Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-26 / 84. szám

2 Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának • • Í­r­r­rru üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Varsói Szerződés tagállamai teljes határozottsággal fellép­nek az izlandi fővárosban el­ért eredmények valóra váltá­sáért. Mindent meg kell tenni azért, hogy a kirajzolódott meg­állapodások konkrét egyezmé­nyekké váljanak. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy késedelem nélkül alá kell írni a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti külön megállapodást, amelynek értelmében az ameri­kai és szovjet közép-hatótávol­ságú rakétákat teljesen felszá­molnák Európában. Támogat­ják a Szovjetunió ezzel kap­csolatos javaslatát és üdvözlik készségét, hogy e szerződés aláírását követően azonnal ki­vonja az NDK-ból és Cseh­szlovákiából — egyeztetve ezeknek az országoknak kor­mányával — megnövelt ható­­távolságú harcászati-hadműve­leti rakétáit. A többi harcásza­ti-hadműveleti rakétát illetően a Szovjetunió kész azonnal tár­gyalásokat kezdeni azok csök­kentéséről és teljes felszámo­lásáról. Az ülés résztvevői síkraszáll­nak az SDI-program megvaló­sításának, valamint az „euró­pai védelmi kezdeményezés­hez" hasonló tervek kidolgo­zásának haladéktalan beszün­tetéséért. A VSZ tagállamai megerősítik, hogy teljes hatá­rozottsággal törekednek az atomkísérletek teljes és általá­nos betiltására, és fellépnek az erre vonatkozó szerződés mi­előbbi megkötését célzó tár­gyalások megkezdéséért.­­ Az ülésen részletesen át­tekintették a VSZ tagálla­mai budapesti felhívásában szereplő javaslatok továbbvi­telével kapcsolatos kérdéseket. Megerősítették: határozott szándékuk az európai fegyveres erők és hagyományos fegyver­zet jelentős csökkentése oly mértékben, hogy a két katonai­politikai szövetség vonatkozá­sában már a 90-es évek elején 25 százalékos csökkentést érné­nek el a jelenlegi szinthez ké­pest, s ennek megfelelően csök­­kenjenek az államok katonai kiadásai, továbbá, hogy e fo­lyamat később is folytatódjék. A szocialista országok síkraszállnak az európai katonai szembenállás szintjének szakaszos, a katonai egyen­súly mind alacsonyabb szinten való fenntartásával történő csökkentéséért. Úgy vélik: azo­kon a területeken, ahol bizo­nyos összetevők tekintetében aránytalanság áll fenn, arra van szükség, hogy azt megfe­lelő csökkentésekkel egyenlít­sék ki. A Varsói Szerződés tag­államai nagy jelentőséget tu­lajdonítanak annak, hogy a katonai szembenállás szintjének csökkentését olyan intézkedések kísérjék, mindenekelőtt a fegy­verzetcsökkentés területén, amelyek csökkentenék a meg­­lepetésszerű támadás lehető­ségét.­­ A miniszterek hangsú­lyozták, hogy államaik kedvező eredmények elérésére törekednek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon.­­ Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az európai katonai szembenállás csökken­tését és az összeurópai biz­tonság erősítését szolgálná atom- és vegyifegyver-mentes övezetek létrehozása a föld­rész több területén. Kinyilvá­nították országaik eltökéltsé­gét, hogy törekedni fognak az ezzel kapcsolatos javaslatok megvalósítására.­­ A Varsói Szerződés tag­államai fellépnek azért, hogy a leszerelés kérdéseiről kidolgozandó megállapodások szigorú és hatékony, a lesze­relési intézkedések tartalmának megfelelő ellenőrzési rendszert irányozzanak elő, beleértve még a helyszíni ellenőrzést is.­­ Az ülés résztvevői hang­súlyozták, hogy a szilárd európai béke megőrzésének szükséges feltétele a határok sérthetetlenségének, a létre­jött területi-politikai realitások­nak tiszteletben tartása. A re­­vansista erők tevékenysége, mindenekelőtt az NSZK-ban, és a revansizmus ösztönzése — bárhol történik is az — veszé­lyezteti a békét és a nemzet­közi biztonságot.­­ A Varsói Szerződés tag­államainak eltökélt szán­déka, hogy a többi országgal együttműködve törekednek a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének kialakí­tására, és e rendszer megte­remtése érdekében a továb­biakban is elő fogják mozdí­tani a nemzetközi együttműkö­dés kibővítését és elmélyítését — katonai, politikai, gazdasági és humanitárius téren egyaránt. A mindenki számára biztonsá­gos világról szóló építő szelle­mű párbeszéd két-, és többol­dalú alapon történő kibonta­koztatása lehetővé tenné a nemzetközi kapcsolatok átala­kításához szükséges leghaté­konyabb módszerek és konkrét intézkedések meghatározá­sát . . . Az ülés résztvevői ismét hangsúlyozták annak szükségességét, hogy minden állam szigorúan tartsa tiszte­letben a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erőszak al­kalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől történő tar­tózkodás, a határok sérthetet­lensége és a területi integri­tás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság elveit, valamint az ENSZ-alap­­okmány, a helsinki záróokmány többi elvét és céljait, a nem­zetközi kapcsolatok egyéb, ál­talánosan elfogadott normáit. A miniszterek részletesen megvitatták, hogyan ha­lad az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő álla­mok képviselői­nek bécsi találkozója, amely arra hivatott, hogy új lendüle­tet adjon az összeurópai fo­lyamatnak. E kérdésről nyilat­kozatot fogadtak el.­­ Az ülés résztvevői átte­kintették a vegyi fegyve­rek betiltásának kérdését és nyilatkozatot fogadtak el róla. A miniszterek áttekintet­tek és egyeztettek olyan konkrét intézkedéseket, ame­­lyek a Varsói Szerződés tagál­lamainak egységét és össze­­forrottságát, a tagországok kö­zött baráti és szövetségesi kapcsolatok erősítését, továbbá egyeztetett politikájuk megva­lósításában való együttműkö­désüknek a leszerelés, a béke megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttműködés érdekében történő fejlesztését szolgálják. A külügyminiszteri bizottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zaj­lott le. A soron következő ülést Prágában tartják. Dunántúli napló nyilatkozat az összeurópai folyamat fejlesztéséért és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért A VSZ külügyminiszterei megállapítják, hogy az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet (EBEÉ) résztve­vő államai képviselőinek bécsi találkozója a felelős cselekvé­sek és elhatározások szakaszá­ba lépett, s ebben jelentős megállapodások egyeztetése és kidolgozása van soron. A miniszterek ismételten megerősítik, hogy országaik el­kötelezettek az összeurópai fo­lyamat további fejlesztése és elmélyítése mellett. E folyamat képes az enyhülés erősítésére és általánossá tételére, lehe­tővé tenné a résztvevő álla­mok közötti kapcsolatoknak a helsinki záróokmányban foglalt valamennyi elv szilárd és biz­tos alapján való építését és fejlesztését, hogy valamennyi nép és minden egyes ember élete javuljon. A jelenlegi körülmények kö­zött a bécsi találkozó legfőbb feladatát abban látják, hogy az minőségileg új szintre emel­je, dinamikusabbá tegye az összeurópai folyamatot, hozzá­járuljon az EBEÉ résztvevő ál­lamai közötti együttműködés fejlesztéséhez a biztonság kér­désében, politikai, gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozón résztvevők javaslatainak ezeket a felada­tokat kell szolgálniuk, és ezen a fórumon a földrész népeit és minden egyes embert leg­inkább foglalkoztató, lényegi kérdéseket kell megvitatni, olyanokat, mint a leszerelés, a béke és a biztonság szava­tolása, a bizalom erősítése, az együttműködés szélesítése min­den területen. 1. Az európai leszerelés, a fegy­veres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése elősegí­tésének különleges szükséges­ségéből kiindulva a miniszte­rek megállapították, hogy az európai bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekkel és le­szereléssel foglalkozó konfe­rencia első szakaszában elért megállapodások irányt mutat­nak a bizalom- és biztonság­erősítő, valamint a leszerelé­si intézkedéseket átfogó rend­szer megteremtése felé. Rész­letesen megvitatták ezeket a kérdéseket a VSZ tagállamai budapesti felhívásának és a szocialista országok által a bécsi találkozón előterjesztett javaslatoknak fényében, ame­lyek arra irányulnak, hogy egy megfelelő fórum, konferencia keretében térjenek át konkrét tárgyalásokra az európai fegy­veres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős mértékű — az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő — csökkentéséről. Úgy vélik, hogy a biztonság és a leszerelés kérdéseit az összeu­­rópai folyamat kereteiben kell áttekinteni és megoldani. Megerősítették a VSZ tagál­lamainak a bécsi találkozón előterjesztett javaslatát a stock­holmi konferencia mandátu­mának oly módon történő ki­egészítéséről, hogy azon konk­rétan megvitassák a leszere­lés kérdéseit is. Ezek a tárgyalások párhuza­mosan folyhatnának az olyan bizalomerősítő intézkedések ki­dolgozásával, amelyekről nem született megegyezés a stock­holmi konferencia kezdeti sza­kaszában, vagy amelyeket a jövőben terjeszthetnek elő, be­leértve a katonai tevékenység fokozatos csökkentését, külö­nösen a két katonai szövetsé­get illetően, a légi- és hadi­tengerészeti hadgyakorlatok bejelentését, a bizalomerősítő intézkedések kiterjesztését az EBEÉ valamennyi résztvevő országa területére, valamint más intézkedéseket. Egyidejű­leg vizsgálat tárgyai lehetné­nek olyan új típusú bizalom­­erősítő intézkedések, amelyek közvetlenül összefüggnek a fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet, valamint a ka­tonai kiadások csökkentésével, és amelyek megkönnyítenék a megállapodások elérését, s a lehető legalacsonyabb szintű katonai egyensúly megteremté­séhez vezetnének. A VSZ ülésén képviselt álla­mok síkraszállnak azért, hogy a semleges és az el nem kö­telezett országok aktívan részt vegyenek az európai biztonság katonai vonatkozásainak meg­vitatásában, annak minden szakaszában, és úgy vélik, hogy ezek az országok — figyelem­be véve az összeurópai folya­matban betöltött pozitív sze­repüket — érzékelhetően hoz­zájárulhatnak az európai le­szerelés ügyéhez is. Új fejlemény volt a Varsói Szerződés és a NATO orszá­gainak a bécsi találkozón résztvevő képviselői közötti nem hivatalos konzultációk megkezdése. Az ülésen képvi­selt államok remélik, hogy ezek a konzultációk elősegítik az európai fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet csökken­téséről szóló érdemi tárgyalá­sokra való áttéréssel kapcso­latos kérdések megoldását, az­zal, hogy e tárgyalások man­dátumáról a bécsi találkozó folyamán kell döntést hozni és ezt tükröztetni a záródoku­mentumban. A jogegyenlőség, a kiegyen­súlyozottság és kölcsönösség, az EBEÉ valamennyi résztvevő állama biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása alapján a VSZ államai készek arra, hogy kölcsönösen elfo­gadható megközelítéseket ta­láljanak a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet összeurópai csökkentéséről folytatandó jövőbeni tárgyalá­sokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való be­fejezése kedvezőbb körülmé­nyeket teremtene az előreha­ladáshoz azokon a tárgyaláso­kon, amelyeken a nukleáris fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének, az űrfegyver­kezés megakadályozásának kérdéseit vitatják meg, elő­mozdítaná az európai atom- és vegyi­ fegyvermentes övezetek létrehozását célzó kezdeménye­zések megvalósítását. II. A miniszterek megállapítot­ták, hogy az európai bizton­ság fontos összetevője az EBEÉ résztvevő államai közötti gazdasági kapcsolatok és együttműködés egész rendsze­rének fejlesztése. Az ilyen kap­csolatok az európai enyhülés, biztonság és béke anyagi alap­ját jelentik. Az összeurópai folyamat to­vábbi fejlesztését és elmélyíté­sét szolgálják a szocialista ál­lamok kezdeményezései egy prágai gazdasági fórum, egy bukaresti műszaki-tudományos együttműködési konferencia és egy ökológiai fórum összehí­vására. Ebbe az irányba mu­tatnak más javaslataik is, amelyeket a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dés, a termelési kooperáció és a technológia-átadás lehető­ségeinek szélesítésével és új formákkal való gazdagításával kapcsolatos kérdésekről, vala­mint az EBEÉ résztvevő álla­mai közötti gazdasági-kereske­delmi csere útjában álló aka­dályok felszámolásáról tettek. A VSZ országai figyelembe veszik az EBEÉ sok más részt­vevő állama által beterjesz­tett, a „második kosár" minden részterületét érintő javaslato­kat, és készek azokat figyelme­sen megvizsgálni annak érde­kében, hogy kölcsönösen elfo­gadható megoldásokat találja­nak. III. A VSZ tagállamai a huma­nitárius téren való együttmű­ködést az összeurópai folya­mat, az átfogó nemzetközi bé­ke és biztonsági rendszer meg­teremtése fontos elemének ítélik. Síkraszállnak az e té­ren folytatandó széles körű együttműködésért. Meggyőző­désük szerint mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítva le­gyen az emberek joga a bé­kés és szabad élethez, a poli­tikai, polgári, gazdasági, szo­ciális és kulturális jogok teljes körű érvényesülése, az államok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. A béke, a bizalom légköré­nek kialakítása, a népek kö­zötti kölcsönös tisztelet és ba­rátság érdekei megkövetelik az antikommunizmus szításának, a fajgyűlölő, soviniszta és na­cionalista tézisek hirdetésének beszüntetését. Az összeurópai folyamatnak az emberek közötti kontaktusok, az információ, a kultúra és az oktatás területén való további fejlesztésére, valamint elmélyí­tésére irányulnak a szocialista és más országok közös javas­latai is, többek között az a ja­vaslat, hogy hívjanak össze szimpóziumot Krakkóban a kul­turális örökségről, Magyaror­szág kezdeményezése a kevés­bé elterjedt nyelvek irodalma fordításának, kiadásának és terjesztésének elősegítéséről, valamint Románia javaslatai konferenciák összehívásáról, az oktatásról és szakemberképzés­ről, a bűnözésről, az alkoholiz­musról és a kábítószerfogyasz­­tásról. Ugyanebből a célból ter­jesztettek be a szocialista or­szágok számos javaslatot, ame­lyek más aktuális kérdések — például a munkanélküliség, az írástudatlanság, az ifjúság hely­zete, a nők egyenjogúsága, a tömegtájékoztatási eszközök te­rületén való együttműködés­­ megoldását célozzák. A Varsói Szerződés tagálla­mai felhívással fordulnak az EBEÉ valamennyi résztvevő ál­lamához, tegyenek erőfeszítése­ket azért, hogy a bécsi találko­zó tartalmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával fe­jezze be munkáját. Határozott szándékuk min­dent megtenni, hogy a bécsi találkozó konstruktív, tárgysze­rű légkörben folyjék, határoza­­tai tükrözzék a nemzetközi kér­désekben jelentkező új gondol­kodásmódot, és hozzájárulja­nak a béke és biztonság meg­szilárdításához, az együttműkö­dés fejlesztéséhez az európai földrészen és az egész világon. 1987. március 26., csütörtök Szűrös Mátyás találkozója az ENSZ főtitkárával Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke, aki Dante Fascell, az amerikai képviselő­ház külügyi bizottsága elnöké­nek meghívására tesz látoga­tást az Egyesült Államokban, szerdán New Yorkban megbe­szélést folytatott Javier Pérez de Cuellarral, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárá­­val. A megbeszélésen áttekintet­ték a főbb nemzetközi kérdése­ket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek békés együtt­működésének elősegítésére. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is tevé­kenyen részt vesz a világszer­vezet és annak szakosított szervei tevékenységében, haté­­kony támogatást kíván nyújtani az ENSZ célkitűzéseinek meg­valósításához. A találkozón részt vett Es­z­­tergályos Ferenc, hazánk ál­landó ENSZ-képviselője. Szűrös Mátyás látogatást tett New York polgármesterénél, Edward Kocánál. A szívélyes hangulatú eszmecserén szó volt a magyar—amerikai kapcsola­tokról, a városok közötti együtt­­működésről. A találkozón je­len volt Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete és Bánlaki György, New York-i fő­­konzul. M­agyar-szovjet kulturális együttműködés Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Moszkvában a Magyar—Szovjet Kulturális Együttműködési Bizottság XXI. ülésszaka, amelyen a küldött­ségeket Köpeczi Béla művelő­dési miniszter, illetve Vaszilij Zaharov kulturális miniszter ve­zette. Az ülésszakon szükségesnek tartották a 2000-ig szóló hosz­­szú távú együttműködési terv kidolgozását, a kulturális in­tézmények, alkotói szövetségek, folyóiratok és kiadók közötti közvetlen kapcsolatok bővítését. Tervbe vették egy Budapest— Moszkva elnevezésű közös, kép­zőművészeti és iparművészeti alkotásokat, archív dokumentu­mokat bemutató kiállítás meg­rendezését. A film- és színházművészeti, a felsőoktatási, a testvérvárosi, a testvérmegyei együttműködés fejlesztését, a képzőművészeti alkotások kölcsönös vásárlásá­nak bővítését is célul tűzték ki. A fiatal művészek képzésébe be kívánják vonni a másik or­szág mestereit, találkozókat, csereutazásokat szerveznek a fiatal alkotók számára. fi Pécsi Agroker Gazda boltja na le ajánlata • D—4 K háti permetező 1 370 Ft • TK—4 permetező 776 Ft • Flymo elektromos, légpárnás fűnyíró 5 500 Ft • Golf elektromos, gyújtőzsákos fűnyíró 9200 Ft • Robi 55 kapálógép 12 000 Ft • Motoros láncfűrész (40 cm-es vágólappal) 21 900 Ft • Goranje tip. jugoszláv hűtőláda 210 l-es 320 l-es 14 000 Ft 16 000 Ft Műtrágyák, növényvédő szerek, vetőmagok, virág- és zölségföldek, műanyag szőlőkötők, aluminium és műanyag fóliavázak, fóliák nagy választékban.

Next