felét a város házi pénz­tára viseli. A járdák épífése. a jövő évre marad. Dürnbacher Ferenc az Alsó Makár útnak vízvezetékkel való ellátását sürgeti. A polgár- mester» hajlandó erre, ha az érde­keltek meghozzák a kellő áldoza­tot. Az ülés este 7 órakor ért vé­get. vármegye főorvosa, kaposmérei Me­rcy József Somogymegye hajdani első alispánja, Aidinger Pál, Pécs szab. kir. város első alkotmányos képvi­selője és polgármestere, tekintetes nemes' Horváth József, több teks. és ngs. vármegyék tábla és Baranyá­nak hegyháti főbírája, Fuchs Pál fö- reáliskolai tanár, Antal János ügy­véd, Zettl Antal, Lickl György, Amtmann Prosper fuvolaművész, Da- rócty Zsigmond, Wagner József fő­orvos, kinek síremlékét tisztelői és Nendtvich Tamás a természet, igaz­ság és az emberiség tántorithatlan hű barátja, kiét pedig hálás gyerme­kei állították, Kablár Antal ny. cs. és kir. hadtiszt, Littke Lőrinc és neje sz. Taitl Johanna, Ramazetter Károly könyvnyomdász, a ,.Gizella" felírasd sírkő alatt jó tanárom Kosztka György neje, aztán Blauhorn Antal és családja, de ott nyugszik Bartalits Mihály híres szobrász, a régi vár- templom hatalmas apostol szobrai­nak megalkotója is nejével szül. Mis- krits Katalinnal. Sok síremlékre ö faragott csodás művészetével szob­rokat és sokat semmisített meg ezek közül is a dühöngő vandalizmus. S az elösoroltakon kívül hány ne­ves pécsi polgár hamvai pihennek ebben az egy év múlva 100 éves te­metőben. Családjaik kihaltak vagy a családtagokat ■ szétszórta a sors és nincs senki, aki sírjukat gondozza. Hol a kegyelet? Jól emlékezem, ez­előtt 27 évvel egyik barátommal megtaláltuk a régi temető első lakó­jának sírkövét. A kő Hauer Antónia, Verő György híres zeneszerzőnk nagyanyja tetemeinek nyugvóhelyét jelölte, ki — mondja a felírás — „1832. Esztendei Május 1 napján élete 27. évében Férje s két árvájának karjaibul kiragadtatván, ezen teme­tőben legelsőnek temettetett - el." Most is ott van a föbejárás balol­dalán. Már akkor megnyílt a központi te­mető. Kis újsághírben megirtam a fel­fedezést és azt a gondolatot is felve­tettem, hogy milyen szép cselekedet lenne, ha a régi temető első lakójá­nak, ki ott immár 70 esztendeje alussza nagy álmát, az újban díszsír­helyet adnának és tetemeit oda át­vinnék. Gondolat volt, írás volt, el­olvasták, de nem történt semmi. A gondolatot még egyszer felvetem, sőt kiegészítem. A régi időkre és embe­rekre visszaemlékező polgárok be­vonásával be kellene járni a halálra ítélt temetőt, megnézni és megvizs­gálni minden sírt, minden követ és a város költségén átvitetni az érdeme­sek hamvait és síremlékeit az új te­metőbe s azokat ott egy külön rész­ben elhelyeztetni. A régi temető ha­lottainak sirkertje nagy érdekessége és kegyeletei helye lenne a központi temetőnek. • ■ ■ ; Hiszem, hogy abban , helyet kapna az a sír is, mely a régi temető alsó kapuján belépve, repkénnyel sűrűn körülövezett kőobeliszkjévcl a ká­polna irányában ötlik a szemünkbe. Aki alatta nagy álmait alussza, meg­érdemli, hogy neki is jusson egy ki­csinyke hely ebben a sirkertben. S ha megajándékozzák- vele, - megér­demli azt is, hogy a főgimnázium ifjú­sága kísérje odáig és a mai pécsi lá­nyok jóvoltából a sírján mindig virág legyen. Az új sirkertet már ezért a siréri is fel fogják keresni a dalos madarak s talán — amint én már két év óta — mások is Ietcszüek rája ha­lottak estéjén egy kis koszorút és gyújtanak egy mécsest,' mert — meg- 1 érdemli. Hogy kinek tetemeit borítja a régi temető azon helyén a föld és . kinek emlékét jegyezték fel a sírkövére ez­előtt 58 esztendővel, azt nem álla­píthatja meg senki, mert a zöld rep- kény folyondárjai sűrűn és védőn ölelik körül a fehér gránitot s a rajta levő vésett írásból egy betűt sem áruinak el. Majd én elmondom. (Folyt, köv.) A lakások világítása és gázzal való fűtése Előadások a gáz- és villany' kiállításon Pécs, szcpi. 28. — A gáz és \iliany- kiállitáscn esténkiní igen érdekes elő* adások hangzottak el, amelyeket a kö­zönség nagy figyelemmel kísért. Az első esi előadást B a r y István miniszteri tanácsos, a pécsi kultúrmérnöki hivatal vezetője nyitotta meg. Szavaiban a mai technikai fejlődés áldásait ecsetelte és- kifejtette, bogy i a kiállítás jelentősége elsősorban abban áll, hogy a közönség széles rétegeit ismerteti meg a modern kor villanyos- és gázkészülékeivel. A technikus társaskör nevében felkérte Pillát* Dezső főmérnököt előadásá­nak megtartására. Pillitz Dezső főmérnök a lakás vi­lágításának problémájával foglalkozott. A látásról és a megvilágításról szóló előzetes ismertetés után a vetített ké­pek hosszú során mutatta be a régi pa­zarló és helytelen lakásvilágítást szem­be állítva a helyes és gazdaságos vilá­gítással. Nem volt a lakásnak egyetlen helyisége sem, amelyet, az előadó vilá­gítási szempontból megoe tárgyalt vol­na, amelyről be nem bizonyította volna, bogy annak helyes világításával gazda­sági előnyök érhetők el. Előadásában igazolta, hogy a lakás otthonossága a benne való tartózkedás kényelmessége elsősorban a helyes megvilágítástól függ. Pénteken este B1 a s c b e k Aladár bányatanácsos, a Dunagözhajózási tár­saság pécsi bányaigazgalóságának h. igazgatója beszélt a szén és szénderivá- tumok gazdasági jelentőségéről. A szén­ből nyerhető gáznak, olajnak, kátrány­nak, koksznak a mai életre gyakarolt hatását fejtegette, elmondotta, hogy ezen a szén lepárlásából nyert anyagok hány iparnak és ezzel hány millió és millió embernek 3dnak kenyeret. Utána K•riszt ián Béla, a városi légszesztelep fiatal agilis mérnöke tar­tott előadást a gázzal való fűtésről. Bár a gáz a világítás teréről eltűnt, nem tekinthetjük meghall, divatját múlt dolognak, hanem élő, eleven gazdasági eszköznek, amely az ember életének kényelmessé tevésére ad módot/ Vetítő képeken ismertette a lakásfűtésre hasz­nálatos gázkandallók, illétve gázradiáto­rok kifejlődését/*« legrégibb típusokból a mái modern alakjukra. A gázfűtésnek elsősorban . mint lakásfűtésnek van nagy jelentősége, meri tisztasága, valamint könnyen kezelhetősége miatt az ideális fűtési megoldásnak kell tekintenünk. Természetes, hogy a készülék beépítése és kezleése Tsizonyos szakértelmet, gon­dosságot követel. Szemléltető példákkal igazolta, hogy a széntüzelés, amely a háztartásokban alkalmazva a tüzelő­anyag 80 százalékát kihasználatlanul fecscrli el, külkereskedelmi mérlegünk legsúlyosabb tehertételei közé iartozva nemzeti vagyonunk pusztulását okozza. Akkor, amikor Budapest fürdővárosról, Pécsről, az egészségügyi mintavárosról beszélünk a széntüzeléssel ezer és ezer vagon kormot, hamut, szénport küldünk a levegőbe, amely súlyos teherként le­beg a dolgozó város felett. Ezzel szem­ben a gázt a fogyasztó lakására, sót an­nak. helyiségeibe vezetve kapja, ennek elégésekor semmiféle a levegőt rontó füst, korom nem képződik, a város ut­cáinak, tereinek, valamint levegőjének tisztasága meg van őrizve. A mai család amelynek úgy férfi-, mint nőtagia ke- nyérkeresö hivatásának él, sokszor cse­lédet sem tarthat, a szén- cs fatűznél az otthonban töltendő pihenési idő egy ré­szét a tüzelőanyag szállításával, illetve az égéstermékek eltakarításával kényte­len eltölteni, míg a gáz minden utánjá­rás, cipelés nélkül, állandóan rendelke­zésre készen áll. Beszélt arról, hogy a gáz az ipari iütésnek legelönyösebbike és számtalan változatot az ipari alkal­mazásnak felemlítve igazolta, hogy az ipari . tüzelések között is legolcsóbb és legjobb a gáztüzelés. Bafejezö szavaiban, amelyekben n gázt mint a szénnek földi salaktól, ko­romtól, piszoktól megtisztított lelkét ál­lította hallgatósága elé mindenkit meg­győzött arról, hogy a mai kor modern lakásából a gázfűtés nem hiányozhat, hogy a ma építészének a házak megter­vezésénél már arra kell gondolnia, hogy az épülő új ház konyháit fürdőszobáit és fűtőberendezéseit kizárólag gázzal fütik. «•MMiiiiiiiiauimiiiiiuiMiiuHiiiiiiiiauMfe IMD1TY pörköltévé a legnerac- Il»lr EiA sebb'ajkávék keveréke.

Next

/
Thumbnails
Contents