Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

1970. február 14. Életrevaló ötlet Gépkocsim­osást is vállal a Patyolat? Egy esztendeje, amikor hírt adtunk lapunkban arról, hogy a pécsi Patyolat gépkocsimo­só szolgáltatás bevezetésének gondolatával foglalkozik, he­lyesnek ítéltük a kezdemé­nyezést. Ennek ellenére sem aratott mindenütt osztatlan sikert és a váratlan bírálatok miatt a kezdeményezők ak­kor meg is torpantak. Feltet­ték maguknak a kérdést: va­lóban érdemes-e nekik ezzel foglalkozni. Úgy látszik, ér­demesnek találták, mert — bár azóta sem beszéltek róla kifelé — a tervet nem ejtet­ték el, sőt azóta ki is bőví­tették elgondolásaikat. Az alapgondolat az volt, hogy a Patyolatnál rengeteg víz megy veszendőbe, megle­hetősen magas aktív mosó­szertartalommal. Ezt lehetne hasznosítani, legjobb módja pedig az lenne, ha a környék­beli gépkocsik szerviz nélküli mosását vállalnák Tulajdonképpen önköltség­csökkentési lehetőségként me­rült fel ez az elképzelés. A Patyolat a város egyik leg­nagyobb vízfogyasztója: 1969- ben 110 ezer köbméter vizet használtak fel. Ez szennyvíz­ként el is távozott. A válla­lat termelési költségeiben te­hát előkelő helyet foglal el a felhasznált víz ára, ami a kö­zelmúltban emelkedett 3,04 forintról 10,20 forintra.­­ Ugyanígy drágábban kapják a Tejipari Vállalattól a gőzt, az elmúlt év végén pedig be­lépett még egy új tényező, amely további intézkedések megtételét sürgeti. Mint isme­retes, minden vállalatnak, amely termelő folyamatából szennyvizet bocsát ki, a víz szennyezettségének fokától függően bírságot kell fizetni. A bírság mértékét még nem ismerik — különböző labora­tóriumi vizsgálatoktól függ—, a további elképzelések kiala­kításában azonban már ez is szerepet kapott. A napi vízigény egyébként kb. 380 köbméter, amiből mintegy 250 köbmétert lehet­ne hasznosítani gépkocsimo­sásnál. Óvatos becslés sze­rint 2 százalékos önköltség­­csökkentést lehetne elérni, ami azt jelentené, hogy en­­­nyivel kevesebb lehetne az állami dotáció. Gyorsan megtérülő beruházás A gépkocsimosás bevezeté­se némi beruházást igényel. Amikor a gondolat először vetődött fel, nehezebb lett volna, mint ma. Közben ugyanis megegyezés történt a Tejipari Szállítási Vállalattal, amely leköltözik a Tejipari Vállalathoz, s az új telephely kialakításához kisebb föld­területet vesz át a Patyolat­tól. Az átadandó területen van a Patyolat jelenlegi ko­csimosója. A megegyezés úgy szól, hogy az átvevő vállalat 300 ezer forint kártalanítást fizet és magas téglafalat épít kerítésnek Ez lehetne az épí­tendő új kocsimosó egyik fa­la, a kártalanítási összegből pedig el lehet kezdeni az építkezést A kétaknás léte­sítmény, ahol magasnyomású vízsugárral tisztítanák a ko­csikat, 700 ezer forintba ke­rülne és úgy számítják, öt éven belül meg is térülne. Ez azonban csak az eredeti elgondolás, amihez azóta egy újabb is társult. A Patyolat közelében több olyan vállalat és intézmény is van, ame­lyek sok gépkocsival rendel­kezve nagy vízfogyasztók. Az Erdőgazdaság, a Tejipari Szállítási Vállalat, az Építő­anyagipari Szállítási Vállalat és a Mentőállomás 1969-ben 40 ezer köbméter vizet hasz­nált fel, aminek túlnyomó ré­sze feltehetően gépkocsimo­sásra ment. Ha ezek a válla­latok vállalnák a vezeték megépítését, a Patyolattól lé­nyegesen olcsóbban vásárol­hatnák meg a kocsimosásra alkalmas meleg mosóvizet, azaz lényegesen kevesebbet kellene igénybe venniök Pécs ivóvizéből. Víztisztítás A vízszennyezettségi bírság bevezetése intenzívebbé tette a Patyolat egyéb vízgazdál­kodási törekvéseit. — A víz­­szennyezés elleni küzdelem világprobléma, a ruhatisztító iparban keresik a leghatáso­sabb megoldásokat.­­ Ezek egyike az a nyugati világsza­badalom, amely minden szennyeződést szinte tökélete­sen kiold a vízből, de a mo­sószer- és hőtartalmat meg­hagyja. A berendezés egyet­len hátránya: nagyon drága. Nem valószínű azonban, hogy ilyen berendezést vásá­rolnának, ezért marad az, amivel már korábban is fog­lalkoztak: ülepítő tartály­­rendszer megépítése. Pécsett a vízellátás mindig gondokkal járt, a város la­kosságának rohamos növeke­dése a gondokat tovább nehe­zíti. Ezeken enyhítene a Pa­tyolat, amelynek az önkölt­ségcsökkentési szándékon túl világos az a törekvése, hogy minél kevesebbet vegyen el a város ivóvízkészletéből. Né­hány hete hírt adtunk arról, hogy a kormány határozata alapján a negyedik ötéves tervben több száz millió fo­rintot fordítanak a ruhatisztí­­tó-ipar fejlesztésére. Ebből bizonyára meg tudja valósí­tani a pécsi Patyolat is nagy­­jelentőségű vízgazdálkodási terveit H. L ötperces interjú A sellyei növénytermesztő gépészekről Évről évre több gépet vá­sárolnak a mezőgazdasági üzemek, egyre jobban kere­sett a növénytermesztő gépész szakma. Bár a nyolcadikosok csak hónapok múlva lépnek ki végleg az általános iskola falai közül, már megkezdő­dött a jelentkezés a külön­böző szakmunkásiskolákba. A sellyei Mezőgazdasági Szak­munkásképző Iskola életében az 1970-es év több vonatko­zásban is változást hoz. Erről beszélgettünk Czupy György igazgatóval.­­­­ • ............ — Eddig csak olyan tanu­lókat vehettünk fel, akik valamelyik mezőgazdasági üzemmel szerződést kötöttek. Az új szakmunkástörvény ér­telmében az 1970—71-es tan­évtől kezdődően minden olyan baranyai, nyolc általános is­kolát végzett tanulót felve­szünk, aki elküldi hozzánk jelentkezési lapját Nem kell tehát szerződést kötni. Az is­kola jelentős eseménye lesz, hogy az idén 4 millió forin­tos költséggel megkezdjük tanműhelyeink újjáépítését új tanműhelyek építését. Ezt a beruházást 1971-ben 11 mil­lió forinttal folytatjuk to­vább. — Hány tanulót iskoláznak be az idén? — Eddig 10 osztállyal, 250 tanulóval működtünk, a jövő tanévben az osztályok száma 12-re, a tanulólétszám 330— 350 főre nő. A megyéből ös­­­szesen 140 tanulót kívánunk beiskolázni. A három éves tanulmányi idő alatt tanuló­otthon­i elhelyezést, telj­es el­látást, munka- és védőruhát, a tanulmányi előmeneteltől függően 110—500 forint ösz­töndíjat biztosítunk. Ezen fe­lül, ha valaki szerződést köt valamelyik mezőgazdasági üzemmel, havonta 250 forint társadalmi tanulmányi ösz­töndíjat is kaphat. Az oktatás felerészben elméleti, másrészt gyakorlati. A gyakorlati oktatás üzemi része a vesti tsz-ben és a Bogádmindszenti Állami Gaz­daságban történik. A tanulók a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után levelező ta­gozaton elvégezhetik a mező­­gazdasági gépészeti szakkö­zépiskolát. — Az elhelyezkedés? — A tavaly végzett szak­munkástanulóink körében 4 hónappal később felmérést végeztünk: hogyan állták meg a helyüket, megtalálták-e számításukat. Például a so­­mogyapáti tsz-ben Keresztes Ferenc volt tanulónkat 10 fo­rint 50 filléres órabérrel al­kalmazták, mint génszerelőt; Hegedűs István a lánycsóki tsz-ben , 8 forintos órabérrel. Ahol nem órabérben, hanem, teljesítménybérben foszlalkoz­­tatják volt tanulóinkat, ott a felmérés alapján 2000—2800 forint között mozog a kere­setük. Simantmi­ndin­#'-----------------——­ 3 Elkészült a mohácsi rendelőintézet l­assam két éve épül. Most végre készen van Mohácsom az új rendelőintézet. A kórház és a véradó ál­lomás között elhelyezkedő mo­dern épületegyüttes főbejára­ta előtt még egészen friss az aszfaltburkolat. A napokban jártak itt az aszfaltozók, ezt mutatja egy-két elhagyott szurkos láda is. A nagy T-alakú épület két részre tagozódik: az egyszin­tes mellékszárnyra és az egy­emeletes főszárnyra. A két szárny egy úgynevezett nyak­taggal kapcsolódik egymás­hoz, itt van a főbejárat és a porta. Innen nyílik a tágas előcsarnok, a kartotékozó, a lépcsőház, az artisztikus tér­elválasztóval. Az 52 méter hosszú fő­­szárny két szintjének déli oldalán összesen 90 ablak tagolja ritmikusan a hom­lokzatot és biztosítja a vilá­gosságot. Az épület déli ol­dalának tágas folyosói egy­ben várótermek is. Ebben a szárnyban kizárólag csak a felnőtt betegeket kezelik majd. A földszinten az előcsar­nokból balra a felülvizsgá­­lót, a nőgyógyászatot, orr­fül- gége-szakrendelőt és kör­zeti orvosi rendelőt helyez­tek el Az előcsarnok másik feléből a röntgen, a kötöző, a vizsgáló és a műtő, vala­mint a műtőhöz kapcsolódó autoklávot lehet megközelí­teni. A műtő padlózata kék, fehér metlachi kockákból áll, a falakat teljes magas­ságban fehér csempével bur­kolták. Az emeleten a sze­mélyzet szociális létesítmé­nyei kaptak helyet, itt van a szemészet, az EKG, a la­boratóriumok, két belgyó­gyászati rendelő és az iroda. Az egyszintes másik szárny­ban a gyermek szakrendelé­seket bonyolítják majd le. A 19 méter hosszú épülete szárnynak külön bejárata is van, így a gyerekeknek nem kell a felnőttek között mo­zogniuk. Kényelmes váróter­met építettek itt, két-két rendelőt, valamint úgyneve­zett gondozó helyiséget. Az itt levő két­­ fertőző rendelő­höz külön bejárat vezet. Az öt és félmillió forint beruházással létesült mohá­csi rendelőintézet terveit a Baranya megyei Tanácsi Ter­vező Irodában készítették. Az építési munkálatokat a Baranya megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat végezte. Mohács új rendelőintéze­tében a közeljövőben meg­kezdik a város és a járás betegeinek gyógyítását — Mécs — Műszaki propagandahónap 1970. Megnyitó február 27-én • Előadások, tudományos ülésszakok, kiállítások Elkészült a gazdag hagyo­mányokkal rendelkező, Pécs- Baranyai Műszaki Propagan­da Hónap, 1970. évi program­­tervezete. A rendezvénysorozat feb­ruár 27-én, 14 órakor kezdő­dik, amikor dr. Horgos Gyu­la, a kohó- és gépipari mi­niszter ünnepi megnyitó elő­adást tart, Pécsett a Tudo­mány és Technika Házában. A március 31-ig tartó prog­ram során több mint har­minc előadást és szakmai vi­tát rendeznek. Március 2-án rendezik a közegészségügyi napot Itt ad­nak ismertetést az urbanisz­tika és település egészségügy­ről, az utcai fasorok és köz­művek szerepéről és az ut­cai közlekedés higiéniájáról. Megrendezik a fiatal mű­szakiak és közgazdászok nap­ját a Tudomány és Technika Házában. Egész napos tanács­kozáson elemzik eddigi mun­kájukat és vázolják feladatai­kat. A pécsi panelos lakóépüle­tek fejlesztési célkitűzéseiről az ÉVM. célprogram kereté­ben címmel három pécsi mér­nök, klubnap alkalmával tart ismertetőt 75 éves a dél-dunántúli áramszolgáltatás. A DÉDÁSZ tudományos ülésszakon emlé­kezik a jubileumi évfordulón. Ünnepségük színhelye a ME­­TESZ-ben lesz. Számos kiállítás és ter­mékbemutató színezi, gazda­gítja a hónap rendezvényeit Bemutatják az ORION gyár 1970. évi újdonságait és a Videocolor színes televíziót A Pécsi Bőrgyár termékbe­mutatót tart a feldolgozó iparágak szakemberei részére. Ismertetik az 1969. évre ki­írt kémikus pályázatok díj* nyerteseinek névsorát is a Műszaki Propaganda Hónap során. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a Kun­­szentmiklóson megtartott 7. beti lottósorsoláson a következő nye­rőszámokat húzták ki: 25, 34, 49, 68, 75 Dr. Hortobágyi Ferenc — a Községi Tanács vb-elnöke — Szentlőrinc. Ki az az ember, aki e ne­vet viseli és aki tizennegye­dik esztendeje olyan renge­teg energiát áldoz azért a községért, amely — milyen bizarrul is hangzik ma már — annak idején nem akarta elfogadni. ♦ Tavaly múlt ötven éves. Szép szál, derék ember, hó­fehér hajjal, harsány derűvel és olthatatlan tudásszomjjal. Amikor annak idején a gödre­­szentmártoni tanítónő rávette a szüleit, hogy taníttassák a jófejű gyereket, egyikük sem gondolta, hogy még négy év­tized múltán is a tanulás lesz életének az alkotóeleme. 29- ben persze ez másképp ment­­ mint ma. A szülők vállalták a taníttatást, de csak egy évig bírták. Kimaradt a gyerek a dombóvári reálból és testvé­reivel együtt ő is eljárt nap­számba a Szili-uradalomba. Közben magánúton végezget­­te a pécsi polgárit, ahogy a munka engedte. Húsz éves el­múlt már, amikor katona­korában befejezte. ♦ A leszerelés fordulatot ho­zott­ az életébe. 1944 január 1-től a baranyajenői körjegy­zőségen dolgozott népmozgal­mi nyilvántartóként. A bevo­­nultatásokat intézte, ősszel csaknem meggyűlt a baja a németekkel, akiknek feltűnt, hogy a sváb községekből na­gyon kevés fiatal megy az SS-be. Hát hogyne, amikor a­­ rendeletet kijátszva, inkább­­ munkaszolgálatosnak mentek — a fiatal nyilvántartó segít­ségével Egy időre el kellett tűnnie a jegyzőségnek még a környékéről is, amikor pedig ismét előjöhetett, akkor a jegyző már csomagolt, ment Nyugatra és a kulcsot rábíz­ta. December 4-én szabadultak fel, 7-én pedig jött az utasí­tás a szovjet parancsnokság­tól: meg kell kezdeni a köz­­igazgatási munkát, ő volt kéznél, rászakadt minden. — Csupa olyan dolog, amit soha jegyző előtte nem csinált. — Szovjet alakulatok elszálláso­lása, élelmezésük biztosítása, az emberek közmunkára ren­delése. Bonyodalmak, félre­értések, aztán a dolgok lassú rendeződése. ♦ És amikor már távolról sem szűrődött hozzájuk a csatazaj és eljött az a feledhetetlen 45-ös tavasz, megkezdődött az a nagyszerű munka, amire míg él, boldogan és büszkén emlékezik vissza: a földosz­tás. A Szili-uradalom, ahol gyerekfejjel napszámoskodott, a Jeszenszky-uradalom, a volksbundisták 50—100 holdas birtokai végre a parasztok ke­zébe kerültek. Micsoda viták voltak a földigénylő bizottsá­gokban! Ki kapjon, mennyit kapjon, milyent kapjon? Az­tán amikorra földbe került a vetőmag, megnyugodtak a kedélyek is. Sikerült végre igazságot tenni az évezredes perben és az élet megindult a rendes kerékvágásban, őszre megjött az új jegyző is, a fia­talember átadta a hivatalt és megint egyszerű beosztott lett a jegyzőségen. ♦ „Milyen volt az az eszten­dő? Nagyon szép és nagyon nehéz. Fiatal voltam, tapasz­talatlan, sokszor féltem is a feladatoktól. Sokszor nehéz helyzetben kellett intézkedni. Mai szemmel lehet bírálni is azokat, de akkor mind jó és szükségszerű volt. Ha hasonló helyzetben újból kellene csi­nálni, nem is lehetne más­képp”. ♦ Ezután kezdődtek a tanulás véget érni nem akaró évei. 1947-ben egy belügyminiszté­riumi tanfolyamon alkalmas­­sági vizsgát tett és érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű oklevelet kapott Egy évvel később közigazgatási tanfo­lyamon jegyzői oklevelet szer­zett. Néhány éves szünet után — és mennyi minden történt ezekben az években! — 1957- ben mezőgazdasági techni­kum a szabályszerű érettségi oklevélért, 1961-től pedig a jogtudományi egyetem. Dok­­torrá avatás 1966-ban. A 60 ol­dalas disszertáció tárgya: „Tartási és életjáradéki szer­ződések”. Utána tavaly ügy­védi és jogtanácsosi vizsga. Ugyan mit is szólna ehhez a hajdani tanító néni? ♦ Persze a tanulás csak kí­sérője volt a mindennapi küz­delmeknek. 1948-ban elkerül hazulról. Sámodon lett segéd­jegyző, a tanácsok megala­kulása után pedig Drávaszer­­dahelyen vb-titkár. 1954-ben Harkány lett az új állomás­hely. Milyen is lehetett ez a község akkor a határsávban? A mai nagy életnek nyoma sem volt, csak a környékbe­liek jártak oda. Talán lehe­tett sejteni a majdani fejlő­dést, de mire lett is valami, addigra el kellett jönni on­nan. Szentlőrincre, ahol ma a végrehajtó bizottság elnöke. Itt érte majdnem az a meg­lepetés, hogy nem fogadják el ♦ „A végrehajtó bizottságnak kellett döntenie: elfogad­nak-e. Hárman mellettem sza­vaztak, hárman ellenem. Az elnök szava döntött , mel­lettem szavazott. Ezután nem lehetett mellébeszélés, bizo­nyítani kellett. A munka mellettem szólt A tanácsülés már egyhangúlag beiktatott a vb-titkári funkcióba. Azóta itt vagyok. Megtelepedtem és úgy érzem magam, mintha mindig itt éltem volna. Azt hiszem, a szentlőrinciek is megszerettek. Amikor a nagy tsz-szervezés volt, 126 család közül 80 akkor vállalta a be­lépést, ha a vb-titkár viszi a belépési nyilatkozatot. A há­zasulandók többsége ragasz­kodik ahhoz, hogy én eskes­sem őket Ezért tettem le ta­valy közigazgatási pályafutá­som alatt negyedszer az anyakönyvi vizsgát Népsze­rűség ez? Azt hiszem, igen. De azért meg kellett dolgozni érte. Amikor idekerültem, az előző évről minden pénz meg­maradt a községben. — Nem tudták, mire költsék. Azóta épült 16 kilométer járda, tör­­pevízmű, melegvízű strand, új iskola, lakótelepet építünk, hozzákezdünk a szennyvízhá­lózat építéséhez... Szeretnék ittmaradni nyugdíjig. Sokat lehet még itt dolgozni. Leg­nagyobb dolog volna elérni a nagyközségi rangot”. ♦ Szabadidő? Valójában nincs sok. Tagja a Hazafias Nép­front, az MHSZ, a Vöröske­reszt, az ÁFÉSZ, a Vörös Me­teor SK vezetőségének és ezek mind a szabadidő egy részét veszik el Ami pedig marad, azt nagyon okosan kell elosztani a család, a ker­tészkedés és az olvasás kö­zött Külön szórakozásra már úgysem nagyon vágyik. * „Valamikor nagyon nagy úr volt a jegyző a faluban. Ezt kár is ismételgetni. — Tény, hogy mindig távol volt az emberektől. Más társadalmi osztályban élt, nem ereszked­hetett le az egyszerű embe­rekhez. Ezért is hiányzott az az emberi kapcsolat, ami ma már természetes és ami nél­kül el sem tudnám képzelni a munkámat. Együtt élünk itt a községben, együtt is dolgo­zunk a községért. — és egy olyan községért, mint Szent­lőrinc, amely — akárhogy is vesszük — nagy fejlődés előtt áll, érdemes is”. Hársfai István A szentlőrinci tanácselnök

Next