Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-18 / 244. szám
100*» • » AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A XX. ÉVFOLYAM ÁRA: «0 FILLÉR 244. SZÁM Az Elnöki Tanács ratifikálta a moszkvai atomcsend egyezményt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön Dobi István elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke. Az ülés napirendjén a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltása tárgyában Moszkvában 1963. augusztus 5-én létrejött szerződés ratifikálása szerepelt. Az erről szóló javaslatot Péter János külügyminiszter terjesztette az elnöki tanács elé. — Történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodáshoz csatlakozik Népköztársaságunk ezzel a határozattal — mondotta többek között. — A szerződés megfelel a magyar nép érdekeinek, a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseinek. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe a békéért vívott nemzetközi harc államszerződésbe foglalt első eredményét látja ebben a szerződésben. A termonukleáris háború veszélyének növekedésével szemben ez a szerződés a nukleáris hatalmak első, közös lépése. Olyan jelentős gyakorlati lépés ez, amelyhez hasonló további lépések szükségesek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása érdekében. Hosszú harc, világméretű küzdelem előzte meg ezt a szerződést. Amikor másfél évtizeddel ezelőtt az egész földkerekségen megindult az aláírásgyűjtés az atomfegyver eltiltásáért, akkor még sokak szemében nehezen volt elképzelhető, hogy eljön az idő, amikor a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya közös szerződést fogalmaz a nukleáris fegyverkísérletek legalábbis részleges tilalmáról, s ehhez csatlakozásra szólítja fel a világ valamennyi országának kormányát. Ez a szerződés megszünteti a Föld légkörének további radioaktív szennyeződését, és eddig páratlan példát mutat a különböző társadalmi rendszerű országok közös felelősségvállalására. •Ezzel a szocialista tábor országainak a békés egymás mellett élésre irányuló politikája tört előre, és a nemzetközi életben viszonylagos enyhülés következett be. Több mint 100 ország csatlakozott már a szerződéshez. A nukleáris hatalmak mellett más országok csatlakozása nemcsak abban a tekintetben jelentős, hogy országaik földjéről, vizeiről és légteréből a nukleáris fegyverkísérleteket más hatalmak számára is kitiltják, hanem abban a tekintetben is, hogy felelősséget vállalnak a szerződésben foglalt további célok munkálására, együttműködésre a háborús veszélyek felküszöbölésében. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében kérem a Népköztársaság Elnöki Tanácsát a szerződés ratifikálására — fejezte be beszédét. A külügyminiszter előterjesztéséhez az elnöki tanács több tagja hozzászólt Mihályfi Ernő főszerkesztő rámutatott, hogy a moszkvai szerződés aláírása óta a világon valóságos népszavazás zajlott le, amelyben a magyar nép a legelsők között adta le szavazatát. A világnépszavazás egyhangú eredményét nem csorbítja az sem, hogy egyes országok vezetői még nem értenek egyet a megállapodással. Horváth Richárd, a Budapesti KatolikusBékebizottság elnöke hangoztatta, hogy a moszkvai részleges atomcsend-egyezmény a humánum győzelme. A magyar emberek — hívők és nem hívők — a világ népével együtt örömmel köszöntik a szerződést, s helyeslik, hogy ratifikálására a kormány előterjesztést tett az elnöki tanácshoz. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megállapította: — Népünk gondolkodásában a nemzeti lét féltése, a haza szeretete elválaszthatatlanul egybeforrt a világbéke gondolatával. Ezt mutatják a közelmúltban tartott gyűlések ezrei is. Kormányunk békepolitikáját, a békés egymás mellett élés külpolitikáját a magyar nép nemzeti léte, függetlensége, gazdasági és kulturális felemelkedése biztosítékának tekinti, s egyöntetűen helyesli. Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, a béke-világtanács irodájának tagja hangoztatta: — Népünk örömmel fogadta az egyezményt, s bízik abban, hogy ezt az első jelentékeny lépést újabb lépések követik az általános és teljes leszerelés, a háborúk nélküli világ felé vezető úton. A magyar nép tudja, hogy szorgos munkájával, hazájának további erősítésével járulhat hozzá legjobban a békéért folytatott nemzetközi küzdelem teljes győzelméhez. A hozzászólások után Dobi István összegezte az elnöki tanács állásfoglalását. — Nagy jelentőségű határozatot mond ki most elnöki tanácsunk. Népünktől kapott felhatalmazásunk alapján megerősítjük Népköztársaságunk csatlakozását a moszkvai részleges atomcsend-egyezményhez, ehhez a nagy fontosságú nemzetközi dokumentumhoz, szentesítjük kormányunk képviselőinek aláírását. Felelősségteljes nemzetközi kötelességünk ez, s egyben legsajátabb nemzeti érdekünk is. — A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerződése, amelyhez már több mint száz ország csatlakozott, jelentős lépés a béke biztosításának útján és további előrehaladást ígér. — A magyar nép jól tudja, mit jelent a háború. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az új világháború elkerülhetetlenül termonukleáris háború lenne, s az ilyen világégés az egész emberiség mérhetetlen szenvedését okozná. A világ békeszerető erői, élükön a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal, ezért folytatnak olyan kitartó, állhatatos harcot az általános és teljes leszerelésért, a nukleáris világkatasztrófa elhárításáért. — A Moszkvában aláírt részleges atomtilalmi egyezmény új szellemet vitt a nemzetközi politikába. Egyre többször halljuk a „moszkvai szellem” kifejezést, ami azt jelzi, hogy az enyhültebb nemzetközi légkör a moszkvai egyezmény eredményei Reméljük, de a magunk lehetőségei között munkálkodunk is érte —, hogy a kölcsönös megértésnek ez a szelleme tovább erősödik és hozzájárul a népek közötti kapcsolatok megjavításához. Ezért minden erőnkkel a békéért folyó világméretű küzdelem további fokozását, a szocializmus politikai és gazdasági erősítését kell szolgálnunk. Az Elnöki Tanács egyhangú határozattal ratifikálta az egyezményt. V 1 Hruscsov távirata Erhardhoz Nyikita Hruscsov táviratot intézett Ludwig Erhardhoz, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárévá történt megválasztása alkalmából. Az üdvözlő táviratban Hruscsov kifejezi azt a reményét, hogy a Szovjetunió és az NSZK viszonya kedvezően fejlődik majd és hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a béke megszilárdításához. Jugoszláv parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Október 16-án este Budapestre érkezett a jugoszláv parlament küldöttsége. Vezetője Zvoniko Brkics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupstinajának alelnöke. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Vass Istvánnéval, az országgyűlés elnökével és Pólyák Jánossal, az országgyűlés alelnökével az élén az országgyűlés tisztikara, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. A fogadáson jelen volt D. Csalics budapesti jugoszláv nagykövet is. "Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke csütörtökön délelőtt fogadta a jugoszláv parlamenti küldöttséget, amely Zvonko Brkicsnek a Jugoszláv Szocialista Szövetségi'' Köztársaság Szkupstinája alelnökiének vezetésével tartózkodik hazánkban. A látogatásnál jelen voltak: dr. Beresztóczy Miklós és Pólyák János, az országgyűlés alelnökei, továbbá az országgyűlés tisztikarának más tagjai. Résztvett a látogatáson dr. Dusán Csalics, budapesti jugoszláv nagykövet is. A jelenlévők a szívélyes, baráti légkörben lezajlott beszélgetés során kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország parlamentjének szervezeti felépítéséről és munkájáról. Ezután Vass Istvánné, a Gundel Étteremben ebédet adott a delegáció tiszteletére. Az ebéden Vass Istvánné, és Zvonko Brkics mondott pohárköszöntőt. A képen: Vasa Istvánné a megérkezéskor üdvözli a delegáció tagjait Készülnek az exportcipők Tízezer pár női magassarkú cipőt szállított a közelmúltban a Szovjetunió részére a Pécsi Kossuth Cipész KTSZ. Most újabb megrendelésük van tízezer párra, amit jövő hónapban szállítanak. Harcok a szaharai övezetben Tilahozó tömeggyűlések Algériában Az algériai-marokkói határon, a Nassi Beida és Tindjoub körüli szaharai övezetben szerdán egész nap folyt a harc. Egy marokkói közlemény után este az algériai kormány szóvivője is megerősítette. Marokkói részről páncélosokat, repülőgépeket is bevetettek. Colomb Becharba megérkeztek az algériai csapaterősítések. Ben Bedia elnök különmegbízottal, Mohamed Jarad és Hoffman őrnagy a marokkói Marrekechben csütörtökön tovább folytatta az egyeztető tárgyalásokat. A két arab ország viszályának elsimítására most újabb ország ajánlotta fel szolgálatát: Ghana, Botsio, ghanai külügyminiszter, valamint a ghanai kormány londoni főbiztosa szerdán este repülőgépen elindult Marokkóba és Algériába, hogy Bikramah elnök személyes utasítására megpróbáljon közvetíteni a két fél között. A Thant ENSZ-főtitkár is tárgyalt a két arab ország képviselőivel a világszervezet székhelyén, noha Algéria és Marokkó egyelőre nem szándékozik az ENSZ elé terjeszteni vitáját. 17 Thant állítólag közölte, hogy hajlandó minden tőle telhetőt megtenni a békés megoldás érdekében. Békéltető kísérletek Algír: A nyugat-algériai Co-lomb Bechar körzet katonai kormányzója csütörtökön sajtóértekezletet tartott. Közölte, hogy az éjjel, s egészen a sajtóértekezlet időpontjáig állt a harc a marokkói behatolók és az algériai kormánycsapatok között. Reggel az algériai erők átvették a kezdeményezést. Az algériai csapatok 28 sebesült marokkói katonát foglyul ejtettek, s megállapítható, hogy az algériai ellentámadás igen súlyos veszteségeket okozott a marokkói félnek. Az afrikai országok újabb erőfeszítéseket tesznek az algériai—marokkói viszály elsimítására. Kairóban Hasszana, az Arab Liga főtitkára csütörtökön bejelentette, hogy szombatra összehívta a liga rendkívüli tanácsülését, amelyen az arab országok nagykövetei vesznek részt. Reményének adott hangot, hogy a tanács megfelelő lépéseket tehet a tragédia elhárítására. A főtitkár ■ felhívással fordult Algériához és Marokkóhoz, haladéktalanul szüntesse be az ellenségeske-rdéseket. Algéria egyébként kairói nagykövetségének útján jegyzékben fejezte ki álláspontját az algériai—marokkói határhelyzet legutóbbi fejleményeiről. A jegyzék részletes helyzetismertetésiben bizonyítja be, hogy Algéria csak önvédelemből nyúlt fegyverhez. Nasszer elnök sürgős üzenetet intézett Ben Bella algériai köztársasági elnökhöz. Az üzenet részletei nem ismeretesek. Az Al Ahbar című napilap csütörtöki számában felszólítja Algériát és Marokkót, közvetlen tárgyalások, vagy az Arab Liga útján oldják meg vitás kérdéseiket A legfontosabb dolog — írja a lap — a vérontás azonnali megszüntetése. Azef iraki államelnök csütörtökön üzenetet intézett II. Hasszán marokkói királyhoz és Ben Bella algériai köztársasági elnökhöz, kérve a harc beszüntetését. Irakból egyébként békéltető kormánybizottság indult csütörtökön a két szembeálló arab országba. Elnapolta munkáját az algériai nemzetgyűlés Az algériai nemzetgyűlés zárt ülésén Ben Bella köztársasági elnök tájékoztatta a képviselőket a marokkói támadás következtében kialakult határhelyzetről, valamint a két kormány között folyó egyeztető tárgyalásokról. A bizalmas tájékoztatás részletei nem kerültek nyilvánosságra. A nemzetgyűlés ezután újabb ülést tartott, amelyen a képviselők legtöbbje, s maga az elnök is katonai egyenruhában jelent meg. Ben Bella rövid beszédében javaslatot tett, hogy a nemzetgyűlés bizonytalan időre napolja el ülését, s a képviselők az agresszió következtében előállott helyzetben teljesítsék hazafis kötelességüket álljanak a honvédő harc élére. A képviselők hatalmas tapssal fogadták Ben Bella felhívását. A nemzetgyűlés egyhangúlag bizalmat szavazott a kormánynak, s Ben Bella indítványát elfogadta. Algériában országszerte tiltakozó tömeggyűléseket tartottak. A szónokok élesen megbélyegezték a szülőföldet ért marokkói támadást, amely mint mondották, az imperializmus céljait szolgálja. Ilyen értelmű közleményeket sugárzott az algériai rádió és a tetevzsnó is. 1