Dunántúl, 1929. október (19. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-01 / 222. szám
2. oldal. Több ezer fónyi közönség jelenlétében, fényes eredménnyel folyt le vasárnap a pécsi leventék bemutatkozó versenye A felvonuláson 2500 levente vett részt Pécs, szept. 30. — Az a hazafias lelkesedés és meleg szeretet, amely a leventeíntersnényt Pécsett is körülveszi és felkarolja, impozáns méretekben nyilvánult meg, vasárnap délután a PAC—PEAC Tüzér utcai pályáján, ahol a derék pécsi leventék ez alkalommal első ízben rendezték versenyüket. Ez a bemutatkozó verseny minden kishitűséget egy csapásra ledöntött., Mindenki meggyőződhetett arról, hogy, , a pécsi leventék fegyelmezettség, lelkesedés és tudás tekintetében olyan magas nívón állanak, amelyre büszke lehet Pécs városa. De arról is meggyőződhetett mindenki, hogy a leventeintézmény Pécsett is a legjobb kezekbe van letéve. A város áldozatkészsége mellett, olyan irányítói és oktatói vannak, akiket az ügy iránt érzett lelkesedés tüze fűt. Akik időt és fáradságot nem kímélve szeretettel foglalkoznak a leventékkel. Ezek az egymásra talált nagy erők és értékek tekintették meg a fényes eredményt, amely a pécsi leventék bemutatkozó versenyét kísérte. Az elért eredmény biztosítja a további sikereket, ha a város közönsége továbbra is érdeklődésével, szeretetével és áldozatkészségével segíti a levente intézményt munkájában. Vasárnap bizonyságát adták annak, hogy a támogatásra mindenképpen rászolgáltak. Vasárnap már a kora ebéd utáni túrákban valóságos népvándorlás indult meg a PAC—PEAC Tüzér utcai pályája felé. A verőfényes szép időben gyalogszerrel, zsúfolt villamosokon, autón és bérkocsin áradt kifelé a közönség, amely szépen megtöltötte a feldíszített tribünt és az állóhelyeket.A leventék impozáns csapata két óra előtt vonult fel a városon végig a kitűnő leventezenekarral az élén. A több mint kétezer főből szálló csapat a gyalogjárókat szegélyező embersövény lelkes éljenőrzése mellett érkezett a pályára, ahol percekig tartó ováció kő-1. A különféle gyakorlatok szöntötte, amint szemgyönyörködtető elrendezésben felállt a pályán. Pontosan fél három órakor érkeztek meg Nendtvich Andor dr. polgármester, Vitéz Kereszt és Fischer Ferenc dr. főispán és Fischer Béla alispán, majd Koszmovszky József altábornagy. Érkezésüket kürtszó jelezte és a leventezenekar a Himnuszt játszotta. Rajtuk kívül a megjelent előkelőségek soraiban ott voltak még: Rapacs főtanácsnok az Országos Testnevelési Tanács képviseletében, Igaz Béla prelátus, felsőházi tag, Staar Ferenc postafőigazgató, Oberhammer Antal országgyűlési képviselő, Leipiades Elemér, Holub József és Faluhelyi Ferenc egyetemi tanárok, Makay István polgármesterhelyettes, Hoffer Kálmán vármegyei főjegyző, Berzsenyi István vezértanácsnok, Barsy József nyug.tábornok, Beksics Olivér a Zrínyi nevelőintézet főigazgatója, Vitéz Barlay János és Schmidt Gyula főtanácsnokok, Török Lajos és Soós Nándor rendőrfőtanácsosok és még igen, sokan. A versenyt szemgyönyörködtető szabadgyakorlat vezette be, amelyet a pécsi leventék összes alakulatai, közel kétezren mutattak be zeneszóra Breszár János vezéroktató vezetése mellett. A szabadgyakorlatok nagy fegyelmezettségről és gondos betanításról tettek bizonyságot. Utána a kitűnő leventeénekkar adott elő két gyönyörű, dalt Tóth Aladár karnagy vezénylete mellett. A precízen előadott énekszámokat zajos taps jutalmazta. Nagy sikere volt a Szinder Jenő főoktató vezénylése mellett bemutatott precíz botgyakorlatoknak. A több csoport által nagy ügyességgel bemutatott rendgyakorlatokat Stirling Károly, Csányi Vilmos, Thán Ede, Takács Jenő, Vitéz Rács Jenő, Vitéz Kádár Lajos, Vitéz Váczi Ferenc, és Vitéz Németh Vince fsoktatók vezetése mellett végeztek a fiúk. Nagy sikerrel zajlottak le az atlétikai döntő versenyek is, amelyeket a közönség feszült érdeklődése kísért. Az elért s alább feltüntetett eredmények a leventék atlétikai képességének fényes bizonyítékai: 100 méteres síkfutás: 1. Nagy Imr° 12.4. 2. Brucker József 12.6. 3. Lázár Béla 13. 1500 méteres síkfutás: 1. Pozsárkó István 4.42. 2. Kubáik István 4.55. 5. Merk Vendel 5.06. 400 méteres síkfutás: 1. Fehér István 58.0. 2. Brucker Sándor 62. 3. Schmellmer Károly 66.2. 4-szer 100 méteres staféta futás: 1. Fehér István 2. szd. 52.4. 2. Schmarcz József 16. szd. 53.1. 3. Klotz László 16. szel. 60. Távolugrás: 1. Nagy Imre 556 cm. 2. Schnec Ferenc 555 cm. 3. Lázár Béla 533 cm. Magasugrás: 1. Schneé Ferenc 148 cm. 2. Nagy Imre 145 cm. 3. Novoth Lajos 140 cm. Szertorna számok és az élőkép Különösen meglepő ügyes és szép gyakorlatokat mutattak be ezután a leventék a nyújtón, korláton, és a lovon Kis - Haas László oktató vezetésével. Egyidőben, mint valami nagy arénában folytak le az ügyes talajgyakorlatok Müller János oktató vezetésével, majd a gúlák, amelyek zajos tapsra ragadtatták a nézőket. Lelkeket megkapóan szép volt. A pécsi leventék munkája című kép, amelyet Várnagy Elemér dr. aljegyző rendezett nagy ötletességgel. Nagyon szép volt a kerékpáros leventék díszfelvonulása is Csányi Vilmos főoktatóval az élén. .A délután egyik kiemelkedő és izgalmas pontja volt a leventék tűzoltási szergyakorlata is. A feladat egy a pálya mellett épített és kigyulladt házikó megtámadása volt. Ezt a feladatot a derék leventék meg is oldották, bár a tűzjelzéstől számított 9 perc alatt a faalkotmány csaknem leégett. A mentőcsoport is nagy elismerést vívott ki a maga, valamint a gyakorlatokat vezető Poszek Flórián oktató, illetve Szabó István főoktató részére. Ezután ismét a leventeénekkar gyönyörködtette a közönséget, majd a PAC és PVSK labdarúgó leventéi játszottak negyedórás barátságos mérkőzést a közönség mindvégig nagy érdeklődése mellett. A mérkőzést Horváth Gyula vezette. Megkapóan szép és elgondolásában nagyszerű volt az ezután bemutatott élőkép, amelyet Breszár János főoktató rendezett. Az élőképet, amelynek tartama alatt a zenekar a Hiszekegyet játszotta, percekig tartó tapsvihar követte. Ennek csillapultával az énekkar adott elő több szép hazafias dalt és ezzel véget is ért a leventék bemutatkozó versenye. Díjkiosztásra álltak fel ezután a leventék zászlójuk alatt. Elsőnek Nendtvich Andor dr. polgármester, majd Rapaics az O. T. T. alelnöke intéztek lelkes hangú beszédet a leventékhez, amelyben kiemelték a csapatok fegyelmezettségét és lelkes munkáját. A díjakat Nendtvich Andor dr. polgármester neje osztotta ki. A’ fényesen sikerült bemutatkozó versenyt díszelvonulás zárta be. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. főispán a legnagyobb elismerését fejezte ki a vezetőségnek és a főoktatóknak, akik’ nagy ügyszeretettel és lelkesedéssel fáradoztak az elért szép eredményért. Az a lelkesedés, amellyel Hamerli József vasnagykereskedő, mint a pécsi leventeegyesület elnöke e mozgalmat felkarolja és az a kitartó nívós munka, amelylyel ezt Schmidt Lajos dr. városi aljegyző alátámasztja, reménységet ad, hogy a pécsi leventék lesznek az elsők az országban. De ehez a pécsi közönség megértő szeretete és áldozatkészsége is szükséges volna. fWmr .. .~rrsziz Pécs Petőfije Irta: Bolgár Tivadar. II. A pécsi kat. főgimnázium kapuján ,1862 aug- Hs 1-én a következő hirdetmény jelent meg: A jövő tanév kezdete. Az 1862/3-iki tanév október 1-én a Szentlélek segítségül hívásával veszi kezdetét; miért is a beíratás szept. 28., 29. és 30-ra, az ismétlési és fölvételi vizsgálat pedig okt. 1-re tűzetik ki. A gimnázium 1-ső osztályára csak azon tanulók vétetnek föl, kik a főelemi tanoda IV-ik osztályát I-rendű bizonyítvánnyal végezték, vagy akik a minta-főelemi tanodában a magánvizsgálatot sikerrel tették le. Kelt Pécsett július 31-én 1862-ben. Dr. Kajdi Imre, igazgató. A krónikás nem jegyezte fel, de bizonyos, hogy ezen beíratási napok egyikén volt, hogy a Megye utca felől egy szegényesen öltözött aszszony és egy halvány, beteges fiúcska közeledtek a gimnázium felé. Előbb a várostemplomba tértek be, s miután az édesanya imába foglalt könyörgéssel az isteni segedelmet kérte a nagy lépéshez és áldón tette kezét gyermeke fejére, felmentek a gimnázium első emeletére s türelemmel álltak be abba a hosszú embersorba, mely az igazgató szobájába készült bevonulni. A sor lassan reájuk került és bejutottak. Kajdi Imre igazgató úr pennáját bemártotta a kalamárisba, pápaszemét megigazította és a kérdéseire kapott feleleteket beírta egy nagy könyvbe. Az ámice neve: Koczián Sándor. Születésének helye és éve: Pécs, 1850. Vallása: róm. hát Atyja neve és foglalkozása Koczián Sándor volt 48-as százados, Perczel Mór segédtisztje, utóbb Kaposvárott irodatiszt. Meghalt ugyanott 1858-ban. Anyja neve: Ángyán Anna, Ángyán János fajszi tiszttartó leánya. Aztán megnézte a kis Sándornak főelemi tanoda IV. osztályáról kapott bizonyítványát és miután meggyőződött belőle, hogy az eredmény elsőrendű és a felvételnek akadálya nincs, azt megtörténtnek jelentette ki s mert a sok nebulóval való irka firkája elég dolgot adott, hogy néhány perces pihenőhöz jusson, a jóságos arcú szerény asszonyhoz még pár szót intézett. Az elmondta, hogy három gyermeke van. Az igazgató úr előtt álló Sándor, aztán Jenő, aki 1852-ben és Ágoston, aki 1855-ben született. A negyediket Hermint 3 éves korában Kaposvárott vesztette el. Mikor férje meghalt és azt a kis végkielégítést, amit a kilenc évi szolgálat után neki kifizettek, felvette, mielőtt az élet kálvária útját megkezdte volna. Ágoston fiát férje fivéréhez, a bakócai Koczián Vilmosékhoz vitte, őt azok fogadták magukhoz, vele csak a kis Sándor maradt és a gond. Számolt azokkal a nagy küzdelmekkel, melyek reá várnak és mikor bejött Pécsre, ahol édesanyjának egyik nővére élt, Jenő fiát a püspöki árvaházban helyezte el. Ezt férje nagyatyja, Koczián József, Baranyavár- megye főmérnöke jó nevének köszönhette. A szegény Özvegy és kis fiacskájának első lakása a Megye utcában, a Frailer féle házban volt. Természetesen benn az udvarban. Ott kosztos diákokkal bajlódott, aztán varrogatott, kézimunkákat és hímzéstkészített, hogy keresetéből Sándort ruházhassa és taníttathassa, de vasárnaponként Jenő fiának is vihessen valamit az árvaházba és Rakócán a kis Guszti is érezze az ő anyai nagy szeretetét. A házban egyedüli ismerősei Személyék voltak, hivatalnoki család fenn az emeleten. Kajdi igazgató mindezt megelégedéssel hallotta, de hogyis ne, hiszen Személyi Kálmán megyei főszámvevőt és családját ő is jól ismerte és tisztelte. A Személy név hallatára a kis Sándor arcára ráült a mosoly, mert gondolatai visszaszaladtak a Frailer-ház udvarába és ott a kis Személy Matildhoz, az ő játszópajtásához. Ez a fiú az ő kicsi szívével már akkor nagyon tudott szeretni. (Folyt, köv.) T) a NANTO 11 Keré, 1929. október 1. *8*ponti fűtés (8 kg. szén szoba/nap) frissl Víz-, gáz-, csatornázási és MNH Fagymentes kosett berendezések gieben freud Nándor gépészmérnök, Pécs, Szigeti-országút 40. Tel. 5-54. Si