Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-16 / 335. szám
I Hetijegyzetön fe Baranya legjobbjai Tulajdonképpen nem mi találtuk fel a sportszavazást, hiszen e világ nagy sportlapjai már régóta rendszeresen megkérdezik olvasóiktól, kit tartanak a legjobbaknak? Így kerül éventea világ legjobb sportolója, az év sportolója, a különböző nemzetek legjobb sportolójának díja kiadásra. Mi szerényen csak Baranya legjobb sportolóit választjuk ki, immár több mint egy évtizede olvasóink véleménye alapján. Persze a mi szavazólapjainkra nem kerülnek világsztárok nevei, de azért szégyenkezésre sincs okunk. Hiszen ha végigtekintünk Baranya eddigi legjobb sportolóinak névsorán, némi büszkeséget is érezhetünk. Az eddigi legjobbak között találhatunk világbajnoki aranyérmest (Schmidtné), olimpiai dobogósokat (Dunai dr., Lovász Lázár), olimpiai helyezetteket, magyar bajnokokat, válogatottakat, Baranya sportjának erejét jelzi az is, hogy már hosszú évek óta csak kiemelkedő eredménnyel lehetett olvasóink szavazatait kiérdemelni. A „belépőjegy” szinte kivétel nélkül a válogatottság, vagy annak híján hasonló értékű teljesítmény volt. Megyénk sportjának sokszínűségét pedig mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy eddig csaknem valamennyi sportágban akadtak olyan sportolók, akik kiérdemelték a Baranya legjobb sportolója címet. Az idei szavazólapok kitöltésekor ugyancsak törhetik olvasóink a fejüket, kiknek a nevét írják az első, vagy a második helyre. Válogatottakban az idén sem szűkölködtünk, bár úgy tűnik, az idei esztendő kissé szerényebb volt eredményekben, mint sok korábbi. Itt érdemes is egy pillanatra elidőzni. Hiszen kitűnik, hogy olvasóink szavazatai nem csupán amolyan szórakoztató időtöltést jelentenek. Nem egyszerűen a kedvencekre leadott voksokat jelentik, hanem egyúttal megyénk sportjának nagyszabású kollektív felmérését is. Azok voltak a legsikeresebb évek, amikor valóban csak az utolsó percben dőlt el, hogy melyik sportág képviselője kerül az élre. Amikor a jelöltek sokasága állította nehéz feladatok elé a szavazókat, Ma a jelöltek száma egy kissé leszűkült, ami nyilván néhány sportág visszafogott eredményeire utal. Persze ez cseppet sem kissebbíti az idei legjobbak sikerét, de mennyivel érdekesebb, izgalmasabb lenne a vetélkedés, ha ismét színrelépnének az úszók, az atléták, a tornászok. Valamikor nélkülük el sem lehetett képzelni az ünnepélyes díjkiosztást... Átmeneti gyenge évek persze mindenütt és mindig akadhatnak. Közrejátszhatnak objektív körülmények, sérülések, még rosszul időzített formák is. De nem tűnik felesleges időtöltésnek, ha a kevésbé sikeres sportágak versenyzői, szakvezetői is elgondolkoznak azon, miért nem közülük került ki a „legjobb”? Ezzel semmiképpen sem azt akarjuk mondani, hogy csupán a Baranya legjobb sportolója cím legyen a legfőbb hajtóerő, ami sportolóinkat jobb eredményekre ösztönzi. Hiszen ez a cím csupán egy szerény elismerése egy, esetleg több év műnmunkájának. De annak valamennyien örülnénk, ha évről évre többen pályáznák meg ezt a címet a magyar bajnokságokon, a világversenyeken, a válogatott találkozókon. — K — Ma! sportműsor Kézilabda. Avas Kupa nemzetközi torna Miskolc Városi Sportcsarnok. PMSC—Ózdi Kohász férfi csapatok, 10.00. Kosárlabda. NB 11. mérkőzések, PMSC—Táncsics SE férfi csapatok, Építőkúti Általános Iskola tornaterme, 10.00. Kertészeti Egyetem—Pécsi Tanárképző Főiskola, női csapatok. Budapest, 13.00. Ökölvívás. Az országos serdülő egyéni bajnokság döntői, pécsi és komlói versenyzők részvételével. Budapest, 9.00. Súlyemelés. Az országos felnőtt egyéni bajnokság döntői, a PMSC versenyzők részvételével. Budapest 11-O0 és 16.00. A közönség többet vert a Komlótól az NB I. B-ben A Komlói Bányász labdarúgócsapata az NB I/B őszi 17 fordulójában 16:15-ös gólaránynyal 18 pontot szerzett és a 6. helyen végzett. Mindjárt hozzátehetjük: mint régi NB I-es klubtól a sportközvélemény többet várt. Főként azért, mert a bázisvállalat, a Mecseki Szénbányák minden segítséget megadott a szakosztály eredményes működéséhez. Felvetődik a kérdés: mi okozta a csalódást? Több kedvezőtlen tényező együttes hatásaként jelentkezett a tervezettnél mérsékeltebb szereplés. Jó rajt után (Komló—Dunaújváros 3:2, Komló—Spartacus 2:1, Pénzügyőr—Komló 2:1, Komló—KFSE 5:0), a bajnokság középső harmadában megtorpant a csapat. Legfeltűnőbb az Olajbányásztól elszenvedett hazai vereség (0:1). Csak a hajrában értek el kedvező eredményeket. Több mérkőzésen a küzdőszellem nem elégített ki! Komoly kritika, hogy a kék-fehér gárda nem élt kellően a bázisvállalat által nyújtott anyagi, erkölcsi lehetőséggel és sokszor nem becsülte meg a közönség érdeklődését. Kevés jó játékos alkotta a keretet, ezért több fordulóban monopolhelyzet érződött. Ez elkényelmesedést, formai ingadozást, formahanyatlást idézett elő. A vártnál gyengébb összteljesítmény realizálásánál döntőnek bizonyult néhány kulcsember kiesése. Már a bajnokság elején hátrányba került a Bányász azzal, hogy Kovács, Tresch és Orosz harcképtelenné vált. Olyan sérülést szenvedtek, hogy mind ez ideig sem állhattak a csapat rendelkezésére. Kovács és Tresch még az NB I-ben is a tartóemberek közé tartoztak. Orosz eredeti balszélső, a sérülés miatt azonban nem tudta kamatoztatni képességeit. Mindhárman térd porcműtéten estek át, a napokban kezdték el az erőfejlesztő gyakorlatokat, téli pihenő nélkül vágnak neki az alapozásnak. A szakvezetés nem kis erőfeszítéseket tett azért, hogy a meglevő játékosok mellé beépítse a fiatalokat, illetve az új szerzeményeket: Keszéit, Cs. Kovácsot, Ladót, Kolesánszkyt, Steibert, Hohmannt és Juhász it-t. Ez az elképzelés nem hozott teljes sikert. Az NB I-es rutinnal rendelkező Tüske Csaba sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket Az idősebbek és fiatalabbak egyaránt játéklehetőséget kaptak. Egy-egy jó szereplés után visszaesés következett. Tallósi kivételével egyetlen játékos sem ért el — huzamosan — átlagosnál jobb teljesítményt A Komló a bajnoki mérkőzések zömén nem játszotta tudatosan a begyakorolt szisztémát. Úgyis mondhatnánk: a Komlói Bányásznak nem volt kiforrott stílusa és ritmusváltásra sem volt képes. Ennek alapvető oka, a csapatban nincs igazi játékmester, így csak 20—25 percre korlátozódott a jó játék. Ezzel viszont nehéz mérkőzéseket nyerni. A gólhelyzetek kidolgozása és értékesítése (mérkőzésenként nem éri el az egygólos átlagot) tekintetében különösen gyenge a teljesítmény. Bátortalan, tartózkodó volt a támadók játéka. A csapatkeresés az egész idényben tartott. Ezt az is mutatja, hogy 21 játékos jutott szóhoz. Közülük csak Tallósi, Dárdai és Cs. Kovács szerepelt valamennyi mérkőzésen. A további résztvevők: Buus, Ladó (15 mérkőzés), Bordács, Kolesánszky (14), Tihanyi (12), Csordás, Tüskés (10), Keszei (9), Pál, Orsós (8), Steib (5), Göcsei (4), Orosz (3), Erdősi (2), Juhász N. (kétszer csere), Hohmann (másfél), Keller (1), Kovács L. (egy félidő). A 16 gólon a következők osztoztak: Dárdai, Kolesánszky (4— 4), Cs. Kovács, Ladó, Hohmann (2—2), Buus (1, 11-esből), Bordács (1). A hazai 9 találkozón 14, a 8 idegenbeli összecsapáson 4 pontot szerzett a csapat. (Két döntetlen és a MÁV DAC elleni győzelem). Ami nagyon feltűnő: a KBSK 8 mérkőzésén nem rúgott gólt! Ezekre a találkozókra különösen vonatkozik az a megjegyzés, hogy többet vártak a bányászegyüttestől. Mi várható tavasszal? Lantos Mihály edző erre a kérdésre így válaszolt: — Egy védő (Kovács L), egy középpályás (Tresch) és egy támadó (Orosz) belépése jobbé teheti az összteljesítményt. Szereplésük meghatározhatja — pozitív értelemben — a csapat végső helyezését. Ehhez az szükséges, hogy az őszi együttes gerince is javítsa formáját. Főleg a csatárok legyenek eredményesebbek! Állandósítanunk kell formánkat, több pontot kell szereznünk idegenben. Ebben az esetben (de csak ebben az esetben!) bele tudunk szólni a feljutás kérdésébe. Ehhez a feltételek biztosítottak, élnünk kell a lehetőséggel. Ezt várja Baranya sportközvéleménye is. Vízhányó Imre Tallósi nyújtotta a legjobb teljesítményt az őszi fordulóban. Cs. Kovács újonc létére valamennyi mérkőzésen szerepelt. Városi sportegyesület alakul Szigetváron A megye legfiatalabb városának sportja jelentős lépés előtt áll. 1974 elején a hat kis sportegyesületből egy nagy városi egyesület alakul. A szigetváriaknak a példa adott. 1972-ben Pécsett kezdődött egy folyamat, melynek következménye az 1973. február 16-án megalakult PMSC lett. A pécsi csúcsegyesület szervezésének időszakában a többség az erők összevonása mellett foglalt állást, akadtak azonban hitetlenkedők is. Ez utóbbiak kétségbe vonták a nagyegyesület szerepét. Később az eredmények azt igazolták, hogy előnyös volt az egyesítés. Nos, most Szigetvár hasonló cipőben jár. Többen az egyesítés mellett foglalnak állást és akadnak ellenzők is. A városban jelenleg nyolc egyesület működik. Hat társadalmi és két iskolai egyesületben sportolhatnak a szigetváriak. A városi vezetés elképzelése szerint a hat társadalmi egyesület — Kinizsi, Spartacus, MEZŐGÉP, ÁFÉSZ, Hoboli Tsz, Zrínyi Motoros Klub — fuzionálna és létrehoznák a városi sportegyesületet. — Vannak pályáink, van egy nagyon szép tornacsarnokunk, de az eredmények mégis elmaradnak — mondotta Csik Jenő, a Városi Tanács sportfelügyelője. — A jelenlegi egyesületek bázisai nem képesek arra, hogy az általuk működtetett egy-két szakosztállyal jelentősebb eredményeket érnének el. Évek óta egy helyben topogunk. Most legeredményesebb szakosztályunk, az ÁFÉSZ női kosárlabda csapata is kiesett az NB I-ből. Ha előre akarunk lépni, akkor feltétlenül át kell szervezni a város sportéletét és ennek megoldására a legjobb út a csúcsegyesület létrehozása. — Mikorra tervezik az új városi sportkör megalakítását? — Az előkészületi munka már javában folyik. Bizottságot alakítottunk a feladat megszervezésére és a különböző tanácskozások és tárgyalások eredményre vezettek. A városban lévő üzemek és vállalatok gazdasági vezetői megértéssel támogatták a gondolatot, a sportegyesületek is megértették, hogy az eredményesség érdekében a jövőben más munkára van szükség. Az adminisztrációs kérdések lerendezése után február végére, március elejére várható az új egyesület alakulása. — A terv szerint az induláskor hány szakosztálya lesz az egyesületnek? — Labdarúgó, férfi és női kosárlabda, birkózó, ökölvívó, atlétikai, sakk, női kézilabda és asztalitenisz. A női kézilabdának hagyománya van Szigetváron, de évek óta nem volt gazdája a sportágnak. Asztaliteniszre is van igény, és reméljük, a jövőben szervezett keretek között sportolhatnak a kaucsuklabda hívei. A szigetváriak elképzelését, határozott lépésüket csak dicsérni lehet. Lehet, hogy unalmasnak tűnik, de nem győzzük elégszer ismételni, a sportban előrelépni és jobb eredményt huzamosabban elérni csak az erők összevonásával lehet És ezt a lehetőséget most Szigetváron is felismerték. Egyetlen kérdőjel van még a szervező bizottság előtt és az a labdarúgó csapat kérdése. A Volán 12-es NB III-as csapata Szigetváron játssza mérkőzéseit és kialakult 4.500 fős szurkológárdája van. A Volán azonban egyelőre úgy döntött, hogy visszaköltözik Pécsre. Pedig Szigetváron szeretik a csapatot és Pécsett 50— 100 nézőnél több nemigen szurkolna mérkőzéseiken. Természetesen, ha a Volán nem csatlakozik a fúzióhoz, az új városi egyesületnek akkor is lesz labdarúgó szakosztálya. De talán jobb lenne, ha e szakosztály játékosai a már megkedvelt volánosok lennének. Lázár Lajos k Negyedik lett a magyar nő kézilabda válogatott A világ 8 legjobb női kézilabda válogatottja szerepelt szombaton a belgrádi Pionir csarnokban. A világbajnokság utolsó napján a 1—8 hely sorsát döntötték el négy mérkőzésen a jugoszláv főváros nagyszerű új sportpalotájában. Délelőtt és délután is 2—2 találkozóra került sor. Elsőnek az 5. helyért rendeztek mérkőzést. Lengyelország—Csehszlovákia 15:13 (6:6) A délelőtt második összecsapásán dőlt el a 3—4. hely sorsa. Szovjetunió—Magyarország 20:12 (11:5) A VB-n eddigi leggyengébb teljesítményét nyújtotta ezen a találkozón a magyar csapat Szétesően, elgondolás nélkül játszott, senki sem tudta megismételni az előző sofokban nyújtott teljesítményét — kivétel talán Tóth-Harsány aki igen gólképesnek bizonyít. A szovjet válogatott megénemelten szerezte meg az ötöek női kézilabda világbajnokság bronzérmét, míg a magyarcspat a VB-k történetében először a negyedik helyen végzett. A tizenötödik: Haiti A közép-amerikai Karib szigeti labdarúgó világbajnoki selejtező csoportban eldőlt az elsőség kérdése: Mexikónak a Trinidadtól elszenvedett 4:0 (2:0)-as vereségével Haiti lett a csoportelső — függetlenül a még hátralévő Mexikó elleni mérkőzésének eredményétől é s így a világbajnoki 16-os mezőny, tizenötödik résztvevője lett. A selejtező-csoport állása: A VB 16-os döntőjének rsztvevői: Brazília, NSZK, Olasország, Hollandia, Lengyelorszg, Skócia, Bulgária, Svédorág, NDK, Uruguay, Argentína, Cie, Ausztrália, Zaire, Haiti. A 16. résztvevő valószínig december 19-én az athéni Görögország—Jugoszlávia mérzés után válik ismeretessé, a a jugoszlávok 3 góllal nyerne, ők a tizenhatodikak, ha keivel, akkor döntő mérkőzés is Spanyolország és Jugoszláv között, bármely más eredménnyel a spanyolok a VB tizehatodikjai. 1. Haiti 4 4-------8-2 8 2. Maxiké 4 1 2 1 S>-5 4 i. Trinidad 4 2 — 2 7-4 4 4. Hondura« 4 12 15-54 5. Guatemala 4 — 2 2 3-5 2 6. Holland Antii!. 4 — 2 2 4-15 2 A PMSC-atléták egy éve Elsősorban a fiatalok szerepeltek jól Tulajdonképpen igen rövid időről van szó, alig tíz hónapot mondhat maga mögött a PMSC, illetve annak atlétikai szakosztálya. Az adott helyzetben elsődleges céljuk lehetett a szakosztályban dolgozó edzőknek, vezetőknek, hogy az utánpótlást biztosítsák. A PMSC-hez csatolt Városi Sportiskola 11—15 éves fiataljai benépesítették a Tüzér utcai pályát, s úgy tűnik a két szakosztály lassan eggyé válik. Az év folyamán azonban már szép sikereket értek el a PMSC saját versenyzői — a volt Dózsás- és Bányász-fiatalok , akiknek folyamatos munkája egy napra sem tört meg; az egyesület megalakulása pillanatnyi zökkenőt sem okozott felkészülésük során. Kik is azok a fiatalok és mit értek el 1973-ban a pályán? Három versenyző volt tagja a magyar utánpótlás válogatott keretnek: Kócsó Mária, Lantos Zoltán és Kulisch Béla. Hármuk közül Kócsó szerepelt a románok elleni ifjúsági viadalon. Lantos a megyei magasugrócsúcsot három esetben megjavította, 200, 201, majd 203 centiméterre. Kulisch Béla 410-et ugrott rúddal és ezzel beállította bátyja megyei ifjúsági csúcsát. A különböző versenyeken, bajnokságokon Kócsó Mária volt a legeredményesebb: az országos ifjúsági bajnokságon három versenyszámban került az első öt közé, s egy felmérő versenyen a 12 legjobb utánpótláskorú leány között második helyezést szerzett, s 57.3 mp-es aranyjelvényes szintet, megyei ifjúsági csúcsot ért el. Kócsó a vidéki ifjúsági bajnokságon is jól szerepelt: 400 méteren nem akadt legyőzőre. Lantos és Kulisch a vidéki felnőtt bajnokságon értek el figyelemreméltó helyezést, amikor ifjúsági létükre ezüstérmet szereztek, magas, illetve rúdugrásban. A három versenyzővel még nem zárjuk le a sort, a fiatalabbak között is találunk eredményes sportolókat. Földvári Sándor a megyei bajnokságtól az országosig megszerezte az aranyérmet kalapácsvetésben — talán nem tűnik merész „jóslatnak”, hogy ő lehet Lovász méltó utóda. A kalapácsvetés egyébként népszerű a PMSC-nél: Kovácsevics Pál ebben a versenyszámban aranyjelvényes lett, évközben azonban sérülés és más okok miatt nem fejlődött, az országos bajnokságon nem vehetett részt, de jelenleg már teljes erővel a felkészülésnek él és jövőre neki is komoly céljai vannak. Katus János és Kitti Rudolf is kalapácsvetők, a területi és vidéki bajnokságon érmes helyezést szereztek. Mindketten koruknak megfelelően sokoldalúan készülnek, s így nem csoda, hogy rúdugrásban is helyezéseket értek el az említett bajnokságokon. Csak a legeredményesebbekről szóltunk, vannak még néhányan, akiknek neve idekívánkozna, s reméljük egy év múlva több helyre lesz szükség az eredmények méltatásához. Pályázatot hirdetünk a január 1-től betölthető csoportvezető főmérnöki új álláshelyre építészmérnökök, építőmérnökök részére Várostervezési gyakorlattal előnyben tiszta erkölcsi bizonyítvány szükséges Lakást biztosítunk Levélcím : MOHÁCS VÁROSI TANÁCS V. B. Tanácselnök-helyettes t 9