Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-03 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámul! napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁMAra 5. FILLÉR 1965. DECEMBER 3 PÉNTEK Csak akik megérdemlik Prémium vagy nyereségrészesedés? — Sokszor tették fel a kérdést az ipari vállalatok gazdasági és műszaki vezetői eddig. És joggal. Az elmúlt években a nyereségrészesedés rendszere és a prémiumfeladatok között nem volt lényeges összefüggés. Sőt, sokszor ellentétes káérdekeltséget jelentett a két ösztönzési forma. A vállalatvezető egy-két, sokszor nem az egész vállalat tevékenységét jellemző termelési mutató teljesítése mellett tört lándzsát, mert ezen múlt a prémiuma. Emiatt gyakran kevesebb lett a nyereség, mint amennyinek a létrehozására a vállalat dolgozói képesek lettek volna. A kormány határozata alapján 1966. január 1-től az iparban és építőiparban dolgozó műszaki és adminisztratív vezetők prémiumrendszere megváltozik. A változások röviden így foglalhatók össze: a vállalatok általában az eddiginél nagyobb, az 1965. évi prémium hetven százalékának megfelelő összeg felett szabadon rendelkezhetnek. Ennek az összegnek odaítéléséről a vállalat vezetői döntenek, ők írják elő, milyen feladatokért kik kaphatnak prémiumot. A keret felhasználásába, kivételes esetekben, a pénzösszeg maximum húsz százalékáig szólhat bele a felügyeleti szerv — minisztérium, iparigazgatóság — többnyire a műszaki fejlesztésre vagy az exporttervek teljesítésére vonatkozó prémiumfeladatok előírásával. A prémiumrendszer alapvető módosítását jelenti, hogy az összeg a nyereségrészesedés alakulásától függ, tehát a vállalatok a nyereségrészesedési napok számától függően az alapösszegen kívül még további prémiumkeretet kapnak. Ez a növekedés nem terheli a vállalatnál egyébként is felosztható nyereséget, más szóval tehát „plusz-pénz”. Itt álljunk meg egy pillanatra, az érintett műszakiak körében a rendelet megjelenése óta a legizgalmasabb kérdés: több lesz vagy kevesebb a prémium? Egy mondatban így foglalhatjuk öszsze: az személy szerint tőlük és a vállalat tevékenységétől függ. Mert, ha az 1965. évi mémiumkeretet száz százaléknak tekintjük, akkor általában ennek hetven százalékát minden további nélkül megkapják a vállalatok. Az elért nyereségrészesedés: napok után még ez emelkedhet az 1965. évi keret 199 százalékáig, tehát az idei évhez mérton harminc százalékkal több lehet a kifizetett pémium. Úl a rendeletben, hogy megszűnik a felső határ, mert eddig az alapfizetés legfeljebb negyven százalékát tehette ki a prémium. Eev egy különösen fontos feladat esetén a vállalat igazszatéra akkora prémiumot ál- taníthat meg, amennyit szükségesnek ítél, nincs korlátozás. A mémiumfeladat kiírásába és összegszerűségébe sem szólhat bele a minisztérium. Megszűnik tehát az az áldatlan állapot, hogy rumfeladatokat kelljen kreálni, sokszor szinte kitalálni ahhoz, hogy jól dolgozó vezetőket jutalmazni le folytatás a 4. oldala** Tizennyolcmillió forint értékű műszert kap a Pécsi Orvostudományi Egyetem Építkezés a kobaltágyú elhelyezésére Ebben az évben mintegy 18 millió forint értékű műszert kapott és kap a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Az új műszerek lehetőséget adnak az egyetemi gyógyító, oktató és tudományos kutatómunka színvonalának további fokozására. A Biofizikai Intézet ún. paramágneses rezonanciamérőt kap 2,2 millió forint értékben. A műszert speciális és bonyolult mérésekre alkalmazzák. A Kémiai Intézet spektrál fotométerrel gazdagodik. Az 1,2 millió forint értékű műszer a szerves molekulák különböző tulajdonságainak tanulmányozására, ismeretlen molekulaszerkezetek felderítésére használható. Az Anatómiai és Biofizikai Intézet elektronmikroszkópot kapott. Az Élettani Intézetet ipari televíziós berendezéssel látták el. A berendezés lehetőséget nyújt a különböző állatműtétek, vizsgálatok oktatási céllal történő bemutatására. A Szülészeti Klinika automata sterilizálót kapott, mely főként a műtéti textíliák sterilizálásánál nyújt hasznos szolgálatot. A 400 ágyas új klinikai tömbbe 9 új műtőasztalt állítanak be, 4 altatógépet, s ugyancsak 4 mesterséges lélegeztető készüléket juttattak a különböző klinikáknak. Az utóbbiakból egy a koraszülöttek számára készül. Az egyetem különböző intézményei több százezer forint értékű nukleáris műszerrel gazdagodtak. Ezek beszerzését a radioaktív izotópok mind nagyobb mérvű alkalmazása tette szükségessé. Ugyancsak a nagyértékű berendezések közé sorolható a kobaltágyú, melyet a daganatos betegségek gyógyítására használnak. Az 1,2 millió forint értékű berendezés elhelyezésére szolgáló építkezés megkezdődött a Szülészeti Klinika területén. Az idei műszerállományt gyarapítja a 2,3 millió forint értékű röntgenkészülék, kiegészítő berendezés, illetve laboratóriumi felszerelés is. A felsoroltakon kívül még sok műszerrel gazdagodott az egyetem. Amint az egyetem gazdasági igazgatóságán közölték, 1966- ban, az előzetes tervek alapján, az intézmény köreiben"' ugyanannyi értékű műszert kap, mint az idén. „Éremeső“ a baranyai erdőkben A baranyai -szarvasországiban — a mecseki, a zselici és a Dráva menti erdőkben — az ötvenedik érmesagancsú szarvasbikát lőtték már ki a mostani őszön. A Mecseki Állami Erdőgazdaságban tíz éve vezetnek statisztikát a kiváló szarvasbikákról — tíz év óta folytatnak ugyanis gondos, tervszerű vadgazdálkodást az erdészetek és ez idő alatt hozták létre az immár nemzetközi hírnévnek örvendő vadállományt A statisztika szerint eddig 13 aranyérmes, 19 ezüstérmes és 24 bronzérmes bika került terítékre a „szarvas ország” területén. Az idei év kimagaslóan jó — országosan is a legjobb — volt itt: öt szarvasbika agancsát minősítette a bírálóbizottság aranyérmesnek, majdnem annyiét tehát, mint az elmúlt évtizedben összesen. Valamennyi aranyérmes agancs súlya meghaladta a tíz kilogrammot, sőt a sasréti rezervátumban lőtt szarvasbika trófeája 12 kiló 63 dekát nyomott. Ez már a negyedik tizenkét kiló feletti agancs, amely itt „termett” — ezt megelőzően 1955-ben, 1959-ben és 1963-ban jegyezték fel a baranyai „szarvasország” nevét a világ legjobb bikáit megörökítő vadászkrónikákban. Rohtműbőrisnyár épül Pécsett A könnyűiparban az 1966, illetve az 1967-es tervév beruházásainak előkészítése során külön csoportosították azokat, amelyek közvetlenül és hathatósan hozzájárulnak a külkereskedelem export árualapjának növeléséhez, illetve az import csökkentéséhez. Ilyen úgynevezett fizetési mérleg javítását célzó beruházásokra 70 javaslatot nyújtottak be a vállalatok, s a gazdaságosság, a legnagyobb devizabevétel és egyéb körülmények mérlegelése után 35-öt fogadtak el jövő évi, illetve 1967. évi megvalósításra. Ezek között szerepel a Pécsi Bőrgyár roszmű bőrgyára.70 millió forintos költséggel létesül az az üzem, ahol feldolgozzák majd a bőriparban keletkező hulladékot. Reformtankönyvek Az 1966—1967-es oktatási évben az általános iskolákban befejeződik a reformtantervek és -tankönyvek bevezetése. Az utolsó — negyedik — ütemben a VII. osztályosok megkapják az új orosz-, történelem-, valamint számtanmértankönyvet. A nyolcadikban új lesz a magyar olvasó, a magyar nyelvtan, a történelem, az orosz, a számtanmértan, a fizika, a kémia, a földrajzkönyv és a földrajzi munkafüzet, továbbá az énekzene. Ezek a könyvek mind tartalom, mind kiállítás szempontjából korszerűbbek a régieknél, s már a csökkentett tananyagot foglalják magukban. A gimnáziumokban a reformtankönyvek bevezetésének második ütemére kerül sor 1966—1967-ben. A régi első osztályos könyveket valamennyi tárgyból újjal cserélik ki. Tejpótlót gyárt a Phylaxia A Phylaxia premix üzeme borjútápszert gyártó részleggel bővült. A korszerűen berendezett üzemben a porainké, új készítményből évente ezer tonnát készítenek. Ez a mennyiség 50 ezer borjú neveléséhez elegendő. Kedol a mecseki völgyekben Erb János felvétel Magnó a föld alatt Egyedülálló kísérletek a sújtólégkitörés előrejelzésére A Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának munkatársai évek óta kísértekeznek a bányászkodás főveszélyét jelentő sújtólégkitörések megbízható előrejelzése érdekében. Masszi Dénes geofizikus mérnök a közelmúltban ezzel kapcsolatban egy újszerű eljárás kipróbálását kezdte meg: hangszalagra rögzíti a bányabeli zajokat, melyekből aztán analízis útján kiszűrhetők azok a kőzetfeszültség- változásból eredő teszthangok, melyek minden esetben megelőzik a gázkitörést. A tröszt három legjelentősebb üzemében: István-aknán, Zobákon és Pécsbányán a termelő munkahelyeken rendkívül érzékeny hangfelvevő műszereket helyeztek el. Az egyedülálló kísérlet annak a törvényszerűségnek a felismerésén alapszik, hogy a gázkitörések az emberi fül által ugyan nem érzékelhető, de műszerekkel rögzíthető teszthangjelenségekkel járnak. A munkahelyeken Piezo-elektromos műszereket helyeztek el, melyek egy tranzisztoros rendszerű erősítővel felszerelt érzékelőfejhez kapcsolódnak. Az érzékelőfej által észlelt zörejeket a telefonhálózat segítségével egy védett helyen elhelyezett magnetofonkészüléken hangszalagra rögzítik. A kísérletek fél év óta folynak Az állandóan működő, lassú fordulatú magnetofonok pontosan regisztrálják a földalatti zajokat. Egy-egy szalag 24 órás időtartamra elegendő. A felvett jeleket minden 24 órában lehallgatják és kiértékelik. Az eddigi tapasztalatok biztatóak. A készülék segítségével már több esetben sikerült pontos előrejelzéseket kapni a küszöbön álló gázkitörésekkel kapcsolatban. A hangszalagra rögzített kőzetfeszültség-változásból eredő teszthangok eredetüket nézve kettősek: egyrészt a gáztevékenységgel, másrészt a korszerű bányaműveléssel kapcsolatosak. Az előrejelzés teljes megbízhatósága érdekében most e kétféle zaj pontos megkülönböztetése érdekében folynak kísérletek. *