Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

1 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DUHIAIUTU1.I 1963. FEBRUÁR 1. Jgpspx H jffiPfjSIk RHH I IwJ­R^I­ VJI A MAgVAO SZECVVSTA MUNKASWRT BARANTA MEDVE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X­X. ÉVFOLYAM,A RA: 50 FILLÉR 37. SZÁM Szellemi beruházás A mezőgazdaság átszervezé­sével ugrásszerűen megnőtt a szakemberek iránti igény. Bár az agráregyetem mellett há­rom mezőgazdasági akadémia és számos felsőfokú technikum bocsátja ki évente az ifjú szak­­­emberek százait, az utánpótlás mégsem elég. Sokkal több ag­rármérnökre, technikusra vol­na szükség, mint amennyi éve me elhagyja az egyetem, az iskola padjait. Ezt tudják a tsz-ek, s mégis korántsem hasz­nálják ki még a meglévő lehe­tőségeket annak érd­ekében, hogy­­ minél több jól képzett fiatal szakemberhez jussanak. E­zen kézenfekvő lehetőség a társadalmi ösztöndíj. A ta­pasztalat azt­ bizonyítja, hogy az érettségiző fiatalok szíve­sen kötelezik el magukat szerződésileg akár öt évre is a ten­et­őszöve­tke­­zetne­k, ha az az egyetem vagy főiskola elvégzésében anyagilag támogatja őket. A gyenge, illetve még kellően rideg nem­ erősödött termelő­­szövetkeze­teknél az állam ve­szi át az iskoláztatás költsé­geit. Tavaly Baranyá­ban 27 fiatalt küldtek egyetemre és mezőgazdasági főiskolára álla­mi segítséggel. A megszilár­dult tsz-gazdaságok azonban már saját erejükből is képe­sek,­ fiataljaikat taníttatni. Né­hány kivételtől eltekintve azonban eziránt a valóban nagy lehetőség iránt nem mu­tatnak megfelelő érdeklődést. Az eb­k­or három év alatt csu­pán­ 30 fiatallal kötöttek szer­ződést, de ezek is zömmel kö­zépfokot­ végzik tanulmányai­kat. Talán mert így az ösz­töndíj összege alacsonyabb? B­ármilyen furcsá­n hangzik, sok tsz-ben sajnálják a költsé­geket ehhez a szellemi beru­házáshoz, amely legtöbb eset­ben csak 4—8 év után kezd kamatozni. Pár évvel ezelőtt még akadt olyan termelőszö­vetkezet — a menyei járásban nem is egy —, ahol féltek a műtrágya alkalmazása­tól, fe­lesleges pénzkidobásnak tartot­ták megvenni, mert nem bíz­tak a hatásában. Sőt, ma már es nevetségesen hangzik, volt olyan tsz is, ahol miután a járás nehezen rájuk erőltette a műtrágyát, nem merték elszór­ni, inkább, elásták a föld szé­lében. Ma már ezek a tsz-ek mél­tatlankodnak a legjobban, ha késik a megrendelt mű­trágya. Sorolni lehetne nem egy tsz-t, ahol kezdetben ide­genkedtek a gépvásárlástól, az új építkezésektől, mondván a sok beruházási hitel csak el­­adósítja őket. Ma már a leg­kisebb tsz is komplett gépe­sítést akar, korszerű istállókat, drágább tenyészállatokat. Nem sajnálják a pénzt anyagi ber­­uházásokra, a termelés bőví­tésére, mert valóban a nagy­üzem csak így fejlődhet, csak így léphet tovább. U­gyanakkor a szellemi beru­házásokra sajnálják a pénzt. Olyan tsa-ek, amelyek, millió­kat költenek ültetvények, sző­lők telepítésére, melyek szin­tén csak évek múlva fordul­nak termőre és kezdenek ka­matoztatni, sajnálják kiadni azt az évi 6000—7000 forintot, amit fiatal szakemberek kép­zésére kellene fordítaniok. — Ment többről nincs szó, utáni havi 400—650 forintról. Enny ösztöndíj illeti meg a szerző­dött fiatalokat tanulmány­i eredményüktől függően, s kö­zepes tanulmányi eredményen­ alul az ösztöndíjat automati­kusan megvonják. Ez a mód­szer a diákot is arra ösztön­zi, hogy jobban tanuljon. B­aranya megyében jelenleg minden negyedik termelőszö­vetkezetre jut egy diplomás szakember, és minden máso­dikra egy középiskolát végzett mezőgazdasági technikus. A távolabbi cél az, hogy minden tsz-nek legalább három-négy diplomás szakembere legyen: főagronómus, a növénytermesz­tő, a gépész és az állattenyész­tő, s emellett minden brigád­­vezetőnek legalább technikusi képzettsége legyen. A szakosí­tás valószínű ezt úgy módo­sítja, hogy minden ágazatnak külön szakmérnöke illetve szaktechnikusa lesz. Ez távoli cél, de néhány tsz, mint pél­dául a mágocsi, máris nagyon közel áll ennek megvalósításá­hoz. Azt azonban rövid időn belül el kell és el is lehet érni, hogy minden tsz- nagy­üzemnek legalább egy egyete­met végzett, szakembere le­gyen Mert ha korszerű épüle­tek,­ gépek, jó tenyészállatok, belterjes gazdálkodás nélkül nem nagyüzem a nagyüzem, akkor megfelelően képzett szakember nélkül sem az. Szín­vonalas szakirányítás nélkül nincs korszerű gazdálkodás. Vannak jó példák is, mint pél­dául a siklósi vagy a bere­­mendi tsz, melyek három­­három egyetemet végző fiatal­lal kötöttek szerződést. Ezek a tsz-vezetők előbbre látók, s tudják, mit jelenthet számukra egy jól képzett mezőgazdasági, gépész, vagy kertész­mérnök, ők maguik kutatták fel azo­kat az érettségiző fiatalokat, akik érdeklődnek a szakma irán­t. És nem­ volt nehéz fel­kutatni, mert az egyre jobban gépesített mezőgazdaságnak ma már van vonzó hatása a fiatalokra Minden faluban van legalább egy-két fiatal, aki hi­vatást, kedvet érez a pályához, s szívesen végzi el az egyete­met, főiskolát, fő­képp ha eb­ben a termelőszövetkezet anya­gilag támogatja is őt. Ha ők maguktól nem mernek jelent­kezni, vagy nem ismerik a to­vábbtanulásnak ezt a formá­ját, meg kell keresni őket. A Pécsi Úttörőhöz háztartási szakkörének tagjai heti négy órában ismerkednek a sütés-tözés fortélyaival. A Fark­asok Izsivárósiállítson • Kettős karambol Pécsett • A laoszi vezetők Moszkvában • Egységes bányászsportkör Négy és fél ezer cserép virág a Júliáknak A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Siklósi úti telepének üvegházaiban tavaszi han­gulat uralkodik, amit a gyönyörű színben pompázó ciklámen, tulipán és jácint áradat kölcsönöz. A képen Földi Éva az elszállításra váró virágokat rendezgeti. A Duna jégtakarója már Becsig ér A vízügyi szervek felkészültek az árvédekezésre — Jugoszláviában megkezdték a jég robbantását A Duna jégtakarója már Becsig ér. Általában 30—40 centiméter vastag a jégpáncél, s­­a magyar szakaszon hozzá­­v­etőleg 70—80 millió köbmé­ter jég borítja a folyót. Ked­vezőtlen időjárás esetén, ha hirtelen jön az olvadás és még esőzéssel is párosnál, jeges árvíz keletkezhet a Dunán. Az utób­bi napok enyhe felmelegedése azonban nem okozott lényeges változást a magyar szakaszon. A legfontosabb vízgyűjtő területen, az Alpokban nem volt olvadás. z az érdekes eset történt, hogy 1500 méter felett olvado­­zott ugyan a hó, de mire a hóré a hegy derekára ért, új­ra­ megfagyott, s így nem ka­pott utánpótlást a Duna. A magyar­ vízügyi szervek felkészültek az árvédekezésre. Bővítették a jegfigyelő szolgá­lat feladatát, hogy ne csak a jég beállásáról vagy sajkásá­ról, hanem a jégtakaró vas­tagságáról, keménységéről és más jellemző adatairól is rend­szeresen kapjanak jelentése­ket. . Jelenleg a nappal­i mele­­gedés ellenére is kemény a jég, és a jégtakaró még nem mozdult meg­ A vízügyi igaz­gat­óságoknál azonban sok száz földmunkagép, gépkocsi, cölöp­verő és még más berendezés várja teljes készenlétben az olvadást és a jég megindulá­sát. A Tiszán és a Dunán ál­talában nem egyidőben kelet­keznek a jeges árvizek, így lehetőség van arra, hogy át­csoportosítsák az árvédelmi felszereléseket, s Tisza mellől kapott gépekkel megerősítsék a Duna-parti vízügyi igazgató­ságokat. Szükség esetén az építőipar és más iparágak gépeit is igénybe vehetik. A főigaz­gatóság már egyeztette és kiegészítette az árvédekezés együttműködési terveit a honvédséggel és a tanácsok­kal is. A nappali felmelegedés már némileg csökkentette a­z or­szág hótaka­róját, de gyorsabb olvadástól a mélyebb terüle­­­teken belvíz keletkezhet.. Ezért az vízügyi igazgatóságok ké­szenlétbe helyezték a belvíz­átemelő szivattyútelepeket és a hordozható szivattyúkat. A jelentések arról számol­nak be, hogy a magyar határ­tól Apatinnig szilárdan áll a jég a Dunán. Apatinnál a jo­gosal­áv szervek befejezték azt a robbantást, amellyel körül­belül 50 méteres rést vágtak a Duna jégpáncéljába. A pan­­csovai híd pilléreit sikerült robbantással megszabadítani a rátapadó jégtől­ A jégtorlaszok miatt egyéb­ként a Duna vízállása éj­ből megnövekedett, úgy, hogy a folyó Zimonytól Ga­­lambócig árad. A vízállás Velika Gradista-nál tetőzik. A Tisza jugoszláv szakaszán még mindig mozdulatlan a jég. A jugoszláv árvízvédelmi szakértők úgy vélik, hogy a zsablyai híd pillérei körül meg kell tenni az előkészüle­teket a jég felrobbantására. A legfrissebb jelentés sze­rint a sabáci erődnél a jugo­szláv hadiflotta egyik jégtörő­jének sikerült megbontani a folyam jégpáncélját, s ezzel a helyzet valamivel enyhült. Tüll-költemények a Rákóczi úton A pogánykori tavaszváró és termékenységet kérő szertar­tásoknak Baranyában különö­sen sok maradványát ápolják a falusi népszokásokban A farsangi szezon tulajdonkép­pen már január 6-án megkez­dődött és számos faluban, Martonfán, Gyöngyfán, Hegy­­szentmártonban már maguk mögött tudják az első farsangi­­ bálokat. H­a a hideg miatt kissé kés­ve is, de ezen a héten már , megyeszerte és városunkban is kezdetét veszi a jelmezbálok, a farsangi karneválok ideje. , Az újjáalakított pécsi Jelmez-­­ kölcsönzőben rendkívül nagy­­ választék, minden van, ami­­re a szórakozni vágyóknak szüksége­ lehet. A jelmez­­ajdonságok egy részén már rajta van a foglaló papír. A gyulánk termetre illő sakk­­cirály jelmezhez már a paró­kát is kiválasztották. Igen szép a totó-lottó, a csárdás­királynő és biztosan sikert arat majd a hatalmas gyön­­gyöspártás jávai királynő jel­mez is.­­A kagyló, sellő, Mars­lakó, űrhajós stb. jelmezek között biztosan mindenki ta­lál majd neki tetszőt, egyéni­­ségéhez illőt. ■­­ A kölcsönző vezetője elmon­dotta, hogy a városokban in­kább csillogni akarnak az em­­bereiő a bálon. A látványos türt költemények, bársony, lila és halványsárga selyem nagy­estélyi ruhák közül választa­nak. A farsang idején különösen nyilvánvalóvá válik a falusi ember játékos kedve, gazdag fantáziája. A vidékiek egy ré­sze kimondottan a mókás ere­deti jelmezeket kedveli és akad, aki csak álarcot kölcsö­nöz, mert a malac úrfi s­tb. jel­mezeket raffiával, anyagokkal házilag készítik el. Természe­tesen a kölcsönzőben szipor­kázó selyem és tüll ruhák mel­lett medve, majom, ördög és boszorkány jelmez is van. K­ülönösen nagy a választék a gyermekjelmezek között. A szokványos állatjelmezek mel­lett megkedvelik majd a kis bálozók az almuska, meggylé, doktor bácsi, vasgyűjtő, spa­nyol és hindu jelmezeket is. A fényben úszó próbafül­kékben egymást váltják a fiatalok ezekben a napokban. Mikor ott jártunk, egy szőke lány éppen az érdekes rulett jelmezben vizsgálta magát a­­ tükör előtt, míg kint az előtér­ben csomagot bontottak, amelyből újabb érdekes, szí­nes bolgár népviseleti ruhák terültek elő. C­seng a telefon, bejelentik­­ az előjegyzéseket, hiszen az­­­­róbánya jelmezbálja után kö­­vetkeznek a többi üzentek far- s sangi mulatságai is. A raktár­ban hárommillió forint értékű ruha és kellék van. A sokféle anyag és a többszáz szín egé­szen elkápráztatja az embert. Szinte látni véli, amint a ruha­költeményekben fiatalok leste­nek a parketten. Ifjú választók M­integy kétszáz olyan ti­zennyolc éves fiatal jelent meg tegnap este Pécs vár­os Művelődési Házában, akik február 24-én első ízben já­rulnak az urnák elé. N­ovák György elvtárs, a KISZ Központi Bizottságá­nak osztályvezetője beszédé­ben elmondotta, hogy feb­ruár 24-én mintegy hétszáz­ezer fiatal járul ,első ízben az urnák elé. Idézte a fiata­loknak azokat az időket, amikor nemcsak a fiatalo­kat, de a felnőtt lakosság nagy részét is kirekesztet­ték a választásokból. F­elhívta az először szava­zókat, hogy szavazzanak a nép jelöltjeire, mert­ szava­zataikkal a szocializmus épí­tése mellett tesznek hitet. Választási gyűlés a városi tanácson H­át kérem, vélt munkánk bőven — fogadott dr. Böhm János I. kerületi tanácstitkár tegnap délután a városi taná­cson megrendezett választási gyűlés előtt. — Területi mun­ka, néha estézés, jelölőgyűlé­seik, meg ami ezzel jár. K­özben megérkeznek a ke­rületi tanácsok dolgozói , he­lyet foglalunk a tanácstermiét mindjobban betöltő emberek sokaságában. E­z a választói gyűlés eltér a területi gyűlésektől, hisz itt azok ülitek, té­k­a ■vMzsatasé előkészítik, és akik a lakoss­ság panaszait, kéneset* telid* bírálják, döntenek és ha lehet intézkednek a problémák meg­­oldása, érdekében a tanácsi dolgozók. A gyűlésen Ambra»,­­Jaim» elvtárs, a var«a pártbizottság első titkára mondott beszédet. A mintegy másfél órás előadás során kevés szó esett a vá­­taszítások lebonyolításáról, mert erre szükség nem is lett volna, inkább napjaink törté­­nelmi jelentőségű eseményért jól szólt Ambrus edvtárs. Be­szélt városunk életén®, terme­­­­lőszövetkezeteink eredményei­ről, hibáiról és a résztvevőse­k nagy helyeslése mellett, nem feledkezett meg említést tenni a különböző művészeti ágak fejlődéséről, problémáiról sem. A választásról szánt­ egyet­­len szó sem esett, de a végén mindenki érezte, hogy erre a­­ hatalmas fejlődésre csak egyé­­­értelmű igen lehet a válasz. A Pécsi Fémipari Vállalat presszógépjavító részlegében a régi, kiselejtezésre ítélt tesszógépekből krémkávéfőző-nevet készítenek

Next