Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
jár?. Júus 13. V DUNÁNTÚLI NAPLÓK Cj professzorok (I.) Egészségügyi szervezéstan Az egészségügyi miniszter dr. Tényi Jenő egyetemi tanári kinevezésével egyidejűleg július 1-től teljes jogú tanszékké nyilvánította a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi szervezéstani intézetét. Ezáltal a dr. Tényi Jenő vezette kutatócsoport taniszékké alakult. Az új professzort arról kérdeztük, voltaképp mi is az egészségügyi szervezéstan? Az elnevezésben vannak eltérések, a világ különböző nagy egyetemein szociálhygiéne, szociális egészségügy, orvosi igazgatás, közösségi orvostan és más elnevezések alatt működnek ugyanezzel a tudományággal foglalkozó tanszékek és intézetek. Ezeknek azonban mind közös vonásuk, hogy a társadalom és az egészségügyi bonyolult kölcsönhatásait vizsgálják. Hazánkban és közelebbről Pécsett vannak ennek a tudománynak hagyományai, előzményei? — Ott kezdeném, hogy a XIX. század közepén következett be az orvostudomány nagy föllendülése, ami aztán párosult azzal a felfedezéssel, hogy a társadalmi és szociális környezeti tényezők a betegségek egész sorának keletkezésében, alakulásában döntő szerepet játszanak. Jó néhány híres orvostudós — többek között Wirchow, Neumann és a magyar Fodor József — munkássága vezetett, azután az ún. szociális közegészségtan kialakulásáéhoz. Hazánkban előbb a társadalombiztosítás elterjedése,majd különösképp a szocialista egészségügy megteremtésének programja adott ,hagy lökést a tudományágfejlődéséhez. Vegyük az utóbbit: a szocialista egészségügykimunkálásakor az egyes törvényszerűségeket kellett hazai viszonyokra alkalmazni, és számos alapelvnek a gyakorlatban lehetséges megvalósulásait kidolgozni. Egypélda: a szocialista egészségügy egyik alapelve a megelőzés, ennek megvalósulása többek közt a huszonöt év alatt kiépült anya- és csecsemővédelmi, vagy az üzemegészségügyi rendszer. Magyarországon egyébként a másik három orvostudományi egyetemen és az Orvostovábbképző Intézetben már működnek ilyen tanszékek. Nálunk, Pécsett ennek előzményei a Közegészségtani Intézethez kötődnek, s hogy itt alakult ki a tanszék magját képező kutatócsoport, az nem véletlen, Fenyvesi, majd Páter professzorok maguk is tanúsították munkájukban az egészségügyi szervezéstan iránti érdeklődésüket, s a lehető legtöbb támogatást kapta az e témakörrel foglalkozó kutatócsoport. — Mondana néhány kutatási témát, területet, akár a most alakult tanszék témái köréből? — Most folyik azoknak a tényezőknek a vizsgálata, amelyek a Baranyában igen magas csecsemőhalálozási arányt okozzák. Vizsgálatainkkal segítjük a komplex szűrés rendszerének kialakít tását, amelyet Pécs városában terveznek. Úgyszintén a kórház-rendelőintézeti egység gondolatának kimunkálásában is dolgoztunk. Vagy ott vannak például a munkaszervezési problémák. Köztudott, hogy az egészségügy is olyan, mint egy hatalmas üzem, ahol a modern munkaszervezésnek nagy szerepe van. Nem mindegy, hogy az egészségügyre biztosított milliárdokat mire fordítják. A munkaszervezés korszerű módszereit kidolgozni az egészségügyre — ez is a mi feladatunk. — Bár már az eddigiekből is sejthető, kérem, foglalja össze, mi mindenben nyújt segítséget az egészségügyi szervezéstan az orvostudomány más ágainak, illetőleg a gyakorlati gyógyító munkának? — A tudományág feladata az egészségügy tervszerű fejlesztésének tudományos megalapozása. Ismernünk kell a megbetegedési viszonyokat, a lakosság egészségügyi állapotát, ebből meg tudjuk állapítani, hol jelentkeznek a legnagyobb igények, hol várható az igények változása. A környezet, életmód, szokások stb. vizsgálataival konkrétan hozzá tudunk járulni az egyes betegségek keletkezési okainak feltárásához is. De az orvostudomány nap mint nap új és új gyógyító eljárásokat is kidolgoz, a mi feladatunk az is, hogy ezeknek alkalmazásához, gyakorlati meg- , valósításához segítséget nyújtsunk. Egy példa: az életveszélyekben alkalmazott újjáélesztés, elektronikus megfigyelési módszerek stb. nyomán létrejöttek az akut osztályok. De hogyan csinálják ezeket a gyakorlatban? Hol kell ilyen osztály, menynyi emberre, mekkora területre kell gondolni egy osztályesetében, és így tovább — ezeknek a kiszámítása, meghatározása az egészségügyi szervezés tan feladata. « — Kikből áll az új tanszék? Hogyan illeszkedik majd az oktatómunkába? — Orvosokból, volt klinikusokból és hygienikusokból, jogászból, matematikusból, közgazdászból, statisztikusból, számítógépes programozóból áll az osztály apparátusa. Helyet az új elméleti tömbben kapunk. Egyébként azonban a munkánk alig változik, mert eddig is oktattunk, eddig is szerepelt a tárgya tantervben. Az egészségügyi szervezéstan tanításának mindenekelőtt az a feladata, hogy megfelelő szemlélettel rendelkező orvosok képzését segítse elő, olyan orvosokét, akik látják az egészségügy helyét és szerepét a társadalomban, s a maguk helyét és szerepét az egészségügy egész szervezetében. A további jó oktatómunka érdekében szemináriumokat szeretnénk szervezni, önálló munkára szoktatni a hallgatókat, akik ezáltal a közügyek iránt is érzékenyebb, érdeklődőbb emberekké válhatnak. AZ OLASZORSZÁGBAN ÉLŐ, magyar származású szobrászművész, Amerigo Tot tavaly — nagysikerű tihanyi kiállítása után — a Veszprém megyei Múzeumok Igazgatóságának ajándékozta az „Őfelsége a kilowatt?’ című alkotását. A művészt — aki jelenleg hazánkban tartózkodik, kedden dr. Bogodán János, a Veszprém megyei Tanács vb-elnöke fogadta. Bteti előadás a Pécsi Szabadtéri Színpadon. Erb János felvétele I Csipkerózsika, Carmen, Illyés-komédia A színház tervei két színházi évad között érdeklődtünk: milyen darabokat játszanak majd Pécsett szeptembertől kezdődően? A válasz: — A prózai tervben szerepel Shakespeare vígjátéka, a Szentivánéji álom. Továbbá Csehov műveiből Gabriel Arout válogatott össze egy különleges játékot, melyet Az a különös állat... címmel mutatunk majd be két részben. Előadjuk a már tavaly tervezett Donald Freed dokumentumjátékot, a Nyomozást, amely a Rosenberg házaspárról szól. Nagy örömünkre Illyés Gyula ismét ír a színháznak egy művet, ezúttal komédiát, címét természetesen még nem tudjuk, de ez a tény is sokat ígér. Színre kerül Whitting két részes drámája, az Ördögök, s a prózai tervben szerepel még Komlós János új magyar darabja, egy szatíra. — Az operett? Előadjuk Jacobi Leányvásárát, továbbá Ábrahám Pál: Bál a Savoyban című revüoperettjét. Zenés vígjáték lesz Dévai: Potyautas című alkotása. Az opera terveiben szerepel Mozartnak az Isis kultusszal összefüggő alkotása, a Varázsfuvola, Bizet műve, a Carmen. Természetesen egy új balettestünk is lesz, hagyományosan Balett 1971 néven. — S a gyermekszínház? — Két darabot adunk elő. Egyik már előre sikert jelent: a Csipkerózsika című mesejáték, Romhányi József szövegével. Másik Marsak műve, ugyancsak mesejáték, címe: Bűvös erdő. — F — Egy kiváló klub Az ácsorgók beülnek a könyvtárba • A beattől az űrkutatásig Nem sokkal azután, hogy a megye legjobb klubjai közül egyik a szigetvári ifjúsági klub lett, Budapesten is átvehették a Kiváló Klub kitüntetést. Mitől kiváló egy klub? S különösen: mitől lesz kiváló egy ifjúsági klub egy fejlődő, de kicsi városban, olyan helyen, ahol — a beidegződött hiedelem szerint — igen nehéz összefogni a fiatalokat? A klub régóta létezik, de természetéből eredően a tagsága évről évre változik, „kiöregszik”. Amikor két évvel ezelőtt Szerecz Márta, a Szombathelyen végzett fiatal népművelő átvette a klub vezetését, a helyzet éppen nem a legrózsásabb volt. Ő maga ma már egy kis öniróniával szemléli azt az irreális tervektől duzzadó, fiatal klubvezetőt, akinek ez volt az első találkozása az „élettel”. — Csodálatos programot állítottam össze, jóelőre, papíron — meséli — amolyan főiskola-ízű programot: Picasso, mai magyar irodalom... Én huszonegy éves voltam, ők 16—17 évesek. Kinevettek. Szörnyen unatkoztak. Kivonultak az előadások kellős közepén. Szerecz Márta talán azonnal abba is hagyta volna a munkát, ha a szigetvári művelődési központnak nem Zágon Gyuláné, a kitűnő, csupaszív, tapasztalt népművelő a vezetője. Tizennyolc évi munka gazdag élményeivel erősítette a fiatal kolleganőt, tartotta benne a lelket. A következő évben Márta átalakította az egész tervet, mindjárt kezdetben megrendezték a beat-kedvelők vetélkedőjét, hatalmas sikerrel. Ebben a „galeri tagok” is lelkesen részt vettek, a rendezést és az anyag öszszeállítását is a gyerekek végezték, és maguk szervezték meg a zsűrit is. Egy fiú a rendezés fáradalmaitól lihegve megjegyezte a klubvezetőnek, hogy „Hallod, neked is eleged lehet ezekből.” Az „ezek” ők maguk voltak. A nyolcvan bejegyzett klubtagból negyven-ötvenen , rendszeres látogatókká váltak. Megalakult a tényleg aktív, tényleg felelős klubvezetőség. A Kiváló Klub pályázatra már egyhangúlag be akartak nevezni. Választottak egy területet, ahol példamutatóan dolgoznak majd, ez pedig a más klubokkal való kapcsolat volt. (A pályázat kiírásának egyike). Ehhez már nem volt elég a szalmaláng lelkesedés, ehhez kitartás is kellett. Szerencsére, a klubvezető kitalálta, hogy a művelődési autó erre a célra is kiválóan felhasználható. A megyén örültek, hogy megmozdult az élet Szigetváron. Vidám, zenés ismerkedési estektől a vetélkedőkön át a vitákig — egész sor találkozót rendeztek ezután a rózsafai, az ibafai, a hobosi, a mozsgói fiatalokkal. Ibafán mind az öt klub tagjai ott voltak, amikor az űrkutatásról szóló előadás és az emlékezetes vita történt. Mozsgón éppen két kiállítás volt egyszerre, a község 25 éves történetéről és a Szépművészti Múzeum reneszánsz anyagából. A helybeliek tárlatvezetést tartottak, azután rögtönöztek mindjárt egy vetélkedőt is a látottakból. Bánffy György, Jancsó Andrienne és Kézdy György tartottak önálló estet a szigetvári fiataloknak. Volt már kerekasztal beszélgetés is, amelyre elmentek a szigetvári városi vezetők és a város közéleti gondjairól beszélgettek a fiatalokkal. Tartalmas külpolitikai vitaest győzte meg a részvevőket, hogy az ifjúsági klub tagjai meglepően tájékozottak a napisajtóban, de még a folyóiratokban is. A járási könyvtár és a klub nagyon okos kezdeményezés volt, hogy bevezették a rendszeres könyvtájékoztatást. A könyvtáriak odavittek néhány új kötetet a fiatalok közé és beszéltek róluk. Az eredmény — ez már talán nem is meglepő — az lett, hogy az addig a város különféle pontjain ácsorgó fiatalok beszoktak a könyvtárba. — A tinédzsereket meg kell ismerni — mondja Szerecz Márta — és akkor meg is szereti őket az ember. Nagyon őszinték és jószándékúak. Lelkesek és érdeklődök. Izgatja őket a világ, s ha megkérdezzük véleményüket, kiderül, hogy nagyon is van véleményük! A munkásfiatalok helyzetével foglalkozó vitánk az éjszakába nyúlt volna, ha le nem állítjuk. Az ő gondjuk volt, az ő ügyük, volt is róla véleményük. A klub tagjai zömmel munkásfiatalok, dolgozó lányok, fiúk. Hetente kétszer — nemsokára talán háromszor — gyűlnek össze a művelődési házban, hogy tartalmas programmal töltsék a szabadidejüket. A fennmaradó időben azelőtt ücsörögtek, mászkáltak, nézelődtek, — ma gyakran a könyvtárban üldögélnek inkább és folyóiratokban lapozgatnak, olvasnak politikát, irodalmat, szociográfiát és kritikát, anélkül, hogy feltűnne nekik, most éppen művelődnek. Ha van valami, amiért megéri a klub — megérik az ilyen klubok — hát ez már önmagában az. De mindemellett akad még más is. A klub — közösség. A közösség pedig alakítja és neveli a tagjait. Egyetlen példa: a „keményebb fiúk” közül néhánynak akadt még összetűzése a törvénnyel is. Az egyik fiút ilyesféle ügyek miatt egy évre kizárták a klubból. Néhány hónap múlva visszajött, kérte, vegyékvissza. Nyilvánosan kért bocsánatot s tett ígéretet. Nagy vita volt előbb, aztán a klubtagok döntöttek , a fiút visszafogadták. Hogy mi lesz az eredmény, még nem lehet tudni. De az ácsorgó, unatkozó gyerekek, akik ma már városuk gondjaival is foglalkoznak és vetélkednek a reneszánsz művészetről , mégiscsak közösséggé formálódtak. S ez válasz lehet azoknak is, akik még mindig azt hiszik: a népművelés szépelgő lelkek időtöltése és a kultúrházaknak adott pénz nem kamatozik... H. E. 1 A Cal A cím az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvkiadói vállalkozásának első gyakorlati lépését jelzi. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent a hat kötetesre tervezett Világirodalmi lexikon indító kötete. Az elgondolás, mint Király István főszerkesztő az előszóban írja, már évekkel ezelőtt megszületett. Ennek a kötetnek a megjelenését alapos, a részletekre is minden tekintetben kiterjedő munka előzte meg, hiszen a világirodalom fogalmába tartozó dolgok zavarbaejtően nagy mennyiséget képviselnek. Gondos válogatásra, mérlegelésre volt szükség, amihez külföldi és hazai szakemberek, irodalmárok egész serege nyújtott segítséget. Ez a lexikon nem előzmények nélküli, előtte három alkalommal jelent meg Magyarországon világirodalmi lexikon. Közülük Benedek Marcell 1927-es lexikona használható a legjobban még ma is. 1947 óta azonban nem került sor világirodalmi lexikon kiadására, s így az eltelt időszak indokolja leginkább a mostani megjelentetését, hiszen húsz év alatt új írógeneráció nőtt fel, számtalan irányzat született és múlt ki, a gyarmatok felszabadulásával új nemzeti irodalmak indultak el a fejlődés útján. A lexikon mindenek előtt századunk irodalmáról igyekszik teljes képet adni, mivel minden hasonló műnek tükröznie kell a korát, annak a korszaknak a lényegét, a maga sajátos módján, amelyben megjelenik. Természetesen nem kizárólagos érvénnyel törekszik erre nem is teheti, mert a történeti teljesség az elsődleges célja, összefoglalni mindazt, amit a történelem folyamán a föld népei az irodalomban létrehoztak. A szerkesztők elvetették az arisztokratikus irodalmi szemléletet, a lexikon tárgyalja az ún. járulékos irodalmat is (rádió, televízió, film irodalma), foglalkozik a bestsellerekkel, a ponyva- és kalandirodalommal. Esztétikai, stilisztikai kérdésekre is nagy súlyt fektet, az irodalmi irányzatok, törekvések elfogulatlan, objektív megítélését nem csupán adatok tényszerű közlésével valósítja meg, hanem mértéktartó, alapos magyarázatokkal is. Így az egyes címszavak alatt szabályos kis esszéket, tanulmányokat olvashatunk. Természetesen az adatok pontossága, teljessége fontos követelmény, melynek a lexikon szerkesztői, írói mindenkor igyekeztek eleget tenni. Az első kötet legelső címszava Aafjel Bertus holland költő és író, az ő életének, munkásságának, műveinek ismertetésével indul a világirodalom egészét felmérő, nagyszabású könyvkiadói vállalkozás, K. S. Az új oktatási év menetrendje A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében július 15-től augusztus 1 vé ig zavartalan pihenést kell biztosítani a pedagógusoknak. Ennek annál inkább nincs akadálya, mert véget értek a hagyományos nyári továbbképző tanfolyamok, az említett miniszteri rendelkezés szerint a nevelőket augusztus 24-e előtt — legkorábban augusztus 21-én — csak indokolt esetben, egyénenként szabad beosztani bármilyen feladatra. Ami az 1970—71-es tanév rendjét illeti, a „ szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünidő utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtartásban előírtnapon zárul. A diákok első félévi osztályzatait — a december 19-i állapotot alapul véve — a téli szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a téli szünet utáni első tanítási napon hozzák a szülők tudomására az ellenőrzőkönyv útján. A téli szünidő 1970. december 21-től 1971. január 6-ig tart. A tanévnyitó értekezletet ez év augusztus utolsó hetében, a nevelési értekezleteket novemberben és áprilisban (a félévi tantestületi értekezletet a téli szünidőben), a tanévzáró értekezletet az általános iskolákban 1971. június 19- éig, a középiskolákban június 30-ig kell megtartani, az igazgató által megjelölt napon. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák valamenynyi középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában, középfokú technikumban) a nappali tagozaton 1971. május 11. és 18. között lesznek. I