Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
1 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DUHIAIUTU1.I 1963. FEBRUÁR 1. Jgpspx H jffiPfjSIk RHH I IwJR^I VJI A MAgVAO SZECVVSTA MUNKASWRT BARANTA MEDVE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM,A RA: 50 FILLÉR 37. SZÁM Szellemi beruházás A mezőgazdaság átszervezésével ugrásszerűen megnőtt a szakemberek iránti igény. Bár az agráregyetem mellett három mezőgazdasági akadémia és számos felsőfokú technikum bocsátja ki évente az ifjú szakemberek százait, az utánpótlás mégsem elég. Sokkal több agrármérnökre, technikusra volna szükség, mint amennyi éve me elhagyja az egyetem, az iskola padjait. Ezt tudják a tsz-ek, s mégis korántsem használják ki még a meglévő lehetőségeket annak érdekében, hogy minél több jól képzett fiatal szakemberhez jussanak. Ezen kézenfekvő lehetőség a társadalmi ösztöndíj. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az érettségiző fiatalok szívesen kötelezik el magukat szerződésileg akár öt évre is a tenetőszövetkezetnek, ha az az egyetem vagy főiskola elvégzésében anyagilag támogatja őket. A gyenge, illetve még kellően rideg nem erősödött termelőszövetkezeteknél az állam veszi át az iskoláztatás költségeit. Tavaly Baranyában 27 fiatalt küldtek egyetemre és mezőgazdasági főiskolára állami segítséggel. A megszilárdult tsz-gazdaságok azonban már saját erejükből is képesek, fiataljaikat taníttatni. Néhány kivételtől eltekintve azonban eziránt a valóban nagy lehetőség iránt nem mutatnak megfelelő érdeklődést. Az ebkor három év alatt csupán 30 fiatallal kötöttek szerződést, de ezek is zömmel középfokot végzik tanulmányaikat. Talán mert így az ösztöndíj összege alacsonyabb? Bármilyen furcsán hangzik, sok tsz-ben sajnálják a költségeket ehhez a szellemi beruházáshoz, amely legtöbb esetben csak 4—8 év után kezd kamatozni. Pár évvel ezelőtt még akadt olyan termelőszövetkezet — a menyei járásban nem is egy —, ahol féltek a műtrágya alkalmazásatól, felesleges pénzkidobásnak tartották megvenni, mert nem bíztak a hatásában. Sőt, ma már es nevetségesen hangzik, volt olyan tsz is, ahol miután a járás nehezen rájuk erőltette a műtrágyát, nem merték elszórni, inkább, elásták a föld szélében. Ma már ezek a tsz-ek méltatlankodnak a legjobban, ha késik a megrendelt műtrágya. Sorolni lehetne nem egy tsz-t, ahol kezdetben idegenkedtek a gépvásárlástól, az új építkezésektől, mondván a sok beruházási hitel csak eladósítja őket. Ma már a legkisebb tsz is komplett gépesítést akar, korszerű istállókat, drágább tenyészállatokat. Nem sajnálják a pénzt anyagi beruházásokra, a termelés bővítésére, mert valóban a nagyüzem csak így fejlődhet, csak így léphet tovább. Ugyanakkor a szellemi beruházásokra sajnálják a pénzt. Olyan tsa-ek, amelyek, milliókat költenek ültetvények, szőlők telepítésére, melyek szintén csak évek múlva fordulnak termőre és kezdenek kamatoztatni, sajnálják kiadni azt az évi 6000—7000 forintot, amit fiatal szakemberek képzésére kellene fordítaniok. — Ment többről nincs szó, utáni havi 400—650 forintról. Enny ösztöndíj illeti meg a szerződött fiatalokat tanulmányi eredményüktől függően, s közepes tanulmányi eredményen alul az ösztöndíjat automatikusan megvonják. Ez a módszer a diákot is arra ösztönzi, hogy jobban tanuljon. Baranya megyében jelenleg minden negyedik termelőszövetkezetre jut egy diplomás szakember, és minden másodikra egy középiskolát végzett mezőgazdasági technikus. A távolabbi cél az, hogy minden tsz-nek legalább három-négy diplomás szakembere legyen: főagronómus, a növénytermesztő, a gépész és az állattenyésztő, s emellett minden brigádvezetőnek legalább technikusi képzettsége legyen. A szakosítás valószínű ezt úgy módosítja, hogy minden ágazatnak külön szakmérnöke illetve szaktechnikusa lesz. Ez távoli cél, de néhány tsz, mint például a mágocsi, máris nagyon közel áll ennek megvalósításához. Azt azonban rövid időn belül el kell és el is lehet érni, hogy minden tsz- nagyüzemnek legalább egy egyetemet végzett, szakembere legyen Mert ha korszerű épületek, gépek, jó tenyészállatok, belterjes gazdálkodás nélkül nem nagyüzem a nagyüzem, akkor megfelelően képzett szakember nélkül sem az. Színvonalas szakirányítás nélkül nincs korszerű gazdálkodás. Vannak jó példák is, mint például a siklósi vagy a beremendi tsz, melyek háromhárom egyetemet végző fiatallal kötöttek szerződést. Ezek a tsz-vezetők előbbre látók, s tudják, mit jelenthet számukra egy jól képzett mezőgazdasági, gépész, vagy kertészmérnök, ők maguik kutatták fel azokat az érettségiző fiatalokat, akik érdeklődnek a szakma iránt. És nem volt nehéz felkutatni, mert az egyre jobban gépesített mezőgazdaságnak ma már van vonzó hatása a fiatalokra Minden faluban van legalább egy-két fiatal, aki hivatást, kedvet érez a pályához, s szívesen végzi el az egyetemet, főiskolát, főképp ha ebben a termelőszövetkezet anyagilag támogatja is őt. Ha ők maguktól nem mernek jelentkezni, vagy nem ismerik a továbbtanulásnak ezt a formáját, meg kell keresni őket. A Pécsi Úttörőhöz háztartási szakkörének tagjai heti négy órában ismerkednek a sütés-tözés fortélyaival. A Farkasok Izsivárósiállítson • Kettős karambol Pécsett • A laoszi vezetők Moszkvában • Egységes bányászsportkör Négy és fél ezer cserép virág a Júliáknak A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Siklósi úti telepének üvegházaiban tavaszi hangulat uralkodik, amit a gyönyörű színben pompázó ciklámen, tulipán és jácint áradat kölcsönöz. A képen Földi Éva az elszállításra váró virágokat rendezgeti. A Duna jégtakarója már Becsig ér A vízügyi szervek felkészültek az árvédekezésre — Jugoszláviában megkezdték a jég robbantását A Duna jégtakarója már Becsig ér. Általában 30—40 centiméter vastag a jégpáncél, sa magyar szakaszon hozzávetőleg 70—80 millió köbméter jég borítja a folyót. Kedvezőtlen időjárás esetén, ha hirtelen jön az olvadás és még esőzéssel is párosnál, jeges árvíz keletkezhet a Dunán. Az utóbbi napok enyhe felmelegedése azonban nem okozott lényeges változást a magyar szakaszon. A legfontosabb vízgyűjtő területen, az Alpokban nem volt olvadás. z az érdekes eset történt, hogy 1500 méter felett olvadozott ugyan a hó, de mire a hóré a hegy derekára ért, újra megfagyott, s így nem kapott utánpótlást a Duna. A magyar vízügyi szervek felkészültek az árvédekezésre. Bővítették a jegfigyelő szolgálat feladatát, hogy ne csak a jég beállásáról vagy sajkásáról, hanem a jégtakaró vastagságáról, keménységéről és más jellemző adatairól is rendszeresen kapjanak jelentéseket. . Jelenleg a nappali melegedés ellenére is kemény a jég, és a jégtakaró még nem mozdult meg A vízügyi igazgatóságoknál azonban sok száz földmunkagép, gépkocsi, cölöpverő és még más berendezés várja teljes készenlétben az olvadást és a jég megindulását. A Tiszán és a Dunán általában nem egyidőben keletkeznek a jeges árvizek, így lehetőség van arra, hogy átcsoportosítsák az árvédelmi felszereléseket, s Tisza mellől kapott gépekkel megerősítsék a Duna-parti vízügyi igazgatóságokat. Szükség esetén az építőipar és más iparágak gépeit is igénybe vehetik. A főigazgatóság már egyeztette és kiegészítette az árvédekezés együttműködési terveit a honvédséggel és a tanácsokkal is. A nappali felmelegedés már némileg csökkentette az ország hótakaróját, de gyorsabb olvadástól a mélyebb területeken belvíz keletkezhet.. Ezért az vízügyi igazgatóságok készenlétbe helyezték a belvízátemelő szivattyútelepeket és a hordozható szivattyúkat. A jelentések arról számolnak be, hogy a magyar határtól Apatinnig szilárdan áll a jég a Dunán. Apatinnál a jogosaláv szervek befejezték azt a robbantást, amellyel körülbelül 50 méteres rést vágtak a Duna jégpáncéljába. A pancsovai híd pilléreit sikerült robbantással megszabadítani a rátapadó jégtől A jégtorlaszok miatt egyébként a Duna vízállása éjből megnövekedett, úgy, hogy a folyó Zimonytól Galambócig árad. A vízállás Velika Gradista-nál tetőzik. A Tisza jugoszláv szakaszán még mindig mozdulatlan a jég. A jugoszláv árvízvédelmi szakértők úgy vélik, hogy a zsablyai híd pillérei körül meg kell tenni az előkészületeket a jég felrobbantására. A legfrissebb jelentés szerint a sabáci erődnél a jugoszláv hadiflotta egyik jégtörőjének sikerült megbontani a folyam jégpáncélját, s ezzel a helyzet valamivel enyhült. Tüll-költemények a Rákóczi úton A pogánykori tavaszváró és termékenységet kérő szertartásoknak Baranyában különösen sok maradványát ápolják a falusi népszokásokban A farsangi szezon tulajdonképpen már január 6-án megkezdődött és számos faluban, Martonfán, Gyöngyfán, Hegyszentmártonban már maguk mögött tudják az első farsangi bálokat. Ha a hideg miatt kissé késve is, de ezen a héten már , megyeszerte és városunkban is kezdetét veszi a jelmezbálok, a farsangi karneválok ideje. , Az újjáalakított pécsi Jelmez- kölcsönzőben rendkívül nagy választék, minden van, amire a szórakozni vágyóknak szüksége lehet. A jelmezajdonságok egy részén már rajta van a foglaló papír. A gyulánk termetre illő sakkcirály jelmezhez már a parókát is kiválasztották. Igen szép a totó-lottó, a csárdáskirálynő és biztosan sikert arat majd a hatalmas gyöngyöspártás jávai királynő jelmez is.A kagyló, sellő, Marslakó, űrhajós stb. jelmezek között biztosan mindenki talál majd neki tetszőt, egyéniségéhez illőt. ■ A kölcsönző vezetője elmondotta, hogy a városokban inkább csillogni akarnak az embereiő a bálon. A látványos türt költemények, bársony, lila és halványsárga selyem nagyestélyi ruhák közül választanak. A farsang idején különösen nyilvánvalóvá válik a falusi ember játékos kedve, gazdag fantáziája. A vidékiek egy része kimondottan a mókás eredeti jelmezeket kedveli és akad, aki csak álarcot kölcsönöz, mert a malac úrfi stb. jelmezeket raffiával, anyagokkal házilag készítik el. Természetesen a kölcsönzőben sziporkázó selyem és tüll ruhák mellett medve, majom, ördög és boszorkány jelmez is van. Különösen nagy a választék a gyermekjelmezek között. A szokványos állatjelmezek mellett megkedvelik majd a kis bálozók az almuska, meggylé, doktor bácsi, vasgyűjtő, spanyol és hindu jelmezeket is. A fényben úszó próbafülkékben egymást váltják a fiatalok ezekben a napokban. Mikor ott jártunk, egy szőke lány éppen az érdekes rulett jelmezben vizsgálta magát a tükör előtt, míg kint az előtérben csomagot bontottak, amelyből újabb érdekes, színes bolgár népviseleti ruhák terültek elő. Cseng a telefon, bejelentik az előjegyzéseket, hiszen azróbánya jelmezbálja után következnek a többi üzentek far- s sangi mulatságai is. A raktárban hárommillió forint értékű ruha és kellék van. A sokféle anyag és a többszáz szín egészen elkápráztatja az embert. Szinte látni véli, amint a ruhakölteményekben fiatalok lestenek a parketten. Ifjú választók Mintegy kétszáz olyan tizennyolc éves fiatal jelent meg tegnap este Pécs város Művelődési Házában, akik február 24-én első ízben járulnak az urnák elé. Novák György elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője beszédében elmondotta, hogy február 24-én mintegy hétszázezer fiatal járul ,első ízben az urnák elé. Idézte a fiataloknak azokat az időket, amikor nemcsak a fiatalokat, de a felnőtt lakosság nagy részét is kirekesztették a választásokból. Felhívta az először szavazókat, hogy szavazzanak a nép jelöltjeire, mert szavazataikkal a szocializmus építése mellett tesznek hitet. Választási gyűlés a városi tanácson Hát kérem, vélt munkánk bőven — fogadott dr. Böhm János I. kerületi tanácstitkár tegnap délután a városi tanácson megrendezett választási gyűlés előtt. — Területi munka, néha estézés, jelölőgyűléseik, meg ami ezzel jár. Közben megérkeznek a kerületi tanácsok dolgozói , helyet foglalunk a tanácstermiét mindjobban betöltő emberek sokaságában. Ez a választói gyűlés eltér a területi gyűlésektől, hisz itt azok ülitek, téka ■vMzsatasé előkészítik, és akik a lakossság panaszait, kéneset* telid* bírálják, döntenek és ha lehet intézkednek a problémák megoldása, érdekében a tanácsi dolgozók. A gyűlésen Ambra»,Jaim» elvtárs, a var«a pártbizottság első titkára mondott beszédet. A mintegy másfél órás előadás során kevés szó esett a vátaszítások lebonyolításáról, mert erre szükség nem is lett volna, inkább napjaink történelmi jelentőségű eseményért jól szólt Ambrus edvtárs. Beszélt városunk életén®, termelőszövetkezeteink eredményeiről, hibáiról és a résztvevősek nagy helyeslése mellett, nem feledkezett meg említést tenni a különböző művészeti ágak fejlődéséről, problémáiról sem. A választásról szánt egyetlen szó sem esett, de a végén mindenki érezte, hogy erre a hatalmas fejlődésre csak egyéértelmű igen lehet a válasz. A Pécsi Fémipari Vállalat presszógépjavító részlegében a régi, kiselejtezésre ítélt tesszógépekből krémkávéfőző-nevet készítenek