Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
1 V Világ proletárja!, egyesüljetek! ftsm Kxvn.évfolyam,245.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 197°- 18- vasárnap Ara:l forint usa éve, 1950. október 22-én alakultak meg a tanácsok. A történelem mércéjével mérve húsz év nagyon rövid idő. De ebben a 20 évben olyan iramú volt a fejlődés, hogy szinte szétfeszítette az idő hagyományos mértékkel mért kereteit, s egy egész korszakra való eredményt hozott. Az is természetes, hogy az elmúlt húsz évben egész más gondokkal kellett megküzdeni, s nem húsz évre való feladatot kellett megoldani. A felszabaduláskor szétzúzott régi államigazgatás tartalmában megváltozott, gyorsan demokratizálódott, vezető helyeire munkások, parasztok, haladó gondolkodású értelmiségiek kerültek. Egész állami életünk fejlődésében új határkövet jelentett azonban a tanácsrendszer létrejötte. Elsősorban azért, mert az állami ügyek vitelébe az egész népet bekapcsolta közvetlenül, vagy közvetve, küldöttei útján. A tanácsrendszer így a szocialista demokratizmus egyik forrása lett A tanácsok, mint döntő fontosságú állami szerveke, egész társadalmi, politikai, gazdasági életünkkel együtt gyorsan fejlődtek, jelentős sikereket értek el még a kezdeti, nem éppen kedvező körülmények között is. Az első évek túlzott központosítási törekvései fékezték a helyi kezdeményezések kibontakozását, homályosították a tanácsok szerepét A gazdasági munkában jelentkező egyoldalúság, a túlfeszített adóztatási és begyűjtési feladatok, az ezekhez kapcsolódó adminisztratív módszerek, a demokratizmus gyakori megsértése, vagy éppen félretétele következtében a tanácsok nem tudtak szoros kapcsolatot kialakítani a lakossággal, sőt a szükséges tekintélyt sem tudták megszerezni. Ehhez járult még, hogy a nagy többségben kezdő, képzetlen, gyakorlatlan tanácsi vezetőknek a még tapasztalatlan emberekből álló apparátusnak olyan feladatokat kellett megoldaniok, melyek még egy jól begyakorolt szervezetet is komoly próbára tettek volna... Tanultak és tapasztalatokban gazdagodtak a tanácstagok, tanácsban tevékenykedő vezetők és hivatali dolgozók is. Mindennek eredményeként a tanácsok egyre eredményesebben töltötték be a szocialista államszervezetben számukra meghatározott szerepet, s a szocialista fejlődés egyik bázisává nőttek. A tanácsok olyan nagy jelentőségű, esetenként forradalmi jellegű eredményekben működtek közre, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése és megerősítése, a népgazdasági és helyi erőforrások szakszerű és céltudatos felhasználása, a kulturális egészségügyi, kommunális, kereskedelmi ellátás színvonalának emelése. Nagy érdemük van abban, hogy a falu kimozdult hagyományos állapotából, s fokozatosan kibontakozik az új, szocialista falutípus, amely vonzó, és a városi ellátottságot megközelítő életkörülményeket biztosít lakóinak. A városokban és falvakban elkészült távlati fejlesztési tervek, a települések jövőbeni szerepkörét is meghatározva, a lakosság véleményére alapozva alakulnak ki, s így a lakosság támogatásával is valósulnak meg. Ezt bizonyítja az éves tervek megvalósítása során önként felajánlott és teljesített, egyre növekvő mértékű társadalmi munka, mely Baranyában tavaly már 22 trllió forintot tett ki. A tanácsok továbbra is számítanak a lakosságra: szeretnék minél szélesebb körben bevonni az embereket az állami munkába, lakóhelyük fejlesztésének tervezésébe, s a tervek kivitelezésébe is. Így az ember nemcsak fogyasztója, termelője, de tervezője is a társadalom értékeinek. A tanácsok gazdasági szerepének növekedése csak aláhúzza ennek a gyakorlónak jelentőségét Az ország TM067 különböző szintű tanácsa az állami költségvetés 20 százalékával gazdálkodik. A tanácsi ipar és élelmiszeripar 1969. évben kereken 19 milliárd forint árbevételt ért el, az ország összes beruházásainak 15 százalékát a tanácsok bonyolítják le. Évente 16—17 ezer lakás megépítésének gondja is a tanácsokra hárul. S ezeket a feladatokat a lakosság igényeinek pontos ismerete, a rájuk való támaszkodás, véleményük és segítségük kikérése nélkül lehetetlen jól megoldani. Nincs módunkban felsorolni azokat az eredményeket, amelyeket a tanácsok munkája nyomán a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében végeztek. De Baranya minden községében ott a villany, 75 község kapott bekötőutat, a megye lakosságának 41,8 százaléka jó ivóvízzel ellátott —, az 1950. évi 2,5 százalékkal szemben — az általános iskolák felsőtagozatos tanulóinak 90,1 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül, a megye orvosi ellátása az országban a legjobb, új üdülőhelyek épültek, évente átlagosan 2,5 százalékkal nő a mezőgazdaság termelése, ez már nagyjából érzékelteti a megyében működő tanácsok sok irányú szervező tevékenységének eredményeit. A tanácsapparátus politikai és szakmai erősödése mellett döntő, hogy felelősségüket mélyen átérző, valóban közéleti emberré váló tanácstagok ezrei teljesítik egyre eredményesebben választóik megbízatásait, gyakorolják állami funkciójukat. Közel 500 olyan tanácstag van a megyében, aki 20 éve élvezi már a választók bizalmát. A tanácsok új fejlődési szakasz küszöbei állnak. A párt X. kongresszusának irányelvei vázolják a fejlesztés fő irányait Tömören meghatározzák azokat a feladatokat melyeket a mind munkájuk tartalmát mind szervezetét illetően korszerűsített tanácsoknak magasabb szinten kell megoldaniuk. „Az államigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók ellenőrzési tevékenységének fejlesztésével párhuzamosan növekedjék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia.” Tehát egyik oldalon a szakszerűbb, gyorsabb, felelősebb munka, másik oldalon a társadalmi kontroll az, amely együttesen valósítja meg a kitűzött célt: erősödjön a tanácsok önkormányzati jellege, növekedjék önállóságuk és hatáskörük. Mindez viszont feltétele annak, hogy maradéktalanul töltsék be szerepüket, kielégíteni a lakosság sokirányú igényét, szolgálni a dolgozó nép érdekeit. Vértes Tibor, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára Húszévesek a tanácsok Grom i ko—Rogers eszmecsereH Hétfőn újabb megbeszélések Napirendem minden kulcsfontosságú világpolitikai kérdés Négy órán át tartott, s helyi idő szerint röviddel éjfél előtt fejeződött be Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügyminiszter péntek esti munkavacsorája a New York-i szovjet ENSZ- misszió épületében. Az este folyamán Gromiko és Rogers egyórás négyszemközti beszélgetésre vonult vissza. A napirend nélküli, kötetlen beszélgetés során, a szokásoknak megfelelően a vendég, vagyis az amerikai külügyminiszter kezdeményezte a témák felvetését. A legtöbb időt a közelkeleti helyzetnek szentelték, de a megbeszélések során foglalkoztak a Berlinben folyó négyhatalmi tárgyalások és a szovjet— amerikai Salt-megbeszélések novemberben esedékes folytatásának témakörével is. Rogers külügyminiszter értesülések szerint magyarázatokat fűzött Nixon elnök nemrégiben előterjesztett indokíínai csomagtervéhez. McCloskey amerikai külügyi szóvivő szerint a megbeszélések „tárgyilagos, nem barátságtalan és igen élénk” légkörben zajlottak le. A munkavacsorán amerikai részről jelen volt Gerard Smith, a Salt-megbeszéléseken résztvevő amerikai delegáció vezetője, Joseph Lisco közel-keleti ügyekkel megbízott külügyi államtitkár, Martin Hillenbrand európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkár, Kenneth Bush bonni amerikai nagykövet, Samuel Depalma, a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó külügyi államtitkár és Charles Yost, az Egyesült Államok álandó ENSZ-képviselője. Hivatalosan egyik fél sem nyilatkozott a megbeszélések érdemi tartalmáról, de amerikai részről nem hivatalosan „csalódásukat fejezték ki amiatt, hogy — mint sugalmazzák — a szovjet külügyminiszter „határozottan visszavert” minden kísérletet, amely az Egyesült Államok közel-keleti politikája s a Berlinnel kapcsolatos álláspontja iránti megértésre próbálta rábírni a Szovjetuniót. Mint ismeretes, Tel Aviv a fegyvernyugvás állítólagos megsértésére hivatkozva — Washington támogatásával — az egyiptomi légvédelmi rakéták kivonását követeli a Szuezi-csatorna övezetéből, s e követelés teljesítésétől teszi függővé visszatérését a Jarring-misszió égisze alatt folytatandó megbeszélésekre, amelyeket egyébként Izrael kezdettől fogva bojkottált. A határozott szovjet állásfoglalások csupán reagáltak a Fehér Házból elindított hidegháborús kampányra, a jordániai válság kapcsán rendezett amerikai erődemonstrációra, a „kubai kérdés” provokatív felmelegítésére és általában a Nixon-kormányzat „keményhangú” megnyilatkozásaira, amelyek nyilvánvalóan az amerikai választók konzervatív és Izraelbarát rétegeinek megnyerésére irányulnak a republikánus kormány szempontjából kulcsfontosságú kongresszusi választások küszöbén. Hétfőn este Rogers külügyminiszter látja vendégül munkavacsorán szovjet kollégáját a Waldorf Astoria Szállóban. Kádár János a csepeli pártértekezleten A Csepel Vas- és Fémművek kommunistái a pártbizottság tanácstermében tartották pártértekezletüket. Sárdi Antal nyugdíjas, a munkásmozgalom régi harcosa nyitotta meg a tanácskozást, majd Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára szóbelileg egészítette ki a tröszthöz tartozó üzemek pártszervezeteinek, kommunistáinak elmúlt négyévi munkájáról szóló írásos előterjesztést. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A tartalomból: Czinege Lajos beszédeVlagdeburgban (2 old.) Napirenden: a kiesések pótlása (3 old.) Új arcú Dráva (3. old.) Örökös ásás helyett — közműalagút (4. old.) Pécsett: 53 millió útjavításra 50 millió tatarozásra Pécsett másfél éve hozták létre a kerületi tanácsok a költségvetési üzemeiket. Feladatul kapták a kerületek útjainak felújítását, járdaépítést, parkfenntartást. A helyes elképzelések alapján létrejött üzemek sokat tettek feladatuk megoldásáért. A következő években azonban mind jobban nőnek a feladatok, — ezeknek a fokozottabb megoldásáért szükségessé vált 1971-től az erők koncentrálása. A másik ok: a kerületi tanácsok a tervek szerint megszűnnek gazdálkodó egységek lenni, — ezért gondoskodni kellett a költségvetési üzemek jövőjéről is. A költségvetési üzemek 1971-től megszűnnek, illetve útjavító részlegeik a Köztisztasági Vállalathoz, parkfenntartó részlegeik a Kertészeti és Parképítő Vállalathoz, építőrészlegeik pedig a Tatarozó Vállalathoz tartoznak majd. Az átszervezéstől a IV. ötéves tervben, illetve ennek keretén belül már jövő évben jelentkező munkák alaposabb és gyorsabb elvégzését várják. Pécsett a 6-os főútvonal kivételével úgyszólván valamennyi út tanácsi kezelésbe tartozik, van mit felújítani, javítani. A tervidőszakban mintegy 283 millió forintot — 1971-ben 53 milliót — fordítanak utak javítására, fenntartására, többet mint az eddigi évi átlag. Az állami lakások felújítására, tatarozására évente — az eddigi 40—12 millió forint helyett — 1971-ben mintegy 50 milliót költenek. Ezt a munkát segíti majd az ide kerülő részleg. De a szövetkezeti, magán és társasházak javításának, felújításának, tatarozásának fokozott igénye is jelentkezik majd — kapacitásról már most gondoskodni kell. — Nő a géppark is. Mintegy 5 milló forint értékben vásárolnak különböző úttisztító gépeket. Itatott, illetve sima makadám-burkolattal látják el Kertvárosban az eddigi földes utcákat. Elkészült, illetve készülőfélben van a Viola, a Bimbó, az Egressy, a Kertész, a Bókás és a Gárdonyi utca és megkezdték a földmunkálatokat a Nyárfa utcában is. Ez évben összesen 23 850 négyzetméter útburkolatot építenek be az említett utcákba. — A képen építik a Gárdonyi utca burkolatát. Erb János felvétele Tanácskozott a Pécs városi pártértekezlet (Tudósítás az 5. oldalon)