Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Lapzártakor érkezett Megérkeztek a X. kongresszus első külföldi vendégei Pénteken megérkeztek az MK/IMP X. kongresszusára az első külföldi vendégek. A Kubai Kommunista Párt küldöttsége Fabio Grobart, a Központi Bizottság tagja ve­zetésével, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának kül­döttsége Andreas Fantisz főtitkárhelyettes vezetésével, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége Bert Pearce, a Politikai Bizottság tagja, a párt walesi szekció­jának titkára vezetésével, Ír­ország Kommunista Pártja küldöttsége Michael O’Rior­­dan főtitkár vezetésével, a Német Kommunista Párt kül­döttsége Herbert Mies alel­­nök vezetésével, San­ Marino Kommunista Pártja küldött­sége, amelyet Vincenzo Pe­­dini, a Központi Bizottság tagja vezet, a Francia Kom­munista Párt küldöttsége Francois Billoux, a Politikai Bizottság tagja vezetésével, a Török Kommunista Párt küldöttsége Yakub Demir, a Központi Bizottság első tit­kára vezetésével, a Spanyol Kommunista Párt küldöttsé­ge, amelyet Ignacio Gallego,­ a Végrehajtó Bizottság tagja, a titkárság tagja vezet. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP KB titkára, Katona Imre, a Központi Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizott­ság titkára, Nemeslaki Ti­vadar, dr. Orbán László, Sán­dor József, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, So­moskői Gábor, Szirmai Jenő, Tömpe István, Gál László, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Központi Bizottság tagjai fogadták. NDK-delegáció utazik Romániába Bukarestben pénteken be­jelentették, hogy december elején Walter Ulbricht és Willi Stoph vezetésével NDK párt- és kormányküldöttség érkezik hivatalos baráti láto­gatásra Romániába. A láto­gatás során aláírják a Román Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést * TOKIO: A hétfő óta Japánban tartózkodó John Anthony Volpe, az Egyesült Államok közlekedésügyi mi­nisztere Tokióban kísérleti „biztonsági autók” kifejlesz­tésére vonatkozó együttmű­ködési megállapodást írt alá a japán kormány képviselői­vel. ■f PÁRIZS: Párizsba érke­zett lord Carrington angol hadügyminiszter, hogy tár­gyalásokat folytasson Michel Debré francia hadügyi állam­miniszterrel. Az első találko­zóra már pénteken sor került. Londoni források szerint lord Carrington egész sor tervet kíván francia kollégája elé terjeszteni, fegyverek (va­dászgépek, helikopterek, ra­kétalövedékek, tankok, stb.) közös előállítására. -­ COLOMBO: m­angarat­e ceyloni külügy- és belkeres­kedelemügyi miniszter pén­teken bejelentette, hogy a kormány jövőre államosítja az import- és exportvállala­tok jelentős részét, közöttük az ország külkereskedelmé-­­ nek javarészét kitevő, angol cégek által ellenőrzött teaki­vitelt is. •A RÓMA: Az SZKP Ró­mában tartózkodó küldött­sége, amelyet Arvid Pelse, a Politikai Bizottság tagja vez­­­zet, csütörtökön találkozott az Olasz Kommunista Párt delegációjával. Olasz részről a találkozón részt vett Luigi Longo, az OKP főtitkára és a párt vezetőségének több tag­ja. A testvéri és szívélyes légkörben lezajlott megbeszé­lésen a küldöttségek tájékoz­tatták egymást pártjaik bel­es külpolitikájáról és megvi­tattak több, kölcsönös érdek­lődésre számot tartó problé­mát. •­ CALCUTTA: Az indiai kormány rendkívüli állapotot hirdetett ki a második hete sztrájk által megbénított Cal­cuttai kikötőben. A rendkí­vüli állapotnak megfelelően a hatóságok „felkérik” a rako­dómunkásokat, hogy azonnal lássanak hozzá néhány vesz­teglő hajó kirakásához. Ha nem teszik, — közölték — „a törvény gépezete megindul".­­ BELGRÁD: Albán—ju­goszláv kereskedelmi tárgya­lások kezdődtek pénteken Belgrádban a két ország kö­zötti 1971. évi árucsereforgal­mi megállapodás megkötésé­ről. Az albán delegációt Va­sil Kati külkereskedelmi mi­niszterhelyettes vezeti. Az al­bán—jugoszláv árucsereforga­lom az idén összesen mintegy 3 millió dollár értékű. ■f WASHINGTON: Az Egyesült Államok zsarolja az új chilei kormányt Otto Passman, az amerikai képvi­selőház külföldi segélyeket megajánló albizottságának elnöke kijelentette, hogy „Chile nem kap egy centnyi amerikai segélyt sem addig, amíg nem lesz teljesen vilá­gos az országban kialakult helyzet”. Közölte, hogy az Egyesült Államok „szabaddá teszi magát azok alól a köte­lezettségek alól", amelyeket korábban a chilei segélyprog­ram keretében vállalt magá­ra. -I ÚJ DELHI: Az indiai alsóház elvetette a Gandhi­­kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Az indítványt a jobboldali ellenzék terjesztette be azzal kapcsolatban, hogy a kor­mány Uttar Prades államban bevezette az elnöki kormány­zást, mivel az ottani jobbol­dali koalíció képtelen volt orvosolni a gazdasági és szo­ciális bajokat. ♦ Elfogták Weilt Nyugat-Berlinben péntekem délután elfogták Ekkehard Weilt, a szovjet hősi emlék­mű egyik őrének merénylő­jét, aki csütörtökön — mi­közben kihallgatásra vezet­ték — megszökött. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött államközi szerződés szövege Pénteken délután Varsóban és Bonnban egyidejűleg nyil­vánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság no­vember 18-án parafáit álla­m­­közi szerződésének szövegét. SZERZŐDÉS a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság kapcsolatai rendezésé­nek alapjairól. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság. — Figyelembe véve, hogy a második világháború befe­j­­ezése óta, amelynek első ál­dozata Lengyelország volt és amely súlyos szenvedést ho­zott Európa népeire, több mint 25 év telt el. — Emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét országban új nemzedék nőtt fel, amely­nek biztosítani kell békés jö­vőjét. — Attól az óhajtól vezérel­ve, hogy egymás között meg­teremtsék a békés egymás mellett élés, valamint a nor­mális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait. — Az európai béke és biz­tonság megszilárdítására tö­rekedve. — Felismerve, hogy a ha­tárok sérthetetlensége, vala­mint az összes európai or­szág jelenlegi határok közötti területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása a béke döntő feltéte­le, a következőkben állapod­tak meg: L CIKKELV: 1. A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság egybehangzóan megállapítják, hogy a meglé­vő határ, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i pots­dami értekezlet határozatá­nak IX. fejezetében közvet­lenül Swhnoujscie (Swine­­münde)-től nyugatra a Balti­tengertől kiindulva, s Innen az Odera folyó mentén a Nysa-Luzycka (Lausitzer- Neisse) folyó torkolatig, majd a Nysa-Luzycka (Lausitzer- Neisse) mentén Csehszlovákia határáig állapították meg, a Lengyel Népköztársaság nyu­gati államhatárát képezi. 2. Megerősítik fennálló ha­táraik sérthetetlenségét, most és a jövőben is kölcsönös kötelezettséget vállalnak egy­más területi integritásának feltétlen tiszteletben tartásá­ra. 3. Kijelentik, hogy egymás­sal szemben nincs semmiféle területi követelésük és a jö­vőben sem fognak semmilyen területi követelést támaszta­ni. 1. CIKKEL­: 1. A­ Lengyel Népköztársa­ságot és a Német Szövetségi Köztársaságot mind egymás­­­hoz való viszonyukban, mind , Európa és a világ biztonsága biztosításának kérdéseiben az ENSZ alapokmányában le­fektetett célok és elvek fog­ják vezérelni. 2. Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szerveze­te alapszabályának 1. és 2. cikkelyével összhangban min­den vitás kérdésüket kizá­rólag békés eszközökkel fog­ják megoldani. Az európai és nemzetközi biztonságot érin­tő kérdésekben pedig ugyan­úgy, mint egymás közti kap­csolatukban, tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától. 1. CIKKEK­: 1. A Lengyel Népköztársa­­sá­g és a Német Szövetségi Köztársaság további lépése­ket tesznek kapcsolataik tel­jes normalizálása és sokolda­lú fejlesztése érdekében, ami­nek szilárd alapját képezi a jelen szerződés. 2. Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudományos, tu­dományos-műszaki, kulturá­lis stb. együttműködésük ki­bővítése megfelel kölcsönös érdekeiknek. E szerződés nem érinti a két fél által korábban meg­kötött­, vagy rájuk vonatkozó két vagy többoldalú nemzet­közi szerződéseket. rv. CIKKELT: E szerződést ratifikálni kell. A szerződés a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésének napján lép ér­vénybe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a je­len szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban készült két, eredeti példány­ban, mindkettő lengyel és német nyelven, s mindkettő egyformán hiteles. A Lengyel Népköztársaság nevében:’ A Német Szövetségi Köztár­saság nevében: A szerződéshez mellékelik az NSZK kormányénak a nagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről küldött jegy­zéke szövegét. Az egyezményt a két kor­mányfő és a két külügymi­niszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. A Lunohod 1. tovább folytatja tudományos tevékenységét Moszkva. A hold jármű „közérzete” iránt érdeklődő földi irányító központ ezúttal is azt a vá­laszt kapta, hogy a Lunohod 1. paraméterei „a megadott határok között mozognak”. A szovjet lapok változatla­nul vezető helyen foglalkoz­nak a holdkutatásban új korszakot nyitó Lunahod 1. tevékenységével. Boriszov, a Trud tudományos munkatár­sa a holdjáró „őstörténetét” egészíti ki újabb érdekes részletekkel. Mint megjegyzi a „holdautó” kidolgozásában döntő szerepet játszott a Lu­na 9. Holdra szállása. Mind­addig nem lehetett bizonyos­sággal állítani, vajon a Hold talaja kibírja-e az ember, il­letve az önműködő űrállomás súlyát. A Luna 9. azonban „tiszta vizet öntött a pohár­ba”. Bebizonyosodott, hogy a holdtalaj jelentős megterhe­lés elviselésére képes. Mint Borisz­­Tv beszámol ró­la, kezdetben voltak olyan elképzelések is, hogy a hold­jármű nem kerekeken, vagy hernyótalpon haladt volna előre, hanem hatalmas ugrá­sokkal szelte volna át a hold­térségeket A Hold nehézségi ereje ugyanis a Földének csu­pán egyhatoda, s ilyen for­mán kisebb erőfeszítéssel is sokkal nagyobb távolságra lehet ugrani, „ugráló” Luno­hod esetén azonban túlságo­san nyilvánvaló volt az a ve­szély, hogy a jármű szaka­dékba zuhan, vagy szétzúzó­dik. Poljanszkij mérnök, a Prav­da tudományos munkatársa kiemeli, hogy­ a Lunohod k­ holdbébi vizsgálatai máris érdekes eredményekre vezet­tek, mozgása pedig rendkívül értékes tapasztalatokkal szol­gálja a jövendő nagyobb ha­tósugarú „holdgépkocsik” ter­vezését. Florenszkij kandidátus ugyancsak a Pravda hasáb­jain „geológus szemmel” ki­fejti, hogy a holdtalajt ta­nulmányozva értékes adatok­ra teszünk szert a Föld léte­zésének korai szakaszaira vo­natkozóan. Manchester: Az Angol Jodrell Bank megfigyelőálomás szóvivője közölte, hogy vették a Luno­hod 1. szovjet holdjármű ál­tal készített képeket. Mint mondotta, hat képet hívtak elő. Ha kettőt összeilleszte­nek, egészen világosan lát­szanak a Lunohod 1. nyomai a Hold felszínén. A többi kép a berendezés egy-egy részle­tét mutatja. A szóvivő közölte még, hogy a Szovjet Tudományos Akadémiával kötött meg­egyezés alapján a képeket csak később teszik közzé. a 1970. november 21 Kína először kapott abszolút többséget Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésén először kapott ab­szolút többséget az a hatá­rozati javaslat, amely a Kí­nai Népköztársaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítá­sát és a tajvani rezsim kül­dötteinek kizárását irányozta elő. A határozat azonban mégsem lép életbe, mert a szavazást megelőzően az Egyesült Államok vezette tömbnek ismét sikerült úgy­nevezett fontos napirendi pontnak nyilvánítania a kér­dést, így az elfogadásához kétharmados többség szük­séges. A 18 ország által benyúj­tott határozati javaslat mel­lett szavazott 51 ország, elle­ne 49, míg 25 ország tartóz­­kodott a szavazástól. Brandt: a szerződés lezárja az európai történelem egy sötét fejezetét­ ­ Willy Brandt kancellár pén­­teken délután rádió- és tele­vízió beszédben méltatta a Varsóban parafált lengyel— nyugatnémet szerződés jelen­tőségét A varsói szerződés — hangoztatta — lezárja az európai történelem egy sötét fejezetet és új fejezetet nyit. A kancellár kérte az át­­települteket, hogy „ne merül­jenek keserűségbe, hanem pillantsanak a jövőbe. Sokat jelent, hogy a családoknak most reményük van család­tagjaikkal egyesülni”. „Azért vagyok a szerződés mellett — folytatta a kancellár­t, mert lerakja egy békés jövő alapjait. A nyugatnémetektől senki sem kéri most, hogy­­ áldozatot hozzanak. Ezt már régen meg kellett hozni, Hitler bűncselekményeinek következtében.” Nyilatkozott a CDU neve­ I­ben Barrel is. „Nagyon mesz­­­­szemenő fájdalmas és követ­kezményekkel járó határoza­tok” foglaltatnak a szerző­désben — mondotta. — Mint a moszkvai szerződésnél — fűzte hozzá — „Itt sem is­merhetők fel ellenszolgálta­tások”. Bartel megismételte, hogy frakciója szerdán kezdi meg a lengyel—nyugatnémet szerződés megvitatását. Az áttelepültek szövetségé­nek elnöksége ellenállásra­­ szólította fel tagjait a szer­ződéssel szemben. A szabad demokrata párt viszont hangoztatta: a szerző­dés szakítást jelent az illú­ziók politikájával, amelyet az NSZK túl sokáig folyta­tott ♦ MOSZKVA: Harmincöt­kilós görögdinnyét mutattak be az üzbég parasztok Moszkvában a Szovjetunió népgazdasági kiállításán. Mozgásban az osztrák politika A legutóbbi hetekben ismét mozgásba jött az osztrák kül­politika. A helyzet különleges­sége ezúttal az, hogy nyugati szomszédunk külpolitikai prob­lémáit a belső küzdelem kiéle­ződése is kísérte. A Bécs előtt álló túlpu­ika­ döntés nem új: lényege­s Közös Piachoz való viszony meghatáro­zása. November közepén két má­sik semleges országgal (Svéd­ország és Svájc) együtt Ausztria képviselői is megbeszéléseket kezdtek a Közös Piac brüsszeli központjával. Így a kapcsolat­­felvétel új szakaszába lépett. A Közös Piac ügyében a Szovjet­unió és a szocialista országok változatlanul azt az álláspontot képviselik, hogy az 1955-ös oszt­rák államszerződés és az örökös semlegesség vállalása kizárja Ausztria csatlakozását a nyugat­­európai politikai integrációra is törekvő Közös Piachoz. Az osztrák kormányok immár hagyományosan azt az álláspon­tot képviselik, hogy az­ ország semlegessége továbbra is a kül­politika sérthetetlen alapelve. Gazdasági alapon azonban elke­rülhetetlennek tartják, hogy va­lamiféle szervezett kapcsolatba lépjenek a Közös Piaccal. A legutóbbi tárgyalásokon Kirchschläger osztrák külügymi­niszter — ezeket az érveket meg­ismételve — rámutatott, hogy 1969-ben az osztrák export 11 százaléka irányult a Közös Piac­ra, s az import öt százaléka irá­nyult onnan. A Közös Piac felé irányuló export aránya azonban az utóbbi tíz évben állandóan csökken, az onnan érkező im­port aránya Ausztria külkeres­kedelmében viszont szüntelenül nő. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az importszállítások tekintetében Ausztria egyre jobban függ a Közös Piactól, a Piac országai­val szemben viszont egyre na­gyobb a külkereskedelmi defi­citje. Ausztriának tehát létérde­ke — jelezte Kirchschläger — hogy fokozza a Közös Piac or­szágaiba irányuló kivitelét. Az osztrák politika természe­tesen nagyon jól érzékeli, hogy e gazdasági kényszer és a pol­ikai kötelezettségek éles ellen­­tétben állnak egymással. Ezért valamiféle kompromisszum ki­­alakításéra törekszik. A mostani brüsszeli tárgyalásokból az de­­­­rül ki, hogy az osztrákok vala­milyen „különleges kereskede­lempolitikai autonómiát" igé­nyelnek a Közös Piactól. Azt remélik, hogy ennek a segítsé­gével részesülhetnek a Közös Piac előnyeiben anélkül, hogy meg kellene sérteniük vállalt politikai kötelezettségeiket, vagi­ nehezíteniük a szocialista orszá­gokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését Végleges megoldást egyelőre továbbra sem találtak. Az oszt­rák dilemma nem sokkal köny­­nyebb a kör négyszögesítésénél.­­ Kétségkívül ez ma Ausztria leg­nagyobb nemzeti és gazdasági­­ problémája. Ezt a nehéz felada­tot a szociáldemokrata kisebb­­­­ségi kormánynak kell megoldan­i nia, amelynek a parlamentben 1­81 mandátuma van az ellenzéki , polgári-konzervatív néppárt 78­­ mandátumával szemben. A mér- I­­eg nyelve tehát a szélsőjobb­oldali és Bonn felé kacsintgató „szabadságpárt” (FPÖ) a maga 8 mandátumával. Ez természete­sen igen kényessé tesz­ minden belpolitikai döntést — különösen azokat, amelyek a semlegesség problémáját érintik. Még mielőtt a Közös Piac­ügyben Kreisky szociáldemokrata kormányának döntésre kellene jutnia Bécsben, néhány belpoli­tikai ütközetet is megvívnak az említett, kényes erőviszonyok között. Az első ütközet: a költségvetés elfogadtatása. Miután ez nem box lényeges változásokat az előző kormány büdzséjéhez ké­pest, a kormány minden bizony­­nyal megkapja az FPÖ támoga­tását és így sikerül majd vissza­vernie a néppárt támadásait. A második és izgalmasabb csa­ta: a választási reformjavaslat. A jelenlegi választási rendszer vitathatatlanul a konzervatív­polgári néppártnak kedvez, mert a paraszti­­választókerületekben kevesebb szavazat kell egy man­dátumhoz, mint a városokban. A Kreisky kormány által terve­zett reform szerint egységesen 25 000 szavazat kell majd egy mandátumhoz. Ez kétségkívül­­ pozitív lépés és igazságosabbá­­ teszi a választási rendszert. Ne­­i­gatív vonása az úgynevezett 5­­ százalékos záradék bevezetése lenne, amelynek félreérthetetle­ Dfdl kommunistellenes éle van. Ezzel el akarják ütni az Osztrák Kommunista Pártot a parlamenti részvétel lehetőségétől és S­tárao-S­­atolnak egy részét a szociád­­emokrata választókhoz akarják sodorni. A csata kimenetele Itt is azon múlik majd, hogy az FPÖ hogyan méri fel a maga lehetőségeit, támogatja-e Kreisky reformtervét a kiváltságos hely­zetüket elkeseredetten védelme­ző néppártiakkal szemben. Végül: a harmadik csatában a szociáldemokrata kormány előre­láthatóan a legszélesebb tömegek egyetértésére számíthat. Ez az­­ úgynevezett honvédelmi vita. Ennek lényege az, hogy a szo­ciáldemokraták január 1-től kezdve kilencről hat hónapra akarják leszállítani a tényleges katonai szolgálati időt. Ebben a kérdésben Kreisky szemben áll a kis osztrák hadsereg konzer­vatív és reakciós tisztikarával ,é­s nem véletlen, hogy a beteges­kedő Freibsler hadügyminiszter helyett m­aga vette kezébe ideig­lenesen a hadügyi tárca vezető-Az említett, három belpoliti­kai párbaj kimenetele megm­u­­tatja majd: milyen tényleges erőt, milyen hatalmi eszközt tart kezében Kreisky kancellár kor­mánya. i

Next