Dunántúl, 1937. április (27. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

CsStSrtSk, 1937 április 1. DUNÁNTÚL ■ cLfcK/­ 20— 4*APOLLO • cLi •* 20- 4» Csütörtök, ápr. 1. Utoljára! A budapesti Uránia filmszínházzal egyidőben! A legötletesebb és legmulatsá­gosabb magyar film: Rád bízom a feleségem.... Vaszary János sziporkálóan szelle­mes filmvígjátéka. Főszerepben: Erdélyi Mici, Páger Antal, Komár Juliska, Ajtay Andor, Bilicsi Tivadar, Pethes Sándor, Hajmássy Miklós, Eszterházy Ilona. Világhíradó. Közérdekű panaszok Salakgárdát kérnek a Mihály­­utcába — A színházi ruhatár Panaszhangok a Beck-telepről Pécs, márc. 31. — A Dunántúl ma ismét panasznapot tartott. Ezúttal is sokan jöttek szóbeli panaszt tenni és voltak, akik írásban közölték köz­érdekű kívánságaikat. A mai napasz­­napról az alábbiakban számolunk be. A Mihály utca Pécs egyik leg­­egyenesebb utcája. Az alsó részén még tűrhetők az állapotok, de a fel­ső részén minden kritikán aluliak. Nincs se kocsiút, se gyalogjáró. Esős idős esetén és télen az utca e része járhatatlan. A vízvezetéki csöveket lefektették, de az állandó vízmosás miatt félő, hogy az eső a csövekig kimossa a talajt. Ezt a veszedelmet egyszer már bejelentették a mérnöki hivatalnak és akkor segítettek a ba­jon. Most ez a veszedelem ismét előállott. Pár évvel ezelőtt elkészí­tették a salakjárdát, de az már tönkrement. Nem kérnek mást az ott lakók, mint rendes salakjárdát, hogy házaikat megközelíthessék. Az­zal indokolják a kérésüket, hogy rendesen fizetik az adót és abból legalább a salakjárdát megérdemel­nék. * írásban kaptuk az alábbi panaszt: — Mi, akik a szegényebb néposz­tályhoz tartozunk, nagyon örülünk az olcsó színházi előadásoknak. De mindig bosszankodunk, ha a ruha­tári díjat le kell fizetni. A ruhatár­ban ugyanis minden darab után 10 fillért kell fizetni, még akkor is, ha a legolcsóbb díjak mellett játszanak, így megtörténik, hogy hárman 60 fillért fizettünk a jegyért és ugyan­annyit a ruhatárért, így nem járha­tunk színházba. Azt kérjük, hogy filléres előadások alkalmával szállítsák le a ruhatárt, vagy pe­dig ne kérjenek minden darab ruhaneműért külön 10 fillért. * Az irgalmatok szőlője mellett le­vő Beck telep lakói nevet kérnek az utcájuknak és villanyvilágítást. A villanyvilágítást eddig valószínű­leg azért nem vezették ki, mert az út, amelyen a házakat meg lehet kö­zelíteni, bank tulajdonában van. Pe­dig amikor a telket parcellázták, a városnak gondoskodni kellett volna olyan útról, amely nincs magánkéz­ben. Ezt a hibát korrigálni kell Az ott lakók szeretnék, ha utcájuknak Zimonyi út elnevezést adnának. Több panaszról helyszűke miatt nem alkalommal emlékezünk meg. A katolikus papság a béke és szeretet küldetése által arra van szentelve, hogy egyesítse az összes embereket — írja XI. Pius pápa a mexikóiakhoz intézett új enciklikájában Pécs, márc. 31. — A Dunántúl hús­véti számában már jelentettük, hogy XI. P­i­u­s pápa enciklikát intézett * a mexikói katolikusokhoz, akiket arra hí­vott fel, hogy minél keresztényibb éle­tet éljenek. Az új pápai körlevél az Osservatore Romano húsvéti számában jelent meg spanyol nyelven. A hiteles magyar fordítás szerint a Szentatya en­­ciklikájában megállapítja, hogy Mexikó­ban Isten és Krisztus ellenségeinek, saj­nos, sikerült meggyőzniük sok lagymatag, vagy félénk hívőt. Ezek, jóllehet lelkük mélyén Istent imádják, mégis akár em­beri tekintetből, akár földi rosszaktól való félelemből, legalább anyagilag részt vesznek egy olyan nép keresztény­ségének szétrombolásában, amely a val­lásnak köszönheti legnagyobb dicsősé­gét. — Ilyen hitehagyás és gyengeség lát­tára, amelyek bennünket mélyen elszo­morítanak, még dicséretesebbnek és érdeme­sebbnek tűnik fel előttünk a rosszal szemben való ellenállás, a keresz­tény élet gyakorlása és a hit nyílt megváltása, amelyet azoknál a rendkívül nagyszámú hívőknél látunk, akiket ti, tiszteletre­méltó testvérek — és veletek a ti pap­ságtok — megvitágosíttok és vezéreltek pásztori gondossággal és előttük jártok életetek ragyogó példájával. Ez megvi­gasztal bennünket keserűségünkben és felkelti bennünk a reményt, hogy jobb napok virradnak a mexikói Egyházra, amely ennyi hősiességtől felbuzdulva és annyi kiválasztott lélek imájától és szen­vedésétől megerősítve, nem veszhet el, hanem ellenkezőleg, sokkal szebben és dúsabban fog virágzani. A pápa ezután rámutat arra, hogy a jelenlegi nehéz körülmények közt a ke­resztény megújhodásra vezető leghatá­sosabb eszközök közé tartozik minde­nekelőtt a papoknak a szentsége, másodsor­ban pedig a világiak megfelelő ne­velése, hogy képesek legyenek ered­ményesen együttműködni az egyházi igehirdetéssel. Erre az Együttműködésre Mexikóban még sokkal inkább szükség van, mint másutt, részben az ország területének nagy kiterjedése, részben már közismert körülmények folytán. Majd igy folytatja a Szentatya: — A világiaknak mozgalmatokban és igehirdetéstekben való eredményes együttműködésének módozatai sohasem fognak Szűkössé válni, ha a papok buzgón tanítják a ke­resztény népet, bölcs lelkivezetéssel és megfelelő vallásos neveléssel, amely nem merül ki terméketlen viták­ban, hanem a Szentírásból merített, ke­nettel és erővel teljes igaz tanításból táplálkozik. Az igazságosság és jótékonyság elveit kell alkalmazik! ■— Nem kerülhetik el — folytatja a körlevél — az Actio Catholica figyelmét a társadalmi feladatok, amennyiben az igazságosság és a jótékonyság el­veinek alkalmazására vonatkoznak és amennyiben alkalmasak a tömegek megnyerésére, mivel sokszor csak a testi nyomorúság megkönnyítése és a gazda­sági szükség enyhítése útján lehet a tel­kekhez férkőzni, amint már sokszor aján­lottuk magunk is, épp úgy, mint szent­­emlékű elődünk, XIII. Leó. — Ellentétben az Egyházzal szemben emelt gyakori vádakkal, hogy nem tö­rődik a társadalmi kérdésekkel, vagy képtelen azok megoldására, nem szün­tünk meg hirdetni. Hogy kizárólag az Egyház tanítása és mun­kája, amelyben Isteni Alapítója tá­mogatja, gyógyíthatja meg az embe­riség legsúlyosabb bajait. — Ti vagytok teh­át illetékesek (mint már megmutattátok, hogy meg akarjá­tok tenni), hogy e termékeny elvek al­kalmazásával megoldjátok azokat a sú­lyos társadalmi kérdéseket, amelyek ma hazátokat felkavarják, mint például a mezőgazdasági kérdés, a latifundiumok csökkentése, a munkások és családjaik életkörülményeinek megjavítása. Felhívja a pápa a mexikói papság és hívek figyelmét a szegény munkások 3. oldsl. sorsára, akik legkönnyebben válhatnak a keresztényellenes propaganda áldoza­taivá. — Ha valóban szeretitek a munkást —­ mondja a körlevél — (és szeretnetek kell, mert viszonyai mindenki másénál jobban hasonlítanak az Isteni Mesterei­re), akkor segítenetek kell anyagilag és vallá­silag. Anyagilag nemcsak azáltal, hogy gon­doskodtak arról, hogy az ő érdekében gyakorolják a változó igazságot, hanem a társadalmi igazságot is, azaz mindazo­kat az intézkedéseket, amelyek alkalma­sak a proletariátus életkörülményeinek megjavítására; vallásilag pedig azzal, hogy a hit segítségét nyújtjátok neki, ami nélkül állati sorba rántó és leala­csonyító anyagiasságba süllyedne. Az erőteljesebb vallási oktatásra, a gyermekek gondozására szólítja fel a pápa a püspöki kart és hangsúlyozza, hogy aggódik atyai szíve a mexikói ifjú nemzedék sorsán. Milyen nagy dolog az, hogy már 3 fillérért kifünk, láp* fáié reggelit kaphatunk! Ennyibe kerül ugyanis egy Csésze egészséges, valódi /ne m?A kávépótlékkal íze­sített Hneipp malátakávé, tejjel és cukorral. E knyit mindenki megengedhet magának f ­ A katolikusoknak minden törvényes esz­közzel meg kell védel­mezniük jogaikat . Ha a gyakorlati megoldás a tény­­leges körülményektől függ is, mégis meg kell említenünk — folytatja a körlevél — néhány általános elvet, amelyeket min­dig szem előtt kell tartani. Ezek: 1. Az említett követelések a közve­tett vagy viszonylagos céllal függnek össze, nem a végleges és abszolút céllal. 2. Mint eszközöknek megengedett és nem lényegében rossz cselekedeteknek kell lenniök. 3. Hogy az eszközök a célnak meg­felelőek legyenek, csak olyan mérték­ben szabad azokat használni, ameny­­nyiben a célt egészben vagy részben elérhetővé teszik, és olyan módon, hogy ne okozzanak nagyobb károkat a közösségnek, mint amin őket orvosol­ni akarnak. • 4. Az ilyen eszközök használata él a polgári és politikai jogok gyakor­lása teljes terjedelmében, ideértve a tisztán anyagi és műszaki vonatkozású, vagy a fegyveres védelemmel össze­függő kérdéseket, semmi módon sem tartozik a papság, vagy az Actio Ca­tholica, mint ilyen, illetékességi kö­rébe; jóllehet másrészről mind a ket­tőnek kötelessége előkészíteni a ka­tolikusokat a jogaik helyes gyakorlá­sára és azok megvédelmezésére min­den törvényes eszközzel, amint a köz­jó kívánja. 5. A papság és az Actio Catholica a béke és a szeretet küldetése által arra van szentelve, hogy egyesítse az összes embereket „in vinculo pacis“ (Élet. 4. 3.), ezért hozzá kell járulniuk a nemzet boldogulásához, elsősorban azzal, hogy elősegítik a polgárok és a társadalmi osztályok egybeolvadását és hogy részt vesznek minden társadal­mi kezdeményezésben, amely nincsen ellentétben a hitelvekkel, vagy a ke­resztény erkölcsi törvényekkel. A körlevél befejező részében a Szent­atya még egyszer összefoglalja, hogyan viselkedjék a jó katolikus és milyen fel-

Next