Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
979. január 11.) Mikor hívjuk az ügyeletest? Jelentősen fejlődött az ügyeletes orvosi hálózat Hat éve gépkocsival gyűjtik be az anyatejet Az EgyeleM rendszerről és az anyatejgyűjtésről lesz szó az itt következőkben. Fontos részterületei ezek annak a munkának, amelyet Pécs egészségügyi dolgozói végeznek értünk, mindannyiunkért. Ugyanakkor rajtunk is, a mi felelősségünkön is múlik, hogy mennyire hatékony és gyors ez az ellátás. Pécsett 1969 decemberében összesen 2873 beteget láttak el az ügyeletes orvosok, amiből az általános ügyeletre 1690 beteg jutott. 716 esetben hívásra ment ki az ügyeletes orvos, aminek 57 százaléka indokolatlan hívás volt, 12 százalékkal több, mint a megelőző év decemberében. Vajon mi az oka ennek a növekedésnek? Mielőtt a kérdésre válaszolni próbálnánk, azt kell meghatároznunk, mi is az ügyelet? Hirtelen fellépő betegség... Az ügyeletes orvos feladata az, hogy hirtelen fellépő betegség vagy állapotromlás esetén az első orvosi segélyt megadja, s megállapítsa, vajon kórházba kell-e szállítani a beteget. 1962-ben Pécsett egyetlen központi ügyelet volt 110 ezer ember részére. 1964 elején mindhárom kerületben bevezették a külön ügyeletet. Nappal a körzeti rendelőket azok a betegek, akik erre képesnek érzik magukat, maguk keresik fel. Az éjszakai ügyelet este 7-től reggel 7 óráig tart Van külön vasárnapi ügyelet is. 1965-ben bevezették a gyermek-, majd a fogászati ügyeletet is. A fogászati ügyeletben részt vesz az egyetem klinikája is, amely a forgalomnak mintegy az egyharmadát látja el. A posta segítőkészségét dicséri, hogy a 08-as telefonszámon lehet igényelni az orvosi segítséget, ha az ügyeletes már nincs bent, s a posta továbbítja a kérést Általában éjfél előtt lezajlik a hívások 78 százaléka, s ugyanezen idő alatt az ügyeletes orvosok az összbeteglétszám 82 százalékát ellátják. Amtikor nem létező beteg hív pcc Az ügyeleti rendszerrel kapcsolatban két reklamáció hangzik el a betegek részéről. Az egyik az, hogy a járóbetegek nem találják bent az orvost, a másik pedig az, hogy késve érkezők a hívás helyére A kérdés tehát az, hol van ekkor az orvos? Pécsett a hívások kielégítését két gépkocsival biztosítják, amelyek naponta átlag 40 kilométert (decemberben 60- at) tesznek meg éjszakai ügyeletben, ami évente 1500 kilométert jelent. A tapasztalatok szerint ha figyelembe vesszik Pécs hosszirányú kiterjedését, s egyes kerületek rossz terepviszonyait, akkor is el lehet látni két kocsival az éjszakai ügyeletet. Akkor viszont mi a panaszok oka? Dr. Stefanits János, a városi egészségügyi osztály helyettes vezetője elmondotta, hogy nemrég egy telefonáló olyan házszámot adott még híváskor, amelyet az ügyeletes orvos hiába keresett, nem találta meg, mert nem is létezett. Külön problémát jelent a szombati és vasárnapi ügyelet. Amikor a pécsi üzemekben bevezették a szabad szombatot, a rendelőkben arra számítottak, hogy a nappali rendelést többen veszik majd igénybe. Sajnos, a fordítottja történt, a forgalom a hétfőihez képest mintegy egyharmadával csökkent. Sokan nyíltan vallják, hogy a szabad szombatjukat nem áldozzák arra, hogy rendelésre menjenek. Vasárnap még furább helyzetek adódnak. Sok beteg szakrendelésnek tekinti a vasárnapi ügyeletet. Mások így vélekednek: „Hétköznap olyan sokan vannak a rendelőben, gondoltam, kihívom az ügyeletes orvost.” Összességében e két napon sokkal több a hívások száma, mint egyébként. — Arra kérjük a betegeket, akiknek krónikus betegségük van, hogy rendszeresen keressék fel a körzeti rendelőket. Akik hirtelen rosszullétet éreznek, azok is időben próbáljanak elmenni a körzeti orvoshoz, hogy indokolatlan hívással ne terheljék az ügyeletes hálózatot, mondotta dr. Breila István, a városi egészségügyi osztály vezetője. Anyatej gyűjtés „háztól házig** Az anyatej a csecsemő legmegfelelőbb tápláléka. Sajnos, az utóbbi időben nemcsak nálunk, hanem világszerte csökkenőben van a szoptató anyák száma, ugyanakkor a rászoruló csecsemők (koraszülöttek, betegen született csecsemők) száma egyre növekszik. Nekik az életüket menti meg az anyatej, ezért vált szükségessé az anyatej-begyűjtés társadalmi megszervezése. Pécsett 1954-ben indult meg az anyatej összegyűjtése. 1963 óta gépkocsival keresik fel a higiéniai ismeretekkel kellőképpen felvilágosított anyákat, s összegyűjtik a tejet. A növekedés számottevő: jelenleg 36 anyától naponta mintegy 18 liter anyatejet tudnak elszállítani. — Nemrégiben újságcikk jelent meg, hogy Budapesten az országban első ízben sikerrel próbálkoznak a gépkocsis begyűjtéssel. Hatéves tapasztalatunk alapján bizonyíthatjuk ennek a módszernek az eredményességét —mondotta dr. Breila István, M. L. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TERÜLETI IGAZGATÓSÁGA közgazdász munkakörbe fiatal férfi munkaerőt alkalmaz. Feltétel: egyetemi, főiskolai végzettség. Pályázhatnak tanári oklevéllel rendelkezők is. Cím: PÉCS, POSTAFIÓK 27, vagy Janus Pannonius u. HL montim Eddig 2000 iskola kapott televíziót A Művelődésügyi Minisztériumban összegezték a „Televíziót minden iskolának” akció eredményeit. A nagy visszhangot kiváltó kezdeményezés nyomán 1500 tanintézet — elsősorban falusi, tanyai kisiskola — kapott tvkészüléket, különböző társadalmi és tömegszervezetektől, vállalatoktól, intézményektől, termelőszövetkezetektől. A Művelődésügyi Minisztérium és a tanácsok együttesen további 500 televíziót juttattak 1969-ben az iskoláknak. --------------------------------------------------------------------------------------- 1 Mikor készül el a régészeti kiállítás? 90000 tárgy van a múzeum birtokában . Február második felében folytatják a kiállítás rendezését Tudvalevő, hogy 1967. novemberében lebontották a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállítását, azzal a céllal, hogy felépül az új, minden tekintetben korszerűbb, s egyben a legszebb hazai régészeti kiállítás. A múlt év végéről, pontosabban 1969 októberéről — Múzeumi Hónap — volt szó, amikorra elkészül az új kiállítás. Mivel a mai napig sem készült el, a múzeum két szakemberéhez, a kiállítás tervező régészeihez, dr. Kiss Attilához és dr. Bándi Gáborhoz fordultunk felvilágosításért: mikor készül el a kiállítás, mi okozta a késést stb. Amit megtudtunk, az alábbiakban összefoglalható. A régi kiállítás, 1950-ben épült, s az volt az ország első modern régészeti kiállítása. Tartalmazta mindazt az anyagot, ami a század elejétől 1945-ig a megye területén előkerült. A régi kiállítás óta azonban nagy változások történtek Baranyában is, kb. húsz éve folynak rendszeres, tudományosan átgondolt, megtervezett ásatások, s az utóbbi tíz évben pedig a területen több régész is dolgozott. A múzeum régészeti anyaga ennek következtében 1960 és 1969 között megduplázódott. Jellemző adat még: 1945-ben 20 ezer, ma viszont mintegy 90 ezer tárgy van a múzeum birtokában. Ezek a tények sürgették tehát az új kiállítás meg-s rendezését. A régi lebontása után azonban még némi átalakítást kellett végrehajtani a Széchenyi téri épületen. Ezt az építkezést 1968. februárjában a terveknek megfelelően elkezdték, múzeumi beruházásként elvégezték, s 1968 őszére, a határidőre be is fejezték. (Egy vitatható körülmény akad itt csak: az épület fűtése anyagi okokból nem oldódott meg, így aztán a kiállítás termei télen a jövőben is jéghidegek lesznek.) Az építészeti munkával egyidőben készült el a kiállítás rendezésének művészeti terve is. Ami a múzeum régészeit illeti, az ő munkájuk már jóval korábban befejeződött ebben az ügyben. A forgatókönyv, ami a kiállítandó tárgyakat és a teljes szöveg (felirat) anyagot tartalmazza, már készen állt, sőt, rajta voltak az engedélyező pecsétek is. Maga a kiállítandó anyag, amelyet a raktárakból kiválogattak, előkészítettek — 1969 nyarán már készen várta a rendezőket. 1969 volt a kivitelezés éve, s a múzeumi szakemberek azt kérték, a nyáron készítsék el a teljes kiállítást. (A nagysikerű Vasarely-kiállítást emiatt bontották le nagysürgősen.) A rendezők azonban csak 1969 szeptemberében jöttek először, s kisebbnagyobb technikai nehézségek közepette dolgoztak 1969. december 20-ig, azóta nincsenek Pécsett. Tudnivaló, hogy az ország minden nagyobb állandó kiállítása a Művelődésügyi Minisztérium beruházásaként épül. S ezeket a kiállításokat kivétel nélkül a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának fennhatósága alá tartozó Központi Gazdasági Igazgatóság kiállításrendező csoportja készíti, mint az ország egyetlen erre hivatott szerve. Ha figyelembe vesszük, hogy az országban más kiállítások is készülnek, természetesen arra gondolhatunk, hogy esetleg nem győzi a feladatokat az említett csoport. Mivel azonban velük beszélni nem állt módunkban, mindössze a tényekre szorítkozhatunk. A csoport feladatai közé tartozott — a régészeti, majd a művészeti terv elkészítése után — a teljes installáció (vitrinek, faburkolat, a szükséges anyagok, berendezési tárgyak) megszerzése, ideszállítása, felállítása, majd a kiállítási tárgyak, feliratok stb. elrendezése. Szeptemberben azonban, amikor a rendezők ideérkeztek, még nem tudtak teljes erővel dolgozni az említettek hiánya miatt. Ez később is sok problémát okozott. Január 7-én például szállítás közben, az útviszonyok következtében, Dunakömlődnél összetört a kiállítás egész üveganyagának mintegy 70 százaléka. A csoport a jéghideg termekben amúgy sem tudott volna tovább dolgozni. (Hiszen ezért is kérték tőlük a nyári—őszi munkát.) Ígéretük szerint február második felében folytatják majd a kiállításrendezést. Az épület átépítése 230 000 forintba került. Az évek folyamán a megye százezreket adott ki az ásatásokra. A múzeum régészein kívül például dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, dr. Burger Alice, a Nemzeti Múzeum osztályvezetője is rendkívül értékes munkát végeztek a területen (a kiállítás két római termének ők a rendezői is). A kiállítás szakmai terve 1968 elejétől, az épület 1968 őszétől készen áll. Mindezek a tények önmagukban is megkívánnák, hogy az ország legszebbnek megtervezett, egyik legkorszerűbb régészeti állandó kiállítása ne szenvedjen féléves késést. H. E. A Nevelők Háza legjelentősebb 1970. évi rendezvénye A negyedik országos kamarakórus-fesztivál Olasz, román, jugoszláv, angol és lengyel együttesek jelentették be részvételüket a fesztiválra, melyet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztálya, valamint a Pedagógusok Szakszervezete Nevelők Háza közösen rendez 1970. április 9-től 12- ig Pécsett a Liszt Ferenc teremben és a Városi Művelődési Házban. Ez a fesztivál olyan együttesek fóruma, melyek az artisztikusabb kóruséneklést művelik, egyben kísérleti színpada az új törekvéseknek is. Bemutatja a régi elfelejtett európai kultúrkincsek feltárt értékeit A fesztivál programja április 9-én este megnyitó hangversennyel kezdődik. Másnap zenei ankétot tartanak, amely a Bartók és Kodály utáni magyar kórusművészettel foglalkozik. A programban összesen négy fesztivál-hangverseny és két hangverseny szerepel, ahol a kórusok egymást is meghallgathatják. A Nevelők Háza 1970. évi tervében a fesztivál megrendezésén kívül számos hagyományos program is szerepel. Klubnapokat tartanak a nyugdíjasoknak filmvetítésekkel, élménybeszámolókkal egybekötve. Ankétokat, továbbképzéseket rendeznek. A képzőművészek dél-dunántúli csoportjával közösen előadássorozat megtartását tervezik. A Nevelők Háza kórusa, mely már harmadszor kapta meg a Művelődésügyi Minisztériumtól a Kiváló Együttes címet, a Negyedik Országos Kamarakórus Fesztiválon kívül két alkalommal Debrecenben vendégszerepel, ahol részt vesz az Országos Pedagógus Kórus Fesztiválon és a Bartók Béla Nemzetközi Kórus Fesztiválon. Tíz levél az irodalomtanításról A poligráfus író Beszélgetés Tüskés Tiborral . Tulajdonképpen egy kiadói előrejelzésben fedeztem fel, nem kis rémülettel, hogy előkészületben van ez a mű. Aztán kért fel a kiadó. Az 5 ív terjedelmű kötetkében a felszabadulás utáni magyar irodalom tanításának problémáiról lesz szó. Egy fiatal kollégához intézett tíz levél formájában írtam meg. A kiadó először kissé vonakodott, de nekem az a véleményem, sokkal jobb ez a közvetlen forma. A szakmai nyelv mindent megöl. * Olyan zsargonban beszél gyakran a kritika és a pedagógia is, amelyet a kívülálló nem ért meg. Pedig szerintem még a legbonyolultabb tudományról is lehet egyszerűen, közérthetően szólni. A tapasztalataim alapján arról írtam, hogyan lehet közel hozni a diákokhoz a kortárs irodalmat. Egy-egy levél logikusan egymáshoz kapcsolódó témáról ejt szót, a mai magyar irodalom tanításának szükségességéről, a folyóiratok szerepéről a tanításban és így tovább. Tüskés Tibor előveszi a kéziratot és felolvas néhány részletet. „Nem arról van szó, hogy az iskola a mai irodalomról ítéletet mondjon, az olvasót arra kellene megtanítani, hogy tájékozódni tudjon benne... Olyan olvasókat kellene nevelni a mai iskolában, akik 30—40 év múlva is olvasói lesznek a 30—40 év múlva megjelenő könyveknek.” Sokszor mondják, hogy minden korban a szélesebb közönség nem tudta élvezni annak a kornak a művészetét. Nekünk érezni kell azt a felelősséget, vajon mit mond majd rólunk a holnap irodalomtörténésze, milyen közönsége, olvasója voltunk korunk költészetének és irodalmának? — Úgy tudom készülőfélben van néhány egészen más témájú könyve is. Hogyan tudja összeegyeztetni a különféle munkákat? — Számomra az írás: tanulás. A nyilvános tanulás fóruma. A tanulmányíró mindig egy feladatot old meg. Állandóan olyasmivel foglalkozom, amiben nem vagyok szakember. Ez jó érzés is, mert a laikusok biztonságát adja. Minden probléma a hamvasságával, újszerűségével jelentkezik. Földrajzból nem tudok többet, mint egy középiskolás diák. Ezért vállalkoztam a Móra Könyvkiadó részéra egy földrajz könyv írására. Nem vagyok „tüke”, ezért mertem megírni a „Vallomás a városról’’ c. könyvemet, amely a könyvnapra jelenik meg. Nem vagyok irodalomtörténész, ezért írom a Jelenkornak A pécsi irodalom kistükre c. sorozatomat. Nem vagyok művészettörténész, ezért írtam Martyn Ferencről egy könyvet, amely a Kaposvári Múzeum kiadásában jelenik meg. Ez lesz az első terjedelmesebb írás Martynról, művészetének egy részterületéről. „A szó és a vonal” a címe, a Martyn Ferenc irodalmi kísérőrajzairól szól. Martynnak önálló grafikai oeuvreje is van, s ezeket az irodalmi művekhez készült egyenértékű alkotásokat én az irodalom oldaláról közelítem meg. S végül, bár nem könyvről van szó, hadd említem meg azt a bibliográfiát, amelyet a pécsi irodalomról készült munkáim közben állítottam össze, de hasznos lenne a szélesebb nyilvánosság elé bocsátani. A címe: „Pécs irodalmi emlékhelyei”. Pécs irodalmi nevezetességeit közli utcák és szerzők szerint is. Jelenleg a Városi Könyvtárban van, várom a választ kiadhatóságával kapcsolatban. " Maraikó László A „poligrafus” szó nemcsak olyan írót jelöl, aki sokat, hanem aki sokféléről ír. Amolyan irodalmi polihisztort. Tüskés Tibornak tavaly megjelent könyve az Irodalmi nevelés a tanórán kívül második kiadásban is napvilágot lát. A Tankönyvkiadónak ugyanebben a sorozatában most új könyve is készül: Kortárs irodalom a középiskolában lesz a elme. HORGANYZÓ ÉS TELEPI segédmunkásokat felvesz A Pécsi Vegyesipari Vállalat Jelentkezés: Pécs, Irányi Dániel tér 9.