Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

VniÄr? Dföletárja!. eavesOfjetek I Dunäntült napló XXV. évfolyam, 245. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. október 18., péntek Ara: 70 Mér Ezüst­és bronz­érmeseink Kamuti Jenő dr. a férfi tőr­vívás egyéni bajnokságában ezüstérmet szerzett Balczó András az egyéni öt­tu­sabajnokság második he­lyezettje Bakos Károly kitűnő új ma­gyar csúccsal lett harmadik a váltósúlyú súlyemelők küzdelmében Lovász T­ázár — élete első olimpiáján bronzérmes lett Közlekedéspolitikánk vitája az országgyűlésen "■ 1111 Csütörtök délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülést az elnök­lő Kállai Gyula nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke válaszol a kormánybeszámolóval kapcso­latban szerdán elhangzott fel­szólalásokra. Szavaz az országgyűlés A Minisztertanács elnöke köszönetet mondott a vitában felszólalt képviselőknek, akik hozzászólásukkal sok segítsé­get, egyben jónéhány új fel­adatot is adtak a kormány­nak. Köszönettel emlékezett meg arról a bizalomról, amely a kormány tevékenységét ille­tően kicsendült a képviselők szavaiból. Ezután arról beszélt, öröm­mel vette a szerdán este ér­kezett hírt, hogy aláírták a csehszlovák—szovjet egyez­ményt a szovjet katonai ala­kulatok ideiglenes csehszlová­kiai tartózkodásának feltétele­iről. — Expozémban említettem — mondotta —, de most, az egyezmény aláírása után sok­kal határozottabban beszélhe­tek arról, hogy Csehszlovákiá­ban levő katonáink rövidesen hazajönnek. Ezután a gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó felszólalá­sokra válaszolt, majd befeje­zésül ismételten kérte az or­szággyűlést, hogy fogadja el a kormány beszámolóját. Ezután az elnöklő Kállai Gyula javasolta: az ország­­gyűlés vegye tudomásul, erő­sítse meg a kormány beszá­molóját, valamint a Minisz­tertanács elnökének a felszó­lalásokra adott válaszát. Az országgyűlés egyhangúan elfogadta az elnök javaslatát. A fejlődés iránya Ezután dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi mi­niszter emelkedett szólásra és expozéjában beterjesztette a vasutaknál szóló törvényjavas­latot és a közlekedéspolitika fejlesztési koncepcióját. A miniszter elmondotta, hogy noha a magyar törvény­­hozás és jogalkotás sokszor foglalkozott a közlekedés prob­lémáival, átfogó közlekedéspo­litikai koncepciót utoljára 120 évvel ezelőtt tárgyalt. Az el­telt több mint egy évszázad folyamán nemcsak a társadal­mi forma, a nemzetközi erő­viszonyok, az ország politikai és gazdasági környezete vál­tozott meg, hanem a közleke­dés eszközei és módjai is lé­nyegesen módosultak. Mér­legre kell tehát tennünk a múlt örökségét, és olyan új közlekedéspolitikai koncepciót kell kialakítanunk, amely meg­felel a mai modern követel­ményeknek, és viszonylag hosszabb időre megszabja a fejlődés útját. — A közlekedéspolitikai koncepció a legfontosabb fej­lesztési céljainkat igyekszik egységes egészbe foglalni — mondotta a miniszter. A kon­cepció kidolgozásánál termé­szetesen figyelemmel voltunk népgazdaság általános fej­lesztéséből adódó szállítási fel­adatok várható alakulására, nemzetközi kapcsolataink bő­vítésére is.­­ Abból indultunk ki, hogy személy-, de főleg az áru­szállításban belátható ideig továbbra is a vasút viseli a legnagyobb terhelést, földrajzi adottságainknál fogva és gaz­dasági megfontolások alapján is a belföldi utas- és áruszál­lítást döntően a vasúttal, il­letve a vasút és a közúti köz­lekedés kooperációjával elégí­tik ki. A hajózást, a repülést és a csővezetékes szállítást sa­játos, illetve kiegészítő jellegű rendeltetésüknek megfelelően kívánjuk fejleszteni.­­ A vasút rekonstrukciója keretében folytatjuk a vona­lak és a mozgatás korszerűsí­tését. Felszámoljuk a gőzüze­mű vontatást, felfrissítjük és a szükséges mértékben bővít­jük a járműparkot. A vonalak átbocsátó­ képességének növe­lése érdekében mind a pályát, mind a járműparkot alkal­massá tesszük a lényegesen nagyobb sebességű és terhelé­sű vonatok közlekedésére. A járműparkot automatikus kap­csolókészülékekkel szereljük fel. Széles körben alkalmaz­zuk a modern hírközlő- és biztosító berendezéseket, s gé­pesítjük az építési, javítási munkákat. Erőteljesen fejlődik a jövő­ben a gépjárműközlekedés. Célunk az, hogy behozzuk a két világháború közt bekövet­kezett lemaradásunkat. A köz­úti közlekedést a kapacitás fejlesztésével alkalmassá kell tenni minden olyan szállítási feladatra, amelyet gazdaságo­sabban, hatékonyabban tud le­bonyolítani, mint a vasút. Ezért bővítjük a jármű­állo­mányt és a kiszolgáló létesít­ményeket, s gondot fordítunk a füst és zaj csökkentésére. — Szükséges az úthálózat megfelelő fejlesztése, karban­tartása. Az úthálózat egyes vonalai és szakaszai — főleg a tanácsi úthálózat — már a jelenlegi forgalom mellett is sok jogos kifogásra ad okot. — A légi közlekedésnek — a korszerű repülőgépek gazda­ságos hatósugarának megnö­vekedése az országunk vi­szonylag kis repülési távolsá­gai miatt — a belföldi forga­lomban már nincs jelentősé­ge. Annál jobban nő azonban a szerepe a nemzetközi for­galomban. Ennek megfelelően irányozzuk elő a repülőgép­­park és a Ferihegyi repülőtér fejlesztését, arra törekedve, hogy devizális szempontból a maximális eredményt érjük el. A kisforgalmú vonalak — A közlekedéspolitikai koncepció külön fejezetet szen­tel a kisforgalmú vonalak és állomások forgalmának áttere­lésére, a körzeti állomási rendszer kialakítására. Ennek az a lényege, hogy a sok apró vasútállomás helyett kevesebb, de korszerűbb, nagyobb kör­zeti állomást hozzunk létre, ahol a modern üzem minden feltételét biztosíthatjuk. Ha a következő 10—12 év alatt a legkisebb forgalmú 500 állo­máson az áruforgalmat meg­szüntetjük, a vasút áruforgal­mának csak körülbelül 5—10 százaléka t kerül át­ más­ állo­másokra. Ugyanakkor lehető­ség van arra, hogy ahol szük­séges, a mezőgazdasági idény­ben évenként néhány hétre a régi kisállomások egy részén is lehetővé tegyük az árufel­adást. A körzetesítés a sze­mélyszállítást alig érinti, mert az áruforgalomból kizárt ál­lomásokon az utasforgalom to­vábbra is megmarad, ha az igények azt indokolják. A körzetesítés megvalósításához szükséges útépítések, korsze­rűsítések, a teherautó- és autóbuszpark kiegészítése, a gócpontok rakodógépekkel va­ló ellátása, a körzeti állomá­sok kiépítése nem igényel a népgazdaságtól semmiféle kü­lön áldozatot. A racionalizálás folytán jelentkező megtakarí­tások nemcsak a költségeket fedezik, hanem ezen felül is hasznot jelentenek. Ugyanak­kor meggyorsul a forgalom. Az utasforgalom egy részét az autóbusz-közlekedés veszi át, amely sűrűbb járataival bizo­nyára igen népszerű lesz. A számítások egyébként azt mu­tatják, hogy a forgalom átte­relése a jelenlegi ár- és tarifa­­arányok mellett is az ország számos részén előnyös lesz min­d az utasok, mind a fuva­roztatók számára. Más esetek­ben azonban a közúti szállítás többletköltséggel jár. Ennek azonban az az oka, hogy 1951 óta gyakorlatilag változatlan a vasúti tarifa, az áruszállításoknál pedig kü­lönbségek vannak a vasúti és a teherautó fuvarozási díjak között, a vasút közismerten olcsóbb. A közúti szállítás minőségi előnyei és a szolgál­tatások bővülése feltétlenül indokolja a többletköltségek áthárítását az igénybevevőkre. Méltányosnak tartjuk azonban az átmeneti díjkedvezményt. A kedvezményt általában há­rom évre adjuk majd a mun­kába járó dolgozóknak és a tanulóknak, valamint a koráb­ban is rendszeres árufuvaroz­­tatóknak. A közlekedéspolitikai irá­nyítás az új gazdasági me­chanizmusban is megtartja az állami beavatkozás jogát és adminisztratív eszközeit ott, ahol a szocialista népgazdaság tervszerű fejlődése, az ország (Folytatás a 3. oldalon.) Aran­y­érmeseink Az aranyérmes öttusacsapat. Balczó András, dr. Török Ferenc és dr. Móna István Zsivótzky Gyula a kalapács­­vetés olimpiai bajnoka i Az egyetemi város következő objektuma Négyszáz ágyas kollégium Még javában folynak a pécsi egyetemi város máso­dik „lépcsőjének” — a mo­numentális méreteivel máris Európa-hírűvé lett elméleti tömb —, kivitelezési munká­latai, de máris elkészültek a harmadik „lépcső” — a 400 ágyas kollégium tervei. A tervező: Köves Emil Ybl­­díjas, a Pécsi Tervező Válla­lat munkatársa. Az objektum az Ifjúság útja (leendő Északi körút) és a Jakabhegyi út ál­tal bezárt területen, (a Kürt utcával majdnem szemben lé­vő felhagyott homokbánya „katlanban”) kapott helyet. A négyszáz egyetemi hall­gató elszállásolására alkalmas épülettömb legmagasabb egy­sége kilenc szintes. Az épü­let — a környezet terepadott­ságaihoz és hangulatához al­kalmazkodva —, lépcsőzetes elrendezésű. A délre néző, virágokkal díszített tetőtera­szok sajátos mediterrán han­gulatot árasztanak. A tervező alapelve: valamennyi épület­anyag „saját magát” adja, hogy ezáltal az egész épület fiatalosan őszinte legyen. A homlokzat anyagai nyersbe­ton, üveg és natúr vörösfenyő. A kollégiumi szobák két­ágyasak. A bútorzat — szek­rény, könyvespolc, asztal, be­épített. A fekhelyek felhajt­hatók. Minden szobához mos­dófülke tartozik, s minden szinten van egy úgynevezett közösségi blokk. Itt kap helyet a társalgó, tanulószoba, főző­helyiség, mosdó, mosófülke, szárító és élelmiszertároló. A kollégium „előépületé­­ben” 400 adagos konyhát és 100 férőhelyes önkiszolgáló éttermet rendeznek be. A kul­­­­­­turális rendeltetésű helyisé­­­­gek összenyithatók, így szük­ség esetén percek alatt nagy előadóvá, illetve klubszerű szobák sorává alakítható a rendelkezésre álló terület külön büféje, illetve presszó­ja is lesz az épületnek, mely szintén a fiatalok igényeinek messzemenő figyelembevéte­lével készül. Csak egyetlen jellemzője: a terem padozata lépcsőszerű, mélyedések és do­bogószerű magaslatok válto­gatják egymást, s így színes műanyagpárnák felhasználásá­val — akár a padlón is lehet ülni. A kiviteli tervek sokszoro­sítása folyamatban van, s rö­videsen a kivitelező vállalat kezébe kerülnek a dokumen­tációk. A munka 1969-ben in­dul, s előreláthatólag 1970. őszén lesz az ünnepélyes kapu­nyitás. A beruházás összkölt- 30 millió forint.

Next