Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXVII. évfolyam, 227. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. szeptember 27., vasárnap Ára: 1 forint Köszöntjük a kongresszust Holnap délelőtt 9 órakor az Országház Kongresszusi termében ül össze az ötödik nevelésügyi kongresszus. Többéves előkészítő munka előzte meg ezt a tanácskozást. Tudósok, gyakorló pedagógusok, politikusok, a művelődés ügyét irányítók százai mondták el véleményüket a nevelésügy jelenlegi helyzetéről és a jövő feladatairól. Az ötödik nevelésügyi kongresszus küldöttei meghallgatják a szervező bizottság elnökének beszámolóját és szekciókban folytatják a munkát. Az egyes szekciókban a következő témákat vitatják meg: A gazdasági, társadalmi és tudományostechnikai fejlődésnek az iskolai nevelésre és oktatásra kiható fő tényezői. Korunk nevelési feladatai és a nevelési tényezők együttműködése. A pedagógus-hivatás és -továbbképzés. A neveléstudomány helyzete, feladatai, intézményei, kapcsolata más tudományokkal és a közoktatási irányítás korszerűsítése. Az ismertetett témákat szakbizottságok dolgozták ki és jelentésüket előre megküldték a kongresszus küldötteinek. Szimbólum is van abban, hogy a nevelési kongresszus az Országházban tartja tanácskozását. Nemcsak azért, mert országosan fontos kérdéseket vitathatnak meg, hanem azért is, mert szinte az egész országot bevonták az előkészületekbe. Ez a kongresszus is példázza, hogy jelenünket és jövőnket érintő fontos kérdéseket a társadalom nyilvánossága előtt, a demokratizmus helyes értelmezésével és alkalmazásával lehet és szükséges előkészíteni, megvitatni. Az országos lapok mellett a Dunántúli Napló is többször helyt adott, nyilvánosságot biztosított a kongresszus egyes témáihoz való hozzászólásra, véleménynyilvánításra. Nekem is módomban volt tanulmányozni a kongresszus elé kerülő jelentéseket. Megvallom, nagy érdeklődéssel olvastam az előterjesztést és őszintén örültem annak a felelősségérzetnek, ami tapasztalható jelenünk értékelésében és a jövő arculatának felvázolásában. A nevelés és oktatás, mint a szocializmus építésének intézményesített eszközrendszere, döntően befolyásolja (vagy talán meghatározza) a társadalmi, gazdasági, politikai céljaink megvalósíthatóságát. Ezért is jelentős már ma világosan látni, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie iskoláinknak. Ezek egyre tisztultabb, pontosabb megfogalmazása segíti a tennivaló egyértelmű kidolgozását. Ebben az értelemben különösen lényeges az iskolákkal szemben támasztott igények meghatározása. A kongresszus elé kerülő egyik jelentésből idézek: ..A jövő mindenfokú iskolájában erőteljesen kell érvényesíteni az aktív tanítási és tanulási módszereket, a dialektikus materialista gondolkodóképesség fejlesztését, valamint a céltudatos cselekvési készség kialakítását. A tananyag túlzsúfolásának mellőzésére a tananyag ténybeli részeit arra a minimumra kell korlátozni, ami szükséges a mindennapi élethez, illetve a szakmai tevékenység megkezdéséhez és elégséges alap a gondolkodási képesség kifejlesztéséhez. Meg kell viszont ismertetni ,a tanulókat az ismeretforrázások felkutatásának módjaival és az információk szelektálásának a lehetőségeivel.” Minden bizonnyal több olyan nézetünket, szokásunkat, sőt elméleti megállapításunkat is felül kell vizsgálni, ami mostani felfogásunkat jellemzi, s az iskolák funkcióját, az oktatás módszereit illeti. A kongresszusdokumentumait tanulmányozva világosabbá válnak a pedagógusokkal, mind az iskolákkal szemben meghatározott társadalmi igények realizálását biztosító munkással szembeni követelmények is. Hadd idézzek erre vonatkozólag is: „Legyen mindig annak a ténynek a tudatában, hogy a társadalomban felelős és fontos szerepet tölt be ... Kulturáltsága mindenekelőtt a munkatársaival, s tanítványaival való érintkezés készséges voltában, művelt,, igényes beszédében, közéleti tájékozottságában, az új iránti fogékonyságában, gondolkodása és magatartása harmóniájában nyilatkozzék meg; legyen tájékozott a politikai élet, a tudomány, a kultúra főbb kérdéseiben, tevékenykedjék aktívan a közéletben. Legyen mindenkor a maga természetes modorában az, amivé elkötelezte magát: nevelő.” Az egyes témabizottságok jelentései mértéktartó elismeréssel szólnak hazánk 25 éves fejlődéséről, országunk anyagi, kulturális és szellemi eredményeiről. Ezeket az eredményeket és a jövő várható fejlődését ismerve terjesztették javaslataikat, elképzeléseiket a kongresszus elé vitára azzal az igénnyel, hogy segítsék az illetékes párt- és állami szerveket döntéseik meghozatalában. Most, amikor pártunk X. kongresszusára készül, ennek a kérdésnek ilyen fórumon történő megvitatása különösen jelentős. A többéves gondos előkészítés és a kongresszus tevékenysége hasznosságát az is segítené, ha módot találunk arra, hogy a pedagógus-társadalom minden tagja megismerhesse, magáévá tehesse az ötödik nevelésügyi kongresszus dokumentumait, végső ajánlásait, mert nélkülük komoly eredményt nem várhatunk. Most, amikor köszöntjük a kongresszust, kívánjuk, hogy eredményes munkát végezve ugyanaz a felelősség érződjék az elképzelések, ajánlások megvalósításában, mint azok kidolgozásában érződött. Szeneranyi József i •• Ülésezett az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bizottsága szombaton Bugár Jánosnénak, a bizottság titkárának elnökletével ülést tartott. A bizottság megvitatta a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, ennek kapcsán foglalkozott időszerű nemzetközi kérdésekkel, Magyarország nemzetközi kapcsolataival és a külügyminisztériumot érintő tervfeladatokkal. Böjti János külügyminiszter-helyettes tartott tájékoztatót, majd a vitában felszólalt Péter János külügyminiszter, Bugár Jánosné, Kelen Béla, Kristóf István, Nagy Miklós, Nádasdi József, Pethő Tibor, Szilágyi Sándor, Tausz János képviselők, valamint dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A külügyi bizottság a törvényjavaslatot elfogadta. Tímár Mátyás hazaérkezett Olaszországból Szorosabb gazdasági kapcsolatok Olaszország részt vesz a magyar szerviz- és úthálózat fejlesztésében? Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Olaszországból, ahol Mario Zagari külkereskedelmi miniszter meghívására néhány napos hivatalos látogatást tett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vályi Péter pénzügyminiszter, Marjai József külügyminiszter-helyettes; jelen volt Ludovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete is. Tímár Mátyás hazaérkezése után nyilatkozott a sajtónak: — Közismert, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait évek óta bizonyos hullámzás jellemezte, az utóbbi időben azonban javuló tendenciákat tapasztalhattunk. Olaszországi utam célja az volt, hogy e kedvező tendenciákat stabilizáljuk és erősítsük. Eszmecserét folytattam Moro külügyminiszterrel, Zagari külkereskedelmi miniszterrel, de Martino miniszterelnök-helyettessel, majd Colombo miniszterelnökkel arról, hogy milyen módon lehet szorosabbra fűzni kapcsolatainkat, fokozni a két ország közötti árucserét és az ipari együttműködést. Bár külkereskedelmi forgalmunk az utóbbi időben dinamikusan fejlődött, Magyarország részesedése az olasz külkereskedelemben százalékos arányban még mindig kisebb, mint a második világháború előtt. Teljes volt az egyetértés köztünk abban, hogy ez nem természetes állapot. A két ország földrajzi közelsége, történelmi, gazdasági adottságai, a jelenleginél lényegesen szorosabb gazdasági kapcsolatokat tesznek lehetővé. Mint ismeretes, az Olaszországba irányuló magyar export nagy része mezőgazdasági termék. A hosszabb távra szóló mezőgazdasági export stabilitásában bizonyos gondokat okoz az Európai Közös Piac ismert rendtartása. A kérdést bonyolíthatja Anglia és más országok belépési szándéka az Európai Közös Piacba. Az olasz fél utalt a közös piaci rendtartás rájuk nézve kötelező szabályaira, de nagyobb aktivitást helyeztek kilátásba, hogy a közös érdekeket érvényre tudjuk juttatni. • Egyetértés volt abban is, hogy bővítsük az iparcikkek árucseréjét és a termelési kooperációt. Mindenekelőtt a gépipari termékekről van szó, amelyeknek a két ország közötti forgalma indokolatlanul alacsony. Ismertettem fejlesztési elképzeléseinket a negyedik ötéves terv időszakára, s azt, hogy e fejlesztéshez különféle gépek, berendezések szállításában, gyártásuk kooperációjának kialakításában érdekeltek lehetnek a nyugati országok is. Több más területen is lehetséges, sőt , kívánatos a kapcsolatok elmélyítése. Mint ismeretes, Magyarországon az automobilizmus az utóbbi időben lényeges fejlődésnek indult, s a fejlődés tovább fokozódik. A negyedik ötéves terv végére hazánkban a személygépkocsik száma túlhaladja a félmilliót, ehhez megfelelő úthálózatra, szervizhálózatra lesz szükség. E fejlesztésben Olaszország is érdekelt. Erről tárgyaltunk a külkereskedelmi miniszterrel, más partnerekkel is, s illetékes szerveink e tárgyalásokat tovább folytatják. Utalnék arra, hogy már tavaly körülbelül 5 ezer személygépkocsit vásároltunk a FIAT cégtől, de nemcsak olasz autók beszerzéséről van szó, hanem az automobilizmus magyarországi fejlesztésével kapcsolatos egyéb kapcsolatokról is. Valamennyi megbeszélés alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a nyugat-európai országokban, köztük Olaszországban is erősödik a meggyőződés, hogy az európai biztonsági konferencia komoly lépés lenne az európai béke és biztonság érdekében. Mindent egybevetve úgy vélem hasznosak voltak olaszországi tárgyalásaim, mert elősegítették a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését FAO-delegáció Baranyában A FAO VII. regionális európai konferenciáját Budapesten tartották. A tárgyalások befejezése után a küldöttek egy csoportja szombaton délután Baranyába látogatott. Kaasalainen finn mezőgazdasági miniszter és felesége, valamint Suomela finn mezőgazdasági miniszteri titkár, továbbá a regionális konferencián résztvevő küldöttek hat tagja a Villány—Siklósi Állami Gazdaságban megtekintették a szőlészetet, részt vettek a szüreten. Este Pécsre érkeztek és a Nádorban szálltak meg. A FAO delegációs tagjai ma, vasárnap a Mecsekvidéki Pincegazdaság vendégei lesznek. A házigazda tisztét betöltő Kurucsai József igazgató kíséretében megismerkednek Pécs város történelmi nevezetességeivel, új városrészeivel, majd ellátogatnak a Pincegazdaság pezsgőgyárába. Hazánkba érkezik az indiai elnök Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége október 4—7 között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az Országgyűlést 1970. szeptember 30-án — szerdán — délelőtt 11 órára összehívta. Laboratóriumok a Szovjetuniónak A magyar—szovjet műszeripari gyártás-szakosítási és kooperációs szerződés értelmében Magyarország gyártja a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplett laboratóriumokat. A berendezéseket az esztergomi Labor MIM készíti és a következő ötéves tervben 20 millió rubel értékű laboratóriumot szállít a Szovjetunióba. A jegyzőkönyvet tegnap írták alá Budapesten. Bartók •emlékünnepség Hidason Bensőséges ünnepéllyel mnzrdult meg a Bartók-évfordulós emlékünnepség sorozata Baranyában. Hidason Bartók Béla szobra előtt, a róla elnevezett művelődési ház parkjában sorakozott fel tegnap délután az iskola ugyancsak Bartókról elnevezett úttörőcsapata, a nevelőtestület, ott voltak a község vezetői s az ünnepség megyei vendégei: Takács Gyula vb-elnökhelyettes és Bemics Ferenc osztályvezető. Az ünnepség Bartók-gyűjtésű népdalokkal és kórussal vette kezdetét az iskolai énekkar előadásában. Somlyó György Bartók búcsúestje című költeményének elhangzása után Tímár Irma, a Megyei Tanács népművelési csoportvezetője lépett a mikrofonhoz. Emlékbeszédében a 25 évvel ezelőtti fájdalmas napra utalt, amelyen New York egyik kórházában örökre lehunyta szemét Bartók Béla, a nagy magyar zeneszerző.— Ma, halálának negyedszázados évfordulóján itt állunk szobránál és emlékezünk Bartók Bélára, a népzenegyűjtőre, a zeneszerzőre, a zenepedagógusra, a művészre és az emberre — mondotta, majd Bartók életének főbb állomásairól emlékezett meg a szónok. — Az élő Bartók osztályrésze a közöny, a nélkülözés, a fájdalmas magány volt. A halott mester megkapja mindazt az elismerést és dicsőséget, amelyet az élő és harcoló Bartóktól megvont az akkori társadalom. Tímár Irma kiemelte: Bartók Béla mégis elérte célját. Életműve nemcsak a magyar nép zenéjét tárja fel a világ számára, hanem a zene egyetemes nyelvén a haladó emberiség közös gondolatait és érzéseit fejezi ki. Ezután Bartók Levél az otthoniakhoz című kórusművét hallottuk a pécsi 12. sz. AKÖV férfikarának melegszínű előadásában, Ligeti Andor vezénylésével. Az ihletett, stílusos zenemű hangjai mellett a községi tanács, az iskola és az úttörő csapat, valamint a Hazafias Népfront képviselői megkoszorúzták Bartók Béla mellszobrát. A falu székely lakosságának képviseletében Vargyas Lajosné népi énekes Bartók-gyűjtésű székely népballadákat adott elő a meghitt hangulatú ünnepségen.