Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
,1970. június 30. imnentim nam» Miből fizetik meg az üzemek a lakbérkülönbözetet? Kérdések és válaszok a lakbérekről, lakáscserékről és a lakások eladásáról Sok kérdést tesznek fel az emberek a párt és kormány Lakásépítés, lakáselosztás, lakbérek című határozatával kapcsolatban. A kérdezők egy része olyan részletekre kíváncsi, amelyekre egy határozat — jellegénél fogva — nem térhet ki. Az ilyen részleteket ugyanis a határozatot követő kormányrendeletekben szokták kimunkálni. A kimunkálás pedig időt, méghozzá elég sok időt vesz igénybe, ezért a rendeletre előreláthatólag a jövő év tavaszáig kell várni. Bár a részletek még nincsenek kidolgozva, olvasóink mégsem maradnak felelet nélkül. Egy sor olyan kérdést tettek fel ugyanis, amelyek benne vannak a határozatban, csak elkerülték a figyelmüket, vagy ha nem is részletezi a határozat a témát, a határozat egészéből, szelleméből mégiscsak le lehet vonni egy seregnyi következtetést *— Miből és hogyan fizetik meg az üzemek a lakbérkülönbözetet? Csökkenteni fogják-e a lakbérkülönbözet arányában a vállalatok állam iránti befizetési kötelezettségét? Nem csökken a vállalatok részesedési alapja a lakbérkülönbözet miatt? — A párt- és kormányhatározat 43. pontjában világosan le van írva, hogy ... „az állam a vállalatoknak (szerveknek) globálisan, egy összegben nyújtja a térítést.” Ebből félreérthetetlenül megállapítható, hogy a részesedési alapok emiatt nem csökkennek. Mivel a legtöbb vállalatnak befizetési kötelezettsége van az állam iránt, könnyen megtörténhet, hogy az egyszerűsítés kedvéért a lakbérkülönbözet arányában csökkenteni fogják a befizetések öszszegét. A dotált vállalatoknál, a költségvetési üzemeknél természetesen nem járható ez az út, azoknál — a lakbérkülönbözet arányában — növelni kell a dotációt, az állami pénzkiutalásokat. — A magánházakban lakó bérlők is kapnak-e lakbérhozzájárulást a vállalatoktól? — Magától értetődik. Ez egyébként világosan megállapítható, ha a határozat 35 —38. pontját elolvassuk. * A határozatban az olvasható, hogy a lakáson belüli felszerelési és berendezési tárgyak felújítási és pótlási költségei 50—50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost terhelik. Miért 50 —50 százalékos arányt mond- tak ki? — Azért, hogy az állam és lakó egyaránt és egyformán érdekelt legyen a berendezések karbantartásában, felújításában. Így a legigazságosabb és célravezetőbb. — Ha az állam megtöri a lakbérkülönbözetet a vállalatoknak, akkor miért kell bevezetni a lakbérreformot? — Sokszor elhangzott már, hogy változtatni kell a lakbérek jelenlegi rendszerén és mértékén, hiszen a mai lakbérek nem fedezik a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit. Ha az állam nem fizetne lakbérkülönbözetet a vállalatoknak, a lakbéremelkedések terhe az állami lakások bérlőire hárulna, s ez kihatna az életszínvonalunkra is. Azért van szükség átmenetre, fokozatosságra, hogy ez ne következzék be. S nem is következhet be, hiszen — figyeljük meg a határozat következő mondatát — ezt olvashatjuk a 43. pontban: „A rendezést követő időszakban a bérlők fizetésének, illetve átlagkeresetének emelkedésével együtt a hozzájárulás a keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő arányban csökken.” Hangsúlyozzuk, kiemeljük a 25 százalékot, hiszen ebből világosan megállapítható, hogy az átmenet időszaka alatt a lakbérek növekedése a keresetnövekedés csak negyedrészét veheti igénybe, következésképp a többi 75 százalék a dolgozó zsebében marad. — Kell-e előleget fizetni a minőségi lakáscseréknél? — Nem volt és nincs szó előlegfizetésről. A két lakás értéke különbözetét kell megfizetni. — A határozat kimondja, hogy a bérlakások kiutalásánál, valamint a szövetkezet, társasházi lakások építésénél két gyermekig megelőlegezett kedvezményben lehet részesíteni a fiatal házasokat. Meddig tart a megelőlegezett időszak? Mi történik, ha — a rajtuk kívül álló okok miatt — nem lesz két gyermekük a fiatal házasoknak? — Az európai országok többségében 28—30 éves életkorig szokták fiatal házasoknak tekinteni a párokat. Nálunk még nincs pontos meghatározás, a kormányrendelet majd választ ad erre a problémára is, s vele együtt a várakozási időre is. Nyilvánvaló, hogy több éves időtartamról van szó. Ha letelik a várakozási idő, s nincs két gyermek, vagy egyáltalán nincs gyerek, az előlegezett kedvezmény az állam iránti tartozásnak minősül. “ Nem lenne igazságosabb, ha a személyi jövedelmek arányában határoznák meg a lakbéreket? — Nyilván, a jóindulat sugallta ezt a kérdést, bár a kérdező sem gondolhatta végig a dolog következményeit, hiszen a feje tetejére állna minden, ha ezt bevezetnék. Lennének emberek, akik magas lakbért fizetnének a minden komfort nélküli szoba-konyhás lakásért, csak azért, mert magasabb a jövedelmük. Mások viszont alacsony lakbérrel is megúsznék, noha minden kényelemmel felszerelt összkomfortos lakásban élnek. Vannak területek, ahol a magasabb jövedelműeknek többet kell fizetniök. Ilyen például az óvoda, bölcsőde. Sok vonatkozásban már ma is ilyen, s a jövőben még inkább az lesz a lakáselosztás is, hiszen a határozat 26. pontjában a következőket olvashatjuk: „A tanácsok a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jogosultságát és közöljék velük, hogy jövedelmi és vagyoni helyzete alapján melyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket.” E mondatból félreérthetetlenül megállapítható, hogy az alacsonyabb jövedelműek előnyben részesülnek. Egyébként sem a lakbér feladata az, hogy kárpótolja az alacsonyabb jövedelműeket, vannak erre más formák is, köztük a családi pótlék. És aligha lehetne megvalósítani a kérdezők javaslatát, mert szinte lehetetlenség nyomon követni a személyi jövedelmek ingadozását. Egy óriásira felduzzasztott, bürokratikus apparátus sem tudna evvel a feladattal megbirkózni. — Az utóbbi időben sok szó esik aról, hogy az állami lakások egy részét eladják. Miért nem adnak el minden állami lakást? — Ha a tíz éven belül épült új lakásokat is értékesítenék, igen nagy kár érné az államot, mert azok, akik e lakásokban élnek, 30 százalékos kedvezményben részesülnének a vásárlásnál. Jóval olcsóbban jutnának egy ilyen lakáshoz, mint amennyit az valójában ér. Egyébként sem volna célszerű társasházzá alakítani a nagy bérházakat, például a 300, vagy 180 lakásos kelenföldi bérházakat, a 92 lakást tartalmazó pécsi hétemeletes épületeket, mert az ilyen nagy házaknál már nagyon költséges a társasházi forma. Sokkal költségesebb, mintha az állam tartja fenn. — Mekkora lesz a lakbér összege a társbérleteknél? — Pontosan annyi, mintha egy család lakná az egészet. Nem szednek dupla lakbért. A közösen használt helyiségekért közösen, a saját maguk által lakottakért pedig egyénileg fizetnek. A kettő összege adja ki a lakás után járó tényleges lakbért. Magyar László Ismét termel az algyői olajmező Az algyői olajmezőt védő úgynevezett szorítógát elkészítése, valamint a Tisza és Maros vízállásának csökkenése lehetővé tette, hogy hétfőig üzembe helyezzék az összes olajkutakat Algyőn és a Tisza—Maros szögben. A napi olajtermés most már eléri a 2400 tonnát, ami 100 tonnával több az árvízveszély előttinél. Hétfőn három új kutat is üzembe helyeztek. Ezzel a termelő szénhidrogén kutak száma elérte a 90-et, s így rövidesen pótolják az árvíz okozta termeléskiesést. __|---------------------------------------------------- | Tunyogmatolcs újjászületik November 1-re mindenkinek tető lesz a feje felett Új falak a romok helyén Nyíregyházáról Mátészalka felé döcög a vonat. Helyet alig találni, harsogó jókedvű diákok töltik meg a szerelvényt . A 107-esből jöttünk, a nyíregyházig ipari tanuló iskolából, Nagyhódoson lesz a táborunk, ott segítünk az építkezésben. A táborok már készen várják a fiatalokat — az árvízvédelemben is példásan dolgozó polgári védelmi alakulatok szinte hihetetlen gyorsasággal építették fel, ezeket a „nyári városokat”, az árvízsújtotta vidékeken. Kishódoson, Nagyhódoson, Tivadarban és Csengerben felállított táborokban összesen 3500 diák segít majd az újjáépítésben a szabolcsi embereknek. A szerelvény többször megáll, hol itt, hol ott kell várakoznunk, hogy szabad legyen a pálya. Túlzsúfolt a vasút errefelé: vagonok sokasága ontja az építőanyagot, mert most nem csúszhat a határidő — november 1-re minden hajléktalanul maradt családnak legalább egy lakható szobát kell felépíteni. Mátészalkán az állomásépületet sem lehet látni az előtte álló vagonsoroktól, vagy öt szerelvényen kell átmásznunk, mire kijutunk a vasútról. Tunyogmatolcs felé már kész a pálya, akadálytalanul el lehet jutni Fehérgyarmatig. • Molnár János bácsi nem ismer meg, amikor ráköszönök. Három héttel ezelőtt találkoztunk, akkor bútorának romjai után kutatott a háza helyén magasodó földhalmon. Nagyot változott itt azóta a világ. A földhalmot már hiába keresem, a simára egyengetett terepen egy komoly ház betonalapja fut körbe. Néhány méterre tőle ismerős típusú faház, teraszrészén odaügyeskedett tartókban muskátli, az ablakon függöny. — Szép nagy házam lesz, nézze már, milyen alapot csináltak hozzá. Két szoba, konyha, meg fürdőszoba. Míg elkészül, ellakunk itt, ebben is, amit a baranyaiaktól kaptunk. Jó ez a kisház, nem kell az embernek öregségére a színben lakni. Ezt, ami majd felépül, már nem viszi el az a gálád víz. Idős asszony áll meg mellettünk, kedvesen invitál. — Jöjjön már, nálunk is. Igazából Baranyából jött? Sütök tojást, ha elfogadja, csak itt, az udvaron, mert máshol nincs helyem, — de jószívvel adom, annyit segítettek maguk is. Nézze, milyen kis takaros faházam van, én nem is tudom, talán öngyilkos lettem volna, ha addig idegenben kell lenni, míg elkészül az út. — Milyen házat épít? — Két szobásat, amilyen a szomszédé, Szép nagyot. Tudja, most már nem is síok. A község tunyogi részén, nem messze a megszelídült Szamostól, három faház áll az út mellett. A középsőn felirat hirdeti, hogy a víkendház, most hivatalos helyiség, a nyíregyházi TÜZÉP kihelyezett részlege. Itt a helyszínen intézik az építési ügyeket, biztosítják az anyagot, a fuvart. A munkaidő kötetlen. Már úgy értve, se hétköznap, se vasárnap, se félfogadás, bürokráciára itt nincs idő. Busa Katalin az ügyeletes fejből sorolja, milyen típusú házhoz, milyen anyag kell, mennyi és milyen sorrendben. A gyakorlatot itt szerezte, június 15-től dolgozik a községben. — Győrből jöttem segíteni az itteni tüzépeseknek, nagyon megsokasodott a munka. Egyébként akár országos találkozót is rendezhetnénk. Két kollégám, Szabó Kálmán és Garami Rudolf pécsi, az anyagszállítók Tatabányáról, Kaposvárról jöttek, de vannak itt Miskolcról, Zalaegerszegről is. — Milyen típusú házat építhetnek az árvízkárosultak? — Hat típusterv közül lehet választani, ebből az Sz—8-as a legdrágább, és legnagyobb. Persze vannak kisebbek is. — Melyiket választják legtöbben? — Az Sz—8-ast. Majd mindenki ilyen szép házat akar. Mutatja a rajzot, valóban szép ház. Ha felépül majd mind a négyszáz, gyökeresen megváltozik a község képe. Eddig 120 házhoz szállítottak anyagotLassan normalizálódik az élet A víkendházak nagyon jó szolgálatot tettek, az ideérkezett ajándékokból futotta a legszükségesebb berendezésre is. Amikor megnéztem néhányat valahogy úgy tűnt, ez nem is szükségállapot: egy-két hét alatt otthont teremtettek a csöppnyi házakban. özv. Juhász Elekné, tovább sem enged addig, míg meg nem nézem darabról darabra, hogy mi mindent kapott elpusztult holmijai helyett Vaságy, matracok, plédek, lepedők, vadonatúj és használt, ruhaneműk, harisnya, élelem. Nemcsak, hogy mit, pontosan tudja azt is, honnan kapta. — Nagyon-nagy meglepetés volt ez nekem, nem is tudom, hogy meghálálni. A tunyogi napköziotthon ebédlőjébe, jó ha hetvenen elférnek. Május 16. óta 900— 1100 ember étkezik itt naponta. A személyzetnek percnyi megállása sincs. —■. Azt mondják, a jövő héten megnyílik a bisztró. Tudja, a szövetkezetnek egy tisztára új bisztrót építettek, ezután ott fogják megoldani az étkeztetést. Nekünk is jobb lesz, az embereknek is — mondja Kelemen Lajosné, élelmezésvezető. Kicsinek bizonyult a tunyogmatolcsi vasútállomás. Egyszerre csak nyolc vagont tudnak fogadni, ennél pedig jóval nagyobb mennyiségben érkezik az építőanyag. Amit nem tudnak idehozni, azért a mátészalkai állomásra mennek a gépkocsik. A rakodó kevés, de nem sokáig: a község vezetői azt mondják, elsején egyetemisták, főiskolások jönnek a faluba, ők segítenek majd a rakodásban. A vasút felé vezető utcán sok helyütt már állnak a falak, egyikben-másikban már az ajtók, ablak is benn van. Van aki költözik, a mélyen fekvő utcarészekben már nem építhetnek, a biztonságosabb „tölgyesben” kaptak házhelyet. A vizet már lassan elfelejtik. Feledtetik az újjáépítés gondjai... D. Kónya József A faházakban laknak a tunyogmatol !• amíg felépülnek az új otthonok Dél-dunántúli földtani adattár készül Mit rejteget a bolyi medence? Mitől emelkedik Pécsett a talajvíz szintö rülmény indokolta. Egyik legfontosabb, hogy a városok és községek gyorsütemű fejlődése, a megszokottól eltérő arányú építkezések nélkülözhetetlenné teszik a geológiai viszonyok ismeretét, mivel ennek hiányában nem egyszer fordultak már elő utólagos — és csak nagy többletköltséggel kijavítható — károsodások. Az ilyen vonatkozású szakvélemények elkészítésére a legalkalmasabb a széleskörű helyi ismeretekkel rendelkező geológuscsoport, melynek feladatai közé tartozik még a természetes építőanyagok helyi előfordulásainak feltárása, a szükséges ipari és ivóvíz előteremtése. Fontos a szerepe a mezőgazdaság szempontjából is, amely nem nélkülözheti , a termőterület földtani adottságainak ismeretét, akár az altalajviszonyokra, akár a talajvíz mozgására vagy minőségére, vagy akár az erózió helyi megnyilvánulásaira gondolunk. Az új intézmény működése kezdetén máris jelentős feladatok megoldásához fogott. Dr. Szederkényi Tibor, a MÁFI dél-dunántúli területi osztályának vezetője erről a következőket mondta: — Megkezdtük a három megyében eddig végzett geológiai kutatások eredményei alapján a dél-dunántúli földtani adattár felállítását, mely a további perspektivikus kutatások kiindulásául szolgálhat. Elő kell készíteni részletes geofizikai és geológiai kutatásra két olyan nagyobb területet, ami eddig kiesett a különböző geológiai szervezetek kutatási programjából. Az egyik a Zselicség, a a másik pedig a Keleti-Mecsek és a Villányi hegység közötti ún. bolyi medence. Mindkét területen csak kifejtjük — a környék tetatási adatai alapján —, hogy milyen lehet a föld mélyének földtani felépítése. Ha a majdani kutatások igazolnák sejtéseinket, esetleg komoly nyersanyagkincshez jutna az ország. — Egyik első nagyobbszabású feladatunk, amelynek előkészítésén a napokban kapott megbízás alapján most dolgozunk, és amelynek közvetlen gyakorlati, hasznára lehet majd számítani: a pécsi pincééi vizesedések okának tisztázása. A város különböző részein épületrongálással járt a talajszint váratlan emelkedése olyan helyeken, ahol eddig ilyesmit nem tapasztaltak. ,Az ok ismeretlen, az illetékes szakemberek csupán feltevésekre szorítkozhattak. A mi feladatunk a talajvízszint-térkép elkészítése, majd egyéb vizsgálatok alapján annak megállapítása, hogy a beszivárgó talajvíz okozza-e a problémákat, vagy a mélységi vizek, amelyek a városon keresztülhúzódó tektonikai törészóna mentén találnak utat és emelik meg a talajvíz szintjét. Ha az okot feltártuk, akkor tervet lehet készíteni a víz további alattomos, romboló tevékenységének megakadályozására. Az első feladatokon túl felkészül az újonnan létesült geológiai csoport a különböző területfejlesztési és rendezési tervek szakvéleményezésére, a földtani jellegű munkálatok irányítására és ellenőrzésére, a bányanyitásokkal és az ásványvagyon védelmével kapcsolatos feladatok ellátására is. A közelmúltban kezdte meg működését Pécsett a Magyar Állami Földtani Intézet dél-dunántúli területi osztálya Baranya, Somorgy és Tolna megyékre kiterjedő hatáskörrel. Az új intézmény a Központi Földtani Hivatal kezdeményezésére jött létre és a tudományos tevékenységen kívül meghatározott esetekben hatósági jogköre is van. Létrehozását több kö i Bedolgozók. Az idén vette át a Komlói ÁFÉSZ a dömsödi tsz-től egy nyolcvan fős budapesti bedolgozói hálózatot. Ez a láthatatlan kis üzem retikülöket, irattartókat, mappákat és más dísztárgyakat készít, ebben az évben 1,2 millió forint értékben.