Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
Ara, Só tilt!» Világ proletárjai, egyesüljetek« Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 234. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. október 9., csütörtök Megyénkben biztosítottak a tudományos kutatás alapvető feltételei Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának ülése Tegnap délelőtt ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük az ülésen résztvevő dr. Ajtai Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét. Elsőként dr Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára tájékoztatta a pártbizottságot az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveiről és a megyei tudományos kutatás helyzetéről. A Központi Bizottság állásfoglalásai Dr. Csendes Lajos elvtárs utalt arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága széleskörű és alapos előkészítő munka után, a pártmunkában felhalmozódott tapasztalatok figyelembevételével vitatta meg tudománypolitikánk legfontosabb kérdéseit, állást foglalt a tudományok helyzetével és irányításával kapcsolatban, elfogadta azokat az irányelveket, melyek azóta már nyilvánosságra kerültek. A Megyei Pártbizottság a múlt év végén Pécsett és a megyében, több hónapon keresztül széleskörű vizsgálatot folytatott tudományos életünk felmérése céljából, melynek tapasztalatait a végrehajtó bizottság ez év elején megvitatta. Ezzel részben elősegítette az országos felmérést, tapasztalatgyűjtést, mely kiderül abból, hogy a Központi Bizottság irányelveiben megtalálhatók a megyei vizsgálat eredményei, következtetései is. A Központi Bizottság állásfoglalásai segítik a helyi tudományos életben és kutatásban meglévő problémáink megoldását. Országos rang Megyénkben a tudományos kutatómunka különösen a legutóbbi tíz évben fejlődött sokat. Nem egyis tudományos eredmény jelentőségében túllépi a megye, az ország határait is. A tudományos kutatómunka legnagyobbrészt a pécsi felsőoktatási intézményekben folyik, közülük is a Pécsi Orvostudományegyetem és az állam-jogtudományi kar kutatói értek el kimagasló eredményeket. Az elmúlt évi felméréskor 112 kutató rendelkezett a megyében tudományos fokozattal, közülük 5 akadémikus, 18 a tudományok doktora, 89 pedig kandidátus volt. Az elmúlt tíz évben a tudományos kutatók 7955 tudományos közleményt, monográfiát jelentettek meg, melyekből kétezer idegen nyelven, illetve külföldön is megjelent. Fejlődött az ipari és mezőgazdasági kutatás is, mely összefügg a két bánya által támogatott tudományos tevékenységgel, a mezőgazdasági kutatóintézetek eredményes munkájával. Az előadó megemlített a kutató munka megyei eredményei közül néhány olyant, melyekre joggal lehetünk büszkék. A legszámontartottabb eredményeket az egészségügy terén, az orvostudományi egyetemen érték el. A biofizikai kutatásban többek között az izomműködés biofizikájában, a sugárbiofizikában és a biológiai transzportfolyamatok törvényszerűségeinek tanulmányozásában értek el nemzetközileg elismert eredményeket. A Mecseki Szénbányák kutatói tudományosan kidolgoztak olyan módszereket, melyek segítségével a szilikózis gyakoriságát húsz százalékkal csökkentették, a gázkitörések, feszültségtorlódások megszüntetésére bevezetett eljárásukat külföldi bányaüzemek is átvették. Eredményeket értek el a kitörések geofizikai úton történő előrejelzésében, feltárták az endogéntüzek keletkezésének reakciómechanizmusát. A Mecseki Ércbánya Vállalat az egész országra kiterjedő geológiai és geofizikai kutatómunkát végez. A társadalomtudományok területén dolgozó kutatók a közérdekű témák egész tömegét kutatják, melyeknek eredményei publikációkban, tankönyvekben, kiadványokban realizálódtak. A Központi Bizottság irányelvei nagy figyelmet fordítanak a tudományos dolgozók politikai magatartásának értékelésére. Megyénkben ez kedvezően alakult az elmúlt években. A tudományos kutatók elfogadják és helyeslik a szocialista építés célkitűzéseit, hivatástudatuk, alkotni vágyásuk egybeesik a párt politikájának alapvető irányaival. Ha nem is teljesen kielégítő a tudományos dolgozók társadalmi, közéleti aktivitása, azért nyugtalanságra nincs ok. Különösen a társadalomtudományok, a műszaki tudományok területén tevékenykedők vállalnak sokrétűbb közéleti feladatokat. Tökéletesebb koordinációt A tájékoztató foglalkozott a megyében folyó tudományos kutatómunka problémáival is. Egyik problémaként említette meg az egyes tudományágak közötti koordináció hiányát, az egyes tudományos decentrumok szinte teljes elszigeteltségét. Ez az elkülönülés még azonos tudományágon belül dolgozók között is jelentkezik. A társadalomtudományok területén a kutatott témák magas száma, elaprózottsága, a központi témáktól való elkülönülése okoz problémát. Gondot okoz az is, hogy a megyében folyó társadalomtudományi kutatás anyagilag alig, vagy egyáltalán nem támogatott. Általában arra kell törekedni, hogy az adott tudományos kutatási bázisok keretében javítsák a feltételeket, és a népgazdaságilag fontos területekre célirányosan kell koncentrálni az anyagi erőket A helyi kutatóbázisok kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan megyénkben jelentős, jól felkészült tudományos káderállomány nőtt fel, akiknek többsége lépést tart tudományága fejlődésével, alkotó erejük teljében vannak, sok közöttük a fiatal, 40 év alatti kutató. Problémaként jelentkezik, hogy a legfiatalabbak körében találkozni lehet az egyoldalú szakmai érdeklődéssel, a politikai kérdésektől való tartózkodással. Szélesedő lehetőségek Megyénkben tehát a tudatosítottak az alapvető feltételek, ugyanakkor a lehetőségek köre a jövőben mind menynyiségi, mind minőségi tekintetben szélesedni fog. Új műszaki felsőoktatási intézmény lép be egyetemeink, főiskoláink sorába, és 1970 őszétől otthont kap egy közgazdasági egyetemi kar is. Az előadó befejezésül öszszegezte a Központi Bizottság irányelveiből és a megyei tapasztalatokból adódó legfontosabb feladatokat. A tájékoztatót követő hozzászólások után a pártbizottság elfogadta dr. Csendes Lajos előterjesztését és a feladatokra vonatkozó javaslatokat A pártbizottság ezt követően tudomásul vette a megyei Fegyelmi Bizottság jelentését a pártfegyelem helyzetéről és elfogadta a hazánk felszabadulása 25. évfordulója és a Lenin-centenárium megünneplésének tervét. M. E. Dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára tájékoztatóját tartja. Horváti Lajos finn kitüntetése M. J. Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete október 8-án fogadást adott, amelynek keretében átadta a magyar—finn kapcsolatok ápolásában kiemelkedő szerepet játszó személyeknek az Urho Kekkonen köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket. Pécs város és Lahti eredményes testvérvárosi kapcsolatainak elismeréseképpen a Finn Köztársaság elnöke a Finn Oroszlán Lovagrend első fokozatát adományozta Horváth Lajosnak, a Pécsi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének. Ünnepélyes fogadtatás Ferihegyen Hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt-és. ......... Szerda délelőtt hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsinak meghívására részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete, aki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. Hatvannyolc mázsa körüli termésátlag Befejezés előtt a burgonyaszedés A vidéki mezőgazdasági üzemekből érkező jelentések szerint mindenfelé közvetlenül befejezés előtt áll a burgonya szedése; a termőterületnek már csak alig 10 százalékáról kell begyűjteni a jónak számító idei termést. Az idei tapasztalatok arra utalnak, hogy a burgonyafronton a következő években fokozatos javulásra lehet számítani. Huzamosabb idő óta először, 1969-ben esik meg újra, hogy a mezőgazdaság annyi burgonyát tud biztosítani a belkereskedelem számára, amennyi lényegében elegendő a lakosság ellátásához. A termésátlag országosan 68 mázsa körül alakul holdanként, ami azt jelenti, hogy nem lesz szükség behozatalra. - Porcelángyári vállalások: Csökkentik a selejtet, gyorsítják a beruházásokat A fél Európával szoros üzleti kapcsolatot fenntartó Pécsi Porcelángyár dolgozói is csatlakoztak a párt, a Hazafias Népfront, illetve a Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghirdetett jubileumi munkaversenyhez. A felajánlások zöme az exportkötelezettségek pontos, illetve határidő előtti teljesítését ígéri, de számos, az üzem gazdaságosságát növelő vállalás is született. A szigetelőkorongos műhely dolgozói arra tettek vállalást, hogy kiküszöbölik az utóbbi időben gyakran jelentkező mérethibákat, főleg a 100 kilovoltos szigetelőknél A kerek- és kamráskemencék dolgozói felajánlották, hogy 3,5 százalékkal csökkentik a mázoló, zakó és égető selejtet. A gázkemence égető üzem brigádjai is jelentős selejtcsökkentésre tettek vállalást. Az ellenállás-testgyártó üzem azt vállalta, hogy az első félévhez viszonyítva, 1,2 százalékos selejtcsökkentést ér el. A szigetelőmérő csiszoló dolgozói vállalták, hogy a csiszolásból eredő selejtképződést teljesen kiküszöbölik. A kályhagyár és pirogránitöntő műhely pedig arra tett ígéretet, hogy a műhely selejtszintjét kerek két százalékkal csökkentik. A gyárban folyó beruházási, illetve fejlesztési munkák igen jelentősek. A Pollack Mihály építőbrigád éppen ezért vállalta, hogy a pirogránitgyártó csarnok első szakaszának építési munkáit október 19-ig olyan állapotba hozza, hogy a vasváz szerelését a FIM szerelő részlege megkezdhesse. Munkájukat úgy szervezik, hogy a II. csarnokrész szerelését április 1- én elkezdhessék, továbbá megteremtik a feltételét annak, hogy a kétcsatornás tolólapos pirogránit kemence építését a FIM Építőipari Üzemegysége a tél folyamán megkezdhesse és áprilisban befejezhesse. Az I. számú Dressier alagútkemence október 15-től december 31-ig tervezett felújítását öt nappal lerövidítik. Maréti alapítvány Mohácson A mohácsi mezőgazdasági technikum alapítványt tett a kitűnően tanuló és dolgozó diákok, valamint a mezőgazdasági oktatást segítő szakemberek kitüntetésére, jutalmazására. Az alapítványt az iskola névadójáról, az 1952-ben elhunyt dr. Marek József Kossuth-díjas akadémikusról nevezték el, aki az állategészségügy európai hírű tudósa volt. Az iskolát patronáló mohácsi termelőszövetkezeti szövetség anyagilag járul hozzá a Marékalapítványhoz. A KGD állásfoglalása Gyakran előfordul, hogy az építővállalatok drágább építőanyagot használnak fel, mint ahogy azt a költségvetésben tervezték és ilyenkor viták keletkeznek arról, hogy a rendelő köteles-e megfizetni a többletköltséget. A Központi Gazdasági Döntőbizottság Elnökségi Tanácsa most állást foglalt a kérdésben. Eszerint a szerződésben kikötött összegtől ilyen esetben is csak akkor lehet eltérni, ha ahhoz a megrendelő előzőleg hozzájárul, vagyis a szerződést módosítják. Tdf•• Irrai tümöldgyár épül Ajkán Az új gyár építését az tette szükségessé, hogy az egyre növekvő igényeket eddigi timföldgyártó kapacitásunk már nem tudta kielégíteni. Az ajkai új gyár, amelyet első ütemben évente 240 ezer tonna előállítására tervezett az Alumíniumipari Tervező Vállalat, korszerűségében legalábbis eléri a nemzetközi színvonalat. A timföldet az ALUTESIV-nél kidolgozott új technológiával és ugyancsak túlnyomó részben magyar tervezésű berendezésekkel fogják előállítani. Az üzem 85 százalékát a szabadban helyezik el. Az új létesítmény első termelősora évi 120 ezer tonna kapacitással 1971-ben lép üzembe.