Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
1971. január 15. A jog lényege Dr. Szoláczky Mihály egyetemi tanár — a Pécsi Jogi Egyetem dékánja — több átfogó jellegű tanulmány után most egyszerre két könyvvel is jelentkezik a hazai tudományos életben. Egyik szerzője az állam- és jogelmélet máris alig kapható új tankönyvének, és ezzel majdnem egyidőben megjelent a jog elméletének egyik alapkérdését tárgyaló monográfiája: A jog lényege (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó). A közvélemény a jog elméletét érthetően kevéssé ismeri, de be kell vallanunk, még a különféle jogi gyakorlati pályákon dolgozó jogászok egy része is bizonyos fajta idegenkedéssel néz erre a tudományágra. Az idegenkedés oka nem kizárólag abban kereshető, hogy minden foglalkozási réteg képviselői között fellelhető a csak praktikummal törődő kényelmes szemléletmód. A jogi elmélettől való idegenkedésnek van másik fajta gyökere is, és ez hosszabb időn át az állam- és jogelmélet eléggé elvont tudományában volt kereshető. Az utolsó tíz, tizenkét évben azonban a jogi elmélet is egyre jobban érdeklődik a gyakorlati élet törvényszerűségei iránt. A jogi elmélet számára is fontossá válik a joggyakorlat elemzése és a szociológiai megközelítési mód. E tudományág egyik legfőbb értelme abban rejlik, hogy a jogalkotás és a jogi gyakorlat általánosítása útján — a belső törvényszerűségek bemutatásával — éppen ezekhez tér vissza és ad hasznosításra kerülő elméletet. Ezzel együtt a mindennapos jogi gyakorlatban megfigyelhető, hogy ma már a jogi színvonal emelkedésével, az igények növekedésével együtt csak elméletileg felvértezve lehet igazán jól dolgozni. A korszerű jogi műveltséghez jogelméleti ismeretek is kívántatnak.* * ‘ v o v ? ■ Dr. Szotáczky Mihály monográfiája megfelel ezeknek a céloknak. Fejtegetései világosak, gondolatokban rendkívül gazdagok. Számos megállapítása indít továbbgondolkodásra. Alapvetően a marxizmus klasszikusaiból indul ki, legfontosabb megállapításait ezekből vezeti le. Ehhez "teljes vértezetben vonultatja fel a mai jogelmélet minden jelentős képviselőjét, ■számos kérdésben vitázik velük. Mondanivalójának, központjában a jogi akarat osztálytermészetének elemzése áll. Kutatja az akarat és az érdek viszonyát, az egyéni és az osztályérdeket, annak ütközéseivel együtt. Fejtegetéseinek egyik legérdekesebb fejezetében foglalkozik a jog és az igazságosság összefüggéseivel. Gazdag történeti elemzés után jut el a szocialista jog lényegét érintő következtetéseihez. Ennek során sok kérdést vizsgál, így a jog és humanizmus viszonyát, vagy például az egyetemes népi jog jellemvonásait. A jelentős munka nem csupán az elmélet művelőinek szól . Gazdagíthatja a gyakorlati jogászok látókörét, de általános elméleti fejtegetései a társadalomtudományok más területén dolgozó, kutatók számára is gyümölcsözőek lehetnek. Dr. Csiky Ott© Népművelők filmklubja Rövidesen felújítják a népművelők filmklubja címen ismert esztétikai előadássorozatot. Archív filmek helyett azonban új magyar művészfilmek bemutatója áll a sorozat középpontjában. A filmklub tagjai , jobbára a város és a megye főhivatású népművelői, akik itt készülnek fel további feladataikra, filmviták vezetésére az ifjúsági klubokban. A sorozat első foglalkozása a Szerelem című új magyar filmhez kötődik I . DUNÁNTÚLI NAPLÓK A 24. órában kezdték a felmérést,» Mépi építészet Baranyában/ Ki ne fogott volna a kezébe tenyerektől simára koptatott botot, pásztorszerszámot? Az idő is így csiszolta a célszerűségnek megfelelően egyre tökéletesebbé a népi építőmódokat, épületeket, hogy az ember minél kényelmesebben lakjék bennük. Nem véletlen aztán, hogy a hozzáértők ugyanazt a fogalmat használják, a népi építészet emlékeit látva, ami a modern építészetnek is egyik kulcsproblémája: a funkcionalitást. Hogy milyen az épület, azt, — a tájon föllelhető építőanyagokon kívül — azszabta meg, milyen célt akartak szolgálni vele, mire akarták használni. Baranya egyelőre még gazdag népi építészeti emlékekben. Egyelőre, mert két évet jósolnak a szakemberek, s jószerével egyetlen eredeti emlék sem marad ezekből az építményekből. Aknai Tamás, a Janus Pannonius Múzeum művészettörténésze 1970-ben kezdett hozzá a baranyai népi építőművészet emlékeinek rendszeres felméréséhez. „Belelkesített” segítőtársai vannak, az Építőipari Technikum tanulói, ők a munka „mérnöki” részét végzik, úgy dokumentálni az épületeket, hogy elpusztulásuk után rekonstruálni lehessen őket. — Milyen módszerrel történik a felmérés? — Az országban kevesen foglalkoznak népi műemlék kutatással. A Műegyetem építészettörténeti tanszéke elsősorban mérnöki, statikai stb. szempontból készít felméréseket. Mi történeti öszszefüggéseket akarunk kimutatni, ezért az ún. „többszempontú topográfiai” módszert alkalmazzuk — mondja Aknai Tamás. — Akkor bizonyítottabb egy építészettörténeti feltevés, ha egy területen más és más időben az egykori élet teljességére vonatkozó minél több emléket tudunk elhelyezni, amelyek mintegy következményként is hassanak egymásra. Vegyünk egy példát: ha valahol van egy malom, ott meg kell indulnia a földművelő élettel való szakításnak, ez a folyamat később párosulhat a vásártartással. Mi térképen ábrázoljuk a vásártartásokat, malmokat, drávai átkelőhelyeket, etnikai csoportok elhelyezkedését, ezeket egymásra vetítjük, s ez jobban meghatározza egy-egy vidék népi építőművészetét, emlékeit. Sőt, gyakran levezethetők a közben elpusztult valaha létező építmények is. Pillanatnyilag az alapfelmérésnél tartunk, megnézzük mi van a megyében, a már felmért községekbe nem megyünk. Azután ha ezzel megvagyunk, a meglévő emlékeket összevetjük a történeti forrásokkal, az útleírásokkal, adománylevelekkel. — Milyen jellegzetes baranyai építési módok vannak, miben különböznek ezek más vidékek hasonló céllal épült építményeitől, s mi a különbség oka? — Régóta ismert az ormánsági talpasház. Az Ormánság valamikor nagyon gazdag volt fában, divatos volt a faépítkezés, ez határozza meg azután a díszítmény milyenségét." Csodálatosan szép a villánykövesdi pinceszer, a szőlőművelő életmód építménye. Érdekes, hogy egyazon gazdálkodási formán belül különbségek vannak: itt van ugyanis a tokaji pinceszer, amely különbözik a villányitól. Nyugodtan állíthatjuk, hogy hazánkban Badacsonyban és Villányban vannak a legszebb pincék. Hogy a parasztember „hogyan adja meg a módját”, hogyan fogadja és kínálja a vendégét már a pince kialakításával is, ebben benne van a gondolkodásmódja, a „néplélek”. — Mi a végső célja a felmérésnek ? — Az építészeti emlékek pusztulásának oka az, hogy megújul a falu, arégi épületeket elbontják, a meglévőkben többnyire öregek laknak, a szemükben nincs sok értéke ezeknek a szép épületeknek. Az elsődleges cél tehát, hogy megfelelő dokumentáció álljon a rendelkezésünkre, amelyek alapján rekonstruálni is lehessen az elpusztult épületekét, ezzel együtt egy népi építészeti fotoarchívum is kialakul. Érdemes lenne egy-egy népi műemléket megőrizni a községekben, esetleg itt elhelyezve a falumúzeumot. Egyébként a Műemléki Felügyelőség vizsgálataira mi is támaszkodunk. Az orfűi skanzen kialakítása is nagyon időszerűvé teszi a munkánkat. Ami segítséget jelent a számunkra: ne tekintsék betolakodásnak faluhelyen, ha megjelenünk, s a padláson pl. fényképezni szeretnénk, egy-egy gerendakötés érdekel bennünket, semmi több. Marafkó László Dr. Szász Márton Pincegádor Egymillió forint értékű nyugati műszerrel gazdagodik az, idén a 100 ágyas klinika. A többi között megvásárolják a világ legkorszerűbb betegellenőrző berendezését. A Heilige-program 19 típusú gép egyszerre öt beteget őriz, s minden rendellenességet azonnal jelez. A berendezést az újonnan felállított intenzív osztály kapja. A „szokványos Az SZMT és Országos Filharmónia felfedezte a Mecsek Fúvósötöst és a Pécsi Balettet a népművelés legigazibb területeinek is — falvakon, munkásszállásokon terjeszti a zenei, vizuális, színházművészeti kultúrát. S ha az eredmény „csak” egy csendes sikerű est, s nyomában pozitív elfogultság egy zenei, táncművészeti televízióprogram iránt, a legtöbb, amit a népművelés tehetett. A koreográfus álma című balett-kompozícióról már korábban is hallottunk, de Pécsett még nem láthattuk. A fiatal Mecsek Fúvósötös kirobbanó sikerű hangversennyel mutatkozott be egy éve a Doktor Sándor Művelődési Központ közönségének. Bizony, mindkét együttes műsorát a városi közönség is szívesen látná ... S Wallinger Endre felhívására idekívánkozik néhány más , hasonlóan komplex művészeti jellegű — kamaraprogram is. Amelyekről a következőkben lesz szó, hasonlóan ismertek már Pécsett, a Mecseki Fotóklub rendezte 1. Színesdia Fesztiválon emlékezetes sikerrel és kedvező visszhanggal szerepeltek, s eljutottak a megye több intézményébe, illetve az ország több megyéjébe. A zenére komponált, teljes estét betöltő színes diaprogramokról van szó. Ez a most meghonosodó, összetett műfaj egy színes fényképkiállítás zenére épített, tárlatvezetéssel kísért bemutatójához hasonlítható, amelyen nem maradnak magukban a műalkotások és a nézők. A fotóművészet és a közönség között maga az előadás — a diaprogram — képez hidat. — Nem a szerzőkön, s nem a Mecseki Fotoklubon múlik, hogy ezek az országosan is úttörő, s könnyen bemutatható művészi színvonalú programok ezeddig nem vonták magukra a megyei népművelési szervek figyelmét. — Bemutatójukra a város és a megye vezetői, a művelődési élet reprezentánsai mind hivatalosak voltak, s a programok megjelentek a megyei népművelési tanácsadó ajánlójegyzékében. Évszakok — Vivaldinak szinte slágerszerűen ismert, hangulatteremtő kis-vonószenekari művéhez illeszkednek . Tám László diapozitívjai — mint egy művészi fényképkiállítás ragyogó színű képei. Minden egyes kép művészi fotó, komponált részlete a természetnek a képek sorozata, dinamikája fokozza a hatást s új összefüggéseket fed fel. A képi-zenei kompozíció harmóniája a vizuálisan fogékonyabbak számára a zene élvezetéhez segít, az elsődlegesen muzikális beállítottság ú esztétikuma gú nézőknek pedig a képi összefüggések átéléséhez nyújt fogózkodót — s teszi teljessé az élményt. Külföldi jazzfesztiválokon — mint ezt nyilatkozatokból ismerjük — a hangversenyeket színesdiák szimultán többvásznas vetítése kíséri. A zenei élvezetet egy más művészet ráhangolódásával, vizuális és vibrációs, térben megjelenő optikai hatásokkal erősítik. A pécsi Pannónia bár teenager randevúján a beat-zene mellett megjelenik a kisfilm. Tehát a zenei hatások vizuális hatásokkal fokozódnak, szerencsés esetben a két művészet együttesen többet mondhat. Az ötlet nem innen származik, de ezzel rokon: vidéki „kultúrteremben”, ebédlőben vagy klubban a természet művészileg megfogalmazott képeit vetíteni — tavasz-nyár-ősz-télben — a természetben élők, dolgozók világát. De nem, ahogy a mindennap küzdelmei között, a munka közben nyári melegben és téli fagyban jelenik meg, hanem esztétikai összefüggéseiben, szépségében, a művész, szubjektív világán átszűrve s Vivaldi zenei világát megérezve. Hasonló hatással lehet bemutatni megyénk székhelyét képekben s zenei hangulatokban — ismét nem a szokvány hétköznap látásmódján, s egy szokásos idegenvezetés módszereivel. — A Mecseki Fotoklub színesdia programjai minden bizonnyal sikeres programjai lehetnének például a Népiek Barátsága Téli Szabadegyetemnek (a pécsi diaprogram mellett a Bulgáriáról szóló például a bolgár barátsági nap műsorpontjaként is), s a SZOT üdülő kéthetenként cserélődő vendégeinek. Az Évszakok és a Pécs diaprogram esztétikusan, s a legszebb évszakokban mutatja be szőkébb természeti környezetünk és városunk szépségeit. *4 Képi kultúrát is„jeheit élvezetesen, beszéd nélkül, a művészi fotók meggyőző erejével terjeszteni. S a fotó, a színesdia túllépte öncélú, dokumentatív vagy ismeretterjesztő szerepkörét. Az ismeretterjesztésnél is nemesebb dolog a művészeti nevelés, ráeszméltetni a szépre, az esztétikumra ugyanabban a természeti részletben, tárgyban, városképben, amely mindennapi munkánk környezetét, tárgyát jelenti. A „szokványos” esztétikumát megláttatni — ez az a nemes feladat, amelyet a művészfotó segítségével a diaprogram közvetíthet közönségéhez. — A Mecseki Fotó- klub eddig is „missziónak” tekintette a látáskultúra terjesztését. Egy misszió sikeréhez azonban nemcsak miszszionáriusok kellenek! A misszionáriusok, s a missziós területek azonban adottak ... Varga Gyula A Pécsbányatelepi Általános Iskola 8 B. osztályának egyik hátsó padjában szorongok. Hamisítatlan iskolapad, lapja tele firkálásokkal, karcolásokkal, vésésekkel, betűkkel, ákombákomokkal, ősi kamasz ábrákkal. Visszaemlékszem a régi tanulóévekre. A szülőket csak akkor hívták be, ha valami komoly baj mutatkozott a tanulás, vagy a magaviselet terén. Ma az iskola közelebb került a szülőkhöz, a családhoz. Nemcsak kéri, de elvárja a segítséget, együttműködést, egymás támogatását. Egy héten át pedig kitárja kapuját: a „nyílt tanítási héten” minden szülő jelen lehet az oktatási órákon. Az iskola megmutatja tanítási módszerét, a követelményeket és a teljesítményt. A tanulókkal szemben pedig bizonyos ösztönzésül hat, a tapasztalat szerint felfelé javítja a jegyeket. Három órán, magyar, német és földrajz tanításon vettem részt. Mindhárom anynyira különböző óra, édes anyanyelvünk, idegen nyelvű és a nagyvilág távlataival az a föld, ahol élünk, egy elvben közelít a tanulóhoz, a „munkaóra” elgondolással aktivizálja őket. A tanítás nem magyarázatot és élesen különváló feleltetést jelent, hanem folyamatos megbeszélést, amelyben szinte állandóan az egész osztály részt vesz. Eszembe jut a régi, rettegett tanári notesz, a névsorban lapozás. A felhívott egyedül állt hosszú percekig és vallatásnak érezhette a felelést. Itt az órán repülnek a kérdések, nem notesz és névsor szerepel, hanem kezüket élénken nyújtogató lányok, fiúk. Úgy tűnik az felel, aki akar, de a pedagógusok tudják, kelket kell aktivizálni. Talán többet felelnek a többet jelentkezők, de úgy látjuk ezek magukkal viszik a gyengébbeket és élénk, közös munkában együtt halad az egész osztály. A magyaróza módszere eljut a merev mondatelemzés ,től. A fiatal tanárnő, aki alig idősebb tanítványainál, s alacsonyabb néhány nyurga kamasznál, egyforma jelentésű szavakat írtak fel a járásról, mozgásról. Néma körmölés, azután összevetik, ki hányat tudott felírni: megy, jár, fut, szalad stb. Aztán külön választják az emberi, az állati és gépi mozgást, és ezek közül a hangutánzó szavakat valóban a nyelv természetébe, törvényeibe hatol bele öntudatlanul gyakorolva a gyerek. Érdekes, játékos metódus, beleillik tv-vel, vetélkedővel tarkított életünkbe. Látható örömmel csinálják. Ki tud több szót, honnan vették, beszédből, könyvekből, hallották, tanulták, olvasták? Többet szeretnének! Majd megkeresik őket könyvekben, szép írásokban, versekben. Használják, s továbbadják,bővül, gazdagodik szókincsük, választékosabb, szebb lesz beszédük, s mind több értelemmel hallgatják, olvassák anyanyelvünk szépségeit. A németórán az „egynyelvű” óra elvének megfelelően csaknem kizárólag német szó hallható. Súlypont a beszéd elsajátításán van. A tanárnő szépen tagolt beszédén hallják a helyes kiejtést, hangsúlyt, a cél a kérdés-felelet technika, szóhasználat, szóbőség fejlesztése. Megvan az alap a fejlődéshez, úgy látjuk a kedv sem hiányzik, s már fiatalon megértik, hogy a kis nemzetek fiainak, lányainak anyanyelvüket szeretni és idegent tanulni kell. A szünetben a nyolcadikos leányok saját készítésű meleg töltött kiflivel kínálnak meg. A gyakorlati órák valóban az életre készítik elő őket, a főzés, varrás és egyéb házimunka alapjait sajátítják el. Földrajzórára ülünk be utoljára. Téma: „Népgazdaságunk átalakulása”. Az igazgató által vezetett órán a közelmúlt eseményei ötvöződnek a jelen problémáival, feladataival. Az elv az, hogy nem számadatokat kell megjegyezni, hanem tudni kell, hogy mit hol keressenek, hogy az ügy befogadóképességének túlterhelése nélkül ki tudjanak igazodni korunk információdömpingjeiben. Megragadó kép, amint a nyolcadikos kisdiákok, akiknek ez az utolsó évük az iskolában, belekóstolnak annak az államnak gondjaiba, amelynek már az idei tanévben önálló személyi igazolvánnyal rendelkező állam polgárai lesznek. Az iskola kinyitotta kapuit Aki részt vett a nyílt tanítási napokon, gyermekei életének talán nehezebbik felét láthatta, átérezhette a pedagógusok felelősségteljes munkáját és mint felnőtt, közelebb jutott a mai, talán kicsit hangosnak, nagyhajúnak, túl élénknek tűnő ifjúsághoz, amely talán mégsem különbözik olyan sokban azoktól, akik sorai közt ő is haladt, abban a menetben, amelyben most gyermekei keresik a maguk életútját Konkoly Thege Aladár NYITOTT KAPU