Dunántúl, 1929. október (19. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

2. oldal. Több ezer fónyi közönség jelenlétében, fényes eredménnyel folyt le vasárnap a pécsi leventék bemutatkozó versenye A felvonuláson 2500 levente vett részt P­é­c­s, szept. 30. — Az a ha­zafias lelkesedés és meleg szere­tet, amely a leventeíntersnényt Pécsett is körülveszi és felka­rolja, impozáns méretekben nyil­vánult meg, vasárnap délután a PA­C—PEAC Tüzér utcai pályá­ján, ahol a derék pécsi leventék ez alkalommal első ízben rendez­ték versenyüket. Ez a bemutat­­kozó verseny minden kishitűséget egy­ csapásra ledöntött., Mindenki meggyőződhetett arról, hogy, , a pécsi leventék fegyelmezettség, lelkesedés és tudás tekintetében olyan magas nívón állanak, amelyre büszke lehet Pécs városa. De arról is meggyőződhetett min­denki, hogy a leventeintézmény Pécsett is a legjobb kezekbe van letéve. A város áldozatkészsége mellett, olyan irányítói és oktatói vannak, akiket az ügy iránt érzett lelkesedés tüze fűt. Akik időt és fáradságot nem kímélve szeretet­tel foglalkoznak a leventékkel. Ezek az egymásra talált nagy erők és értékek tekintették meg a fényes eredményt, amely a pé­csi leventék bemutatkozó verse­nyét kísérte. Az elért eredmény biztosítja a további sikereket, ha a város közönsége továbbra is ér­deklődésével, szeretetével és ál­dozatkészségével segíti a levente intézményt munkájában. Vasár­nap bizonyságát­ adták annak, hogy a támogatásra mindenkép­pen rászolgáltak.­­ Vasárnap már a kora ebéd utáni túrákban valóságos népvándorlás indult meg a PAC—PEAC Tüzér utcai pályája felé. A verőfényes szép időben gyalogszerrel, zsú­folt villamosokon, autón és bér­kocsin áradt kifelé a közönség, amely szépen megtöltötte a feldí­szített tribünt és az állóhelyeket.­­A leventék impozáns csapata két óra előtt vonult fel a városon vé­gig a kitűnő leventezenekarral az élén. A több mint kétezer főből s­z­álló csapat a gyalogjárókat szegé­­­­lyező embersövény lelkes éljen­­őr­zése mellett érkezett a pályára,­­ ahol percekig tartó ováció kő-1. A különféle gyakorlatok szöntötte, amint szemgyönyörköd­tető elrendezésben felállt a pá­­lyán. Pontosan fél három órakor érkeztek meg Nendtvich An­dor dr. polgármester, Vitéz Ke­reszt és­ Fischer Ferenc dr. főispán és Fischer Béla alis­pán, majd Koszmovszky József altábornagy. Érkezésüket kürtszó jelezte és a leventezene­­kar a Himnuszt játszotta. Rajtuk kívül a megjelent előke­lőségek soraiban ott voltak még: R­a­p­a­­­c­s főtanácsnok az Orszá­gos Testnevelési Tanács képvise­letében, Igaz Béla prelátus, fel­sőházi tag, Staar Ferenc posta­­főigazgató, Ober­hammer An­tal országgyűlési képviselő, Lei­­p­i­a­d­e­s Elemér, H­o­l­u­b Jó­zsef és F­a­l­u­h­e­l­y­i Ferenc egyetemi tanárok, M­a­k­a­y Ist­ván polgármesterhelyettes, Hof­fer Kálmán vármegyei főjegyző, Berzsenyi István vezértanács­­nok, B­a­r­s­y József nyug.­tábor­nok, B­e­k­s­i­c­s Olivér a Zrínyi nevelőintézet főigazgatója, Vitéz B­a­r­l­a­y János és Schmidt Gyula főtanácsnokok, Török Lajos és S­o­ó­s Nándor rendőrfő­tanácsosok és még igen, sokan. A versenyt szemgyönyörköd­­tető szabadgyakorlat vezette be, amelyet a pécsi leventék összes alakulatai, közel kétezren mutat­tak be zeneszóra Breszár Já­nos vezéroktató vezetése mellett. A szabadgyakorlatok nagy fegyel­mezettségről és gondos betanítás­ról tettek bizonyságot. Utána a kitűnő leventeénekkar adott elő két gyönyörű, dalt Tóth Aladár karnagy vezénylete mellett. A precízen előadott énekszámokat zajos taps jutalmazta. Nagy sikere volt a S­z­i­n­d­e­r Jenő főoktató vezénylése mellett bemutatott precíz botgyakorlatoknak. A több csoport által nagy ügyességgel bemutatott rendgyakorlatokat Stirling Károly, C­s­á­n­y­i Vil­mos, T­h­á­n Ede, Takács Jenő, Vitéz R­á­c­s Jenő, Vitéz Kádár Lajos, Vitéz V­á­c­z­i Ferenc, és Vitéz Németh Vince fsoktatók vezetése mellett végeztek a fiúk. Nagy sikerrel zajlottak le az atlétikai döntő versenyek is, ame­lyeket a közönség feszült érdek­lődése kísért. Az elért s alább fel­tüntetett eredmények a leventék atlétikai képességének fényes bi­zonyítékai: 100 méteres síkfutás: 1. Nagy Imr° 12.4. 2. Brucker József 12.6. 3. Lázár Béla 13. 1500 méteres síkfutás: 1. Pozsárkó Ist­ván 4.42. 2. Kubáik István 4.55. 5. Merk Vendel 5.06. 400 méteres síkfutás: 1. Fehér István 58.0. 2. Brucker Sándor 62. 3. Schmell­mer Károly 66.2. 4-szer 100 méteres staféta futás: 1. Fehér István 2. szd. 52.4. 2. Schmarcz József 16. szd. 53.1. 3. Klotz László 16. szel. 60.­­ Távolugrás: 1. Nagy Imre 556 cm. 2. Schnec Ferenc 555 cm. 3. Lázár Béla 533 cm. Magasugrás:­ 1. Schneé Ferenc 148 cm. 2. Nagy Imre 145 cm. 3. Novoth Lajos 140 cm. Szertorna számok és az élőkép Különösen meglepő ügyes és szép gyakorlatokat mutattak be ezután a leventék a nyújtón, kor­láton, és a lovon K­i­s - H­a­­­a­s László oktató vezetésével. Egy­­időben, mint valami nagy aréná­ban folytak le az ügyes talajgya­­korlatok Müller János oktató vezetésével, majd a gúlák, ame­lyek zajos tapsra­­ ragadtatták a nézőket. Lelkeket megkapóan szép volt. A pécsi leventék mun­kája című kép, amelyet Vár­nagy Elemér dr. aljegyző rende­zett nagy ötletességgel. Nagyon szép volt a kerékpáros leventék díszfelvonulása is C­s­á­n­y­i Vil­mos főoktatóval az élén. .A dél­után egyik kiemelkedő és­ izgal­mas pontja volt a leventék tűzol­tási szergyakorlata is. A feladat egy a pálya mellett épített és ki­gyulladt házikó megtámadása volt. Ezt a feladatot a derék le­­venték meg is oldották, bár a tűz­jelzéstől számított 9 perc alatt a faalkotmány csaknem leégett. A mentőcsoport is nagy elismerést vívott ki a maga, valamint a gya­korlatokat vezető P­o­s­z­e­k Fló­rián oktató, illetve Szabó Ist­ván főoktató részére. Ezután ismét a leventeénekkar gyönyörködtette a közönséget, majd a PAC és PVSK labdarúgó leventéi játszottak negyedórás barátságos mérkőzést a közönség mindvégig nagy érdeklődése mel­lett. A mérkőzést Horváth Gyula vezette. Megkapóan szép és elgondolá­sában nagyszerű volt az ezután bemutatott élőkép, amelyet Bre­szár János főoktató rendezett. Az élőképet, amelynek tartama alatt a zenekar a Hiszekegyet játszotta, percekig tartó tapsvihar követte. Ennek csillapultával az énekkar adott elő több szép ha­zafias dalt és ezzel véget is ért a leventék bemutatkozó versenye. Díjkiosztásra álltak fel ezután a leventék zászlójuk alatt. Elsőnek Nendtvich Andor dr. polgár­­mester, majd Rapaics az O. T. T. alelnöke intéztek lelkes hangú beszédet a leventékhez, amely­ben kiemelték a csapatok fegyel­mezettségét és lelkes munkáját. A­ díjakat Nendtvich Andor dr. polgármester neje osztotta ki. A’ fényesen sikerült bemutatkozó versenyt díszelvonulás zárta be. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. főispán a legnagyobb­ elismerését fejezte ki a vezető­ségnek és a főoktatóknak, akik’ nagy ügyszeretettel és lelkesedés­sel fáradoztak az elért szép ered­ményért. Az a lelkesedés, amellyel H­a­­merli József vasnagykereskedő, mint a pécsi leventeegyesület el­nöke e mozgalmat felkarolja és az a kitartó nívós munka, amely­­lyel ezt Schmidt Lajos dr. vá­rosi aljegyző alátámasztja, re­­ménységet ad, hogy a pécsi leven­ték lesznek az elsők az ország­ban. De ehez a pécsi közönség megértő szeretete és áldozatkész­sége is szükséges volna. fWmr .. .~rrsziz Pécs Petőfije Irta: Bolgár Tivadar. II. A pécsi kat. főgimnázium kapuján ,1862 aug- Hs 1-én a következő hir­detmény jelent meg: A jövő tanév kezdete. Az 1862/3-iki tanév október 1-én a Szentlélek segítségül hívásával veszi kezdetét; miért is a beíratás szept. 28., 29. és 30-ra, az ismétlési és fölvételi vizsgálat pedig okt. 1-re tűzetik ki. A gimnázium 1-ső osztályára csak azon tanulók vétetnek föl, kik a fő­­elemi tanoda IV-ik osztályát I-rendű bizonyítvánnyal végezték, vagy akik a minta-főelemi tanodában a magán­­vizsgálatot sikerrel tették le. Kelt Pécsett július 31-én 1862-ben. Dr. Kajdi Imre, igazgató. A krónikás nem jegyezte fel, de bizonyos, hogy ezen beíratási napok egyikén volt, hogy a Megye utca felől egy szegényesen öltözött asz­szony és egy halvány, beteges fiúcs­ka közeledtek a­ gimnázium felé. Előbb a várostemplomba tértek be, s miután az édesanya imába foglalt könyörgéssel az isteni segedelmet kérte a nagy lépéshez és áldón tette kezét gyermeke fejére, felmentek a gimnázium első emeletére s türelem­mel álltak be abba a hosszú ember­sorba, mely az igazgató szobájába készült bevonulni. A sor lassan reá­juk került és bejutottak. Kajdi Imre igazgató úr pennáját bemártotta a kalamárisba, pápaszemét megigazí­totta és a kérdéseire kapott felele­teket beírta egy nagy könyvbe. Az ámice neve: Koczián Sándor. Szüle­tésének helye és éve: Pécs, 1850. Vallása: róm. hát­ Atyja neve és foglalkozása Koczián Sándor volt 48-as százados, Perczel Mór segéd­tisztje, utóbb Kaposvárott irodatiszt. Meghalt ugyanott 1858-ban. Anyja neve: Ángyán Anna, Ángyán János fajszi tiszttartó leánya. Aztán meg­nézte a kis Sándornak főelemi ta­noda IV. osztályáról kapott bizo­nyítványát és miután meggyőződött belőle, hogy az eredmény elsőrendű és a felvételnek akadálya nincs, azt megtörténtnek jelentette ki s mert a sok nebulóval való irka­ firkája elég dolgot adott, hogy néhány per­ces pihenőhöz jusson, a jóságos arcú szerény asszonyhoz még pár szót in­tézett. Az elmondta, hogy három gyer­meke van. Az igazgató úr előtt álló Sándor, aztán Jenő, aki 1852-ben és Ágoston, aki 1855-ben született. A negyediket Hermint 3 éves korában Kaposvárott vesztette el. Mikor férje meghalt és azt a kis végkielégí­tést, amit a kilenc évi szolgálat után neki kifizettek, felvette, mielőtt az élet kálvária útját megkezdte volna. Ágoston fiát férje fivéréhez, a bakó­­cai Koczián Vilmosékhoz vitte, őt azok fogadták magukhoz, vele csak a kis Sándor maradt és a gond. Szá­molt azokkal a nagy küzdelmekkel, melyek reá várnak és mikor bejött Pécsre, ahol édesanyjának egyik nő­vére élt, Jenő fiát a püspöki árva­házban helyezte el. Ezt férje nagy­­atyja, Koczián József, Baranyavár-­ megye főmérnöke jó nevének kö­szönhette. A szegény Özvegy és kis fiacskájá­nak első lakása a Megye utcában, a Frailer féle házban volt. Természe­tesen benn az udvarban. Ott kosztos diákokkal bajlódott, aztán varroga­­tott, kézimunkákat és hímzést­­ké­szített, hogy keresetéből Sándort ru­házhassa és taníttathassa, de vasár­naponként Jenő fiának is vihessen valamit az árvaházba és Rakócán a kis Guszti is érezze az ő anyai nagy szeretetét. A házban egyedüli isme­rősei Személyék voltak, hivatalnoki család fenn az emeleten. Kajdi igaz­gató mindezt megelégedéssel hallot­ta, de hogyis ne, hiszen Személyi Kálmán megyei főszámvevőt és csa­ládját ő is jól ismerte és tisztelte. A Személy név hallatára a kis Sán­dor arcára ráült a mosoly, mert gon­dolatai visszaszaladtak a Frailer-ház udvarába és ott a kis Személy Ma­­tildhoz, az ő játszópajtásához. Ez a fiú az ő kicsi szívével már akkor na­gyon tudott szeretni. (Folyt, köv.) T) a N­A­N­T­O 11 Keré, 1929. október 1. *8*ponti fűtés (8 kg. szén szoba/nap) frissl Víz-, gáz-, csatornázási és MN­H Fagymentes k­osett berendezések gi­eben freud Nándor gépészmérnök, Pécs, Szigeti-országút 40. Tel. 5-54. S­i

Next