Dunántúl, 1943. április (33. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-08 / 79. szám

# f/ Csütörtök, 19. április 1. UOTfiWTVt Az épülő Délbaranya Új községházát és körorvosi lakásokat kapnak a községek Pé­Cs, ápr. 7. — Két esztendeje már, hogy a Délvidék felszabadítá­sával Délbaranya is visszatért hoz­zánk. A hazatérés örömnapjai óta eltelt aránylag rövid idő alatt ren­geteg munka és áldozatkészség árán nagyrészt már eltüntették a húsz­esztendős szerb rablógazdálkodás nyomait és a magyar kormány a há­borús nehézségek ellenére is mindent elkövet, hogy ipari, kereskedelmi, gazdasági és főleg szociális téren pótolja azokat a hiányosságokat, ame­lyek a jugoszláv megszállás évei­re emlékeztetnek. A visszafoglalt Délvidéken Bara­nya jár elől az újjáépítés nehéz munkájában és a bajok, kívánságok felmérése után a vármegye vezető­sége azonnal hozzálátott, hogy Dél­­baranyában is megteremtse a min­taszerű közigazgatás és szociális egészségvédelem előfeltételeit. Már a múlt esztendőben megálla­pította dr. vitéz H­o­r­v­á­t István al­ispán a tennivalók sorrendjét és kö­zölte a belügyi kormánnyal, hogy haladéktalanul megfelelő hajlék­hoz kell juttatni a közigazgatás szerveit és a fontos munkakört betöltő orvosi kart. Ezen a téren ugyanis a szerb meg­szállás alatt balkáni állapotok ural­kodtak, jegyzői és községi irodák ro­zoga, összekötéssel fenyegető­­ házak­ban működtek, a hatósági orvosok rendelője és lakása pedig olyan sö­tét, nedves, minden tekintetben egészségtelen helyiségekben volt ösz­­szezsúfolva, amelyek kiálló ellenté­tei voltak az orvosi hivatásnak.­­ Az újjáépítő munkát maguk az érdekelt községek is a leg­melegebben felkarolták és vál­lalták az anyagi áldozatkészséget is, hogy olyan középületeik le­gyenek, mint a megszállást el nem szenvedett többi baranyai községnek. Az alispán és munkatársai eljártak a belügyminisztériumban a szükséges kölcsönök felvételének engedélyezé­se érdekében és elhárították az aka­dályt az anyagkiutalási nehézségek elől is, úgyhogy ma már Délbaranya egész sor községében folyik az épít­kezés, amely az idei tavaszon még csak bővül­­ését is elhatározta és ha az anyag nehézségeket sikerül kiküszöbölni ezt az építkezést is megkezdik. Községháza létesül Délbaranya két másik községében, Bolmány­­ban és Petárdán is. Bolmány község 72 ezer pengős MABI kölcsönnel építi meg az új községházát, amelynek alapozási munkája már meg is indult. Petárda az ottani községi kocsmát alakította át 32 ezer rendős kölcsönnel köz­ségházává és a munkálatok már be­fejezéshez közelednek. A körorvosi lakások építése szin­tén erőteljes és örvendetes ütemben folyik. Már az elmúlt esztendőben Bellyén, Pélmonostoron és Her­­cegszőlősön rakták le az alap­jait a körorvosok új otthonainak és a munka olyan szép ütemben ha­ladt, hogy Hercegszőllősön az épít­kezés be is fejeződött, de tető alá került a bellyei és pélmonostori kör­orvosi ház is. Ebben az esztendőben sem szünetel a munka, mert , Kácsfalun már szintén megkezd­ték az új körorvosi ház építését és a közeljövőben Vörösmarton is megkezdik az alapozást. A körorvosi házak azonban Bara­nya többi vidékén is hasonló tem­póban épülnek. Erről egyik legköze­lebbi számunkban közlünk részlete­ket. Három községben községháza, hat helységben pedig körorvosi lakás épül Igen jelentős középítkezésre ka­pott engedélyt a visszatért Délba­ranya központja és járási székhelye Dárda. Itt az a helyzet, hogy a kör­jegyzői iroda a volt jegyzői lakásban működik, mert a régi községháza használhatatlan. Tehát múlhatatlanul szükséges új községháza építése, amely magában foglalja a körjegyző lakását is Az építkezés céljaira a község a belügyminiszter engedélyével 151 ezer pengős kölcsönt vett fel, a szükséges építési anyag részben már együtt van, úgyhogy az építkezés rövidesen megkez­dődik. Elhatározta továbbá Dárda község körorvosi lak építését is. A szüksé­ges telket a község biztosította, a költségeket pedig, amelyek 60—65 ezer pengőt tesznek ki, szintén köl­csön útján teremtik elő. Ezenkívül a vármegye még szolgabírói lakás épí­ Megkezdődtek a pécsi egyetemi lelkigyakorlatok merő hiszékenység volna. A hit azért kölcsönöz magasabbrendű tudást, mert ugyancsak tudásból ered. A hit motívu­mait az értelemnek igazolnia kell, kü­lönben nem szerezhetünk belőle biztos megismerést. Az a féktelen roham, ame­lyet az istentagadás, a tudomány nevé­ben keresztény tanrendszer ellen zúdí­tott a filozófia, a természettudomány, a történelmi kritika és a szoc­ilizmus ré­széről ma már tárgyilag véve kifulladt és csak arra szolgál, hogy a megingathatat­lan katolikus gondolatot negatív módon újból igazolja. Megint kiderült tehát, mint már annyiszor történt, hogy a ke­resztény hitnek első ellenlábasa a tájé­kozatlanság mind a hívők, mind a hitet­lenek részén. A mai szellemi kavarodás­ban éppen azért roppant felelősség ter­heli a katolikus értelmiséget, ha vallási műveltsége nem áll a kor követelményei­nek színvonalán. A hölgyeknek tartott előadás-sorozat általános összefoglaló címe: „A keresz­tény életöröm“, a férfiaké: „Isten az emberek között". A világháború tombo­­lása és az emberiségre zúduló mérhetet­len szenvedései között, a katolikus Anya­­szentegyház örök és csalhatatlan tanítá­sa még a mai időben is valóban meg­találja a keresztény életörömet, külö­nösen a nők számára;­­ a férfiak pe­dig, az egyetemi hallgatóság és a pro­fesszorok, meglátják, megismerik és szol­gálják az Istent az emberek között. Varga László S. J. az éjszakai vonat­tal érkezett Pécsre, és a Maurinumba szállt. Itt fogadja a lelkigyakorlatok, napjain délelőtt 9—11 óráig a hölgyeket, akik hozzá, minden lelki kérdésükben bátran fordulhatnak.­­ Varga László pécsi tartózkodása alatt szentmiséit reg­gel fél 8 órakor a Maurinum kápolnájá­ban mondja és ezeken a nagyközönség is részt vehet, és imádkozhat a békéért. P. Varga László tisztelgő látogatást tett dr. Virág Ferenc megyéspüspöknél és dr. Esztergár Lajos polgármesternél, akinek kérésére az egyetemi lelkigyakorlatok napjain délután 1­2 és este 6 Pécs, ápr. 7. —­sProhászka Ottokár székesfehérvári püspök, az apostollelkű főpap és Magyarország tanítója (amint a székesfehérvári, nevéről elnevezett nagy kupolás templomban lévő szobra alá írva olvassuk) kezdte meg a pécsi Erzsébet tudományegyetem lelkigyakor­latainak a sorát 1927 nagyböjtjén. Azóta Magyarország jelesebb szónokai éven­­ként megismételték az egyetem profesz­­szoraihoz, hallgatóihoz és tisztviselő ka­rához az evangéliumi szózatot: ismerd meg Istenedet, szeresd és szolgálj neki, kerüld a bűnt, cselekedd az erényt: bánd meg és járulj az örök élet Forrásához... Az idén P. Varga László Jézus társasági atya, országos nevű hitszónok folytatja ezt az apostoli magvetést, aki szerdán délután fél 5 órakor megtartotta nők, és este fél 8 órakor az egyetem aulájában a férfiak számára lelki konferencia­­beszédeinek a sorozatát. A férfiak ré­szére tartott első beszéd vázlata rövidre fogva a következő: Az értéket és értéktelenséget egy­aránt könyörtelenül mérlegre állító élet­ben a Teremtő gondolatából fakadó tör­vények működnek, egyrészt mint építő, másr­észt mint romboló erők. A történelemben itt a földön ugyan nincs teljes igazságszolgáltatás, de azért még így is megdöbbentő erővel érvénye­sül benne a régen felismert elv, hogy a tévedés önmagának büntetése. A háború és forradalmak páratlan orkánja, amely­be most már az egész emberiség bele­sodródott, termékeny alkalom arra, hogy álláspontjainkat felülvizsgáljuk és meg­győződjünk, hogy emberi kultúrát isteni világlátás és energiák nélkül alkotni nem lehet Minden iskola, irányzat, mozgalom, hit és filozófia igazolásra kényszerítte­­tik most és kiderül, hogy a próbát csak a keresztény hit állja ki, mert a gondo­lat és az élet egyedül ezt igazolja. A mi hitünk ugyanis nem egyéb, mint része­sedés Isten tudásában, vagyis az emberi szellemnek emberfölötti gazdagodása, amely isteni közlésből fakad. Azért hi­szünk, hogy többet értsünk meg a való­ságból. Ara ez . hu­ nem lehet merőben az órakor a városháza közgyűlési termében ízlés, az érzelem, a hangulati igények és­­ a városi és vármegyei tisztviselőknek vágyak szüleménye, mert akkor csak ő tart konferenciabeszédeket. Szerbia nem tűri, hogy újból halálos veszélynek tegyék ki B e 1 g r á d , ápr. 7. (NTI) /— Spalaj- I kovics, az ismert szerb politikus, a Né­metország és a volt Jugoszlávia közötti háború kitörésének második évfordulóján rádióbeszédet intézett a szerb néphez. Élesen elítélte a Londonban ülő szerb emigránsokat, akik csak sportnak nézik a háborút, és azoknak kedvéért, akiket szolgálnak, az egész szerb népet veszé­lyeztetik. Európa számára — hangsú­lyozta Spalajkovics — csak egy válasz­tás van ma, vagy győz Németország, vagy Európa elpusztul a bolsevizmussal. A szerb nép számára csak egy kérdés van: nemzeti létének megmentése. Ne­­dics rávezette a szerb népet az erkölcsi és politikai megújulás egyetlen helyes útjára.. Nem fogja tűrni, hogy a szerb népet újból hálálos veszélyeknek te­gyék ki — Dr. Szivér István ny. főszolga­­bíró kormányfőtanácsos lett. A Kor­mányzó Úr a miniszterelnök előter­jesztésére dr. Szivér István ny járási főszolgabírónak a közigazga­tás és a közélet terén kifejtett buz­gó tevékenysége elismeréséül a naa­­gyar királyi kormányfőtanácsosi cí­met adományozta. Dr. Szivér István kitüntetése Baranyában és Pécsett általános örömet keltett, mert kiváló embert ért. A kormányfőtanácsossá kinevezett dr. Szivér István a jól kiérdemelt nyugalom éveit nem so­káig élvezte, mert amikor a hábo­rús viszonyok szükségessé tették, hogy a vármegyeházán külön köz­ellátási ügyosztályt szervezzenek, ennek az ügyosztálynak az élére hi­vatali felsőbbsége dr. Szivér Ist­vánt állította. Az örökifjú dr. Szi­vér István azóta nap, mint nap ko­­ra reggeltől késő estig hivatalában dolgozik és fáradhatatlan munkával mintaszerűen irányítja a közellátási ügyosztályt. — Tanítói kinevezések. A vallás-és közoktatásügyi miniszter Föl­des Éva dárdai és Hernádi An­­talné Dani Ilona komlói népiskolai helyettes tanítókat április 1-i hatály­­lyal állami népiskolai rendes tanítók­ká nevezte ki. _ — Zsindely Ferenc kereskedelem­ügyi miniszter fogadja a kereskedel­mi kamarák vezetőit. Zsindely Ferenc, az új kereskedelmi minisz­ter a­ napokban fogadja az ország ke­reskedelmi és iparkamaráinak mi­niszteri biztosait és főtitkárait együttes kihallgatásra. A kihallga­tás után, szerdán kamarai nap lesz a kereskedelmi minisztériumban. Utána pedig a kamarák vezetői az anyaghivatalokban gyűlnek össze ér­tekezletre. •­­ Baranya vármegye közigazga­tási bizottsága kedden ülést tart. N­i­k­o­l­i­t­s Mihály főispán Baranya vármegye közigazgatási bizottságát április 13-án, kedden délelőtt 10 órára ülésre hívta össze. A plenáris ülés után az egyes albizottságok ülé­seznek . Megkezdődött a városi és üze­mi tisztviselők és alkalmazottak lel­kigyakorlata. A mai nap folyamán megkezdődött a városi és üzemi tisztviselők, alkalmazottak és mun­kások háromnapos lelkigyakorlata, amelyet P. Varga László, az or­­szágos nevű jezsuita hitszónok tart. A lelkigyakorlatokat a városháza közgyűlési termében tartják napon­ként déli fél 2 órától 2 óráig és dél­után 6-tól fél 7-ig. A háromnapos lel­kigyakorlat után április 10-én reg­gel közös szentáldozás lesz a belvá­rosi templomban — Koszorúmegváltás. Az Uránia mozi személyzete ezv Szentgyörgyi Antalné ravatalára szánt koszorú megváltásaként a Dunántúl szer­kesztősége útján 11 pengőt adomá­nyozott a honvédcsaládoknak. — A Mans* Kulturális Szakosz­tály április 8-án, csütörtökön délután tartja közgyűlését a Vitézi Székház­ban. — Megszűnt baranyai magyar ál­­lampolgárságok. A belügyminiszter közhírré tette, hogy Müller Ádám­, Wittmann József és Merk Antal volt németbólyi. Studer János volt szűk­, Schaffer János, Fischer Ja­kab és Heller Pál volt hímesházi, Putterer József volt monyoródi, Schmalz Ádám volt sombereki lako­sok magyar állampolgársága megé­vült.

Next