Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámul! napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁMAra 5. FILLÉR 1965. DECEMBER 3 PÉNTEK Csak akik megérdemlik Prémium vagy nyereségré­szesedés? — Sokszor tették fel a kérdést az ipari válla­latok gazdasági és műszaki vezetői eddig. És joggal. Az elmúlt években a nyereség­­részesedés rendszere és a pré­miumfeladatok között nem volt lényeges összefüggés. Sőt, sokszor ellentétes k­á­­érdekeltséget jelentett a két ösztönzési forma. A vállalatvezető egy-két, sok­szor nem az egész vállalat tevékenységét jellemző ter­melési mutató teljesítése mel­lett tört lándzsát, mert ezen múlt a prémiuma. Emiatt gyakran kevesebb lett a nye­reség, mint amennyinek a létrehozására a vállalat dol­gozói képesek lettek volna. A kormány határozata alapján 1966. január 1-től az iparban és építőiparban dol­gozó műszaki és adminiszt­ratív vezetők prémiumrend­szere megváltozik. A válto­zások röviden így foglalha­tók össze: a vállalatok ál­talában az eddiginél na­gyobb, az 1965. évi prémium hetven százalékának megfe­lelő összeg felett szabadon rendelkezhetnek. Ennek az összegnek odaítéléséről a vállalat vezetői döntenek, ők írják elő, milyen feladatokért kik kaphatnak prémiumot. A keret felhasználásába, ki­vételes esetekben, a pénz­összeg maximum húsz száza­lékáig szólhat bele a felügye­leti szerv — minisztérium, iparigazgatóság — többnyire a műszaki fejlesztésre vagy az exporttervek teljesítésére vonatkozó prémiumfeladatok előírásával. A prémiumrendszer alap­vető módosítását jelenti, hogy az összeg a nyereség­­részesedés alakulásától függ, tehát a vállalatok­­ a nye­reségrészesedési napok szá­mától függően az alapössze­gen kívül még további pré­miumkeretet kapnak. Ez a növekedés nem terheli a vál­lalatnál egyébként is fel­osztható nyereséget, más szóval tehát „plusz-pénz”. Itt álljunk meg egy pilla­natra, az érintett műszakiak körében a rendelet megjele­nése óta a legizgalmasabb kérdés: több lesz vagy keve­sebb a prémium? Egy mon­datban így foglalhat­juk ösz­­sze: az személy szerint tőlük és a vállalat tevékenységé­től függ. Mert, ha az 1965. évi m­émiumkeretet száz százaléknak tekintjük, akkor általában ennek hetven szá­zalékát minden további nél­kül megkapják a vállalatok. Az elért nyereségrészesedés: napok után még ez emelked­het az 1965. évi keret 199 százalékáig, tehát az idei évhez mérton harminc szá­zalékkal több lehet a kifize­tett p­émium. Ú­l a rendeletben, hogy megszűnik a felső határ, mert eddig az alapfizetés legfeljebb negyven százalé­kát tehette ki a prémium. Eev­ egy különösen fontos feladat esetén a vállalat igaz­­sza­téra akkora prémiumot ál- taníthat meg, amennyit szük­ségesnek ítél, nincs korláto­zás. A m­émiumfeladat ki­írásába és összegszerűségébe sem szólhat bele a minisz­térium. Megszűnik tehát az az áldatlan állapot, hogy rumf­el­adatokat kelljen kreálni, sokszor szinte kita­lálni ahhoz, hogy jól dolgo­zó vezetőket jutalmazni le­ f­olytatás a 4. oldala** Tizennyolcmillió forint értékű műszert kap a Pécsi Orvostudományi Egyetem Építkezés a kobaltágyú elhelyezésére Ebben az évben mintegy 18 millió forint értékű mű­szert kapott és kap a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Az új műszerek lehetőséget ad­nak az egyetemi gyógyító, ok­tató és tudományos kutató­munka színvonalának továb­bi fokozására. A Biofizikai Intézet ún. pa­­ramágneses rezonanciamérőt kap 2,2 millió forint értékben. A műszert speciális és bonyo­lult mérésekre alkalmazzák. A Kémiai Intézet spektrál fo­tométerrel gazdagodik. Az 1,2 millió forint értékű műszer a szerves molekulák külön­böző tulajdonságainak tanul­mányozására, ismeretlen mo­lekulaszerkezetek felderítésére használható. Az Anatómiai és Biofizikai Intézet elektron­­mikroszkópot kapott. Az Élettani Intézetet ipari televíziós berendezéssel lát­ták el. A berendezés lehetősé­get nyújt a különböző állat­műtétek, vizsgálatok oktatási céllal történő bemutatására. A Szülészeti Klinika auto­mata sterilizálót kapott, mely főként a műtéti textíliák ste­rilizálásánál nyújt hasznos szolgálatot. A 400 ágyas új klinikai tömbbe 9 új műtő­asztalt állítanak be, 4 altató­gépet, s ugyancsak 4 mester­séges lélegeztető készüléket juttattak a különböző klini­káknak. Az utóbbiakból egy a koraszülöttek számára készül. Az egyetem különböző intéz­ményei több százezer forint értékű nukleáris műszerrel gazdagodtak. Ezek beszerzését a radioaktív izotópok mind nagyobb mérvű alkalmazása tette szükségessé. Ugyancsak a nagyértékű berendezések közé sorolható a kobaltágyú, melyet a da­ganatos betegségek gyógyítá­sára használnak. Az 1,2 millió forint értékű berendezés el­helyezésére szolgáló építkezés megkezdődött a Szülészeti Klinika területén. Az idei műszerállományt gyarapítja a 2,3 millió forint értékű­­ röntgenkészülék, kiegészítő be­rendezés, illetve laboratóriumi felszerelés is. A felsoroltakon kívül még sok műszerrel gaz­dagodott az egyetem. Amint az egyetem gazdasági igazgatóságán közölték, 1966- ban, az előzetes tervek alap­ján, az intézmény köreiben"'­ ugyanannyi értékű műszert kap, mint az idén. „Éremeső“ a baranyai erdőkben A baranyai -szarvasországi­ban — a mecseki, a zselici és a Dráva menti erdőkben — az ötvenedik érmesagancsú szarvasbikát lőtték már ki a mostani őszön. A Mecseki Ál­lami Erdőgazdaságban tíz éve vezetnek statisztikát a kiváló szarvasbikákról — tíz év óta folytatnak ugyanis gondos, tervszerű vadgazdálkodást az erdészetek és ez idő alatt hozták létre az immár nem­zetközi hírnévnek örvendő vadállományt A statisztika szerint eddig 13 aranyérmes, 19 ezüstérmes és 24 bronzérmes bika került terítékre a „szarvas ország” területén. Az idei év kima­gaslóan jó — országosan is a legjobb — volt itt: öt szarvas­bika agancsát minősítette a bírálóbizottság aranyérmes­nek, majdnem annyiét tehát, mint az elmúlt évtizedben összesen. Valamennyi arany­érmes agancs súlya meghalad­ta a tíz kilogrammot, sőt a sasréti rezervátumban lőtt szarvasbika trófeája 12 kiló 63 dekát nyomott. Ez már a negyedik tizenkét kiló feletti agancs, amely itt „termett” — ezt megelőzően 1955-ben, 1959-ben és 1963-ban jegyez­ték fel a baranyai „szarvas­ország” nevét a világ legjobb bikáit megörökítő vadászkró­­nikákban. Rohtműbőrisnyár épül Pécsett A könnyűiparban az 1966, illetve az 1967-es tervév be­ruházásainak előkészítése so­rán külön csoportosították azokat, amelyek közvetle­nül és hathatósan hozzájá­rulnak a külkereskedelem export árualapjának növelé­séhez, illetve az import csökkentéséhez. Ilyen úgy­nevezett fizetési­ mérleg ja­vítását célzó beruházásokra 70 javaslatot nyújtottak be a vállalatok, s a gazdasá­gosság, a legnagyobb devi­zabevétel és egyéb körül­mények mérlegelése után 35-öt fogadtak el jövő évi, illetve 1967. évi megvalósí­tásra. Ezek között szerepel a Pécsi Bőrgyár roszmű bőr­gyára.­­70 millió forintos költ­séggel létesül az az üzem, ahol feldolgozzák majd a bőriparban keletkező hulla­dékot. Reformtankönyvek Az 1966—1967-es oktatási évben az általános iskolákban befejeződik a reformtanter­­vek és -tankönyvek bevezeté­se. Az utolsó — negyedik — ütemben a VII. osztályosok megkapják az új orosz-, törté­nelem-, valamint számtan­­mértan­könyvet. A nyolcadik­ban új lesz a magyar olvasó, a magyar nyelvtan, a történe­lem, az orosz, a számtan­­mértan, a fizika, a kémia, a földrajzkönyv és a földrajzi munkafüzet, továbbá az ének­zene. Ezek a könyvek mind tartalom, mind kiállítás szem­pontjából korszerűbbek a ré­gieknél, s már a csökkentett tananyagot foglalják maguk­ban. A gimnáziumokban a re­formtankönyvek bevezetésé­nek második ütemére kerül sor 1966—1967-ben. A régi első osztályos könyveket vala­mennyi tárgyból újjal cse­rélik ki. Tejpótlót gyárt a Ph­ylaxia A Phylaxia premix üzeme borjútápszert gyártó részleggel bővült. A korszerűen berendezett üzemben a porainké, új ké­szítményből évente ezer tonnát készítenek. Ez a mennyiség 50 ezer borjú neveléséhez elegendő. Ked­ol a mecseki völgyekben Erb János felvétel Magnó a föld alatt Egyedülálló kísérletek a sújtólégkitörés előrejelzésére A Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának munkatársai évek óta kís­ér­tekeznek a bányászkodás fő­veszélyét jelentő sújtólégki­törések megbízható előrejelzé­se érdekében. Masszi Dénes geofizikus mérnök a közel­múltban ezzel kapcsolatban egy újszerű eljárás kipró­bálását kezdte meg: hangsza­lagra rögzíti a bányabeli zajo­kat, melyekből aztán analízis útján kiszűrhetők azok a kő­zetfeszültség- változásból ere­dő teszthangok, melyek min­den esetben megelőzik a gáz­kitörést. A tröszt három legjelentő­sebb üzemében: István-aknán, Zobákon és Pécsbányán a ter­melő munkahelyeken rendkí­vül érzékeny hangfelvevő mű­szereket helyeztek el. Az egyedülálló kísérlet annak a törvényszerűségnek a felis­merésén alapszik, hogy a gáz­kitörések az emberi fül által ugyan nem érzékelhető, de műszerekkel rögzíthető teszt­hangjelenségekkel járnak. A munkahelyeken Piezo-elektro­­mos műszereket helyeztek el, melyek egy tranzisztoros rend­szerű erősítővel felszerelt ér­zékelőfejhez kapcsolódnak. Az érzékelőfej által észlelt zöre­jeket a telefonhálózat segít­ségével egy védett helyen el­helyezett magnetofonkészülé­ken hangszalagra rögzítik. A kísérletek fél év óta foly­nak Az állandóan működő, lassú fordulatú magnetofonok pontosan regisztrálják a föld­alatti zajokat. Egy-egy szalag 24 órás időtartamra elegendő. A felvett jeleket minden 24 órában lehallgatják és kiérté­kelik. Az eddigi tapasztalatok biz­tatóak. A készülék segítségé­vel már több esetben sikerült pontos előrejelzéseket kapni a küszöbön álló gázkitörések­kel kapcsolatban. A hangszalagra rögzített kőzetfeszültség-változásból eredő teszthangok eredetüket nézve kettősek: egyrészt a gáztevékenységgel, másrészt a korszerű bányaműveléssel kapcsolatosak. Az előrejelzés teljes megbízhatósága érde­kében most e kétféle zaj pon­tos megkülönböztetése érde­kében folynak kísérletek. *

Next