Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek, Dunántúli naplóXXVI. évfolyam, 216. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. szeptember 18., csütörtök Ara: 80 fülét Hol, mi épül a baranyai mezőgazdaságban? !ó szocialista országok akadémiáinak tanácskozása Iparosodnak a termelőszövetkezetek Korszerű sertéstelepek, bekötőutak, magtárak Forrólevegős takarmányszárítók Szinte minden termelőszövetkezet arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelést minél iparszerűbbé tegye. Ezért igyekeznek új istállókat, magtárakat, bekötőutakat építeni. A majsi Táncsics Termelőszövetkezetben két hatszáz férőhelyes sertéshizlalda épül. Építenek még egy százhúsz férőhelyes koca, valamint egy húsz férőhelyes kanszállást is. Az összes beruházás mintegy öt és félmillió forint lesz. E beruházás 70 százalékát az állam dotáció formájában a szövetkezetnek megtéríti. Az új sertéstelep elkészülésével nemcsak az előállított termékek mennyisége növekszik, hanem a technológia korszerűsítése révén az önköltség is jelentősen csökken. Az építési programban szerepel még egy 300-as tehenészeti telep építése is. Ennek elkészülését 1972-re tervezik. A borjúszaporulat elhelyezése érdekében egy 144 férőhelyes borjúnevelőt és egy 140 férőhelyes növendékmarha istállót is építenek. A lippói termelőszövetkezetben november elsején adják át az új 400 vagonos magtárat. A magtár költsége egymillió-háromszázezer forint lesz. A magtár mellé egy modern takarmányszárítót is építenek félmillió forint értékben. A forrólevegős szárítóval lucernalisztet fognak előállítani, értékesítésével jelentős jövedelemhez jut a szövetkezet. Még ebben az évben megkezdik egy bekötőút építését a baromfitelephez. Az új bekötőút lényegesen megkönnyíti a szállítást és kiküszöböli az időjárás okozta rossz útviszonyaidat is. Jelentős beruházás megvalósítása van folyamatban Himesházán is. Itt egy háromszáz férőhelyes kocatelepet építenek. A sertéskombinát évente 5200 hízó kibocsátására lesz alkalmas. A kombinát 1970-re fog elkészülni. Bekerülési költsége 28—30 millió forint lesz. A sertésteleppel együtt készítenek egy forrólevegős lucernaszárítót is, ami 4,5 millió forint beruházást jelent. A lucernaszárító üzembehelyezésével egyrészt a sertéstelep takarmányellátását biztosítják, másrészt a fennmaradó mennyiséget értékesítik majd. Az üzemelés megindulásával körülbelül 17 millió forint bruttó termelési értékre számítanak. Az egyik legnagyobb építkezés Belvárdgyulán van folyamatban. Az itt felépülő sertéskombinát össz-bekerülési költsége 56 millió forint. Segítenek a termelőszövetkezetek Talpra áll a siklósi TÖVALL Azért jöttek össze tegnap a Siklósi Járási Pártbizottságon a környék tsz-einek vezetői — több mint féltucat érdekelt tsz —, hogy döntsenek a siklósi TÖVALL jövőjéről. Mint keddi vezércikkünkben megírtuk, pénzügyi gondok miatt megkérdőjeleződött a termelőszövetkezetek önálló közös vállalkozásának sorsa, ugyanis saját forgóeszközre, komoly raktárkészletre volna szükségük, hogy egyáltalán működhessenek. A tegnapi tanácskozás eredménynyel végződött, s az már biztos, hogy a környező tsz-ek talpraállítják a TÖVALL-t. Sőt az egyik tsz nagylelkűen kezességet vállalt: kifizeti a TÖVALL adósságait, e célból átutal számlájára 200 000 forintot, így tehát máris kilábalhat időleges pénzzavarából a vállalkozás. A tegnapi megbeszélésen elhatározták, hogy a TÖVALL-t részvényes alapon átszervezik. A tervezet kidolgozására jogászokat kértek fel. Egyegy részvény 100 000 forintba kerül, s természetesen ki-ki annyi részvényt jegyezhet, amenynyit akar, így összejönne körülbelül hárommillió forint, s ebből a pénzből már komoly raktárkészletet hozhat létre a TOVALL. Legközelebb tíz nap múlva jönnek össze, az ügy tehát még nincs teljesen lezárva. Akkor derül majd ki, hogy egyenként milyen támogatást adnak a tsz-ek; az elkövetkezendő napokban ezt tisztázzák a tsz-vezetőségekkel, ugyanakkor megkeresik azokat a tszeket is, amelyek valamilyen oknál fogva nem voltak ott a tegnapi megbeszélésen, összesen 14 tsz-ről van szó. A hajlandóság, mint mondottuk, megvan, most már a tetteken a sor. Arról szeretnénk legközelebb hírt adni, hogy a környék termelőszövetkezeteinek támogatásával végérvényesen egyenesbe jött a siklósi TÖVALL. A tejipar fejlesztési tervei Jelszó:A belföldi igények fokozott kielégítése Tájékoztató a Baranya megyei Tejipari Vállalatnál készül a IV. ötéves terv. A tejipari szakemberek is közzéteszik elképzeléseiket, javaslataikat. Jelszavuk: elégítsük ki a belföldi igényeket! A múltban a tejipar a mezőgazdaságban termelt, a szarvasmarha-tenyésztés velejárójaként megjelenő „árutejet” felvásárolta, feldolgozta és a kész terméket bel- és külföldön értékesítette. A cél, a városi lakosság ellátása, az export növelése volt. Az új gazdaságirányítási rendszerben a feladatok megváltoztak. Az árutej mennyisége nőtt. Az államilag szubvencionált export korlátozódott. Az új cél: a hazai lakosság jobb ellátása, beleértve a falusi lakosságot is. Ezt a feladatot a tejiparnak és a mezőgazdasági üzemeknek közösen, jó munkamegosztással kell megoldani — mondta a Baranya megyei Tejipari Vállalatnál tegnap megtartott tájékoztatójában Baranyai Imre, a Tejipari Tröszt osztályvezetője. A tejiparnak szükséges tejmennyiség biztosítva lesz a következő években: 1975-re 2200 millió liter tejet termelnek az országban, a jelenlegi 1900 millió literrel szemben. A felvásárlás is jelentős mértékben növekedik a következő években. A növekvő tejmennyiség feldolgozásának feltétele a tejipar kapacitásának növelése. Ugyanis a tejipar jelenlegi kapacitása naponta 3,1 millió liter, 1975-re a napi kapacitást 4,5 millió literre kívánják fejleszteni. Minden bizonnyal az egy főre eső tejtermék fogyasztás is növekedik majd, ennek feltétele viszont a jó minőségű termék és a higiénikus, korszerű csomagolás új technológiák bevezetése. A tervek szerint ez a fejlesztés 1700—1800 millió forint beruházást igényel. Az összeg óriási, különösen akkor, ha összehasonlítjuk a tejipar jelenlegi állóeszköz állományával, melynek értéke mintegy 1300 millió forint. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a szocialista országok akadémiáinak értekezletét. A nagy jelentőségű tanácskozást —, amelyet kétévenként más-más országokban rendeznek —, Rusznyák István, az Akadémia elnöke üdvözölte az értekezlet külföldi és hazai résztvevőit. A szocialista akadémiák 6. értekezlete szerdán két szekcióülésen folytatta munkáját. Az üléseken a közös kutatási témák helyzetét, az elért eredményeket és az együttműködés további feladatait vitatták meg. A tartalomból: Munkában az ENSZ (2. oldal) A cseh belügyminiszter nyilatkozata (2. oldal) Megszűnt a vízínség (3. oldal) Mire jó az apai juss? (3. oldal) Petőfire emlékszik majd I. J. Semedo (3. oldal) Öt halálos áldozat (5. oldal) Mint jelentettük, elkészült a bányaépítés eddigi legnagyobb beruházása hazánkban, a komlói Zobák-akna. Az építkezés költsége egymilliárd-kettőszáznegyvenhétmillió forint volt. Az új létesítmény hazánk legmélyebb szénbányája lesz, tervezett mélysége nem kevesebb, mint egyezer méter. Zobák-aknáról ma 250 vagon kiváló minőségű kokszolható szenet termelnek ki naponta, de ezt a mennyiséget 300 vagonra emelik majd. — A képen: Indulnak a csillék a bánya mélyére. A Koszigin—Csou En-laj találkozó a moszkvai televízióban Moszkva. A moszkvai televízió szerda esti híradójában levetítették a szovjet központi dokumentum filmstúdió munkatársainak filmriportját Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnöknek és Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének szeptember 11-i találkozójáról. A filmriport bemutatja a szovjet miniszterelnöknek és kíséretének Pekingbe érkezését, fogadtatását, a két fél közötti megbeszélést, valamint a szovjet személyiségek búcsúztatását. A központi dokumentum filmstúdió riportjának kísérő szövegéül a találkozóról kiadott hivatalos szovjet közleményt olvasták fel. Sikeres erdészeti bemutató a tormási termelőszövetkezetben Határozat van rá, hogy Baranyában, talajvédelmi és területhasznosítási okokból, a 17 százalék feletti lejtőket, amelyek mezőgazdasági művelésre nem alkalmasak, be kell fásítani. Ez mintegy 30 ezer katasztrális hold erdő telepítését teszi szükségessé az elkövetkező évtizedben. A munka megindult, de az erdősítés üteme lassú. Az állam évente 14 millióval támogatja Baranyában a tsz-erdő telepítéseket. Nem is a pénzben van a hiány, hanem munkaerőben, valamint facsemetében. Különösen a fenyőcsemete hiánycikk. Az állami erdőgazdaságok saját szükségletüket sem tudják kielégíteni belőle. Ezért helyes, ha legalább a jelentősebb erdőterülettel rendelkező termelőszövetkezetek megpróbálkoznak facsemete termeléssel. Erre vállalkozott ez év tavaszán az 1100 hold erdővel rendelkező tormási Virágzó Tsz, és mint azt szerdán, a szövetkezet csemetekertjében megtartott megyei bemutató résztvevői megállapíthatták, sikerrel. A megtekintett pár száz négyszögöles csemetekertben a szövetkezet közel félmillió fenyőcsemetét állít elő saját erdőtelepítéseihez. Legerdősültebb járásunkban a tormásin kívül a sásdi, a vásárosdombói és a felsőszentmártoni tsz is létesített az idén csemetekertet, s ez a négy szövetkezet az 1971-es telepítésekhez már közel egymillió fenyőcsemetét fog előállítani. Óbert Gyula, a Pécsi Erdőfelügyelőség vezetője, aki elismeréssel nyugtázta a tormási bemutatón látottakat, méltatta a tsz-ek facsemete előállítási törekvéseit egyidejűleg azonban felhívta a figyelmet e megoldás átmeneti jellegére, hisz 1975-ben megjelenik az új fenyőszabvány, amely csak az ERKI által kijelölt üzemek csemetéjének forgalmazását engedélyezi. Rudolf Horcic vezetésével Csehszlovák munkásőrküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Munkásőrség meghívásáraszerdán csehszlovák munkásőrküldöttség érkezett hazánkba baráti látogatásra Rudolf Horcicnak, a csehszlovák népi milícia törzsfőnökének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pap Árpád, a Központi Bizottság tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka fogadta.