Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

,1970. június 30. imnentim nam» Miből fizetik meg az üzemek a lakbérkülönbözetet? Kérdések és válaszok a lakbérekről, lakáscserékről és a lakások eladásáról Sok kérdést tesznek fel az emberek a párt és kor­mány Lakásépítés, lakásel­osztás, lakbérek című hatá­rozatával kapcsolatban. A kérdezők egy része olyan részl­­­etekre kíváncsi, amelyekre egy határozat — jellegénél fogva — nem térhet ki. Az ilyen részleteket ugyanis a határozatot követő kor­mányrendeletekben szokták kimunkálni. A kimunkálás pedig időt, méghozzá elég sok időt vesz igénybe, ezért a rendeletre előreláthatólag a jövő év tavaszáig kell várni. Bár a részletek még nin­csenek kidolgozva, olvasóink mégsem maradnak felelet nélkül. Egy sor olyan kér­dést tettek fel ugyanis, ame­lyek benne vannak a hatá­rozatban, csak elkerülték a figyelmüket, vagy ha nem is részletezi a határozat a té­mát, a határozat egészéből, szelleméből mégiscsak le le­het vonni egy seregnyi kö­vetkeztetést *— Miből és hogyan fizetik meg az üzemek a lakbérkü­­lönbözetet? Csökkenteni fog­ják-e a lakbérkülönbözet arányában a vállalatok ál­lam iránti befizetési köte­lezettségét? Nem csökken a vállalatok részesedési alapja a lakbérkülönbözet miatt? — A párt- és kormányha­tározat 43. pontjában vilá­gosan le van írva, hogy ... „az állam a vállalatok­nak (szerveknek) globálisan, egy összegben nyújtja a té­rítést.” Ebből félreérthetet­lenül megállapítható, hogy a részesedési alapok emiatt nem csökkennek. Mivel a legtöbb vállalatnak befizeté­si kötelezettsége van az ál­lam iránt, könnyen megtör­ténhet, hogy az egyszerűsí­tés kedvéért a lakbérkülön­bözet arányában csökkente­ni fogják a befizetések ösz­­szegét. A dotált vállalatok­nál, a költségvetési üzemek­nél természetesen nem jár­ható ez az út, azoknál — a lakbérkülönbözet arányában — növelni kell a dotációt, az állami pénzkiutalásokat. — A magánházakban lakó bérlők is kapnak-e lakbér­­hozzájárulást a vállalatoktól? — Magától értetődik. Ez egyébként világosan megál­lapítható, ha a határozat 35 —38. pontját elolvassuk. *­ A határozatban az ol­vasható, hogy a lakáson be­lüli felszerelési és berende­zési tárgyak felújítási és pótlási költségei 50—50 szá­zalékban a bérlőt és a tu­lajdonost terhelik. Miért 50 —50 százalékos arányt mond-­­ tak ki? — Azért, hogy az állam és lakó egyaránt és egyformán érdekelt legyen a berende­zések karbantartásában, fel­újításában. Így a legigazsá­gosabb és célravezetőbb. — Ha az állam megtöri­ a lakbérkülönbözetet a válla­latoknak, akkor miért kell bevezetni a lakbérreformot? — Sokszor elhangzott már, hogy változtatni kell a lak­bérek jelenlegi rendszerén és mértékén, hiszen a mai lak­bérek nem fedezik a lakó­házak folyamatos fenntartá­si költségeit. Ha az állam nem fizetne lakbérkülönbözetet a válla­latoknak, a lakbéremelkedé­sek terhe az állami lakások bérlőire hárulna, s ez kihat­na az életszínvonalunkra is. Azért van szükség átmenet­re, fokozatosságra, hogy ez ne következzék be. S nem is következhet be, hiszen — fi­gyeljük meg a határozat kö­vetkező mondatát — ezt ol­vashatjuk a 43. pontban: „A rendezést követő időszakban a bérlők fizetésének, illetve átlagkeresetének emelkedé­sével együtt a hozzájárulás a keresetnövekedés 25 szá­zalékának megfelelő arány­ban csökken.” Hangsúlyoz­zuk, kiemeljük a 25 száza­lékot, hiszen ebből világo­san megállapítható, hogy az átmenet időszaka alatt a lak­bérek növekedése a kereset­növekedés csak negyedrészét veheti igénybe, következés­képp a többi 75 százalék a dolgozó zsebében marad. — Kell-e előleget fizetni a minőségi lakáscseréknél? — Nem volt és nincs szó előlegfizetésről. A két lakás értéke különbözetét kell megfizetni. — A határozat kimondja, hogy a bérlakások kiutalá­sánál, valamint a szövetke­zet, társasházi lakások épí­tésénél két gyermekig meg­előlegezett kedvezményben lehet részesíteni a fiatal há­zasokat. Meddig tart a meg­előlegezett időszak? Mi tör­ténik, ha — a rajtuk kívül álló okok miatt — nem lesz két gyermekük a fiatal há­zasoknak? — Az európai országok többségében 28—30 éves életkorig szokták fiatal há­zasoknak tekinteni a páro­kat. Nálunk még nincs pon­tos meghatározás, a kor­mányrendelet majd választ ad erre a problémára is, s vele együtt a várakozási időre is. Nyilvánvaló, hogy több éves időtartamról van szó. Ha letelik a várakozási idő, s nincs két gyermek, vagy egyáltalán nincs gye­rek, az előlegezett kedvez­mény az állam iránti tar­tozásnak minősül. “ Nem lenne igazságosabb, ha a személyi jövedelmek arányában határoznák meg a lakbéreket? — Nyilván, a jóindulat su­gallta ezt a kérdést, bár a kérdező sem gondolhatta vé­gig a dolog következménye­it, hiszen a feje tetejére áll­na minden, ha ezt bevezet­nék. Lennének emberek, akik magas lakbért fizetné­nek a minden komfort nél­küli szoba-konyhás lakásért, csak azért, mert magasabb a jövedelmük.­­ Mások viszont alacsony lakbérrel is meg­úsznék, noha minden kénye­lemmel felszerelt összkom­fortos lakásban élnek. Vannak területek, ahol a magasabb jövedelműeknek többet kell fizetniök. Ilyen például az óvoda, bölcsőde. Sok vonatkozásban már ma is ilyen, s a jövőben még inkább az lesz a lakáselosz­tás is, hiszen a határozat 26. pontjában a következőket olvashatjuk: „A tanácsok a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jo­gosultságát és közöljék velük, hogy jövedelmi és vagyoni helyzete alapján melyik la­kásellátási formában elégít­hetik ki lakásigényüket.” E mondatból félreérthetetlenül megállapítható, hogy az ala­csonyabb jövedelműek előny­ben részesülnek. Egyébként sem a lakbér feladata az, hogy kárpótolja az alacsonyabb jövedelműe­ket, vannak erre más formák is, köztük a családi pótlék. És aligha lehetne megvaló­sítani a kérdezők javaslatát, mert szinte lehetetlenség nyomon követni a­ személyi jövedelmek ingadozását. Egy óriásira felduzzasztott, bü­rokratikus apparátus sem tudna evvel a feladattal megbirkózni. — Az utóbbi időben sok szó esik aról, hogy az álla­mi lakások egy részét elad­ják. Miért nem adnak el minden állami lakást? — Ha a tíz éven belül épült új lakásokat is érté­kesítenék, igen nagy kár ér­né az államot, mert azok, akik e lakásokban élnek, 30 százalékos kedvezményben részesülnének a vásárlásnál. Jóval­­ olcsóbban jutnának egy ilyen lakáshoz, mint amennyit az valójában ér. Egyébként sem volna célsze­rű társasházzá alakítani a nagy bérházakat, például a 300, vagy 180 lakásos kelen­földi bérházakat, a 92 lakást tartalmazó pécsi hétemeletes épületeket, mert az ilyen nagy házaknál már nagyon költséges a társasházi forma. Sokkal költségesebb, mintha az állam tartja fenn. — Mekkora lesz a lakbér összege a társbérleteknél? — Pontosan annyi, mintha egy család lakná az egészet. Nem szednek dupla lakbért. A közösen használt helyisé­gekért közösen, a saját ma­guk által lakottakért pedig egyénileg fizetnek. A kettő összege adja ki a lakás után járó tényleges lakbért. Magyar László Ismét termel az algyői olajmező Az algyői olaj­mezőt védő úgynevezett szorítógát elké­szítése, valamint a Tisza és Maros vízállásának csökke­nése lehetővé tette, hogy hétfőig üzembe helyezzék az összes olajkutakat Algyőn és a Tisza—Maros szögben. A napi olajtermés most már eléri a 2400 tonnát, ami 100 tonnával több az árvízve­szély előttinél. Hétfőn három új kutat is üzembe helyez­tek. Ezzel a termelő szén­­hidrogén kutak száma elér­te a 90-et, s így rövidesen pótolják az árvíz okozta ter­meléskiesést. __|---------------------------------------------------- | Tunyogmatolcs újjászületik November 1-re mindenkinek tető lesz a feje felett Új falak a romok helyén Nyíregyházáról Mátészalka felé döcög a vonat. Helyet alig találni, harsogó jókedvű diákok töltik meg a szerel­vényt . A 107-esből jöttünk, a nyíregyházig ipari tanuló is­kolából, Nagyhódoson lesz a táborunk, ott segítünk az építkezésben. A táborok már készen vár­ják a fiatalokat — az ár­­vízvédelemben is példásan dolgozó polgári védelmi ala­kulatok szinte hihetetlen gyorsasággal építették fel, ezeket a „nyári városokat”, az árvízsújtotta vidékeken. Kishódoson, Nagyhódoson, Tivadarban és Csengerben felállított táborokban össze­sen 3500 diák segít majd az újjáépítésben a szabolcsi em­bereknek. A szerelvény többször megáll, hol itt, hol ott kell várakoznunk, hogy szabad legyen a pálya. Túlzsúfolt a vasút errefelé: vagonok so­kasága ontja az építőanya­got, mert most nem csúszhat a határidő — november 1-re minden hajléktalanul ma­radt családnak legalább egy lakható szobát kell felépí­teni. Mátészalkán az állomás­­épületet sem lehet látni az előtte álló vagonsoroktól, vagy öt szerelvényen kell átmásznunk, mire kijutunk a vasútról. Tunyogmatolcs felé már kész a pálya, aka­dálytalanul el lehet jutni Fehérgyarmatig. • Molnár János bácsi nem ismer meg, amikor ráköszö­nök. Három héttel ezelőtt találkoztunk, akkor bútorá­nak romjai után kutatott a háza helyén magasodó föld­halmon. Nagyot változott itt azóta a világ. A földhalmot már hiába keresem, a si­mára egyengetett terepen egy komoly ház betonalapja fut körbe. Néhány méterre tőle ismerős típusú faház, terasz­részén odaügyeskedett tar­tókban muskátli, az ablakon függöny. — Szép nagy házam lesz, nézze már, milyen alapot csináltak hozzá. Két szoba, konyha, meg fürdőszoba. Míg elkészül, ellakunk itt, ebben is, amit a baranyaiak­tól kaptunk. Jó­ ez a kisház, nem kell az embernek öreg­ségére a színben lakni. Ezt, ami majd felépül, már nem viszi el az a gálád víz. Idős asszony áll meg mel­lettünk, kedvesen invitál. — Jöjjön már, nálunk is. Igazából Baranyából jött? Sütök tojást, ha elfogadja, csak itt, az udvaron, mert máshol nincs helyem, — de jószívvel adom, annyit segí­tettek maguk is. Nézze, mi­lyen kis takaros faházam van, én nem is tudom, talán öngyilkos lettem volna, ha addig idegenben kell lenni, míg elkészül az út. — Milyen házat épít? — Két szobásat, amilyen a szomszédé, Szép nagyot. Tudja, most már nem is sí­ok. A község tunyogi részén, nem messze a megszelídült Szamostól, három­­ faház áll az út mellett. A középsőn felirat hirdeti, hogy a ví­­kendház, most hivatalos he­lyiség, a nyíregyházi TÜZÉP kihelyezett részlege. Itt a helyszínen intézik az építési ügyeket, biztosítják az anya­got, a fuvart. A munkaidő kötetlen. Már úgy értve, se hétköznap, se vasárnap, se félfogadás, bürokráciára itt nincs idő. Busa Katalin az ügyeletes fejből sorolja, mi­lyen típusú házhoz, milyen anyag kell, mennyi és mi­lyen sorrendben. A gyakor­latot itt szerezte, június 15-től dolgozik a községben. — Győrből jöttem segíte­ni az itteni tüzépeseknek, nagyon megsokasodott a munka. Egyébként akár or­szágos találkozót is rendez­hetnénk. Két kollégám, Sza­bó Kálmán és Garami Ru­dolf pécsi, az anyagszállítók Tatabányáról, Kaposvárról jöttek, de vannak itt Mis­kolcról, Zalaegerszegről is. — Milyen típusú házat építhetnek az árvízkárosul­tak? — Hat típusterv közül le­het választani, ebből az Sz—8-as a legdrágább, és legnagyobb. Persze vannak kisebbek is. — Melyiket választják leg­többen? — Az Sz—8-ast. Majd min­denki ilyen szép házat akar. Mutatja a rajzot, valóban szép ház. Ha felépül majd mind a négyszáz, gyökeresen megváltozik a község képe. Eddig 120 házhoz szállítot­tak anyagot­­Lassan normalizálódik az élet A víkendházak nagyon jó­ szolgálatot tettek, az ide­érkezett ajándékokból fu­totta a legszükségesebb be­rendezésre is. Amikor meg­néztem néhányat valahogy úgy tűnt,­­ ez nem is szük­ségállapot: egy-két hét alatt otthont teremtettek a csöpp­nyi házakban. özv. Juhász Elekné, to­vább sem enged addig, míg meg nem nézem darabról darabra, hogy mi­ mindent kapott elpusztult holmijai helyett Vaságy, matracok, plédek, lepedők, vadonatúj és használt, ruhaneműk, ha­risnya, élelem. Nemcsak, hogy mit, pontosan tudja azt is, honnan kapta. — Nagyon-nagy meglepe­tés volt ez nekem, nem is tudom, hogy meghálálni. A tunyogi napköziotthon ebédlőjébe, jó ha hetvenen elférnek. Május 16. óta 900— 1100 ember étkezik itt na­ponta. A személyzetnek perc­nyi megállása sincs. —■. Azt mondják, a jövő héten megnyílik a bisztró. Tudja, a szövetkezetnek egy tisztára új bisztrót építettek, ezután ott fogják megoldani az étkeztetést. Nekünk is jobb lesz, az embereknek is — mondja Kelemen Lajosné, élelmezé­svezető. Kicsinek bizonyult a tu­­nyogmatolcsi vasútállomás. Egyszerre csak nyolc vagont tudnak fogadni, ennél pedig jóval nagyobb mennyiségben érkezik az építőanyag. Amit nem tudnak idehozni, azért a mátészalkai állomásra mennek a gépkocsik. A ra­kodó kevés, de nem sokáig: a község vezetői azt mond­ják, elsején egyetemisták, főiskolások jönnek a faluba, ők segítenek majd a rako­dásban. A vasút felé vezető utcán sok helyütt már állnak a fa­lak, egyikben-másikban már az ajtók, ablak is benn van. Van aki költözik, a mélyen fekvő utcarészekben már nem építhetnek, a bizton­ságosabb „tölgyesben”­ kap­tak házhelyet. A vizet már lassan elfe­lejtik. Feledtetik az újjá­építés gondjai... D. Kónya József A faházakban laknak a tunyogmatol !­­• amíg felépülnek az új otthonok Dél-dunántúli földtani adattár készül Mit rejteget a bolyi medence? Mitől emelkedik Pécsett a talajvíz szintö­ rülmény indokolta. Egyik legfontosabb, hogy a városok és községek gyorsütemű fej­lődése, a megszokottól eltérő arányú építkezések nélkülöz­hetetlenné teszik a geológiai viszonyok ismeretét, mivel ennek hiányában nem egy­szer fordultak már elő utó­lagos — és csak nagy több­letköltséggel kijavítható — károsodások. Az ilyen vo­natkozású szakvélemények elkészítésére a legalkalma­sabb a széleskörű helyi is­meretekkel rendelkező geo­­lóguscsoport, melynek fel­adatai közé tartozik még a természetes építőanyagok helyi előfordulásainak feltá­rása, a szükséges ipari és ivóvíz előteremtése. Fontos a szerepe a mezőgazdaság szempontjából is, amely nem nélkülözheti , a termőterület földtani adottságainak isme­retét, akár az altalajviszo­nyokra, akár a talajvíz moz­gására vagy minőségére, vagy akár az erózió helyi megnyil­vánulásaira gondolunk. Az új intézmény működé­se kezdetén máris jelentős feladatok megoldásához fo­gott. Dr. Szederkényi Tibor, a MÁFI dél-dunántúli terü­leti osztályának vezetője er­ről a következőket mondta: — Megkezdtük a három megyében eddig végzett geo­lógiai kutatások eredményei alapján a dél-dunántúli föld­tani adattár felállítását, mely a további perspektivikus ku­tatások kiindulásául szolgál­hat. Elő kell készíteni rész­letes geofizikai és geológiai kutatásra két olyan nagyobb területet, ami eddig kiesett a különböző geológiai szer­vezetek kutatási programjá­ból. Az egyik a Zselicség, a a másik pedig a Keleti-Me­­csek és a Villányi hegység közötti ún. bolyi medence. Mindkét területen csak kifejt­­jük — a környék tetatási adatai alapján —, hogy mi­lyen lehet a föld mélyének földtani felépítése. Ha a majdani kutatások igazolnák sejtéseinket, esetleg komoly nyersanyagkincshez jutna az ország. — Egyik első nagyobbsza­­bású feladatunk, amelynek előkészítésén a napokban kapott megbízás alapján most dolgozunk, és amelynek köz­vetlen gyakorlati, hasznára lehet majd számítani: a pé­csi pincééi vizesedések okának tisztázása. A város különbö­ző részein épületrongálással járt a talajszint váratlan emelkedése olyan helyeken, ahol eddig ilyesmit nem ta­pasztaltak. ,Az ok ismeret­len, az illetékes szakemberek csupán feltevésekre szorít­kozhattak. A mi feladatunk a talajvízszint-térkép elké­szítése, majd egyéb vizsgá­latok alapján annak megál­lapítása, hogy a beszivárgó talajvíz okozza-e a problé­mákat, vagy a mélységi vi­zek, amelyek a városon ke­resztülhúzódó tektonikai tö­részóna mentén találnak utat és emelik meg a talaj­víz szintjét. Ha az okot fel­tártuk, akkor tervet lehet készíteni a víz további alattomos, romboló tevé­kenységének megakadályo­zására. Az első feladatokon túl felkészül az újonnan léte­sült geológiai csoport a kü­lönböző területfejlesztési és rendezési tervek szakvéle­ményezésére,­­ a földtani jel­legű munkálatok irányításá­ra és ellenőrzésére, a bá­nyanyitásokkal és az ás­ványvagyon védelmével kap­csolatos feladatok ellátására is. A közelmúltban kezdte meg működését Pécsett a Magyar Állami Földtani In­tézet dél-dunántúli területi osztálya Baranya, Somorgy és Tolna megyékre kiterjedő hatáskörrel. Az új intézmény a Központi Földtani Hivatal kezdeményezésére jött létre és a tudományos tevékeny­ségen kívül meghatározott esetekben hatósági jogköre is van. Létrehozását több kö­ i Bedolgozók. Az idén vette át a Komlói ÁFÉSZ a dömsödi tsz-től egy nyolc­van fős budapesti bedolgo­zói hálózatot. Ez a láthatat­lan kis üzem retikülöket, irattartókat, mappákat és más dísztárgyakat készít, eb­ben az évben 1,2 millió fo­rint értékben.

Next