Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 83. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. április 8., csütörtök Fock Jenő elvtárs beszéde a tatabányai választási nagygyűlésen Dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük Növelik a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és tisztek fizetését Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán Tatabányára látogatott. Délután a tatabányai népházban a választópolgárok nagygyűlésen találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselőjelöltjével. A nagygyűlés mintegy kétezer részvevője előtt a kormány elnöke választási beszédet mondott Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, Tatabánya választópolgárait, majd a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekről, s azokról a feladatokról szólt, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Ezenkívül még szükségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak kimunkálását. A nemzeti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtatásokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsó sorban pedig népgazdaságunk energiastruktúrájának korszerűsítése — majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelékenységet növelő fejlesztéshez és a széntermelő kapacitásoknak olyan pótlásához, amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. Népgazdaságunk jelenlegi és távlati igényeit alapul véve, a kormány már korábban intézkedéseket tett a jó minőségű szenet termelő szénmedencék rekonstrukciójának folytatására. — A kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt — A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú beruházási fegyelmet fogunk meghonosítani. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az ismert munkaerőprobléma megoldásának is. A termelésbe bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s erősítenünk kell tehát azokat a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizálásának is. dolgozók pótszabadságát, a hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké a 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. Arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971-ben, még az év első felében megtárgyalja a további 10—15 éves időszak energiafejlesztési programját és meghatározza energiaszükségletünk kielégítésének legfontosabb feladatait. Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. Négyszázezer új lakás Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezé(Folytatás a 2. oldalon.) Megkülönböztetett megbecsülés a bányászoknak t Szovjet űrhajós-tudósok Debrecen díszpolgárai A hazánkban tartózkodó szovjet űrhajós- és tudósküldöttség három tagja: V. I. Jazdovszkij professzor, űrbiológus, B. Jegorov, a Szovjetunió hőse és J. Rilov, a Szovjetunió tudományos akadémiája űrkutatási intézetének tudományos titkára — Hajdú-Bihar megyébe látogatott. Szerdán délelőtt a szovjet küldöttség részt vett a debreceni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának a Déry Múzeumban megtartott ünnepi ülésén, ahol Debrecen díszpolgáraivá avatták a három szovjet űrhajós-tudóst. A Mohács Új Barázda Tsz hat holdas fóliatelepén a héten megkezdték a paradicsompalánták kiültetését. Az idén 160 ezer paradicsompalánta kerül a fóliasátrakba. A tsz kertészetéből kedden 16 140 fej saláta indult az NDK-ba, , Síb Jánosi felvétele Három év alatt korszerű belgyógyászat épül a megyei kórházban Francia betegmegfigyelő berendezés letrésznek ugyanis az északi utcarészen van egy folyosója, amit most minden emeleten és a földszinten is az épület belsejébe helyeznek át. Ezzel sikerül kialakítani a kislétszámú betegszobákat, továbbá gyarapítani a kiszolgáló helyiségek számát. Az átalakítás után 1, 2, 3, 4 és 6 ágyas szobák lesznek csak az osztályon. A munka első szakasza javában tart, az osztály épületrészének felét, esetleg már ez év végén átadják rendeltetésének, hiszen az építőipari munkákkal nem maradtak el, azokat sorra időben végzik. Az átalakítás második szakasza a tervek szerint három év múlva fejeződik be. De már ebben az évben sok újdonságot kapnak, így például egy francia betegmegfigyelő készüléket. Ezt 6300 dollárért vásárolják és egy különleges feladatra használják: létrehozzák az úgynevezett coronária-őrző részleget. Ez a megyei kór-s ház egyik sajátos munkája : A súlyos, életveszélyes szívbetegeket helyezik majd el ott. A gép természetesen nem pótolja az embert, tehát az orvost és a nővért, de gyors műszeres vizsgálatokat tesz lehetővé, például elektromos módon megindíthatja a megállt szívműködést. Ezen kívül elhelyezték a laboratóriumot is, így lehetővé válik a vizsgálóhelyiségek kialakítása, s ezentúl nem a kórteremben vizsgálják majd a betegeket. Hatalmas termekben feküdtek eddig a megyei kórház belgyógyászatának betegei. Kevés volt a néhány ágyas szoba, s a tömeghangulat nehezítette a gyógyítást. Ezért 18 millió forintos költséggel átalakítják a belgyógyászatot. Ennek az épül Az utolsó munkahét Leáll a hidasi brikett gyár Az utolsó vagon tojás-brikettet gyártják a húsvét előtti napokban a hidasi brikettgyárban. Leáll a termelés, az embereket és épületeket átveszi a Budapesti Vegyiművek. A Mecseki Szénbányák p pedig megszabadul évi 10—12 millió forintos ráfizetéstől. Alig másfél évtizede épült Hidason a helyi lignit és szovjet szén alapanyagra tervezett kötőanyagos brikett-gyár, amely után 1960- ban telepítették a korszerűbb, 190 ezer tonna évi kapacitású kötőanyag nélkülit is. Az apró, értékesíthetetlen szeneket használták fel a Magyarországon is közkedvelt brikett gyártásához. Azonban rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy a brikettezés, és az óriási szállítási költségek — az alapanyagot messziről, a kész termékeket többnyire meszszire szállították — óriási ráfizetést jelentenek. 1967. július 1-én megszűnt a Brikett Termelő és Széndúsító Vállalat, a gyárat átvették a közelben levő szénbányászati vállalatok. A hidasi és nagymányoki brikett-gyár így került a Mecseki Szénbányák birtokába. Amíg 1971 előtt az alapanyag 10—15, 1967 után 75 százalékban a mecseki szenekből került ki. A többit a balinkai és tatabányai barnaszenekből pótolták. A technológia ugyanis elengedhetetlenül szükségessé tette, hogy az ilyen minőségű szeneket is keverjék. A Mecseki Szénbányák jelentősen csökkentette a brikett önköltségét, de még így is minden tonna brikettre 100 forint volt a ráfizetés. Ugyanakkor a pécsújhegyi és komlói szénosztályozókban végrehajtott rekonstrukciók következtében csökkent az értékesíthetetlen, apró szenek mennyisége, így nyilvánvalóvá vált, hogy a hidasi brikett-gyárat előbb-utóbb meg kell szüntetni. Ezzel ellentétes volt a fogyasztók érdeke. Ismeretes az utóbbi évek nagymértékű szénhiánya. A tervek szerint az igények a jövőben kielégíthetők lesznek más területekről — Tatabánya, Dorog, Várpalota — ahol a mostani bányaművelések során éppen a brikett alapanyagaként szolgáló aprószenek mennyisége növekszik. A Mecseki Szénbányák pedig a nagymányoki gyárat fejleszti fel, még ebben az évben évi 500 ezer tonna kapacitásra. Itt fel lehet majd dolgozni azt az aprószén mennyiséget, amely a Mecsekben mindenképpen darabosítást igényel. A Budapesti Vegyiművek valamennyi fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozót továbbra is alkalmazza — a mostani bérszinttel. Természetesen, akik továbbra is a Mecseki Szénbányák dolgozói kívánnak maradni, azok a vállalat más üzemeiben elhelyezkedhetnek. Az épületeket a vegyiművek megvásárolta, a gépi berendezéseket, préseket, szalagokat szárítókat a nagymányoki gyárfejlesztésnél jól fel lehet használni. Ara Mf Hldr Kádár elvtárs a Csillagvárosban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, az SZKP XXIV. kongresszusán résztvevő magyar pártküldöttség tagjai szerdán látogatást tettek a „Csillagvárosban”, ahol a szovjet űrhajósok élnek és dolgoznak. A magyar vendégek megtekintették a „Csillagváros” nevezetességeit, felkeresték a Jurij Gagarin múzeumot, s levetítették nekik „A mi Gagarinunk” című filmet, amely a világűr úttörőjéről készült. A múzeum emlékkönyvébe Kádár János a következőket jegyezte be: „Tiszta szívemből minden jót, újabb sikereket kívánok a szovjet űrhajósoknak, oktatóiknak és parancsnokaiknak tevékenységükhöz, amely a szovjet nép, minden nép, az egész emberiség javát szolgálja.” Kádár Jánost és Rapai Gyulát Georgij Beregovoj, Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics űrhajós vezette körül a Csillagvárosban. A vendégeket elkísérte Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese és Pavel Kutahov légimarsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese.