Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

C'!,ég proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli napló XXV. évfolyam, 283. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. december 3., kedd Több mint száz szakember közreműködésével kidolgozták a megye mezőgazdaságának távlati fejlesztési irányelveit Több mint száz szakember csaknem egy évig tartó mun­kája után elkészültek Bara­nya mezőgazdaságának és élel­­mezésügyének távlati fejlesz­tési irányelvei. Az irányelvek 1975-ig te­kintik át a mezőgazdaság, élelmezésügy és élelmiszeripar Váspoate fejlődését. A külön­böző szakterületek áttekinté­se céljából a Megyei Párt végrehajtó bizottság javasla­tára munkabizottságok jöttek létre, melyeknek olyan megye szerte ismert, neves v­ezetői, tagjai voltak mint Baracs Jó­zsef, a Megyei Tar­ács mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Kuli Er­nő, az Állami Gazdaságok Baranya megyei Főosztálya igazgató helyettese, akik a növénytermesztési munkabi­zottságot irányították. Pék Já­nos, az Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója, Zámbó István, a Bihari Állami Gaz­daság igazgatója, Láng Miklós megyei főállatorvos és mások állatteny­észtési, állategészség­ügyi problémákkal foglalkoz­tak, Ács Vilmos, a MEZŐ­­BER igazgatója a beruházási, S­­­­ukács Antal, a Mezőgazda­­­­sági Gépjavító Vállalat igaz- ■ gatója, Somogyi József, az­ Állami Gazdaságok Baranya­­ megyei főosztályának főmér-­ nöke, a gépesítési munkacso­portban tevékenykedtek. Az élelmiszer gazdálkodással fog­lalkozó munkabizottságot Pozs­­gai József, a Megyei Tanács helyettes osztályvezetője, élel­mezésügyi csoportvezető h­áz nyitotta. A több mint száz szakem­ber illetve sok munkabizott­ság által kidolgozott anyago­kat egy külön bizottság állí­totta össze, foglalta egészbe a Megyei Tanácson, Álló Mik­lós közgazdasági csoportve­zető irányításával.­ A nagy munka eredményeként egy 260 gépelt oldalas mű jött létre, amely nemcsak a nö­vénytermesztéssel, állattenyész­téssel, illetve azok részterüle­teivel foglalkozik, mint ko­rábban szokásos volt, hanem külön pontban tárgyalja a melléküzemági tevékenység fejlesztésének koncepcióit, az erdőgazdálkodást és fafeldol­gozást, a megye élelmiszer­gazdálkodását, az üzemszerve­zési, üzemfejlesztési koncep­ciókat, a földrendezést és még sok mást. A 260 oldalas irányelvekből rövidített jelentés készül, amelyet még decemberben a Megyei Párt végrehajtó bizott­­­­ság, a jövő év elején pedig­­ a Megyei Pártbizottság ülése­n is megtárgyal. | Újabb pincéket találtak a Kossuth tér alatt Egy hónappal ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy több szintes,,­összefüggő pincerend­szert tártak fel a Kossuth tér alatt. A Bányászati Akna­­mélyítő V. helyszínen dolgozó feltáró brigádja azóta újabb pincéket talált a tér alatt, a Kossuth szobor közelében. A további feltárások meggyor­sítása végett egy újabb ak­nát mélyítettek illetve mélyí­tenek le pontosan a tér kö­zepén. Az akna mélysége hamarosan eléri a nyolc mé­tert Hetényi Zoltán aknász el­mondotta, a kutatófúrások so­rán újabb üregeket észleltek a MESZÖV székházával, szem­ben, ezért egy újabb vágatot — vagy ahogy sokan ismerik: bányafolyosót — kell kihaj­­taniuk a Bem utcai torkolat irányába. Elmondotta, hogy a munkálatok előrehaladása mi­att teljesen le kell majd zárni a Kossuth térnek az autó­busz megálló járdasziget, 12- es AKÖV irod­ája és Baranya bisztró által határolt részét. A Kossuth tér déli részén lé­­­vő járdát azonban min­den­­ körülmények között szeretnék nyitva tartani, hiszen a 12-es AKÖV irodáját, élelmiszer­boltot, illetve zöldség- és gyü­mölcs üzletet egyébként nem lehetne megközelíteni Könnyen megtörténhet, hogy a Kossuth téri pincerendszer­nek csaknem teljesen nyílt összeköttetése lesz a Bem ut­ca túlsó oldalán fekvő 1-es számú Ügyvédi Munkaközös­ség pincéivel. Az Ügyvédi Munkaközösség épületének hátsó szárnya ugyanis — mely már hosszú évek óta süllyed — az utóbbi időkben szemmel láthatóan megrogyott. Bár az épületrészt hatalmas geren­dákkal kitámasztották, még így is fennáll az a veszély, hogy az épülettraktus a Nemzeti Fogadó sorsára jut. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói hatalmas bá­rtya-betonidomkövekkel „béle­lik ki” az eddig feltárt pince­részeket, a fölöttük lévő üre­gekben pedig betonos habar­csot injektálnak. Munkásvéd­elmi őrök kit­ünt­etése Az 1968. évi munkáról és a jövő évi tennivalókról tanács­koztak hétfőn a Szakszerveze­tek Baranya megyei Tanácsa székházában az erdőgazdasá­gok, az állami gazdaságok és gépjavító állomások és a víz­ügyi igazgatóságok munkás­­védelmi őrei. A mintegy 120 résztvevő előtt Somogyi József főmér­nök mondott tájékoztatót a munkavédelmi helyzet alaku­lásáról és értékelte a ME­­DOSZ területén működő aktí­vák tevékenységét. Dr. Puskás Ödön megyei fő­orvos a munkaegészségügy jelentőségét hangsúlyozta. Többek között beszélt a me­zőgazdaságban használatos vegyszerek alkalmazásának fontosságáról és a 186 féle nö­vényvédőszer használati uta­sításának betartásáról. Erről mondott ismertetőt dr. Kőhe­gyi Imre is. Vita után a munkásvédelem terén jó munkát végző társa­dalmi aktívák közül 100 fő­nek, mintegy 20 000 forint ju­talmat adományoztak. 1 Összehívják a SZOT ülését Hétfőn ülést tartott a SZOT Elnöksége, amely elhatározta, hogy decem­ber 11-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését. A SZOT-plénumon előter­jesztik az elnökség je­lentését az üzemi és a szakszervezeti demokrá­cia helyzetéről, a válla­lati, üzemi, intézményi szakszervezeti szervek te­vékenységéről, a hatás­körök gyakorlásának ta­pasztalatairól. 60000 tonna szén terven felül Huszonegy munkana­pon dolgoznak december­­ben a Mecseki Szénbá­nyák üzemei­nem Hétfőn délelőtt rövid összesítőt kértünk a bányák terv­osztályán. A tájékoztató szerint november 30-ig két üzem Vasas és Sza­­bolcs-bánya befejezte ez évre előirányzott mun­káját Szabolcs és Va­sas programon felüli, a többi üzem szakmai terv szerinti termelése azt mu­tatja, hogy a Mecseki Szénbányák túlteljesíti 4 millió 150 000 tonnás széntermelési tervét és december termelő mű­szakjai során hatszáz­ezer mázsával több jó minőségű fűtőanyagot ad­nak a népgazdaságnak. Sajtóki­állítás nyílt Komlón A KMP lapjának, a Vörös Újság megjelenésének 50. év­fordulója alkalmából a Kom­lói városi Párt- és KISZ-bi­­zottság, a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat, a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Bi­zottsága, a Komlói Művelődé­si Házak Igazgatósága, vala­mint a Pécsi Postaigazgatóság sajtókiállítást rendezett a Komlói Május 1. Művelődési Ház kiállító termében, mely­nek ünnepélyes megnyitójára tegnap délután került sor. A megnyitón jele­n volt Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Szentiványi József, a­­­Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Schwartz József,, a Mecseki Szénbányák p. b. osztályveze­tője, Szilvász József,­­a­ Komlói városi ' Pártbizottság' osztály­­vezetője és Goílusz József, Komló város Tanácsának vb­­elnöke, valamint a megye és Komló város párt- és tömeg­szervezeti vezetői és a Dunán­túli Napló szerkesztőségének képviselői. A sajtókiállítást Szentiványi József, a Megyei Pártbizott­ság osztályvezetője nyitotta meg. Megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy pártunk ötév­tizedes krónikája elválasztha­tatlan a kommunista sajtó történetétől. Együtt született, élt és él a párttal, eljuttatva szavát a tömegekhez, az igaz szó erejével befolyásolva a közvéleményt. — Örömünkre szolgál — mondotta a szónok beszéde végén, hogy Megyei Pártbi­zottságunk lapja, a Dunántúli Napló átlagosan napi 62 200 példányszámban jelenik meg és ezzel jelenleg a legnagyobb példányszámú vidéken megje­lenő napilap. Mint a sajtó ál­talában, így a mi lapunk is fontos segítője pártunknak, hisz ma is forradalmi felada­tok megoldására kell szervez­ni,­ nevelni, mozgósítani az embereket. A megnyitó után a művelő­dési ház klubjában olvasó­szerkesztő ankétra került sor. A vitaindító előadást a Sajtó szerepe a munkásmozgalom­ban címmel Bocz József, a Dunántúli Napló főszerkesztő­je tartotta. Szentiványi József elvtárs megnyitja a kiállítást. Mellette Földes Andrásné elvtársn. Látogatók a kiállítás tablói előtt Fotó: Erb János Tőraatalos idő nélkül — Elnézést, hogy nem tar­tom be a „hivatalos időt”, de amúgy sem­ olvasnivalóért jöttem... — Aki olvasnivalóért jön, azt sem szoktam eltarvácsol­­ni azzal, hogy jöjjön köl­csönzési időben: szerda, ket­tő és hat között. Ha most beiratkoznék hir­telenjében az ivándárdai könyvtárba, én lennék a 124. olvasó ebben az évben, a mintegy 13 kötet „esne rám” a szabadpolcosan tárolt állo­mányból. összfalusi viszony­latban is kitűnő az ellátott­ság: a mésfélezres állomány­ból 3,76 könyvtári kötet jut egy lakosra. A­z intézmény tiszteletdí­jas vezetője, Szabó József, igen eredeti egyéniség, agi­lis, jóhumorú, bizonyára­­sze­retik az olvasók és a klub­rész látogatói, mivelhogy — ezt nem mondtuk az elején — Ivándárdának klubkönyv­tára van. A 387 lakosú Ivándárdán három klubszerű helyiséget és egy nagytermet igyekez­nek megtölteni élettel. A­ nagyterem berendezési mód­­j­­a láthatóan „televíziócentri­kus’’, bár a faluban is vagy 60 háznál működik televíziós készülék. Rádiója 83 család­nak van. — Nagyon sokszor jönnek avval az olvasók, hogy a rá­dióban vagy a tv-ben hallot­tak erről vagy arról a könyv­ről, és szeretnék elolvasni — mondja a klubkönyvtárveze­tő. — Én igyekszem mindent előteremteni, de azért jó vol­na, ha több új könyvet vá­sárolhatnánk. Még szerencse, hogy nálunk a községfejlesz­tési alapból az idén is ju­tott valami könyvbeszerzés­re. Amit egyszer megszerez­tünk, annak persze igyek­szünk minél nagyobb propa­gandát csinálni, hogy aki té­len rákapott az olvasásra, le ne szokjon róla tavasszal, nyáron. Az iskolásokkal pél­dául nyáron mindig előreol­vastatom a kötelező olvas­mányokat. A klubhelyiségeket koráb­ban főképp az idősebbek lá­togattak, most a fiatalok is szívesen jönnek. Olvasnak, társasjátékoznak és amit a legjobban szeretnek: táncol­nak. — Voltak szakköreink is — mondja Szabó József. A kézi­munkaszakkör, minthogy a kiállításokról mindig lema­radtunk, nem működött so­káig. A fotósokat két évig sikerült összetartanunk, de ez sem megy tovább, mert nem tudjuk megoldani a sötét­­kamra-problémát. Egyelőre lakásról lakásra cipeljük a berendezést, az asszonyok persze nem lelkesednek ezért. A fényképezés amúgy sem ol­csó mulatság. Ha túl sokat költök fotó­anyagra, mosta­nában magam is inkább azt mondom a feleségemnek, hogy féldecire kellett a pénz, — ez, mégiscsak hihetőbb, mint a nagyítópapír. Egyszó­val: valahogy minden nehéz­ségen túljutunk ... Egy egész sötétkamrát azért nehéz lesz összehozni „féldecikből”. , B. M. k Ára: 70 fiflés Szovjet­­•­ újságírók P­écsett Tegnap Pécsre érkezett Szergej Visovszkij, a Kom­­szomolszkaja Pravda helyet­tes főszerkesztője és Velogya Csemisov, a lap magyaror­szági tudósítója, hogy a KISZ megyebizottságának vendége­ként a város és a megye ifjúságának életével, munká­jával ismerkedjen. A szov­jet újságíróvezzdégek délelőtt Lukács Jánost, a megyebi­zottság első titkárát keresték fel, aki a mozgalmi munká­ról adott tájékoztatót. A dél­utáni programban a 400 ágyas klinika meglátogatása szerepelt, majd az Orvostu­dományi Egyetem KISZ bi­zottságának képviselői látták vendégül a legnagyobb szov­jet ifjúsági lap munkatár­sait. Este a Dunántúli Napló klubját keresték fel a ven­dégek, ahol Kurucz Pál fő­­szerkesztő helyettes és a lap munkatársai adtak tájékoz­tatót a megye és a város művészeti életéről, illetve a helyi sajtó tevékenységéről

Next