Dunántúl, 1929. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-29 / 221. szám

Vasárnap, 1929. szeptember 29. TMTN a VTrtT. Ub Vasárnap, szeptember 29 én csak PARKMOZI APOLLÓ" Vasárnap, szeptember 29 Hétfőn-kedden, szeptember 30-október 1. Apollo és Parkmozi együttesen mutatják be az UFÓ, RADIUS, PALACE, CDR50 és CAPITOL budapesti filmszínházakká­­egerdőben Tamás bátyai kunyhója HERRIET BEECHER SI OWE örökbecsű regényének filmváltozatát 14 felvonásban, A múlt század legolvasottabb regénye, az emberiség szégyenének, a rabszolgakereskedelemnek megdöbbentő illusztrációja elevenedik meg ezen grandiózus filmen. negelízi: Magyar filmhíradó. E­lőadások: Parkmoziban vasárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor Hétfőn-kedden Parkmoziban: 5 és­­8 órakor­­ Apollóban: 6 és *­29 órakor A vasárnap d. u. 3 órait kivéve, valamennyi előadás teljes zenekar kísérettel. UICHI&RA! Csak 16 éven felülieknek Emil Jannings szenzációs újdonsága A Paramount világfilmje BŰNÖK illiilllilHIIIILIilllillliiliiLliillilllllllli) UCCÁJA ilüiüiliillilliíilllliillilliiíiiíiilíiüiilli Izgalmas bűnügyi dráma London fertőjéből. Rendezte: Maurice Stiller. Főszerepben: EMIL MININCS OLGA BAKLANOVA Előadások: Junifer Mr.­­ A délután 3. órai kivé- t­­elével valamennyi előadás­­ teljes zenekarkísérettel s­ zelebb eső, teljesen lakott részé­ben utcává nyilvánítják. Ezt a város az érdekeltekkel egyetem­ben a 20-ik számú ingatlanig feles költséggel kiépíti. Az útépítés mintegy 5000 P-be kerülne. A ko­csiút 4 méter széles lesz, két ol­dalt pedig egy-egy méter széles járdával. A vízvezetéket csak ak­kor építik ki, ha a tulajdonosok a vízvezetékbővítés költségének 50 százalékát előre befizeti. Az út további szakaszán csak a mellőz­hetetlen javítási munkálatokat hajtják végre 1700 P költséggel, amelynek felét a város házi pénz­tára viseli. A járdák építése­ a jövő évre marad. Dürnbacher Ferenc az Alsó Makár útnak vízvezetékkel való ellátását sürgeti. A polgár­­mester­ hajlandó erre, ha az érde­keltek meghozzák a kellő áldoza­tot. Az ülés este 7 órakor ért vé­get. vármegye főorvosa, kaposmérei Me­rcy József Somogymegye hajdani első alispánja, Aidinger Pál, Pécs szab. kir. város első alkotmányos képvi­selője és polgármestere, tekintetes nemes­ Horváth József, több teks. és ngs. vármegyék tábla és Baranyá­nak hegyháti főbírája, Fuchs Pál fő­­reáliskolai tanár, Antal János ügy­véd, Zettl Antal, Lickl György, Amtmann Prosper fuvolaművész, Da­­róczy Zsigmond, Wagner József fő­orvos, kinek síremlékét tisztelői és Nendtvich Tamás a természet, igaz­ság és az emberiség tántoríthatlan hű barátja, kiét pedig hálás gyerme­kei állították, Kablár Antal ny. cs. és kir. hadtiszt, Littke Lőrinc és neje sz. Taitl Johanna, Ramazetter Károly könyvnyomdász, a ,,Gizella" felírású sírkő alatt jó tanárom Kosztka György neje, aztán Blauhorn Antal és családja, de ott nyugszik Bartalits Mihály híres szobrász, a régi vár­­templom hatalmas apostol szobrai­nak megalkotója is nejével szül, Mis­­krits Katalinnal. Sok síremlékre­­ faragott csodás művészetével szob­rokat és sokat semmisített meg ezek közül is a dühöngő vandalizmus. S az elősoroltakon kívül hány ne­ves pécsi polgár hamvai pihennek ebben az egy év múlva 100 éves te­metőben. Családjaik kihaltak vagy a családtagokat ■ szétszórta a sors és nincs senki, aki sírjukat gondozza. Hol a kegyelet? Jól emlékezem, ez­előtt 27 évvel egyik barátommal megtaláltuk a régi temető első lakó­jának sírkövét. A kő Hauer Antónia, Verő György híres zeneszerzőnk nagyanyja tetemeinek nyugvóhelyét jelölte, ki — mondja a felírás — „1832. Esztendei Május 1 napján élete 27. évében Férje s két árvájának karjaibul kiragadtatván, ezen teme­tőben legelsőnek temettetett­­ el." Most is ott van a főbejárás balol­dalán. Már akkor megnyílt a központi te­mető. Kis újsághírben megírtam a fel­fedezést és azt a gondolatot is felve­tettem, hogy milyen szép cselekedet lenne, ha a régi temető első lakójá­nak, ki ott immár 70 esztendeje alussza nagy álmát, az újban díszsír­helyet adnának és tetemeit oda át­vinnék. Gondolat volt, írás volt, el­olvasták, de nem történt semmi. A gondolatot még egyszer felvetem, sőt kiegészítem. A régi időkre és embe­rekre visszaemlékező polgárok be­vonásával be kellene járni a halálra ítélt temetőt, megnézni és megvizs­gálni minden sírt, minden követ és a város költségén átvitetni az érdeme­sek hamvait és síremlékeit az új te­metőbe s azokat ott egy külön rész­ben elhelyeztetni. A régi temető ha­lottainak sirkertje nagy érdekessége és kegyeletes helye lenne a központi temetőnek. • ■ ■ . Hiszem, hogy abban , helyet kapna az a sír is, mely a régi temető alsó kapuján belépve, repkénnyel sűrűn körülövezett kőobeliszkjével a ká­polna irányában ötlik a szemünkbe. Aki alatta nagy álmait alussza, meg­érdemli, hogy neki is jusson egy ki­csinyke hely ebben a sírkertben. S ha megajándékozzák­ vele,­­ megér­demli azt is, hogy a főgimnázium ifjú­sága kísérje odáig és a mai pécsi lá­nyok jóvoltából a sírján mindig virág legyen. Az új sirkertet már ezért a sirék­ is fel fogják keresni a dalos madarak s talán — amint én már két év óta — mások is letesznek rája ha­lottak estéjén egy kis koszorút és gyújtanak egy mécsest,­ mert — meg-­­ érdemli. Hogy kinek tetemeit borítja a régi temető azon helyén a föld és­­ kinek emlékét jegyezték fel a sírkövére ez­előtt 58 esztendővel, azt nem álla­píthatja meg senki, mert a zöld rep­­kény folyondárjai sűrűn és védőn ölelik körül a fehér gránitot s a rajta levő vésett írásból egy betűt sem árulnak el. Majd én elmondom. (Folyt. köv.) 3. oldal. A lakások világítása és gázzal való fűtése Előadások a gáz- és villany­­kiállításon Pécs, szept. 28. — A gáz és villany­­kiállításon esténkint igen érdekes elő­­adások hangzottak el, amelyeket a kö­zönség nagy figyelemmel kísért. Az első ősi előadást B­a­r­y István miniszteri tanácsos, a pécsi kultúrmérnöki hivatal vezetője nyitotta meg. Szavaiban a mai technikai fejlődés áldásait ecsetelte és­­kifejtette, hogy­­ a kiállítás jelentősége elsősorban abban áll, hogy a közönség széles rétegeit ismerteti meg a modern kor villanyos- és gázkészülékeivel. A technikus társaskör nevében felkérte Pillitz Dezső főmérnököt előadásá­nak megtartására. Pillitz Dezső főmérnök a lakás vi­lágításának problémájával foglalkozott. A látásról és a megvilágításról szóló előzetes ismertetés után a vetített ké­pek hosszú során mutatta be a régi pa­zarló és helytelen lakásvilágítást szem­be állítva a helyes és gazdaságos vilá­gítással. Nem volt a lakásnak egyetlen helyisége sem, amelyet, az előadó vilá­gítási szempontból meg se tárgyalt vol­na, amelyről be nem bizonyította volna, hogy annak helyes világításával gazda­sági előnyök érhetők el. Előadásában igazolta, hogy a lakás otthonossága a benne való tartózkodás kényelmessége elsősorban a helyes megvilágítástól függ. Pénteken este Br­a­s­c­h­e­k Aladár bányatanácsos, a Dunagőzhajózási tár­saság pécsi bányaigazgatóságának h. igazgatója beszélt a szén és szénderivá­­tumok gazdasági jelentőségéről. A szén­ből nyerhető gáznak, olajnak, kátrány­nak, koksznak a mai életre gyakorolt hatását fejtegette, elmondotta, hogy ezen a szén lepárlásából nyert anyagok hány iparnak és ezzel hány millió és millió embernek adnak kenyeret. Utána K­riszt­ián Béla, a városi légszesztelep fiatal agilis mérnöke tar­tott előadást a gázzal való fűtésről. Bár a gáz a világítás teréről eltűnt, nem tekinthetjük meghalt, divatját múlt dolognak, hanem élő, eleven gazdasági eszköznek, amely az ember életének kényelmessé tevésére ad módot/ Vetítő képeken ismertette a lakásfűtésre hasz­nálatos gázkandallók, illetve gázradiáto­rok kifejlődését/*A legrégibb típusokból a mai modern alakjukra. A gázfűtésnek elsősorban , mint lakásfűtésnek van nagy jelentősége, mert tisztasága, valamint könnyen kezelhetősége miatt az ideális fűtési megoldásnak kell tekintenünk. Természetes, hogy a készülék beépítése és kezl­ése b bizonyos szakértelmet, gon­dosságot követel. Szemléltető példákkal igazolta, hogy a széntüzelés, amely a háztartásokban alkalmazva a tüzelő­anyag 80 százalékát kihasználatlanul fecsérli el, külkereskedelmi mérlegünk legsúlyosabb tehertételei közé tartozva nemzeti vagyonunk pusztulását okozza. Akkor, amikor Budapest fürdővárosról, Pécsről, az egészségügyi mintavárosról beszélünk a széntüzeléssel ezer és ezer vagon kormot, hamut, szénport küldünk a levegőbe, amely súlyos teherként le­beg a dolgozó város felett. Ezzel szem­ben a gázt a fogyasztó lakására, sőt an­nak­ helyiségeibe vezetve kapja, ennek elégésekor semmiféle a levegőt rontó füst, korom nem képződik, a város ut­cáinak, tereinek, valamint levegőjének tisztasága meg van őrizve. A mai család amelynek úgy férfi-, mint nőtagja ke­­nyérkereső hivatásának él, sokszor cse­lédet sem tarthat, a szén- és fatűznél az otthonban töltendő pihenési idő egy ré­szét a tüzelőanyag szállításával, illetve az égéstermékek eltakarításával kényte­len eltölteni, míg a gáz minden utánjá­rás, cipelés nélkül, állandóan rendelke­zésre készen áll. Beszélt arról, hogy a gáz az ipari sűtésnek legelőnyösebbike és számtalan változatát az ipari alkal­mazásnak felemlítve igazolta, hogy az ipari­­ tüzelések között is legolcsóbb és legjobb a gáztüzelés. Befejező szavaiban, amelyekben a gázt mint a szénnek földi salaktól, ko­romtól, piszoktól megtisztított lelkét ál­lította hallgatósága elé mindenkit meg­győzött arról, hogy a mai kor modern lakásából a gázfűtés nem hiányozhat, hogy a ma építészének a házak megter­vezésénél már arra kell gondolnia, hogy az épülő új ház konyháit fürdőszobáit és fűtőberendezéseit kizárólag gázzal fűtik. «•MMiiiiiiiiauimiiiiiuiMiiuHiiiiiiiiauMfe IMDITY pörköltévé a legnerac- ilab­ EiA sebb­ajkávék keveréke.

Next